Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

(RODALM! PRESSZÓ Maszk nélkül Virágh Tibor VAN EGERBEN egy presszó: a Dobos Be- rotlor» hosszú étek óta lelkes látogatója va­gyok. uöznyelven szólta: ez a törzshelyem. Amikor másodszor lettem oda a lábam, akkor tála még meg tudtam tolna magyarázni, mi nyom a taburkolatú talal közé. Az évek f. k d k I. ' lettel ser.)! asztalnál. k As' megmondani. Magamnak se. Az itt zo felszolgálókból generációk nőttek fel ‘Nőttem és miattam, a vendég miatt. A gokból anyák, sőt lassan nagymamák • es ón még mindig olt ülök az egyik A .4 MOSTANI kedd esti „portrét" Vtrágh Tibor rajzolta fel a hallgatók előtt, „Föltá­madtam. jaj. föltámadtam" címmel összeállí­tást interpretált Ady Endre verseiből. Szívós József szerkesztésében. Gondban vagyok, nem kis gondban. Gondban először is azért, mert iából ezt ma már képtelen lennék bár- Vtrágh Tibor ..civilben” a kollégám, újságíró, sőt sportújságíró. Amiken a „sőt” csak any­agit altar jelenteni, hogyha lehetséges, hát ez az a szakterülete a zsurnalisztikánál:, amely talán (?) a legmesszebb esik az előadómüvé- szettől. De gondban vagyok azért is. mert szép estét adott a hallgatórágnak — állá. ugye, már dicsérem, mert a kollégám — azt mondta el Ady Endréről Ady Endrével, ami Virágh Tibor számára a legfontosabb S hoz­zá kell tennem, hogy meg is győzött: ami szá­mára oly fontos Ady Endre költészetében, az nekem is . személyes ügyem. Közös ügyünk lehet tehát. A harmadik gond, s ez megelőz­te az előadóestet, mit tegyek, hogyan írjak majd akármit is műsoráról, hiszen Virágh Ti­bor mégiscsak amatőr, mégha hivatásos elő­adóművész is. mégiscsak életének egyik vonu­lata ez az elkötelezettség a költészettel szem­ben. míg Bitskey Tibor, vagy Nagy Attila, Lelkes Dalma. avagy Bálint András hivatá­sosai a színháznak, az előadóművészeinek. Mérhetek-e azonos mércével? Magyar—szovjet régészeti kutatás Herpályban mint valami élő relikvia, törzsvendég. Ott abban a sarokban, ahol kedden este agy kávéházi fogas állt. rajta egy mói'is’Urke köpeny lógott, felette széles ka- ríméiéi kalap, s az egészet, mint valami sza­lag egy furcsa síremléken, ezüstszínű sál iáit ott a spirál iába n. v Mert hogy szavamat ne felejtsem, a Dobos presszó és a köztem levő kapcsolat eleddig a .legszemélyesebb magánügyem volt. amit titkolni'ugyan nem kellett, mint valami sze­mérmetlen szerelmet, de írni róla a nagy nyilvánosságnak: kit érdekelt volna? a törzs­vendégi viszonyból azonban az elmúlt hetek­ben kulturális kapcsolat lett. Jó üzleti (?) érzékkel ez a presszó adott helyet a Megyei Művelődési Központ rendezte színészportré- sorozatnak. amely a Maszk nélkül címet vi­selte. Gondolom, ezzel a címmel is jelezni akarván, hogy e helyen intim, személyes, közvetlen emberi, a néző és a színész alkotói kancsolata jön. vagy jöhet majd létre. Már az a tény. hogy e lap hasábjain nyo­mon követtük Bitskey Tibor, Nagy Attila. Lelkes Dalma, Bálint András előadói estjét, nos. már ez egymagában is azt igazolta, hogy a láp — de szerény jómagam is — többnek tartja ezt a színészportrésorozatot, mint egy­szerűen csak csemegének, ínyencségnek az dolgot. Ha most megkérdeznék tőlem, miért érdeklődök, holmi intim találkozóhelynek a kedvelem a Dobos presszót Egerben, akkor sznobok számára. Nem új keletű vállalkozásai maszk nélkül és szemrebbenés nélkül tudnék ezek n ..találkozók" sem színésznek, sem a válaszolni: ezért a vállakozássorozatért. Meg vendéglátóiparnak. Azt is le merem írni, hogy azért a reményért, hogy ez csak a kezdet volt, még erre egyik fél sem fizetett rá. de legtöb- s nem a vég. bet, ha tisztességgel, szívvel, alkotó módon csinálták — a vendég nyert. Gyurkó Géza Brigádséta a történelemben Szabad szombatok a Nemzeti Múzeumban Aztán végighallgattam az egy — és nagy lélegzetű, majd másfél órás előadóestet, és es­küszöm. nem jutott eszembe egyetlen pilla­natra sem azon töprengeni: hivatásos, vagy amatőr, Jászai-díjas-e. avagy sem. Lekötött, lebilincselt ez az előadóest, s azt is töredel­mesen be kell vallanom, az a „gond” sem jutott az eszembe, kollégám-e, vagy sem. Csak az, hogy kollégám a vers szeretetében. SZEMÉLYES ÜGYEMRE fordítván ismét a Az elmúlt év őszén a bu­dapesti Magyar Nemzeti Múzeum Szabad szombat címmel új programot hirde­tett még. Felajánlotta,- hogy szocialista brigádok számá­ra bemutatja kiállításait, s a múzeum impozáns épüle­tét. Az eltelt egy év alatt számos munkahelyi közösség fordult meg a-z intézmény­ben, megyénkből is több kol­lektíva élt a lehetőséggel. Szeptembertől képzett 1ár- Jatvezetők segítségével újra megindul az akció: a szabad szombatokon várják a mun­kásokat. Történeti sétát ál­lítottak össze számukra. melyney során megismerhe­tik Magyarország múltját a honfoglalástól 1849-ig. Be- mulHtják számukra honfog­laló elődeink életét, az ása­tások során előkerült tárgyi emlékeket, a középkori fal­vakat, városokat. mester­ségeket. A kiállításon látha­tó a székesfehérvári S2ent István bazilika romja; közt talált két koporsó, amelyben 111. Béla király é* felesége nyugodott. Mellette megta­lálható az Anjou-kor lova­gi fegyverzete, Zsigmond ki­rály uralkodása idejéből mű­vészien faragott csontnyer­gek, Hunyadi János nagy győzelmére e m le k ez ve pedig Nándorfehérvár makettje. Mátyás király reneszánsz világát többek között dí­szes trónkárpitja Idézi fel. majd a Dózsa-felkelés és a mohácsi csata dokumentu­mai következnek. A török hódoltság idejé­ből maradt ránk a gazda­gon díszített török vezér! sátor, amelyet lófarok jelvé­nyek vesznek körül. Erdély aranykorának gazdagságát a méltán híres ötvösmühe- lyeiben készült remekek szemléltetik. Látható Beth­len Gábor feleségének gaz­dagon díszített magyar dísz­ruhája és igazgyöngy főkö­tője is. A kuruc kort fegyve­rek és Rákóczi címeres zászlója idézi, a polgári fej­lődés kezdeteit pedig a ki­alakuló ipar első termékei: edények, textllmlnták az el­ső manufaktúrákból. A séta során a brigádok megnézhetik a kincsestárat, ahol szebbnél szebb éksze­rek, ékkövek. és serlegek vannak. A vendégeknek be­mutatják a magyar koronát és a koronázási jelvényeket is. A múzeum mindenki előtt levélben vagy telefonon je­lezzék érkezésüket. A cím: Budapest, 1370. Múzeum körút 14—16. Dr. Kálit/ Nándor és V. Sz. Tyitov neoHtkutató kandidátus vezetésével magyar—szovjet régészeti feltáró munka folyik a Berettyóújfalu melletti herpályi földvár területén. Mint az eddigi adatok is bizonyították, a herpályi földvárban i. e. IV. évezredben lakott tele­pülés nyomaira bukkantak, ami egy neolit korú mediterrán kultúra legészakibb települé­se volt. Az ásatások során használati eszközök maradványai, edény- és faltöredékek ke­rültek elő nagy számban, de a legértékesebb lelet az a négy ház maradványa, amit a ha­todik rétegből hoztak napvilágra. (MTI fotó — Oláh Tibor felv. — KS) Á meséktől az aranymetszésig ... Jelenet az éjszakai vá­róteremből. Fáradt, el törő­dött emberek várakoznak a kora hajnali vonatra. Sokan bóbiskolnak, húzzák a lóbőrt, vagy csendesen alusszák az igazak álmát a kemény fa­padokon. Csak egy fiúcska elevenkedik, nem akar alud­ni semmi kérlelésre, akkor hajtja fejét anyja mellére, miikor az mesével kezdi sze­lídíteni: „És akkor a varan- gyos béka átbucskázott a fején. mire. lássatok csudát! deli királyfivá változott.. Másik kép: nagy zsinato- lás van a tanteremben, s a tanító néni. amikor már semmi szép szó nem hasz­nál. csak ennyit mond a ne­bulóknak: Jól van, jól, csak zMnatoljatok, de akkor ma nincs diavetítés. Pedig ép­pen a Dióbél királyfit akar­tam levetíteni nektek.,..” A bejelentés hatásos, pillana­tok alatt síri csend támad, minden szempár a táblára figyel... Azért jutott eszünkbe ez a két jelenet, mert a minap a Megyei Művelődési Köz­pont egri filmtárában jár­tunk. Fényes alumínium do­bozokban sorjáznak a filmek tekercsei a padlótól a meny- nyezetig érő polcokon. Löff­ler Józsefné, a filmtár veze­tője így kezdte birodalma bemutatását: , — A mesékkel kezdődik minden. M&sefilmet kölcsö­nöznek tőlünk leggyakrab­ban. Innét a meséktől vezet aztán lassan-lassan az út a komolyabb, magvasabb té­mák — az irodalom. a iw mészettudományok felé. A filmtár 1956-ban ala­kult, s jelenleg 1540 film kö­zül lehet válogatni. Az anyag változatos, kilenc . fő témát ölel fel — a mesék­től az aranymetszésig, az ipartól a mezőgazdaságig, pedagógiától a sportig, a természettudományokig. A filmek között vannak 300 méternyiek, s olyanok is, amelyek az 1000 métert meg­haladják. Található az anyagban 500 forint értékű és olyan, amelyik egymillió forintot ér. — Nagy gondja a filmtár­nak, hogy az anyag 75 szá­zaléka régi, az újabb pedig kevés. Sokkal, de sokkal, több filmre, új filmre lenne szükség. Frissíteni,, fiatalíta­ni kellene a filmtár anya­gát. A szórakoztató filmék között jócskán találni olya­nokat, amelyek művészi ér­téküket tekintve is elavul­tak. A mostam filmanyag­nak a háromszorosára leh­ne szükség, igények szerint. Sajnos jelenlegi helyisé- . günk nagyon zsúfolt, szű­kös. A kölcsönzésre, for­galmunkra fgy se panasz­kodhatunk. Sokan veszik igénybe ezt a közművelődé­si szolgáltatást. Kölcsönző­ink között az iskolák vezet­nek, de jönnek hozzánk az üzemekből, termelőszövetke­zetekből is. nyitva áll: azok közössé­gek, amelyek igénybe akar­ják venni ezt a lehetőségei. Vakáció —képekben A karácsondj kisiskolások közül sokan állnak meg mostanában sóhajtozva a földszinti folyosón. Megné­zik azokat a képeket, ame­lyek a vidám vakációt idé­zik fel bennük, a Zánkán töltött két hét minden szép emlékét. 1 1980. szeptember 4„ csütörtök Hogyan jutottak oda cso­portosan? Az énekkar dicsé­retesen jó teljesítménye alapján. Az Éneklő ifjúság mozga­lomban elért sikereik nyo­mán a Kórusok Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a karácsondi iskola énekkara a Balaton mellett pihenhet és gyűjthet erőt az új, isko­lai év új feladatainak telje­sítéséhez. A Zánlcai emlékeink című kiállítás hatvan fényképét szeptember 10-ig nézhetik meg az érdeklődők. Hazánk, Kelet-Európa (10.) A veszély és fogadtatása Az 1917—1923-as forradal­mi fellendülést követően a nemzetközi munkásmozga­lom baloldala az elmaradt világíorradalom konzekven­ciáinak megemésztésével volt elfoglalva. Érvényes ez a megállapítás — pro vagy kontra — mind a baloldal­ra. mind a centristákra, mind pedig a hagyományos és munkásmozgalmi értelemben Jobboldalivá váló szociálde­mokráciára. Az. 1919 elején megalakult Kommunista In- leinacionálenak az akkor kezdődő korszak egészéről adott alapvető elemzése mai napig helytállónak bizonyult, ám a korabeli konkrét le­hetőségekről vallott aktuális felfogása is evidenciának szá­mított az. egyes szekciók (a nem/.etileg szerveződött pár­tok! között. Csak ennek hangsúlyozásával érthetők meg igazán jelentős kommu­nista csoportok baloldali gyermekbetegségei, elkesere­dett türelmetlensége, offen- zívaelméletei. a prole­tárdiktatúra közvetlen eléré­sének az új korszakban már nem aktuális hiperradikaliz- rnusa. az „osztály osztály el­len" leegyszerűsítő felfogás, a reformizmus fő veszéllyé emelése. Vagyis a lenini fi­gyelmeztetéssel: az állóharc­ra való felkészüléssel szem­beni ellenállás. Természetesen a Komin­tern. a korabeli kommunista mozgalom működésében azért a pozitívumok a döntő­ek. A forradalmi hagyomá­nyok továbbvitele és védel­me. a proletariátus közös hazájának tekintett Szovjet­unió szocialista lehetőségei­nek megőrzése, az egyes pár. tok létrehozása és vigyázó tekintettel kísérése a kor színvonalának mindenben megfelelő volt. A fasizmus jelentkezésére. a veszélyre is színvonalas elemzésekkel hívta fel a figyelmet. S ha történelmileg a két világhá­ború közötti baloldali mun­kásmozgalomban a győzelem feltételeinek megteremtése nyomta is rá bélyegét (vagy­is a háború megnyerésének előkészítései, mindez nem változtat azon. hogy a fasiz­mus elleni ..csatát“ a demok­rácia. a szocializmus, a tár­sadalmi haladás hívei.akkor el veszi te tték. Különösen a munkásmoz­galom szakadásából, az egyes irányzatok , egymás elleni harcából származtak olyan súlyos következmények, ame­lyek megkönnyítették a fa­siszta mozgalmak térhódítá­sát, a fasisztoid uralmi vo­nások, terjedését, egyes or­szágokban pedig a fasizmus uralomra jutását. S majd csak a nácik németországi sikere tette lehetővé — nem csekély vajúdás után — egy új típusú, népi egységfron­ton alapuló antifasiszta stra­tégia kidolgozását, a mun­kásmozgalom elméleti ido­mulását a helyzethez, a kö­vetel mén y ek hez. A kommunista mozgalom intranzígens szociáldemokra- ta-el lenessége mindenesetre érthető, ha teljesen nem is elfogadható volt a 20-as években. A szervezeti sza­kítás után a különállás. a forradalmi ..másik út" hang- súlyozása, a saját különös­ség bizonyítása, az új típu­sú pártok alakítása és ezek bolsevizálása volt a legfon­tosabb feladat. A győzelmek fényében egyszerűbbnek.tűnt a kudarcok jó részét (a dolgok bizonyos leegyszerűsítésével), a másik, a hagyományos ol­dal nyakába varrni. (Mind­ebben például jelentős sze- . repet játszott a Tanácsköz­társaság tanulságait elemző magyar kommunisták felfo­gása. (Ám a később súlyos hibának minősült túlzások előzményei is megtalálhatók például a bolgár kommunis­táknak a parasztpártot ,.ag- rárfasísztának” bélyegző epithetonjában. amely amel­lett. hogy jelző volt. értéke­lést is kifejezett. Mondhat­nánk persze, hogy a .szociál­demokraták „vörös fasizmus” vádjára nem a „szociálfaslz- mus” zlnovjevi terminológi­ája lett volna a megfelelő válasz. Persze ez az utóla­gos felvetés történelmietlen. Zinovjev, a Komintern elnö­ke. a korabeli kommunista mozgalom elkeseredését ösz- szegezve fogalmazta meg ugyanis azt a .szektás-dog­matikus tételt, amely a szo­ciáldemokratát a fasizmus szárnyának, a baloldali szo­ciáldemokratákat pedig a fő ellenségnek titulálta. E minősítés értelmében az egy­ségfrontért folytatott harcot ellenükre kellett megvívni, alulról-, a vezetőkkel való mindennemű tárgyalás nél­kül. Ez a taktika azonban sem akkor, sem azóta nem bizonyult sikeresnek, és csu­pán a kommunisták elzárkó­zását. vagy kirekesztését eredményezhette. A fasiszta német hatalom- átvétel. 1933 és főleg kelet­európai következményei töb­bé vagy kevésbé á munkás­mozgalom valamennyi osz­tagának felnyitotta a sze­mét. Franciaországban, Spa­nyolországban időleges sike­reket. Ausztriában és Olasz­országban közös akciókat eredményezett az új. anti­fasiszta munkásegységfront gondolat, amelynek másutt is komoly csírái majd haj­tásai jelentkeztek. Kelet- Európában egyes nagy tekin. télyű régi vezetők ellenál­lása miatt a szektás elzár­kózás leküzdése már nehe­zebbnek bizonyult,. Minden­esetre a bolgár Dimitrov ne­véhez fűződik az az 1935-ös VII. Komintern kongresszu­son elfogadott irányvonal, amely megváltozott alapokra helyezte a demokráciát és a társadalmi haladást valaha fenyegető legnagyobb ve­széllyel. a fasizmussal szem­beni küzdelmet. Az el nem hanyagolt szocialista végcél mellett megfelelő súllyal ke­rültek előtérbe 5 tömegek mindennapi követelései, köz­vetlen érdekei, a nemzeti kérdés, és a szövetségié szá­mító parasztpolitika elemei is. A népfrontpolitika kidol­gozása. a látványos. vagy időleges sikerek, a háttérben folytatott aprómunka és . a nagy közös demonstrációk azonban nem tudták meg­akadályozni a világháborút, a fasizmus pusztítását. Lé­teztek és egyelőre erősebbek voltak az imperializmus erői; sikereket ért el a népeket megosztó nacionalista han­gulatkeltés. Az egységfront, a szocialista és szociálde­mokrata vezetők ellenállása folytán végül is világmére­tekben nem jött. létre. A harmincas evek második fe­lének koncepciós sztálini pe­rei. maguknak a kommunis­táknak a sorait és kádereit tizedelő tisztogatások, a bel­ső bizalmatlanság légköre sem segítette elő a megválj tozott politika új megítélé­sét. A német—szovjet szer­ződés körüli burzsoá propa­gandakampány sem hajtotta az antifasizmus malmára a vizet. Majd csak a nagy vi­lágégés hozta létre a fasisz­taellenes koalíciót, államok, osztályok, rétegek közös (és természetesen ideiglenes) egységét. Derer Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents