Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-04 / 207. szám
\ hét végén Köszöntjtik azokat, akik a föld mélyéről a felszínre hozzák a szenet, olajat, érceket. A bányásznap alkalmából mai összeállításunk anyagát a bányászát, az energiahordozók kutatásának témaköréből gyűjtöttük. A technika Magyar találmány: a „művájár" — Petersen kép távírója — Rénium és hafnium — Sopronban az egyik legszebb műemléképületben, az Eszterházy barokk palotában került elhelyezésre a Bányászati Múzeum. Ennek egyik érdekes relikviája a dr. Schmidt Sándor által 60 évvel ezelőtt. 1920-ban szerkesztett „művájár” elnevezésű. körszelvényt kifejtő elövágógép, amelyet az 1920—1930-as években használtak a dorogi és várpalotai bányákban. Schmidt Sándor találmányát ma már több külföldi üzem gyártja. — Ugyancsak 60 évvel ezelőtt készítette el Hermod Petersen (1874—1938) norvég mérnök és, technikusa, Herman Foss háromévi fejlesztő munka után az első kép- távíróját, amellyel kénét és szöveget lehetett továbbítani. Magas frekvenciás váltóáramot használtak a jelek továbbítására és alacsony frekvenciát az adó és a vevő szinkronizálására. Á vevőn a képet fényérzékeny papíron két lámpa exponálta. amelyeket viszont a jelimpulzusok vezéreltek. Az adón a küldendő kép fémhengerre került íotografikus ÚT;'«? átvitelre — mint izolált réteg —. majd azt az átadáskor egy érintkező tapogat le. A gép teljesítőképessége annak idején világrekord volt, 64 négyzetcentimétert lehetett vele percenként továbbítani, * — 55 évvel ezelőtt, 1925- ben fedezték fel Ida és Walter Noddack német kémikusok a rénium (a Rajna latin „Rhenus” nevéből) kémiai elemet. A platinához hasonló tulajdonságú ritka fém rendszerint molib- dénnel együtt fordul elő és ennek érceiből is állítják elő. Ékszerek bevonására, saválló ötvözetek készítésére. termoelemek és piromé- terek gyártására használják. * — Magyar siker volt a hafnium előállítása és felfedezése: Hevesy György (1885—1966) Nobel-díjas (1943) kémikus fedezte fel. D. Coster holland kémikussal együtt 1922-ben. majd 55 évvei ezelőtt. 1925-ben Hevesynek sikerült először’ előállítania. Az elem neve Koppenhága latin nevéből (Hainiae) származik. ahol annak idején Hevesy tevékenykedett. Az atomiparban árnyékoló köpenyek gyártására használják fel. mert nagymértékben elnyeli a neutronokat. Kováts Andor Schmid' ,művájár” fejtőgépe. (Fotó: Bányászati Múzeum. Sopron uent) ....... Petersen kép*" '’ójának adóberendezese es keptaviro vevő- készüléke (Fotók: Norsk Tekniks Museum, Oslo) A tudomány varázsvesszeje Nukleáris mérleg Mintegy 350 éve hajtotta végre Galileo Galilei a tudománytörténet egyik legjelentősebb kísérletét. Pisa egyik magas tornyából fa- és ólom da rabokat ejtett a földre, hogy esést sebességüket megái lapítsa. Galilei már leszögezte elméletileg is. és a kísérletek is ezt igazolták. hogy ha éltekintenek a levegő ellenállásától, minden test eaveniö gyorsulással esik. Ezt a gravitáció« gyorsulóst azóta sokan mérték. A kísérletek ezután fokozatosan fejlődtek: Newton 1/1000. Eötvös Loránd torziós ingájával 1889-ben 1 20 000 pontosságot ért el. majd a göttingai egyetem 1908-ban kiírt pályázatén munkatársaival már 1/ 200 000 000 pontosságot ért el. E tanulmányáért Eötvösnek ítélték 1909-ben a göttingai egyetem Benecke-dí- .iát. Ha Eötvös torziós ingájának jelentőségét meg akarjuk ismerni, leghelyesebb, ha a nagy magyar tudóst magát idézzük: .......A középkor e lőítéleteinek és csodaszereinek lomtárából előkerestem a varázsvesszőt és — nem imádsággal, nem is ördöngösséggel, hanem a vesszőt, melyről a varázs az idők folyamán amúgy is lekopott, hozzá jobban illő mechanikai érvelésekkel arra bírtam, hogy rejtett kincseket mutasson, sem arra. hogy ellenségeimet — ha vannak —, megjelölje: csak azt kívántam tőle. engedjen bepillantani annak az erőnek rejtvényeibe, mely a Földön mindent mozgat, mindennek kijelöli a helyét...” Eötvös torziós ingája azon A felismerésen alapul, hogyha a Föld alatt nagy. a környező kőzetektől eltérő fajsúlyú tömeg (érc, vagy olaj) van, ott a nehézségi erő iránya megváltozik, A tömegvonzás törvénye értelmében a testek tömegükkel arányos vonzerőt gyakorolnak egymásra. A Földnek, mint égitestnek. a testekre gyakorolt vonzó hatása a nehézségi erő. Ha a Föld egyforma sűt’űsé- ’ gü anyagból állana, akkor a Eötvös l oránd (1818-1919) és az KStvö* inga 193" as változata középpontjától számított azonos távolságokban ennek az érőnek mindenütt ugyanakkorának kellene lennie. A különböző sűrűségű kőzetek egyenlőtlen eloszlása következtében azonban a nehézsé. gi erő helyről helyre változik, A mélyben ]evő nagyobb sűrűségű kőzettömegeket a felszínen a nehézségi erőnek az elméletileg számítottnál nagyobb értéke jelzi. Az Eötvös-inga tartórúd ja csak vízszintes irányban foroghat el. aztinga tehát csak a vízszintes irányban legnagyobb nehézségi erőt jelzi. Ezt azonban igen érzékenyen, Már azt is kimutatja, ha a nehézségi erő értéke egv centiméter . távolságon belül egy billjomod résszel megváltozik. Ez az 1890-ben szerkesztett inga még ma is a világ egyik legérzékenyebb műszere. Eötvös mérései mutatták ki először, hogy a tömegvonzás által kifejtett erő, amelyet Newton ismert fel először — a tömeggel arányos, a két test között fellépő vonzóerő egyedüli oka maga az anyagban keresendő és nem másban.'Einstein talán sohasem mondta volna ki alapvető tételeit az Eötvös-inga nélkül. A hajnalodé atomkorszak egyik alapkövét is Eötvös rakta le. A világ egyik legrégibb tudományos folyóirata. Seien- tifik American 1961. évi decemberi számában R. H. Dieke „Az Eötvös-kísérlet” című terjedelmes cikkében megírta, hogy a princetowni egyetem kollektívája megismételte módosított formában Eötvös kísérletét és megállapították, hogy „figyelembe véve a kísérlet lehetséges hibaforrásait, szinte hihetetlen, hogy Sotvos ilyen'* pön- tossággal tudott mérni. Az új kísérletek azt is bizonyíthatták volna, hogy Eötvös tévedett, de éppen ez nem történt meg”. P. J. A napilapok időről időre beszámolnak arról, hogy a föld valamelyik pontján ennyi és ennyi kilotonna, vagy megatonna TNT (trinitrotoluol) robbanásának megfelelő energiájú atom-, vagy hidrosénbombát robbantottak föl. Eszerint az 1978 végéig felrobbantott 905 robbanófej összesen 366 Mt (millió tonna) TNT-egység- nek felel meg. Egy tonna TNT felrobbanásakor 1 000 000 kilokalória energia szabadul fel. ez kb. 200 tonna jó minőségű hazai szén energiatartalma. Az első robbantásra (amely mindössze 0.019 Mt erejű volt) 1945. július 16-án Los Ala- mosban került sor. A Szovjetunióban 1949. augusztus 29-én, francia kísérleti telepen először 1960-ban, Kínában 1964-ben, Indiában pedig 1974-ben robbantották fel az első nukleáris tölteteket. Az első hidrogénbomba- kísérletekre mind' Amerikában. mind a Szovjetunióban 1952-ben került sor. Az angolok 1957-ben. Kína 1967- ben. Franciaország pedig 1968-ban jutott el a termonukleáris fúziós robbanófejek kipróbálásáig. A nukleáris robbantások nem kizárólag fegyverkísérletek voltak, akadták közöttük békés célúak is; pl. föld alatti földgázlelőljelyek kiaknázására. radioaktív izotópok, előállítására, óriási volumenű földmunkák elvégzésére irányultak. ,jAz 1970-ben Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britan- nia között létrejött megállapodás eredményeként az utóbbi években lényegesen ritkábban dördültek el a nukleáris töltetek, mint korábban. és hatóerejük sem lehet nagyobb. (1976. május 28. óta) 0,15 Mt-nál. Olajkutató homoksziget Eddig általában fémből vagy betonból építették a tengereken, pontosabban a szárazföldek talpazatain — selfjein — létesített mesterséges szigeteket az olaj- és földgázkutatáshoz. Angol szakemberek az eddigieknél olcsóbb megoldást keresve érdekes, merőben új konstrukciót alakítottak ki. mely már túl is van a kipróbáláson. Egyfajta különleges homokszigetről van szó. melynek prototípusa 12 méter mélyen merült a vízbe, teljes magassága pedig 18 méter volt, beleszámítva a két „fedélzetet”, ahol a személyzet és a műszaki berendezések kaptak helyet. A víz alatti rész külső héja különlegesen erős gumiból készült (az előállító Dunlop-cég szerint ez volt a legnagyobb és legnehezebb gűmitárgy, amit eddig készítettek. 4,9 tonnát nyomott). Ezt a gumitestet — a mesterséges sziget tervezett telepítési helyén — nedves homokkal töltötték meg. majd amikor az megfelelően megülepedett, elfoglalta helyét az óriási gumi- zsákban, több csövön keresztül kiszivattyúzták belőle a vizet. Az oldalnyomás, amelyet a száraz homok gyakorol belülről a gumifalra, bármilyen vízmélységben kö. rülbelül a fele a kívülről ható víznyomásnak. Ha a homok száraz marad (ez megoldható. mert miután a csöveken elvezették a vizet, a gumi kívülről nem ereszti át a nedvességet). akkor megszilárdul és saját súlyánál jóval nagyobb terhet bír el. Ugyanakkor a rázkódásokat jól elviseli és nagy a tehetetlensége, tehát a tenger hullámzása, sőt az esetleges földrengés sem veszélyezteti stabalitását. A kísérletek eredményességén felbuzdulva a Dunlop-cég szak- i emberei most a korábbinál jóval nagyobb gumizsákok előállításán fáradoznak, s várhatóan rövidesen megkezdődik a mesterséges homokszigetek nagy számban való elterjedése. MAI MŰSOROK 8(010 Kossuth 8.25 Örökzöld dallamok. 9.25 Népi zene. 9.44 Brum- madzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Operafelvételek. 11.25 Galéria Karcagon. 11.42 Utazás a Balaton körül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Németh László: Az Utolsó széttekintés. 12 45 Zenemúzeum. 13.48 A nemzetközi munkásmozgalom dalaiból. 14.00 Vágy az igazság felé. 14.30 Nóták. 15.28 Kóruspódium. 16.05 Rádiónapló. 18.00 A furcsa lány (Filmzenerészletek). 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin, 19.15 Szimfonikus zene. '9.55 Népzenekedvelőknek. 0.25 A nyelvész doktor '.50 A zene nem ismer .atárokat. 21.40 Operaáriák. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Josquin des Prés: L’hom- me armé ’ — mise. 23.01 Purcell-művek. Petőfi 8.33 Napközben. 10.36 Zenedéiéi őtt. 12,33 Mezők, falvak éneke. 12 55 Híres cserepek. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Német népdalok. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben 1 18.33 A-tól Z-ig a popzene, világában. 19.13 Kettősök Szirmai Albert operettjeiből.. 19.55 Slágerlista. 20,33 Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00 Volt egyszer egy dal... 22.50 Népdalok 23.33 Együttesek Zfehrer A ísávargöK c. bperéttjéből. Szolnok 17.00-tól 18.30-ig. Miskolc 17.0(9 Hírek. Időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok... Az óvodai elhelyezésről. Szerkesztő: Jakab Mária — Operettdalok. 18.00 Észak- magyarországi krónika — 18.25 Lap. és műsorelőzetes. .. 7.55 Tévétorna. 8.00 Továbbképzés pedagógusoknak. 14.00 Továbbképzés pedagógusoknak. 16.15 Kísérlet a La Mg.ncha.csa_ torna álúszására. 16.50 Aranykapu (Játékfim). 17.25 Város és könyvtára. 18.00 Tévébörze. 18.10 Te. lesport. 18.35 Ki figyel oda? 19.10 Tévétorna. 19.15 Es- *i mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 'Kisfílmek a nagyvilágból. 21.10 Zárás után. 22.10 Harminc év legszebb népdalfeldolgozásaiból. 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.50 ifjúság és tömeg kom. munikáció. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jean Gabin-sorozat. Bűn és bűnliödés. (Francia film). 21.45 Tv-híradó 2. 22.05 Reklámpanoráma. 22.15 Az örök Don Juan (I. rész). 1980. szeptember i., csütörtök \
