Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-30 / 229. szám
Régi szemlélet, újabb követelmények Növekedés-fejlődé? Önjáró kavicsszállító Megyénk egyik jelentős ipari üzemiében az év végéig megoldandó legfontosabb feladatokról tanácskoznak. Műszaki és gazdasági vezetők, mérnökök és szocialista brigádvezetők szóltak az eredményekről és a gondokról, Az üzemvezető sorolta, hogy melyik. termékből mennyivel többet termeltek a tervezettnél. A gazdasági igazgató viszont arról beszélt, hogy az egyik legnagyobb vevőjük minőségi kifogások miatt lemondta a megrendelést, azóta is raktárban tárolják az árut, a nehezen beszerzsett drága külföldi gépeket késedelmesen helyezik üzembe, a vállalati eredmény a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. Az üzemvezető a termelés növekedéséről beszélt, a gazdasági igazgató a fejlődés megtorpanására hívta fel a figyelmet. A további felszólalók egyik része az előbbi, a másik része az utóbbi véleményéhez csatlakozott, érveket. sőt adatokat sorakoztattak fel véleményük igazolására. Kétféle igazság nincs, melyik hát az igaz? Mi tagadás, az elmúlt években rászoktunk, hogy a gazdasági növekedést és a gazdasági fejlődést azonos értelemben használtuk. Nem is okozott ez zavart addig, amíg áruhiány volt, amíg a termelés elsődleges célja az volt, hogy a lakcte-ság alapvető szükségleteit tömegméretekben kielégíthessük. A felszabadulást követő első évtizedekben a termelés mennyisége volt a döntő, akkor a több termelés egyben fejlődést is jelentett. De ez az idő már elmúlt. A gazdasági helyzet változása arra figyelmeztet, hogy a gazdaságban lejátszódó folyamatoknak és jelenségeknek vannak mennyiségi és minőségi jellemzői. Márpedig ha léteznek és érvényesülnek mennyiségi és minőségi jellemzők, akkor az értékelésnél nem lehet csak az egyik tényezőre figyelni és nem szabad a másikat •figyelmen kívül hagyni. Csak a kétféle jellemző együttes alkalmazásával értékelhető helyesen a termelés, a gazdálkodás. Egyértelmű a következtetés: ma már nem elegendő, ha a vállalat többet termel, jó minőségű termékre van szükség itthon és a külföldi piacon. De. nem elegendő a minőség javításáról csak beszélni, fegyelmezett munkára, jó anyagra, korszerű gépekre, a technológiai utasítások pontos betartására és sok egyébre szükség van. Fontos követelmény, hogy a gyártó szakértelemmel. műszerekkel, laboratóriumi vizsgálatokkal folyamatosan ellenőrizze a termék minőségét. De a minőség tekintetében a végső szó a vevőt, a fogyasztót illeti. Ebből következik, hogy a termék minőségét és tulajdonságait a felhasználók igényeinek megfelelően íejlesz- szek. A termelés, minőáégi mutatóihoz tartozik a termelékenység növelése, az ipar ágazati szerkezetének válKét napig a termelékenységről A Híradástechnikai Tudományos Egyesület gyöngyösi szervezete október 2-án és 3-án rendezi meg a Termo '80 című kétnapos szemináriumát, amely azokkal a módszerekkel foglalkozik, amik az elektronikában a termelékenység növelését segítik elő. A tanácskozás színhelye a városi művelődési központ. Az első napon 10 órakor kezdődik a program, és a megnyitó után előadások hangzanak el, majd a délutáni órákban szintén előadások szerepelnek a szemináriumon. Október 3-án a délelőttöt szintén az előadások töltik ki, a zárszó időpontja pedig 12 óra, majd <<*•«« után az Izzó gyöngyösi gyárába látogatnak a rendezvény résztvevői. tozása, ezen belül a termékek minőségének és versenyképességének javítása, a jobban értékesíthető gyártmányok arányának növelése és egyéb követelmények teljesítése. Ma már egyetlen 'üzemben sem. népgazdasági szinten sem elegendő a termelés mennyiségi novelese, a minőségi követelményeket is teljesíteni kell, hogy fejlődésről beszélhessünk, hogy előbbre jussunk. Megyénk több üzemében és országosan is javították a termékek minőségét és versenyképességét. De a jobban értékesíthető gyártmányok arányának növekedése nem volt elégséges ahhoz, hogy exporttermékeinkért olyan árat érhessünk él a világpiacon, ami ellensúlyozhatta volna a behozott termékek árának emelkedését. Mindennek karos hatasat nemcsak a külkereskedelem, nemcsak az állam, hanem mindnyájan viseljük. Nemcsak a bevezetőben említett üzemben, hanem minden ágazatban, mindenütt, ahol emberek dolgoznak, ma már a minőségi tényezők váltak a .fejlődés mércéjévé. Ezt az új szemléletet kell érvényesíteni a fizikai munkában, a helyi és az országos irányításban. Anyagi eszközökre, műszaki, szervezési intézkedésekre is szükség van, de akaratra, szorgalomra, tudásra, szocialista módon végzett munkára is és mindenekelőtt szemléletbeli változás igenyeltet: k, hogy gazdasági fejlődésünk minőségi tényezőit eredményesebben ki bon takoztat hassuk. F. L. Kapucinertehén ? A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat szakemberei Vác közelében megkezdték fez első két önjáró kavicsszállító uszály próbáit. A két összekapcsolt vizi jármű egyenként ezerkétszáz tonna kavicsot szállít, a korábbi megoldásoknál lényegesen gazdaságosabban. A teljesen új megoldású hajóegységböl még tizenhat épül, amelyekből az idén hatot készít el az MHD bala ton f üredi gyár egysége. Transzportörszalag tölti fel a kavicsszállító hajót (MTI fotókiBisztray Karoly felv. — KS) Nem szeretném, ha félreértene a kedves olvasó: nem sírom vissza a régi kávéházakat. a márványasztalok kapucínerhörpölgető, újság.- lapozó társaságot, de ha betérek az eszpresszókba, hogy megigyam a dupla feketém, gyakran eszembe jut nagyapám mondása: a kávé önmagában fekete méreg, de egy csepp tej megszelídíti, kiemeli a pörkölt kávé zamatét, épp úay, mint a tea aromáját. A mai eszpresszókban, éttermekben szinte ismeretlen ez a szó: kapuciner. Állítólag kiment a divatból. Nemrég egy nagy forgalmit presszóban tejet is kértem a kávém mellé. A felszolgáló sajnálkozva közölte, hogy semmilyen halmazállapotban — cseppfolyós, sűrített és por alakban — nem tartanak ..raktáron”, ám van melettiink egy tejbolt, ha gondolom . . . Térültem-for- dultam, s mire feketem• a gépből kicsorgott, már volt fél liter zacskós tejem. Pél decit öntöttem a poharamba, a többit odaadtam a kávéfőzőnek. hátija kér még valaki belőle. Hogy kértek? Tíz perc alatt elfogyott, s a presszógép kezelőjének is csak pár csepp jutott, merthogy ö is „hígítva” szereti. Amikor megkérdeztem, miért nem tartanai: tejet, azt válaszolták: veszélyes, köny- nyen romlik. Furcsa, még, sohasem hallottak a tartósított tejről, pedig a szomszédban van a lejivó. Az egészségügyi és tejipari szakemberei: az utóbbi években, szinte minden alkalmat megragadnak, hogy rábeszéljenek bennünket a tejivásra. Mert'- a tej —Élet, Erő, Egészség. A tej: szépít, frissít, fiatalít. „Egy pohár tej, tiszta fej!” — hirdetik a plakátok az utcán és tereken, közforgalmú helyeken.' Tejnapokat rendeznek, tej- bárakat létesítenek, van már iskolatej. üzemekben védőitalként adják,1 a fogyni akaróknak, betegségből felépülni vágyóknak tejkúrát javasolnak.. . Valósággal hömpölyög a tejpropaganda, s mégis ez az áradat valahogy elkerülte az eszpresszókat, éttermeket. (Arról nem is beszélve, hogyha netán valaki szomjoltónak, sör, bor, üdítő ital helyett két deci tejet kér, úgy néznek rá. mintha a gumirács mögül szökött volna.) Gondoljuk csak meg: a vendéglátó vállalatok úgynevezett egységeiben évente 185 millió adag presszókárét adnak el. Ha minden duplához fél deci tejet számolunk. akkor mintegy 9 millió liter tejet innának a kávérajongók. De számítsunk csak minden harmadik vevőre, akkor is hárommillió liter tejjel növekedne az ország lakosságának évi tej- fogyasztása. A kapuciner egészségesebb a feketekávénál, a vendéglátón múlik, hogy fantáziát találjon benne, s vegye a fáradtságot: tejet is adjon a kávé m.ellé. Vagy tán várjul: meg. amíg a magyar kutatók ki- tenuésztik a. kapucinertchc- net? (h. a.) Öt és fél tonna Füzesabonyban A nagy termés — és a számolgatás A mezőgazdasági szakember mindig sír, mindig min_ den rossz neki — tartja a közvélemény. Ha hétágra süt a nap, akkor azon kesereg, hogy miért nem esik. Ha megerednek az ég csatornái, akikor az a baj. Egyszóval a mezőgazdász folyton elégedetlen. Ennek az elégedetlenségnek nyomát sem találnj a füzesabonyi Petőfi Termelő- szövetkezetben. Kitűnő gabonatermést takarítottak be az idén. A több mint ezerkétszáz hektárnyi területű búza hektárankénti átlagtermése 5,4 tonna volt. Ez a termelőszö vetkezet történetében a legmagasabb hozam. A még oly kiváló esztendőnek tartott 1978-as év — amikor mindenhol bőséges volt az aratni való — jócskán elmarad az ideitől. Az akkor szinte hihetetlennek tűnő negyvenhét mázsás, azaz négy egész hét tized tonnás termésátlag a maihoz képest igencsak szerénynek mondható. A füzesabonyiak az 5,4 ton. nás búza és a 4.9 tonnás tavaszi árpa termésátlaggal a harmadik, illetve az első helyet foglalják el a megyei ranglistán. A jó búzatermés erőtelje, sebben érezteti hatását a közös gazdaság pénzügyi helyzetében. Az augusztus végéig tervezett árbevétel 22,7 millió forint volt. Ezt a tervet jó értelemben fölborította a valóság. A tényleges ár. bevétel több mint harmincöt- millió forint volt. A búza biztonságossá tette a gazdasági egyensúlyt. Égy rövidke számvetés azt is megmutatja,, hogy a kenyérgabona minden meg. termelt mázsájára 160 ezer forintot költött -a gazdaság, az érte kapott ár 310 forint volt. Az elmúlt esztendőben viszont egy mázsa búza előállítása 260 forintba került, pedig ugyanannyi műtrágyát, vegyszert használtak fel a termesztéséhez. Nem is beszélve arról, hogy az idei esztendő ráfordításait növelték a megemelkedett árak, hogy csak a műtrágyát említsük, amely kétmillió forint többletkiadást jelentett 1980-ban a füzesabonyiaknak. Mégis az idei önköltség kereken 100 forinttal volt kevesebb, s ez egyértelműen a nagy termésnek köszönhető. Az időjárás, a természet tehát nagy úr. Ugyanakkor ráfordítások mellett teheti igen jövedelmezővé, vagy kevésbé nyereségessé a termelést. Ez a kérdés, ami még mindig kérdésessé teszi például a gazdaságban a kukorica jövedelmezőségének alakulását. A füzesabonyi termelőszövetkezet hatszázhatvan hektáron a KTE termelési rendszerében, meghatározott technológia szerint termeli a kukoricát. A termés itt is jónak ígérkezik. A legutóbbi határjárás után a szakemberek 6,5—7 tonna közötti termésátlagot várnak. Ez annyit jelent, hogy 450 vagon szemes terményre lehet számítani. Nem mindegy azonban, hogy a betakarításig még mennyi lesz a napos órák száma, milyen meleg lesz az idő. A kukorica jövedelmezőségét nagy. ban befolyásolja a szemek nedvességtartalma. A kukoricát ugyanis mindenképpen szárítani kell. Ahogyan elterjedt az új termelési tech. nológia és eltűnt a csövek törésének korszaka, úgy változott a tárolás lehetősége is. Régen ugyanis a csöves kukoricát górékbá rakták és a szabad levegő, a szél elvégezte szárító munkáját. Ma, amikor kombájnok aratják le a kukorica termését, s a Cukros vasárnap Hatvanban Vasárnap reggel hat óra után a szokottnál fáradtabban szivárogtak ki a munkások a Hatvani Konzervgyár kapuján. Hiába: nyolc óra az nem kilenc, márpedig ebben a műszakban ennyit kellett ..lehúzni'’, a téli időszámításra való áttérés miatt. Panaszra persze egynek sem ■nyílt a szája. és ahogyan Szabó Rudolf műszakvezető megjegyezte, ezúttal visszakapták sima órabérben azt a forintot, amivel tavasz- szal, hasonló okból megrövidültek. A szombatról vasárnapra szóló éjszaka egyéb vonatkozásban is kedvezően alakult a gyár életében. A százötven munkás keze nyomán termelt 140 tonnányi többletcukor mellett, a répatárolók ugyancsak telni kezdtek. Estétől hajnalig vasúton 1200 tonnányi nyersanyag érkezett a Jászságból, s éppen a legjobbkor, hiszen a reggel hatkor munkába lépő műszakot már csupán 700 tonnányi cu- korrépa várta, holott a gyár napi teljesítőképessége csaknem háromezer tonnányit kíván. Örül a térmester Napköziben még inkább földerült Bakti István és Kurucz László tér mesterek arca. Ahogyan egyre inkább virradt, úgy szaporodtak a hátsó gyárkapunál a közúton érkezett répaszállítmányok. Estéiig sikerült is további 4000 tonna nyersanyagot beraktározni, ami az előző hét igen megcsappant forgalmához viszonyítva komoly ugrást jelent, különösen, ha azt vesszük alapul, hogy a tárolok be fogadóképes s égé 12 ezer tonnányi. A hatvani Lenin Termelőszövetkezel é.s a Zagyvavölgye Tsz járt elöl jó példával a vasárnapi fuvarozás dolgában, biztosítván az új hét zökkenőmentes indulását, az első napok répaszükségletét. A hatvani gyár egyébként, ahogyan Liechtenstein József főmérnök megjegyezte. már hetedik napja dolgozik teljes kapacitással. Ez más nyelven elbeszélve annyit jelent, hogy naponta megterem Hatvanban 330 tonna idei cukor. Ez mindenképpen örvendetes, mert azt jelzi, hogy folyamatos szállítással a tervezett időben, december dereka táján befejeződhet az 1980-as kampány. A pihentek Ha Szabó Rudolfék kissé fáradtabban dőltek otthon ágyba vasárnap kora reggel, a derekasan teljesített kilenc órás műszak után. akkor Kiss Lászlóra és társaira elmondható: valamennyi jól kialudta magát, s kipihenten vette föl a munkát 6 órakor. Az öltözőben még arra is futotta kedvükből, idejükből, hogy az egész időszámításváltás témáját megbeszéljék, fölemlegetvén az elmúlt hónapok eseményeit. Kiderült az itt-ott elejtett, szavakból, mondatokból, hogy igencsak mindenkinek jól jöttek a hosszú nappalok. Gyári meló után bőven maradt idő arra. hogy ki-ki a saját portáján, a háznál, vagy a hobbikertben tegyen-vegyen, főként az idén igen borsos árú zöldségfélék megtermelése terén. A fiatalabbak a hatvani, gyöngyösi strandokait keresték föl. vagy a Lőrinci-tavon, esetleg a sóderbánya vizében áztatták horgaikat. A siker másodlagos volt. Fontos a gazdagabb, hosszabb nappal, aminek ..repetáját” várják jövőre. Emelkedő cukorszázalék Mint a kampány óta minden nap, úgy ezen a csúcs- vasárnapon sem maradt el a beérkező répák minősítése, hiszen mast már ez a döntő az átvételi árnál. A laboratórium, ahogyan teltek egymás után a szép, sugaras, a korábbi hetinél melegebb napok, úgy regisztrálta a cukortartalom lassú, de folyamatos javulását. Az indulás napjaiban 15 százalék ‘ alatt volt ez a mutató, a múlt hét első felében átlagosan elérte a 15 százalékot, a hét végén pedig már föléje emelkedett. Megmutatkozik, éspedig azonos szinten, a cukorhasznosítás. a feldolgozás minőségváltása is. Vasárnap az egy tonna cukorrépában lévő cukorból 120 kiónyit nyertek ki, ami szakmai szemmel nézve a dolgokat — megfelel a követelményeknek. A gyárvezetők ilyenformán egvre bizakodóbbak az új szezont illetően. (moldxay) w gép. lemorzsolja a csövet, a tárolás csak megfelelő száraz állapotban történhet. A szá^ vitás pedig nagyon ' költséges. Tavaly még 2 forint 77 filléres literenkénti olajjal történt ez a technikai művelet. az idén pedig 5 forintos literenkénti olaj ég el. a termelőszövetkezet szárítóinak kazánjaiban. Számolni és újra csak szá. mölni kell tehát. Nem véletlen, hogy a termelőszövetkezet elnöke már az új mezőgazdasági termelői árakat és a ráfordítások mértékét tanulmányozza a jövőre nézve. S ahogy ő fogalmazza, nem helyes, ha a kérdést úgy tesszük fel, mintha ma < a mezőgazdaságban — de nemcsak ott — a minőség elszakadna a mennyiségi termeléstől. Az árak, ráfordítások, termelési költségek szabályozd, sí medrében csak úgy lehet jól hajózni, ha a növekvő termésmennyiséget egyre jobb minőségben állítják elő. Ez az. ami az idén sikerült a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben. Sz. A. ,Nmjsä߀$ 1980. szeptember 30., kedd
