Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

Ráfizettek! a bátor" bátoriak II fővárost is lóvá tették... A világért sem szeretnénk megsérteni Bátor község de­rék lakosságát, de hogy a „Bükkvidéke” névre hallga­tó termelőszövetkezetük bu­dapesti kalandozásaival nem is akármilyen csorbát ejtetl a £alu jó hírén, ahhoz ma már kétség nem férhet. Rá­adásul korántsem csak szó­ban rótták meg a szóban forgó közös gazdasagot, ha­nem előbb az Egri Megyei Bíróság, majd másodfokon a Magyar Népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága nem keve­sebb, mint egymillió-hat­százezer forintos gazdasági birság megfizetésére köte­lezte az anyagiakban amúgy sem dúskáló szövetkezetei. Az ítélet jogerős, s így tet­szik, nem tetszik: fizetniük kell. És természetesen a kö­zös gazdaság közös kasszá­jából. „Gyerünk Pestre . . .” Hogy a hatalmas gondola­tot ki ..szülte meg" első­ként, arra ma már az ügy fő- és alszereplői sem tud­nak pontosan választ adni. Annál többet és többen be­szelnek ugyanakkor a falu­ban arról, hogy a kis község miként tette lóvá a hatal­mas fővárost, valamint, hogy a nagy üzletet ígérő vállal­kozásuk miért a Legfelsőbb Bíróságon ért véget. Történt pedig a követke­ző: 1978. 'nyarán a szövet­kezet. vezetői úgy döntöttek, hogy Budaörsön egy szol­gáltató telephelyet hoznak létre, és különböző építő-, gépszerelő munkálatokra vállalkoznak a fővárosban, de nem ijednek meg a ki- sebb-nagyobb technikai be­rendezések szét- és összesze­relésétől sem, sőt. még a ta­karítást is profiljaik közé sorolták. Korántsem volt könnyű az üzletet beindítani. Előbb a termelőszövetkezet alapsza­bályában kellett helyet ke­resni az említett tevékeny­ségnek. aztán a megyei ta­nács egri járási hivatalának pecsétes papírját is be kel­lett szerezniük. Egyik sem ment könnyen Ezek után a bátoriak nem is teketóriáztak tovább, ha­nem dologhoz, munkához láttak. Fúrtak, faragtak, gé­pet vittek, gépel hoztak és Furcsa kis „balesetek”: A minden gyanú fölött ál­ló polgártársnő — bármeny­nyire is próbálta magát tür­tőztetni — nem tudott ellen­állni a csábításnak a főut­cái Csemegében. így aztán egy óvatlan pillanatban el­emeit egy szimpatikus pá­linkásüveget. No. persze, a benne lévő két deci i tókával együtt. Gondolta, megússza a dolgot, de sajna. rajta vesztett. így a hazai „tüzes víz” utóbb a sokkal előke­lőbb. a méregdrága Napóle­ont is jócskán felülmúlta „árban”: miután az üggyel kapcsolatos bírság elérte — az ezer forintot! Nem kevésbé tisztelt kol­léganője — ha tantestülete értesült volna szokatlan kí­sérletéről, alighanem rög­vest letagadja, hogy a hölgyet valaha is ismerte — tejes­üvegre való cumit lopott másutt. Ötszázért. Vétkének súlyát ugyanis ennyire tak­sálták később a hatóság­nál .. Aztán, megesett bi­zony olyan is. hogy — ke­reskedő szánta rá magát, a „lopásra”, s nem is akárki, hanem: egyenesen a boltve­zető! Méghozzá eléggé el nem ítélhető módon: miu­tán az amúgy is szinte meg­fizethetetlen libamáj árát srófolta ravaszul feljebb, még köze­lebb a csillagokhoz. Öt így *<fm az üzlet, hanem a vá­ígéretükhöz híven kivették részüket Budapest takarítá­sából, csinosításából is. Amennyit a papír és a ceruza elbírt Üzleteik a vártnál is ha­marabb felvirágoztak, mun­kájuk, megrendelőjük akadt bőven, és szépen gyűltek a milliók a szövetkezet bevé­teli számláján. Már-mai úgy látszott, hogy véglegesen be­futnak és azoknak lesz iga­zuk, gkik kitalálták és meg­hirdették a ..Gyerünk Pest­re” akciót. A jó rajtjukat azonban nem sokáig követte a méltó folytatás. Az idő teltével munkájukat egyre gyakrab­ban érte jogos kifogás. a Bátorból Pestre vezényeltek, egyikére-másikára is gyak­ran lett volna szükség a hazai határban, s közben az is kiderült, hogy tevékeny­ségük jogszabályellenes, és megszaporodtak a budaörsi telephely állományát' kri­tizáló közérdekű bejelenté­sek is. Az igazi bomba azonban csak ezután robbant. A ten­gernyi bejelentés alapján az egri járási és a megyei népi ellenőrök is többször figyel­meztették a szövetkezet ve­zetőit. de mivel a jóindula­tú szavak sem használtak, ezért pénzügyi .szakemberek is megvizsgálták ■ bátoriak vállalkozásait, s tészele- sen számlázási rt'..uszerüket is. Az írásos dokumentumok egyértelműen azt bizonyítot­ták. hogy a bátoriak nem voltak szívbajosak, egy-egy elvégzett munkáért szinte ki­vétel nélkül annyit kértek, amennyit éppen a ceruzájuk és a /papírjuk is elbírt. Ha­szonkulcsukat önmaguk ál­lapították meg. gyakran nem készítettek szerződéseket ügyfeleikkel. arról viszont sohasem feledkeztek meg, hogy az általuk kidolgozott úgyne vezeti „tapasztalati számítások alapján” az idő­közben felmerült többlet­költségeket kétszer is beka- szírozzák ügyfeleiktől. Oldalakon lehetne sorolni szabálytalan számlázásaikat, azokat a vállalkozásokat, amelyekhez engedélyük sem volt, és a munkát is egyre gyengébb minőségben végez­ték el. sarlók mcgkarositasaban ta­lálták szabálysértőnek. S hogy mennyire komolyan, azt 1500 forinttal külön is kifejezésre juttatták. Pénz­tárcája terhére. , . Nos, igen: a férfiak sem egészen angyalok. Megtör­tént az is. hogy a doktor ur sajátos módon, levélboríték külső részére írott trágár „üzenetével” fejezte ki hon­fitársa iránt nem szűnő utá­latát. Lehet, hogy várt rá választ, lehet, hogy nem. ám valószínű: olyanra aligha számított, mint amit végül is kapott. „Jókívánsága” — amely tökéletesen kimerítet­te a becsületsértés fogalmát — kerek ezer forintjába ke­rült. .. S. hogy ki ne ma­radjon ! Előfordult a megye- székhelyen más illetlenség is. Például: az egyik főosz­tályvezető, váratlan szüksé­gében —, hogy is mondjuk? — szóval: a kórház falánál könnyített magán. Észrevet­ték ezt is. S köztisztasági ki­hágásának félezei' forintja látta kárát... S sorolhatnék tovább az ilyesféléket é« hasonlókat, hiszen akad jócskán. As eg­ri városi tanács igazgatási osztályára került ügyekből csupán a bírsággal végződöt- tek száma három esztende­je 230. két éve 284, tavaly 260, az idén pedig már jú­nius végéig 133 volt! Nem nagy témák. Közismert: a társadalomra veszélyes cselekmények kö­zül csak a kisebb jelentosé­Eljórós a vezetők ellen A korsó regül is eltörött, a szövetkezetét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezésére a vádlot­tak padjára ültették, és mint a bevezetőben már említettük: tisztességtelen haszon címén egymillió-hatszázezer forin­tos gazdasági bírsággá] súj­tották. Ezenkívül kötelezték a szövetkezetét a tetemes el­járási költségek kifizetésére is. És ki fizeti meg a szövet­kezet kárát? — teheti fel bárki a jogos kérdést. Nos. rövidesen erre is választ ka­punk. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság levele ugyanis már megérkezett a megyei tanács v. b. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályára. Néhány sort idé­zünk a megyei NEB levelé­ből : „A Legfelsőbb Bíróság megállapította és ítéletében törvényerőre emelte, hogy a bátort ..Bükkvidéke” Mező­gazdasági Termelőszövetke­zet az alapszabályszerű te­vékenységén kívül, működé­si engedély nélkül, budaörsi telephellyel szolgáltató ága­zatot hozott létre — építő­ipari. gépipari karbantartá­sokat. szerelési munkákat, takarítást stb. végzett — s ezek revén, a szocialista gaz­dálkodás elveit megszegve, jelentős jogtalan anyagi előnyre tett szert. A jogsza­bályok megszegésében vét­kes szövetkezeti elnök és más illetékes vezetők maga­tartásukkal és intézkedésük­kel nemcsak a szövetkezet­nek, hanem azon keresztül a népgazdaságnak is igen jelentős kárt okoztak. Mind­ezek alapján indokolt, ha a munkáltatói jogokat gyakor­ló közgyűlés a tsz-vezetőket fegyelmileg felelősségre von­ja és ellenük kártérítést is kiszab. Nemcsak a tsz vétlen tag- saga. hanem a szövetkezet vezetősége is fizet tehát. Mégpedig jogosan kérik szá­mon tőlük a kalandos kiruc­canásukat. Mert elsősorban mégis ők vitték a jégre a bátoriakat, akiknek most drágán keli fizetniük „bá­torságukért”. .. Koós József gü ügyek tartoznak a sza­bálysértések körébe, hogy viszonylag gyorsan és egy­szerű eljárással az állam- igazgatási szervek is elbírál­hassák. Feltétlenül megér­demlik azonban a figyelmet. Korántsem véletlen. hogy nemrégiben a tanács végre­hajtó bizottsága is érdeklő­dést mutatott irántuk, na­pirendre tűzte tárgyalásukat. Mint kiderült: a lakosság visel k ed ésé vei. fegv el m é vei meg mindig eleg sok a baj. A szabálysértések meglehe­tősen széles skáláján ebben az évben is magasan vezet a tulajdon elleni vétség. Sor­rendben utána következik a különféle bejelentési kötele­zettség elmulasztása, a köz­tisztasági előírások megsze­gése. az ipari, kereskedelmi „svindli”, az iskolakerülés s —. hogy mást ne említsünk — a becsületsértés. Az esetek elemzése során meglepő, hogy emelkedik például a bolti lopások szá­ma, s a tetten ért személyek cselekedeteit általában nem anyagi okok motiválják. El­sősorban nem a napi megél­hetést biztosító élelmiszerek kerülnek a szatyrokba, tás­kákba, hanem élvezeti cik­kek, pálinka, cigaretta, édes­ség. vagy éppenséggel pipe­rcáruk. Gyakran kimondot­tan ...jól szituált” emberek — hölgyek e.s urak — esnek kísértésbe egy-egy kínálko­zó helyzet felismerésekor. Meglehetősen sok a hon­védelmi igazgatás területen talált, szabálytalanság. Szá­mosán elhanyagolják a lak­címben és az egyéb szemé­lyi adatokban bekövetkezett változások jelentései, ami a népességgé! kapcsolatos ál­talános nyilvántartás vezető. ■ ■ Ötszáz forint — egy cumiért Szabálysértések Egerben Télire bálázzák a takarmánynakvalót a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben (Fotó: Perl Márton) Szölönézöben Egerszalókon A legkorszerűbb üzemág lesz... Sokan nyárutóként emle­getik ezeket a szeptember végi napokat. Áldásos na­pokként. melyek érlelik, melengetik a szőlőket. Eger­hez közel, a szalóki és dem- jéni dombokon a verőfényes délutánon szölönézöben jár­juk a sorokat. Az ültetvé­nyek szépen díszlenek, ígé­retesek a fürtök. Különösen jó képet mutat a szóláti út közelében húzódó rizling­szilváni, de élvezet rápillan­tani a verpeléti úl mentén elhelyezkedő kékfrankos fürtökre is. Az elnök optimista. Szí­vesen szakít időt a beszél­getésre, különösen amikor a szőlőről esik szó. — Az itteni öregek elbe­szélése szerint az utóbbi negyedszázadban nem em­lékeznek arra, hogy szep­temberben ne szüreteltünk volna — mondja Csorba László. — Ügy néz ki, hogy csak október 13-án kezdjük meg a szüretet. Akkor jön­nek majd a diákok is segí­teni. Szükség lesz rájuk, hi­szen kevés a munkaerő. Most pedig rövid idő áll sét is lényegesen nehezíti. Gondot okoz a tankötelezett­ségi törvény megsértésénél, hogy az elkövetők többnyire cigányok, akikkel szemben egyszerűen lehetetlen haté­kony bírságpolitikát- alkal­mazni, mert úgyszólván a legkisebb büntetéssel is to­vább rontaná a hatóság e rétegek amúgy is siralmas szociális helyzetét. A pénz­bírságnak elzárásra történő átváltása pedig — lévén leg­inkább több gyermekes szü­lőkről szó — ellentétes jog- politikai elveinkkel. Három évvel ezelőtt össze, sen 181 500, két esztendeje 216 500. tavaly 229 100, az idén — június végéig — 114 600 forint volt a jogerő­sen kirótt pénzbírság, a leg­utóbbi időszakban már át­lagosan 861 forintos bünteté­seket szabtak, de a felelős­ségre vonásoknak sajnos nincs túlzottan nagy foga­natjuk. Az állampolgárok kevésbé vonják le a tanul­ságot az ügyekből, gyakran túlságosan hamar elfelejtik szégyenüket. Bizonyos, hogy a hatóság­nak sokkal szigorúbban kel­lene eljárnia egy-egy eset­ben. Határozottabban lehet­ne élni a helyszíni bírságo­lások vagy történetesen a nyilvános tárgyalások lehe­tőségével s például a tulaj­don elleni vétségeknél soha­sem szabadna elnézőnek lenni. Az előforduló, kedvező ta­pasztalatok mellett is feltét­lenül a helyzet javítására van szükség. S ehhez a vá­rosi tanács igazgatási osztá­lya munkatársainak mielőbb meg kell találniuk a megfe­lelő módszereket. Gyónj Gyula rendelkezésünkre. így min­den kéz elkel. Van gon­dunk, hiszen a hideg, bo. rong'ós nyáreleje nem ked­vezett a szőlő virágzásának. Ezért nyolc hektáron a tra­mini nem érik be. Lazák a fürtjei a saszlának is. a so­kaknak oly kedves cseme­gét borszőlőként hasznosít­juk, miután nem kapunk érte megfelelő árat a Zöld- érttől. A szalóki és a demjéni szőlők az egri történelmi borvidék szerves részei, ahol évtizedekkel ezelőtt is szé­pen díszlett a rizling és be­cse volt a leánykának. Ám most más a helyzet, sok az új telepítés, melyek zöme vörös bort adó szőlő. —• Még 1976-ban hosszú távú szerződést kötöttünk az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombináttal ■.— hangoztatja az elnök. — A kölcsönös előnyök alapján láttunk hozzá a telepítés­hez a bikavérprogramhoz - csatlakozva. így az V. öté­ves tervben 170 hektár új szőlő jelzi közös munkánkat. Az együttműködés nekünk is kedyéző, hiszen évről év­re biztonságosan értékesít­jük a megtermett szőlőt. Emellett rendszeres szak­tanácsadást kapunk a tdlaj- munkáktól a szüretig vala­mennyi tevékenységhez. Az idén beléptünk a borkom­binát által irányított egri szőlő- és borgazdasági rend­szerbe is, összesen 300 hek­tárral. Azért ennyivel, mert 130 hektáron már termőre fordult a szőlő, ezt szüre­teljük majd október köze­pétől 16 hektár háztájival együtt. A többi 170 hektár pedig’ a már említett új te­lepítés. — Milyen fajtákkal fog­lalkoznak? Az elnök elégedetten sorolja: — Tíznél tartunk, melyek között van a kékfrankos, oportó, Merlot, az osztrák Zweigelt és kurucvér is. Az új telepítésből 100 hektár a legkorszerűbb, úgynevezett egysíkú függönyművelésű. Ez a módszer Amerikából származik és Európában először az olaszok foglalkoz­tak vele. Így került hozzánk is. Mi az itteni viszonyok között alakítottuk ki. fel­használva a HUNGAROVIN exportvállalat etyeki célgaz­daságának. valamint az Eger —Mátra vidéki Borgazda­sági Kombinát egerszöláti mintagazdaságának tapasz­talatait. A termelési rend­szertől sokat várunk, főleg a technológia tökéletesítését a metszésben, a zöldmun­kákban. a talajművelésben és a szüret gépesítésében. Előnyt jelent az is. hogy kedvezményesen jutunk mű­trágyához. növényvédő sze­rekhez. korszerű gépekhez és nem utolsósorban szakem­bereinket rendszeres tovább­képzésben részesítik. A sző- . löszállitás is előnyös, hiszen közel van ide az egri fő­pincészet, valamint a ver­peléti feldolgozó, ahová rendszeresen küldjük a ter­mést. Előnyt jelent a bizton­ságos értékesítésnél a Mi- J nisatertanács nemrégi ha­tározata, mely szerint hét százalékkal emelik a felvá­sárlási árat. Ez még inkább arra ösztönöz bennünket, hogy jó rrfinőségű szőlőt szüreteljünk. ■ ■ ■ Szalókon és Demjénben az előzetes becslések szerint jók a terméskilátások. Különö­sen a rizligszilváni és a kékfrankos minden eddigi­nél többet, tiz tonnát ígér hektáronként. — A hozzáértő szakmai munka, a megfelelő metszés és tápanyag-utánpótlás a gondos növényvédelem meg­hozhatja eredményét. Most már a 11. permetezésnél tartunk, a lisztharmattól és a szürkerothadástól védjük az ültetvényeket.- Megéri a fáradozást, mert eddig mépf- óvtuk a szőlőkét! Augusz­tus Óta a földi gépeink vaui­nak munkában,- korábban a helikopter permetezett. A tavalyi igen jó évjárat volt. különösen ízre, zamatra és illatra kifogástalan kék­frankos. rizling és Merlot termett. Most az idő még sokat javíthat a minőségen, bár nagy a szárazság, ezért egy kiadós eső jót tenne a fürtöknek. Hogy Szalókon' mennyire jövedelmező a szőlőterme­lés, azt Csorba László táb­lázattal bizonyítja: — Az ötödik ötéves terv* ben 44 millió forintot köl­töttük a 170 hektár új sző­lő telepítésére. Ebből saját erő 13 miLlió volt. a többi pedig állami támogatás. Ez is mutatja, hogy nálunk a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között nem kis erőfeszítést jelentett ez a beruházás! Mégis a holnap­ra gondoltunk vele, hiszen megtérül. 1978-ban például a rossz időjárás közepette 6.4 tonna volt a hektáron­kénti átlagtermés. Akkor egy kiló szőlőt 10.30 forint­ért termeltünk. Az értéke­sítési ár viszont ennél ke­vesebb, csak 9.20 forint volt. Tavaly, amikor jó év­járat volt, 8,4 tonna ter­mett hektáronként. Az ön­költség 6.90 forint volt, ugyanakkor 9.25 forintért adtuk el a szőlőt kilónként* Ebben az évben ha az idő is engedi, 9 tonnás termést várunk hektáronként. A ter­vezett önköltségünk kilón­ként 6 forint 62 fillér. Re­méljük. a felvásárlási ár a javuló minőséggel kedvező lesz. és ismét nyereséggel zárunk! A technológia tö­kéletesítésével. a termelési rendszer útmutatásai alap­ján a VI. ötéves tervben szeretnénk a legkorszerűbb üzeni ágaink közé sorolni a szőlőt. Mcntusz Károly (SB.-szefltember 38^-vstóataaií'1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents