Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

/ SZLHDA ESTI KÜLPOLITIKÁI KOMMENTÁRUNK: Hazánk és a világ ! MEGSZOKTUK MAR, HOGY UBORKASZEZONRÓL í még nyáron sem lehet beszélni a diplomáciai életben. \ A tegnapi nap pedig éppen ellenkezőleg, valóságosj csúcsidőt jelzett a Magyar Népköztársaság esetében: í ugyanazon a napon indult Afrikába, Losonczi Pál, az > Elnöki Tanács elnöke és kísérete, amikor Púja Frigyes \ külügyminiszter az NSZK-ba utazott. S ugyancsak a \ szerdai nap krónikájához tartozik, hogy Madridban' megkezdték érdemi tanácskozásukat az európai biz- 5 tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó talál-; kozó előkészítő szakaszára 35 országból érkezett kép- <! viselők, köztük a Petrán János nagykövet vezette ma­gyar küldöttség. LÁTSZÓLAG A DIPLOMÁCIÁI MOZGÁSOK szin- j tere nagyon is távol esik egymástól. Valójában azon- j ban csupán földrajzilag esik távol Afrika Bonntól. j vagy -Madridtól. Minhárom színhelyen hazárik követ- j kezetes és minden próbát kiállt külpolitikája jut kife- j jezésre: az a nemzetközileg is elismert irányvonalé amelynek alapköve a szövetségi hűség, a békepolitika, ^ | a fejlődő országok törekvéseinek megértése és támo- j s gatása, a tőkés államokkal pedig a korrekt partneri t j kapcsolatok elmélyítése. Losonczi Pál ezúttal négy afrikai államban folytat j \ tárgyalásokat. Utjának első állomása Etiópia, az a f I ‘ harmincmillós ország, amely csupán hat éve folytat i sikeres küzdelmet a múlt örökségének felszámolásáért ? a belső és a külső ellenséggel szemben. Külügyminiszterünk bonni útja annak örvendetes; jele, hogy folytatódik a kelet—nyugati párbeszéd. Bi- ■. zonyos, hogy Hans-Dietrich Genscher külügyminisz- ? terrel folytatandó eszmecseréhez jó kiindulási pont a j ! két ország kormányzatának szilárd meggyőződése: a j | feszültség közepette különösen nagy szükség mutatko- s zik a nézetek tisztázására, a közös cselekvés alapjainak i > megfogalmazására. A tárgyalófelek ezúttal valószínű- í í leg a politikai kérdésekre helyezik a hangsúlyt, s ez — S ( éppen az európai enyhülés megóvása érdekében — ? ( rendkívül hasznos lehet. MADRIDBAN EGY HOSSZÚ TÁRGYALÁSSORO' 5 ZAT nyitányánál tartunk. Küldöttségünk célja, hogy í / Helsinki szellemében a megértés, a józan ész és a kcuist- i ruktiv kompromisszumok keresésének légköre kereked- j < jen felül a találkozón. Ezzel — akárcsak az afrikai < > körút, vagy a bonni látogatás révén — hazánk a \ > nemzetközi megértés szellemét igyekszik elősegíteni, az > j enyhülés és a béke politikájához járul hozzá, 5 - - • í Gyapay Dénes ! NEW YORK Az ENSZ-közgyúles rend­kívüli ülésszakának munká­ját kedden — a közgyűlés elnökének javaslatára — meghosszabbították péntekig. MOSZKVA Szovjet-Ozbegisztán fövá. rosában. Taskentben 30 or­szág mintegy 700 küldötte vitatja meg. hogyan szolgál­hatja a muzulmán vallási te­vékenység a béke és barát­ság eszméjét, az emberiség jólétét és haladását. HANOI A Pol Pot-rezsim áldoza­tainak tömegsírjára bukkan­tak Phnom Penh-től nyugat, ra. Po Pe Phnom faluban. Feltételezések szerint a pol- potisták ötezer embert gyil­koltak meg a falu pagodájá­nak környékén, s a pagodát használták fel a kínzások színhelyéül­WASHINGTON Az amerikai légierő kedd óta szünetelteti F—4-es típu­sú Phantom vadászbombázók felszállását a katapultálható pilótaülések berendezésében felfedezett műszaki hiba mi­att. A légierő szóvivőjének közlése szerint műszaki fe­lülvizsgálatnak vetik alá az 1732 darab szuperszonikus vadászbombazót, s ez hozzá­vetőleg egy hetet vesz igény, be. PEKING Szerdán délután befejező­dött a kínai országos népi gyűlés harmadik ülésszaka. A záróülésen a képviselők megszavazták a Kínai Kom­munista Párt központi bi­zottságának javaslatát, hogy hozzanak létre parlamenti különbizottságot a Kínai Népköztársaság 1978-ban el­fogadott alkotmányának át­fogó felülvizsgálatára. LISSZABON Légi és tengeri egységek részvételével NATO-hadgya- korlat kezdődött a Portugá­liához tartozó Madeira és Porto Santo szigeteken. A manőver része a „Teamwork —’80” fedőnevű, nagyszabású tengeri hadgyakorlatoknak. A bukaresti nemzetközi történészkongresszus 1980. AUGUSZTUS 10-E és 17-e között Bukarestben ültek össze a világ történé­szei ötévenkénti kongresz- szusuk megtartására, 1900 óta immár a tizenötödikre. Románia szívügyének tekin­tette a kongresszus sikeres megrendezését és országos eseménnyé avatta azt. Ezt tanúsította a meglepően zök­kenőmentes előzetes szerve­ző munka, az érkezőket kö­szöntő számos üdvözlő fel­irat, a népes és jól működő titkárság és rendezőség, a sajtóban és a televízióban naponta közölt részletes tu­dósítások, vagy éppen a résztvevők biztonságára ügyelő nagy apparátus. Mindezzel Románia nem­csak a rendezéssel magára vállalt föladatnak akart mi­nél jobban megfelelni, ha­nem az egész világ előtt de­monstrálta, milyen megkü­lönböztetett hely illeti meg a történelmet ennek az or­szágnak a szellemi-ideológiai életében. Romániában a múlt nemcsak megbecsült örökség, nemcsak tudományosan ta­nulmányozandó diszciplína, de leckék és tanulságok hor­dozója. hivatkozási forrás és jogalap az ország állami be­rendezkedése és mindenkori politikája számára. Nicolae Ceausescunak, Románia ál- lamelnökénék a kongresszus részvevőihez intézett üzenete is aláhúzta a történe'em és a XV. kongresszus aktuális politikai jelentőségét, benne a nemzetközi enyhülés egyik eszközét üdvözölte. A kongresszus részvevői­nek jóval kétezer fölötti Q.Hwwste 1980. szept. 11., csütörtök száma kedvező lehetőséget nyújtott Románia nemzetkö­zi népszerűsítésére, ugyanak­kor azonban igen nehéz föl­adatot rótt a rendezésre. A Bukarestbe érkezett vendé­gek között a történelmi ku­tatás valamennyi korszaka, valamennyi szakága, megkö­zelítési módja, irányzata képviselve volt, s az eltérő érdeklődési körök és világ­nézetek valamennyijének megfelelő fórumot kellett biztosítani az eszmecserére. Két napon át a különféle nemzetközi történész szak­társaságok és -bizottságok (pl. bizantinológusok. nu_ mizmatikusok, egyetemtörté­nészek, gazdaságtörténészek, a II. világháború kutatói stb.) tartották üléseiket, majd egymással párhuzamosan került sor az általános ér­deklődésre számot tartó ún. „nagy témák” megtárgyalá­sára és a különféle kronoló­giai szekciókban, valamint a módszertani szekciókban na- .pirendre tűzött kérdések és referátumok vitájára. Erre a kongresszusra a nagy témá­kat különösen szerencsésen válogatták ki: „Kelet-Európa, a civilizációk találkozóhe­lye”, „A béke problémái és formái a történelemben”, „Föderációs és pluralisztikus államok”, „A nők szerepe a társadalomban” — vala­mennyi aktuális vitatkozásra alkalmas és fontos kérdés. a tárgyalt témák nagy számából, az egy idő­ben négy-öt helyen is folyó tanácskozások fényéből és az egyes részvevők érdeklő­dési körének tágasságából fakadt, hogy a kongresszus túlzsúfoltnak tűnt, néha egy­szerre két-három helyen is ott ke’lett volna lennie az embernek, viszont az is megesett, hogy egy adott pillanatban valaki egyetlen őt érdeklő ülést sem talált. Általános volt a vélemény, hogy a kongresszus kinőtte hagyományos kereteit — de ugyanezt az előző kongresz- szusról is elmondták* már. Bz a sikeres és népszerű dolgok átka: tömegessé vál­va nehezen őrzik meg erede­ti funkcióikat és értékeiket, ez egyformán érvényes mondjuk az autózásra és a nemzetközi mammutkonfe- renciákra. E kisebb zavaró momen­tumoktól és néhány disszo­náns fölszólalástól eltekint­ve a XV. nemzetközi törté­nészkongresszus sikeres, ta­nulságos és hasznos ese­ménysorozat volt. Romániá­nak a különféle civilizációk találkozási pontján fekvő és ezt a találkozást tükröző fő.- városa maga is érdekes ke­retet adott, s a rendezők erőfeszítései minden elisme­rést megérdemeltek. Általá­nos vélemény, hogy újabban az ilyen nagyszabású tanács­kozásokon nem annyira az előadótermekben elhangzó fölszólalások és viták nyújt­ják a résztvevők számára a legtöbbet, a legmaradandóbb élményt (hiszen a többségük­ben előre megírt, de végül öt percre maximált fölszóla- lásokban sok újat nem le­het elmondani). Mindenki inkább csak a saját, vagy az országa másutt jóval alapo­sabban kifejtett álláspontjá­nak deklarálására szorítkozik ilyen alkalmakkor. Legalább ennyire hasznosak a kollé­gák, társkutatók találkozásai, a szünetekben, az étkezések közben és az esti sétákon, vagy éppen a fogadásokon lezajló beszélgetések, a kö. tet'en viták. Érdekes isme­retségekre is ilyenkor tesz­nek szert a résztvevők — például amikor e beszámoló szerzője egyszerre három magyarul tudó japán törté­nésszel akadt össze. Kania katowicei pártaktívcm ft part iránti bizalom a legfontosabb ügy Katowicében kedden érte­kezletet tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt ottani, vajdasági szervezetének plé­numa. A tanácskozáson részt vett Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára és Andrej Zabinski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra. Megnyitó beszédében Zdzislau: Grudzicn, a vajda­sági pártszervezet első titká­ra a pártalapszervezetek erő­sítésének szükségességét hangsúlyozta, és rámutatott: az elmúlt heteik eseményei­ből le kell vonni a következ­tetéseket. hogy a hibák el­háríthatok legyenek. Grudzi- en, Szilézia kommunistáinak támogatásáról biztosította a LEMP KB hatódik plénu­mának azt a döntését, hogy Stanislaw Kaniát választotta meg a Központi Bizottság el­ső titkárává. Hozzászólásában r Stanis­law Kania kijelentette: kri­tikus pillanatokban, amikor a konfliktusok tömeges jel­leget öltenek, a párt iránti bizalom válik a legfontosabb üggyé. A kiutat keresi az egész párt. figyelembe véve. hogy A helsinki záróokmányt aláírt 35 ország küldöttségei szerdán délelőtt megkezdték a november 11-én kezdődő madridi találkozó előkészíté­sének munkáját. A zárt aj­tók mögött folyó tanácskozás első munkanapján az elnök­lés joga a kedden megejtett sorsolás értelmében — az amerikai küldöttséget illeti meg. Jurij Dubinyin nagykövet, a szovjet küldői, ség vezetője, — A MAGYAR NYELV egyébként is igen jól volt képviselve a kongresszuson. A mintegy 70 magyarországi történész mellett a legna­gyobb létszámú román dele­gációban is számos magyar nemzetiségű tudós, kutató volt, de magyar származá­súak, magyar anyanyelvűek akadtak az Egyesült Álla­mokból, Svájcból, az NSZK- ból, Ausztráliából, Svédor­szágból, Izraelből és bizo­nyára még több más ország­ból érkező résztvevők kö­zött is. Mennyiségileg kevésbé volt erős a magyar történelem és a magyar történészek képviselete az egyes viták­ban. Az előzetesen elosztott referátumok és fölkért hoz­zászólók között volt Hahn István, Niederhauser Emil, Pach Zsigmond Pál, Berend T. Iván, Köpcczi Béla és Glatz Ferenc, kevesebb mint a legutóbbi kongresz- szusokon. A vitákban el­hangzó magyar hozzászólá­sok száma is jóval nagyobb lehetett volna, ha mindenki mindenütt szóhoz jutott vol­na, de a nagyszámú jelent­kező miatt többek fölszólalá- sára már nem jutott idő. vagy már a jelentkezést sem fogadták el. Viszont az el­hangzottakat általában ked­vezően, elismeréssel fogadta a nemzetközi közönség. A történelem az emberek kö­zött létrejött viszonyokat ta­nulmányozza és magyarázza. Ebben a folyamatban az em­berek közötti kooperáció do­minál. de konfliktusok is bőven akadnak. A történé­szek munkája e viszonybk megvilágítása és ezzel az emberek és néoek közötti feszültségek csökkentésében jelentős szerepük lehet. SAJNOS VOLT és van rá példa, hogy a történetírás a feszültségek növekedését idézi elő, de a nemzetközi tárgyalások többsége, s kö­zöttük a mostani, a buka­resti tanácskozás is a meg­értést, a jobb viszonyt szol­gálta. Jeszenszky Géza sok minden megváltozott — mondotta Kania, és hozzá­tette: „most azt keli elemez­ni, hogy mit kell nekünk,, magunknak megváltoztat­nunk, beleértve a párt köz­ponti szerveinek munkáját is”. Fontos feladatnak ne­vezve a szocialista eszmék­hez való szoros ragaszkodás visszaállítását, továbbá olyan körülmények megteremtését, amelyek között az állampol­gárok jó közérzettel végzik munkájukat. A szakszerveze­teknek, köztük az újaknak is úgy kell dolgozniuk, hogy a munkások igazi képviselői legyenek — mondotta és hozzátette, hogy „mi a szak­szervezeti mozgalom egysége mellett vagyunk”. Kania szólt a nagy gazda­sági feladatokról, köztük a piaci egyensúly megteremté­séről. a gazdálkodás módsze­reinek javításáról. Rámuta­tott. hogy a vezetés vala­mennyi vajdaság igazságos kezelésére, elbírálására tö­rekszik, „de azt mindenkinek meg kell értenie Lengyelor­szágban. hogy Szilézia az or­szág legjelentősebb erőfor­rása". az El Pais című madridi napilapnak adott nyilatkoza­tában kijelentette: a szovjet küldöttség minden tőle tel­hetőt meg fog tenni az elő­készítő tanácskozással össze­függő kérdések megoldására. A cél, hogy az érdemi talál­kozót építő szellemben tart­hassák meg. Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtit­kára, az. El Pais szerdai szá­mában közölt nagy cikkében hangsúlyozta: a madridi ta­lálkozó igen fontos alkalom az enyhülési folyamat meg­mentésére. Gonzalez szerint a madridi találkozó állást foglalhatna európai leszere­lési értekezlet 1981-ben való összehívása mellett. Az iráni parlament szer­dán nagy többséggel jóvá­hagyta a 21 tagú kormány tagjai közül annak a 14 mi­niszternek a kinevezését, akiknek névsorát Baniszadr elnök vasárnap terjesztette a testület elé. A kormányban így továbbra sem szerepel annak a hét miniszternek a neve, akiknek a kinevezése ellen Baniszadr kifogást emelt. Az államfő szerint ugyanis a szóban forgó mi­niszterjelöltek „múltja nem kifogástalan” — annak ide­„Fegyverbarótság ’00” Partra­szállási gyakorlat A Varsói Szerződés tagál­lamai „Fegyverbarátság ’80” gyakorlatának szerdai nap­ján került sor a szocialista testvérországok közös manő­vereinek leglátványosabb, a katonai együttműködés igen fontos epizódjára, a partvé­delemmel egybekötött part­raszállásra a Keleti-tenger­nél. A gyakorlatot ezen ’a napon is megtekintették Erich Honeckerrel, a NSZEP KB főtitkárával, az NDK Ál­lamtanácsának elnökévél az élen az NDK párt- és álla­mi vezetői. Jelen voltak a szocialista országok meghí­vott honvédelmi miniszteréi, s ott volt Viktor Kulikov marsall, az egyesített fegy­veres erők főparancsnoka. Először a különböző típu­sú vadászrepülőgépek és he­likopterek tüzeltek a vízi cé­lokra, a partközeibe vonta­tott hajóroncsokra. A több ezer méteres magasságból le­csapó MIG-ek rakétáikkal és fedélzeti géppuskáikkal sor­ra érték el találataikat, de ugyanilyen pontosnak bizo­nyultak a helikopterekről in­dított rakéták is. Azután újabb légieszközök tűntek fel, a bombázók érkeztek a célok fölé. Terhük kioldása után magasra csaptak a víz- oszlopok, s ezek a légiköte­lékek is pontosan teljesítet­ték feladatukat. A tengeri gyakorlat má­sodik részeként következett a partraszállás. A légielőkészí­tést követően könnyűbúvá­rok jelölték ki a deszantszál- lító hajók kikötési helyét. Ebben a manőverben a len­gyel, az NDK és a szovjet haditengerészeti flotta kü­lönböző típusú hajói vettek részt. Elsőként légpárnás ha­jók száguldottak a partig, s hozták a könnyű harckocsi­kat, lövészpáncélosokat és a deszantállomány katonáit. Több hullámban érkeztek a nagyobb szállító hajók „gyomrukból” tucatjával ereszkedtek vízbe, úsztak partra az újabb páncélosok. A rendkívül nagy partra­szállási ütemet a példás szervezettség jellemezte, a részt vevő három nemzet ka­tonái a lehető legteljesebb összhangban oldották meg nagyon nehéz feladatukat. (MTI) jén állítólag túlságosan is lojálisak voltak a sah re- zsimjével. Baniszadr fenn­tartásai a külügyi, valamint a kulcsfontosságú gazdasági tárcák várományosait érin­tik. A képviselők egyidejűleg jóváhagyták a Radzsai mi­niszterelnök által korábban előterjesztett kormányprog­ramot. A program vitáját kedden éppen az államfő és a miniszterelnök közötti né­zeteltérések miatt napolták el. „Népszavazás“ Chilében Chilében ma tartják a Pinochet által elrendelt „népszava­zást” az ország megva!'.áztatott alkotmányáról, amely továb­bi 17 évre biztosítana hatalmat a diktátornak Képünkön: tüntető fiatalok tiltakoznak Santiagóban a népszavazás mi­att (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az első munkanap Madridban A cél: az érdemi találkozó Új kormány Iránban

Next

/
Thumbnails
Contents