Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Indiai vendég Moszkvában Nilam Szandzsiva Reddi, az Indiai Köztársaság elnöke hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodik. A szovjet fővárosban mindig megkülönböztetett fi­gyelemmel kísérték a világ második legnépesebb — több mint hatszázmilliós lélekszámú — országának sorsát. Már akkor így volt ez, amikor Indiát még „a brit korona legékesebb gyémántjaként” tartották nyilván. , A második világháború nagyfontosságú, egyik törté­nelmi jelentőségű következménye a nemzeti felsza- badítási folyamat jótékony láncreakciója. India kisza­kadása a gyarmatbirodalomból ennek volt korai és döntő fontosságú állomása. A nemzeti felszabadulás pillanatától tudták Moszkvában azt is, hogy India népének rendkívüli nehézségekkel kell szembenéznie, s hogy ennek a nagy múltú és nagy jövőjű népnek minden segítségre szüksége van. A Szovjetunió akkor is segített, amikor — a há­borús pusztítás nyomán — maga szintén nagy gon­dokkal küzdött. Indiában ezt nem felejtik el. A kap­csolatok fejlődésének jelentős állomása volt, hogy — éppen egy negyedszázada — a szovjet fővárosban járt a független India első kormányfője, a jelenlegi mi­niszterelnök édesapja. Dzsavahaiial Nehru. A kapcso­latok másik kiemelkedő eseménye Leonyid Brezsnyev 1973-as indiai látogatása volt. Ekkor sikerült kiszéle­síteni az együttműködés területeit, amelyeket az 1971- ben aláírt egyezmény körvonalazott. A szovjet segítség célja mind politikai, mind gaz­dasági értelemben a nagy ázsiai ország függetlensé­gének, önállóságának erősítése volt és maradt. Szinte jelkép, hogy az indiai ipar egyik óriása, a nehézipar megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges bhilai aeélkombinát szovjet segítséggel épült. Bhilát az el­telt negyedszázad során mintegy félszáz hasonló célú és nagyságrendű objektum követte. Egyebek között az ország olaj feldolgozó berendezéseinek hatvan százalé­ka szovjet gyártmányú berendezésekkel üzemel. Ami a nemzetközi porondot illeti, Moszkvában mindig elismeréssel nyugtázták Üj-Delhi pozitív kül­politikáját — legutóbb például azt a lépését, hogy el­ismerte a Kambodzsai Népköztársaságot. Biztosra ve­hető, hogy a mostani államfői látogatás tovább erősíti a kapcsolatokat a két nagy ország között, aminek ha­tása viszont — feltehetően — túlnő a két ország ha­tárán! Harmat Endre Irak hallandó Iránnal tárgyalni Az USA katonai beavatkozásra készül? „Tekintve, hogy az iraki csapatok elérték a háború kitűzött célját. Irak hajlan­dó Teheránnal tárgyalásokat kezdeni akár közvetlenül, akár bármely harmadik or­szág vagy nemzetközi szer­vezet közvetítésével” — mondotta vasárnap éjszakai rád ióbeszéd ében Sza d da m Husszein iraki államfő. Irak feltételei, ahogy az elnök kifejtette őket, a kö­vetkezők: Irán ismerje el Iraknak a ..történelmi terü­leteihez” való jogát: térjen vissza a jószomszédság alap­elveihez és hagyjon fel „faj­üldöző. agresszív és terjesz­kedő” politikájával, ne avat. kozzék be többet a térség országainak belügyeibe. és végül „a jogtalanul elfoglalt területek visszaszolgáltatása után is alkalmazkodjék min­den tekintetben a nemzetkö­zi jog előírásaihoz”. Megfi­gyelők szerint az iráni ..faj­üldöző” politikára tett cél­zás az Iránban élő nemzeti­ségi kisebbségek jogaira vo­natkozik. Szaddam Husszein kijelen­tette, hogy Irak kész azon­nali tűzszünetre, ha Irán kedvezően válaszol erre a felhívásra. * Ahol Hosszan Baniszadr iráni államfő, dki vasárnap körutat tett a harcok érin­tette térségben, egyebek kö­zött kijelentette: az irániak utolsó csepp vérükig harcol­nak az iraki agresszió el­len. A kijelentés még Szad­dam Husszein tűzszüneti ajánlata előtt hangzott el. Zárul Hak pakisztáni ál­lamfő és Habib Satti, az iszlám konferencia főtitká­ra vasárnap este Iránból1 Ammanba érkezett. Mint is­meretes. a két politikus az ENSZ iszlám tagállamainak megbízásából próbál közve­títeni a szembenálló felek között. Ziaul Hak és Habib Satu VÁLASZTÁSOK ELŐTT Schmidt és Strauss párviadala Strauss és Schmidt készen a nagy párbajra (Fotó — AP—MTI—KS Igaz-e az. hogy a nyugat­német választásokon biztos a szociáldemokrata—szabad- demokrata koalíció győzelme október 5-én? A múlt hóna­pok fejleményeit, a közvéle­ménykutatások eredményeit tekintve igennel kell vála­szolni a kérdésre. Persze, azért nem lehet kizárni egy váratlan fordulat lehetősé­gét. a bel- avagy a külpoliti­kában. vagy akár a nyugat­német választók hangulatá­ban. Bizonytalansági tényezők A jobboldali ellenzék két csoportja, a Keresztényde­mokrata Unió (CDUj és a Keresztényszocjális Unió (CSU) együtt gyakorlatilag az ország legerősebb pártja. Velük szemben a szociálde­mokraták (SPD) és a sza­baddemokraták (FDP) csak összefogva tudtak többséget teremteni a parlamentben. Ennek az aránynak a fenn­maradása a kormánykoalíció újabb győzelmét jelentené — ám sok az ingadozó sza- , vazó. aki jószerivel csak az urna mellett dönt. Bekövet­kezhetnek például olyan ott­honi vagy nemzetközi fejle­mények. amelyek ezt a né­hány százaléknyi tétovázó réteget a szociáldemokraták ellen ingerük. A lengyelor­szági eseménysorozat vagy a két német állam csúcstalál­kozójának elmaradása érin­tette az NSZK belpolitikai hangulatát és nem a kor­mány malmára hajtotta a vizet. J980. szeptember 30., kedd Mégis több előjel jósolja a mostani kormánykoalíció győzelmét. Elsősorban a két csúcsjelölt személye, a két versengő csoport zászlajára irt név dönti majd el a csa­tát. Különös helyzet: növe­li az SPD—FDP koalíció győ­zelmi esélyeit, hogy az el­lenzék vezére és kancellár­jelöltje Franz Josef Strauss. Noha a bajor politikusnak szilárd, szervezett, hű tábo­ra van — ezek. a keresz­ténypárton belüli jobbszárny emberei„ semmiképpen nem hagyják el vezérüket — az ellenzéki táborban is szép­számmal akadnak, akik nem szeretik Strausst, félnek ki­számíthatatlanságától, erő­szakosságától, s tartanak a mai kényes nemzetközi hely. zetben merev külpolitikai nézeteitől. Könnyen lehet, hogy Franz Josef Strauss, a jobboldali kancellárjelöltje — szavazatcsökkentő tényező lesz saját táborában. A kancellár szerepe Nagy jelentőségű ugyan­akkor Helmut Schmindt .népszerűsége is. A kancel­lár elsősorban külpolitikájá­nak köszönheti az általános tiszteletet. Ö ma — beleért­ve az amerikai kormányfér­fiakat — a nyugati világ egyik legszámottevőbb poli­tikusa. Érzi az NSZK közvé­leménye, hogy romlott a nemzetközi helyzet gazdasá­gi és politikai viszonylatban egyaránt., bonyolultabbak a feladatok, nőnek a veszé­lyek, nagy súlya van a ke­let—nyugati kapcsolatok ala­kulásának. A szociáldemok­rata kancellár pedig rend­kívül tevékeny: az utóbbi hónapokban bebizonyította, hogy nem enged a hideghá­borús amerikai nyomásnak. — s ha érhették is jogos bírálatok a mi oldalunkról — sok mindent tett és tesz az európai enyhülés megóvá­sáért. Kevesen kétük az NSZK-ban, hogy számukra ma Helmut Schmidt a leg­megfelelőbb kormányfő. A választók tudják, hogy nyugati részről Helmut Schmidt nevéhez fűződik a talán fordulatot jelentő fej­lemény. Amikor júliusban Moszkvában tanácskozott Leonyid Brezsnyevvel, ő hozta magával az új szov­jet javaslatot a középható­távolságú rakéták ügyében, amellyel talán sikerül ki­mozdítani a fegyverkorláto­zási tárgyalást a holtpontról. Ne szűkítsük azonban a kört és a meghatározó té­nyezőket a kancellár szemé­lyére: mögötte áll az NSZK legrégibb politikai ereje, a nagy mozgalmi múltra te­kintő Szociáldemokrata Párt, amelynek — a polgári-kis­polgári szavazók mellett — nagy munkástábora van. A koalíció másik tagja a libe­megbeszélést folytat Hussze­in jordániai királlyal. További diplomáciai erő­feszítéseket tesz á harcok befejezése érdekében Szíria is. Hafez Asszad államfő több ízben hangot adott né- zeténekt amely szerint a konfliktus mögött a nemzet­közi imperializmus és cio­nizmus áll. A Biztonsági Tanács va­sárnap este határozatban szólította fel Iránt és Irakot viszálvkodásuk azonnali be­szüntetésére. „Mindkét fél azonnal vessen véget az erő további alkalmazásának és a köztük kirobbant vitát bé­kés eszközökkel, az igazsá­gosság és a nemzetközi jog elveivel összhangban oldja meg” — hangoztatja a do­kumentum. A határozat fel­szólítja Iránt és Irakot, hogy fogadják el a közvetítési il­letve megbékélési javaslato­kat, vagy vegyenek igénybe más békés eszközöket. A Mexikó által beterjesztett határozottervezetet a testü­let tagjai ritkán tapasztalha­tó egyetértésben szavazták meg. Oleg Trojanovszkij, a Szov- .ietunió ENSZ-nagy követe a Biztonsági Tanács előtt a szovjet küldöttség álláspont­ját kifejtve rámutatott, hogy Irak és lián viszálya a re­akciós és az imperialista erők kezére játszik, majd re­jtvényét fejezte ki, hogy a két ország végül is utat ta­lál a konfliktus békés ren­dezéséhez. A Biztonsági Tanács a ha­tározat elfogadása után el­napolta ülését, s legközelebb kedden vagy szerdán folytat­ja az iraki—iráni konfliktus megvitatását. Az Egyesült Államok köz­vetlen katonai beavatkozás­ra készül a Perzsa-öböl tér­ségében azzal az ürüggyel, hogy az iraki—iráni háborús konfliktus veszélyezteti a rális Szabaddemokrata Párt. amely az értelmiség és a kö„ zépvállalkozók egy részét vallhatja hívének, s a köz­véleménykutatások szerint 5—10 százalékos eredményt várhat. Bár — s ez is a küszöbönálló választások egyik különös vonása — e kis párt szíve mélyén tart attól, hogyha a szociálde- •mokraták elsöprő, abszolút többséget szereznek, már nem lesz szükség rájuk, mint koalíciós partnerié. Természetesen belső té­mák is szóbakerültek a nyu­gatnémet választási kam­pány utolsó szakaszában, így a nyugdíjkérdés, az állam­adósság mértéktelen felduz­zadása. A mérleget azonban várhatóan a nemzetközi kér­dések billentik az egyik, vagy a másik oldalra. Az emberek aszerint foglalnak állást, hogy kit tartanak al­kalmasabbnak a következő esztendők nehézségeivel va­ló megbirkózásra. Tatár Tmre stratégiai fontosságú Hormu- muzi-szoros biztonságát, az­az a szoroson keresztül le­bonyolított tengeri kőolaj­szállítás folyamatosságát — jelentette ki Szalah Khalaf (Abu íjad), az El Fatah pa­lesztin ellenállási szervezet helyettes vezetője. Nasszer halálának tizedik évforduló­ján Bejrutban elhangzott beszédében a katonai inter­venció előkészítésével hozta összefüggésbe David Jones tábornoknak, az Egyesült Államok vezérkari főnökei egyesített bizottsága elnöké­nek hétvégi látogatását Sza- úd-Arábiában. „Számítani sell a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásával indokolt ame­rikai intervencióra” — mondta Szalah Khalaf. majd hozzáfűzte, hogy a beavat­kozás következményeként az Egyesült Államok bekerítené a palesztin ellenállási moz­galmat. Szíriát és a libanoni naladó nemzeti mozgalmat. Ezt a- veszélyt hordozza ma­gában az iraki—iráni hábo­rú folytatódása, a konflik­tus továbbterjedése. Valid Dzsumblatt, a liba­noni haladó szocialista párt elnöke kiemelte, hogy hala­déktalanul véget keil vetni a testvérhaborúnak. amely­ből csupán a megfelelő ürü­gyet kereső Egyesült Álla­mok húzhat hasznot az óla, kutak biztonsága felett őr­ködő amerikai katonai tá­maszpontok állandósítása ré­vén. Az Irak és Irán között zaj­ló hadműveletekről továbbra is egymásnak ellentmondó hírek érkeznek. A bagdadi rádió jelentése szerint az iraki csapatok hétfőn elfog­lalták a határtól 40 kilomé­terre keletre fekvő Dizful város melletti iráni légitá­maszpontot és radarállomást. Teherán azonnal cáfolta a hírt. A bagdadi jelentés sze­rint az iraki katonák nagy mennyiségű fegyvert — köz­tük 16 harckocsit és 24 ka­tonai szállító járművet — zsákmányoltak a menekülő iráni csapatoktól. Hírügynökségi jelentések szerint hétfőre virradó éj­szaka újból bombázták Te­heránt. A jelentések szerint az iraki bombázók fő cél­pontja az iráni főváros déli részén fekvő gyárak és ka­tonai intézmények voltak. Az iraki légierő támadta az öböl partján fekvő Bandar- Bushire-i légitámaszpontot is. Az iráni fegyveres erők fő­parancsnokságának jelentése szerint iráni harci repülőgé­pek iraki katonai támasz­pontok ellen intéztek táma­dásokat és folytatták az ira­ki olajipari berendezések bombázását. Rafszandzsani ajatollah. az iráni parlament elnöke hét­főn megismételte azt a ko­rábbi teheráni álláspontot, hogy Irán addig nem fogad­ja el a tűzszünetet, ameddig nem vonják ki az országból az összes iraki katonákat. Alessandro Pertini olasz államfő hétfőn délután el­kezdte konzultációit a kor­mányválság megoldásáról. Először Saragat és Leone volt államfőket fogadta — az alkotmányos előírásokkal összhangban —, majd Fan- fanit és Jottit. a szenátus er; a képviselőház elnökét. Ked­den egész nap a. pártok ve­zetőivel tanácskozik — fo­gadja a legnagyobb pártnak, a kereszténydemokratának a vezetőit majd Berlinguer kommunista-, és Craxi szo­cialista főtitkárt és a többi politikai formációkét. Kör­tárgyalása előreláthatólag kedden este fejeződik be. Berlinguer. a OKP főtit­kára a szicíliai Catániában vasárnap este mondott be­szédében pártja sikereként könyvelte el a Cossiga-kabi- net lemondását. „Jól tettük, hogy véghezvittük ellenzéki csatánkat” — mondta. A BELGRAD: „Jugoszlávia gazdasági sta­bilizációs politikája hosszú távra szól, mert ez az egye­düli valós lehetőség, hogy biztosítsák az ország társa­dalmi és gazdasági fejlődé­sét — jelentette ki a JKSZ KB hétfői plénumán tartott beszámolójában Sztevan Do- ronyszki, a JKSZ KB elnök, ségének elnöke. A Központi Bizottság az ország időszerű gazdasági problémáit, a stabilizáció« politika végrehajtásának- menetét, s ezzel összefüggés, ben a párt politikai tévé. kenységének feladatait vitat­ta meg. A referátum az ország jé. lenlegi néhány „igen komoly” problémájáról szólott. Ezek között első helyen a felgyor­sult inflációt említette. Ez év első hét hónapjában a kiskereskedelmi arak a ta­valyi azonos időszakhoz vi­szonyítva átlag 27,7, a meg­élhetési költségek pedig 27,2 százalékkal emelkedtek. Sztevan Doronyszki meg- isrhételte, hogy az ország gazdasági nehézségeit nem lehet máról-holnapra meg­oldani, ehhez évek kelle­nek. ,,A JKSZ-nek a mun­kásosztállyal együtt, az ön­igazgatás alapjainak erősíté. se irányában kell megtalál­nia a nehézségekből kiveze­tő utat. A dolgozó tömegek­ben a .JKSZ-nek kell a sta­bilizáció döntő tényezőjének lennie.” MÜNCHEN: A müncheni sörfesztiválén végrehajtott bombamerény­let a nyugatnémet választá. sí kampány utolsó hetének egyik lő témájává vált. A gyászoló müncheniek'virágot helyeznek el a robbanás hely­színének közelében. 1 MONTE CARLO: Hétfőn Monte Carloban megkezdte tanácskozását a Nemzetközi Olimpiai Bízott, ság úgynevezett háromoldalú bizottsága, amelyben a NOB- on kívül a nemzéti olimpiai bizottságok, továbbá az olim. piai mozgalomban érdekelt nemzetköz; sportszövetségek képviseltetik magukat. Az ülésen Juan Antonio Sama­ranch, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság Moszkvában megválasztott spanyol elnö­ke tartott megnyitó beszédet, amelyben hangsúlyozta1 — Az olimpiai mozgalom erősebbé és egységesebbé vált a moszkvai játékokkal, az Egyesült Államok által kezdeményezett és vezetett bojkottnak ellenére. Ezért — a NOB nevében js — leg­melegebb elismerésemet fe­jezem ki az olimpiai szerve­ző bizottsá mák, továbbá minden, a moszkvai verse­nyen részt vett sportolónak és sportvezetőnek. A NOB elnöke azután az ülés minden résztvevőjének figyelmét felhívta arra, hogy a jövőben is lépjenek- fel a sportban tapasztalható, egy­re erősödő politikai beavat­kozás ellen. párt és a tömegek szoros kapcsolatában jelölte meg a kommunisták erejének és ha­talmának a zálogát. Berlin­guer az új kormány megala­kításának kilátásairól szólva olyan kabinetet sürgetett, amelyikben az OKP is teljes jogú tagként venne részt. Ez felelne meg leginkább Olasz­ország érdekeinek — véle­kedett. Ha nem vonnák be a kommun istákat az új kormányba sem, akkor az OKP ellenzékben maradna. Olaszországbon 15-ről 16.5 százalékra emelték a leszá­mítolási kamatlábat, vagyis megdrágították a hitelt és visszafogták a beruházáso­kat. Egyéb intézkedéseket is foganatosítottak a valuta el­lenérzésére. A lépéseket azt követően hozták. hogy a képviselőház leszavazta a kormány gazdasági törvény- tervezetét és emiatt a Cossi- ga-kabinet lemondó**. Az olasz kormányválságról

Next

/
Thumbnails
Contents