Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-27 / 227. szám
Az országgyűlés őszi ülésszakáról létesítjük Kádár János és Czinege Lajos az országgyűlés szünetében. (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak üdvözöljük a szovjet külügyminiszter azon javaslatát, hogy valameny- nyi állam, de legfőképpen a Biztonsági Tanács állandó tagjai és a hozzájuk katonai szerződéssel kötődő országok 1981. január 1-től ne növeljék fegyveres erőiket és fegyverzetüket. Ä közelmúltban megkezdődtek a helsinki értekezleten részt vevő államok madridi találkozójának az előkészületei. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy mi a helsinki értekezleten elfogadott ajánlások teljes körének tényleges érvényesítéséért dolgozunk. Az a véleményünk, hogy a madridi tanácskozásnak is konstruktív munkával elő kell segítenie a záróokmány megvalósulását. Ez a célja az előkészítő értekezleten beterjesztett magyar napirendi javaslatnak is. Véleményünk szerint a madridi tanácskozáson tárgyalni kell . a helsinki értekezlet résztvevőit érintő összes fontos kérdésről. Ezen belül kiemelten üdvözölnénk, ha Madridban egyetértés születne abban a nagy fontosságú kérdésben, hogy 1981-ben megtartsák a katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó európai konferenciát. Támogatjuk a Szovjetuniónak azt a rendkívül fontos döntését — amelyet a Schmidt kancellárral folytatott tárgyalások során terjesztett elő —, hogy minden előfeltétel nélkül kész tárgyalni a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásozta- tású amerikai fegyverrendszerekről, minthogy ezek a kérdések szükségszerűen összetartoznak. Számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy ugyancsak híved vagyunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői által Becsben aláírt SALT—II. szerződés hatályba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is vonatkozó SALT—III. szerződés megtárgyalása előtt Ezek a mi alapvető külpolitikai törekvéseink, amelyekről nyugodtan elmondhatják, hogy bennük nemcsak pártunk és kormányunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszinte óhaja is kifejezésre jut Mi, • szocializmust építő magyar nép a világtól semmi mást nem kívánunk, mint azt, hogy béke legyen és folytathassuk építőmunkánkat Mindazok, amikről eddig szóltam, természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink, hanem kifejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat is. Nagyra értékeljük a varsói szerződést, amely a mi védőpajzsunk, de még ennél is több: a világ-imperializmust féken tartó leghatalmasabb erő, amely ma létezik. Ennek megfelelően mi a varsói szerződés országaival külpolitikai kérdésekben tanácskozunk és széles körű összehangolt együttműködésre törekszünk. Együttműködésre, álláspontunk egyeztetéséi-e törekszünk kivétel nélkül azösz- szes szocialista országgal is. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk. A szocialista országok közül kettőről külön i^ szeretnék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar közvélemény is sokat, foglalkozik. Mint " ismeretes. Lengyelországban a társadalom életében felhalmozódott különböző problémák miatt július végén, augusztusban széles körű munka- beszüntetésekre. sztrá lkokra került sor. politikai konfliktusok támadtak. Ezeket C% MEmü eMa 1980. szeptember 27., szombat az eseményeket egész népünk nagy figyelemmel és bizonyos aggodalommal kísért. Mi szolidárisak vagyunk a testvéri lengyel néppel, lengyel testvérpártunkkal, a Lengyel Népköz- társasággal, s ennek több oka is van. Egyrészt a történelmi, hagyományos lengyel—magyar barátság, amely az utóbbi évtizedekben szocialista alapon tovább erősödött és szilárdult. A lengyel nép nehéz történelmi útján — a mi népünkhöz hasonlóan — sokat szenvedett és alapvető törekvése, hogy a megtalált igaz úton, a szocialista építés útján békében haladhasson előre. A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között sokoldalú együttműködés van. Politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink, a tömegek széles körű érintkezésének révén mint partnerek is érdekelve vagyunk abban, hogy a Lengyel Népköztársaság helyzete szilárd legyen. Ezt az elvtársi, testvéri kapcsolatrendszert, sokoldalú együttműködést a jövőben még tovább akarjuk fejleszteni. Hazánk és Lengyelország a varsói szerződés szervezetének tagállama. A varsói szerződés egysége, ereje létfontosságú a magyar és a lengyel nép. valamennyi tagállam népének, sőt a világ népeinek szempontjából i6. Szolidaritással, együttérzéssel, ésszel és szívvel lengyel barátaink mellett állunk. Érről a miniszterelnöki programbeszéd is hangsúlyozottan szólt Még azt fűzném hozzá, hogy a társadalom fejlődési problémáit a lengyel népnek magának kell megoldania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével. Mi teljes sikert kívánunk lengyel elvtársainknak, barátainknak. a testvéri lengyel népnek. Ahogyan Lázár elvtárs is megfogalmazta, azt kívánjuk, hogy valamennyi fontos és aktuális kérdésre igazi szocialista megoldást találjanak. A másik szocialista ország, amelyről szólni kívánok. Jugoszlávia. A közelmúltban teljes együttérzésünket fejeztük ki Jugoszlávia népeivel abban a nagy veszteségben és gyászban, amely őket Tito elnök elhunytéval sújtotta. Ezt az alkalmat és az azóta létrejött • kapcsolatainkat is felhasználtuk arra. hogy nyomatékosan hangsúlyozzuk: miként eddig, úgy a jövőben is arra törekszünk, hogy sikerrel építsük a kölcsönösen hasznos magyar—jugoszláv politikai. gazdasági, kulturális és sportkapcsolatokat, a lakosság szélesebb körű érintkezését, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás elve alapján, kiindulva abból, hogy mi a varsói szerződés tagállama vagyunk. Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország. Kapcsolataink jelenlegi állapotával elégedettek vagyunk, és úgy ta laszlaljuk. hogy mindkét fel részéről megvan az akarat kapcsolataink további kiszélesítésére, elmélyítésére. Érdekeltek vagyunk abban, hogy szomszédságunkban egységes, szocia lista Jugoszlávia fejlődjék. Ez nemcsak a két ország népének válik javára, hanem ennek még szélesebb nemzetközi jelentősége is van. Szolidárisak vagyunk Vietnam, Laosz. Kambodzsa népeivel abban a harcban, amelyet függetlenségükért, szuverenitásukért, felemelkedésükért vívnak. Kiállunk az afgán forradalom mellett. Támogatjuk a Közel-Kelet arab népeit — külön is említve a palesztin népet —. amelyek harcolnak a minden nepnek kijáró törvényes jogok érvényesüléséért, az agresszió következményeinek felszámolásáért. A Palesztinái Felszabadítási Szervezetet a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének ismerjük el. Szolidárisak vagyunk Ázsia. Afrika, Latin-Amerika népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért, függetlenségükért. Bővülnek kapcsolataink a gyarmati sorból nemrég felszabadult valamennyi fejlődő országgal — ezt kifejezi Losonczi elvtárs mostani afrikai látogatása is. Értékeljük az el nem kötelezett országok mozgalmát, mindazt, amivel ez a mozgalom hozzájárul a világbékéért folytatott küzdelemhez. Támogatjuk az el nem kötelezett államok minden olyan lépését. amely az imperializmus megfékezését szolgálja. Az utóbbi években a politikában — a nemzetközi politikában is — gyakran találkozunk az emberi jogok fogalmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gondolat, de talán szükség volna az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázására is. Ami bennünket illet, . készek vagyunk ehhez hozzájárulni, és a jogok érvényesülését mindenütt a világon elősegíteni. Meggyőződésünk, eddig a szocialista országok tették a legtöbbet ezen a téren, mert az élet nélkülözhetetlen alap- feltételeit jelentő emberi jogokat — mint például az élethez, a munkához való jogot — mi jobban biztosítottuk. mint a kapitálist® országok. Ezzel kapcsolatban azért meg kell említeni egy-két dolgot mindazon jóindulatú emberek számára, akik a tőkés világban is meggyőződésből vallják az emberi jogok szükségességét. Mi nem szeretjük például, ha valaki valamely ország nevében egy másik országban akarja rendezni az emberi jogokat. Azt tartjuk, hogy a felelős tényezőknek saját országukban kell érvényesíteni az emberi sza badságjogokat. Az emberi jogok kapcsán a népek jogára is gondolni kell. mert a kettő nagyon nehezen választható el egymástól. Miféle emberi jogokról lehet beszélni olyan népek esetében, amelyek elnyomás alatt élnek és a világnak még mindig nem jelentéktelen részén kénytelenek elszenvedni a táji elnvomást es üldözést, a bőr színe alapién való megkülönböztetést, vagv a külföldi imperialista fegyveres beavatkozást? Érvényesülhetnek-e az emberi jogok ott. ahol az imperializmus megakadályozza, hogy nemzeti kincseikkel maguk rendelkezzenek, s elnyomiák a népek elemi törekvéseit a szabadságra, a szuverenitásra. a gazdasáai egyenlöséa- re? Figyelmükbe ajánljuk mindazoknak, akik az emberi jogokat a szívükön viselik: a népek jósait kell biztosi. tani ahhoz, hn-rv az emberi jogok a világ valamenynyi országában ténylegesen érvényesüljenek. A népek jogaihoz pedig hoz: átartozik a társadalmi cél és rend szabad megválasztása is. Egyaránt ellenezzük a forradalom és az ellenforradalom exportját. Teljes szolidaritást vállalunk a gyarmati elnyomás, U újgyarmatosítás ellen küzdő nepekkel. Elutasítjuk azt a rögeszmét, hogy Dél-Afrika színes bőrű lakossága, Namíbia népe. vagy más országok népei azért küzdenek a kolonializmus ellen, mert valamiféle kommunista ügynökök uszítják őket. Ez nem igaz, s ezt azok is tudják, akik ezt a rágalmat terjesztik. Mi. kommunista meggyőződésű emberek lehetőségeinkhez mérten, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával segítjük a harcoló népeket. Nekem egyébként is mély meggyőződésem, hogy ha valaki közülünk Dél-Afrika színes bőrű lakóinak. Namíbia népének, vagy a politikai terrorgyilkosságokkal fenyegetett latin-amerikai haladó embereknek azt mondaná — ami persze a mi oldalunkról kizárt dolog —, hogy tűrjetek, ne harcoljatok. akkor sem hallgatnának ránk. Mert — s ezt mindenkinek meg kellene értenie — új világ született, amelyben a szocializmus világ- rendszerré vált. a gyarmati rendszer klasszikus formájában egyszer s mindenkorra megsemmisült, és az új- gyarmatosítás minden formája is pusztulásra van ítélve. A népek többé nem viselik el az idegen igát. Éppen ezért harcukat minden tisztességes embernek támogatnia kell. , Szólni kívánok — mégpedig megelégedéssel — a fejlett tőkés országokkal fennálló kapcsolatainkról is. Mi a békés egymás mellett élés elvét a gyakorlatba átültetve jó kapcsolatokra törekszünk ezekkel az államokkal. Ezt sok országgal sikerült megvalósítani. Ezek közé tartozik például Finnország, a szomszédos Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság. Franciaország. Olaszország — és így lehetne még sorolni tovább. Az Amerikai Egyesült Államokkal is rendezni tudtunk több — s ezen belül két lényeges — vitás kérdést. Kapcsolatunk normalizálódott. A haladás erőivel való teljes szolidaritásunk mellett a fejlett tőkés országokkal békés egymás mellett élésre, sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatokra törekszünk. Ide sorolhatók a politikai kontaktusok, a szükségszerű eszmecserék, a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok, sőt a lakosság széles körű érintkezése is. Tapasztalataink szerint ez a politika nem válik hátrányunkra. A lakosság széles köreinek kölcsönös látogatása is a mi igazságunk felismerését szolgálja. Ennek hatására nálunk eltűnnek a nyugati paradicsomról kialakult illúziók a nyugati látó-, gatókban pedig szertefoszlanák — a burzsoá propaganda által táplált — életünkkel kapcsolatos rémképek, s inkább azon csodálkoznak, hogy milyen emberi és nyugodt élet van Magyarorszá- gon. Amikor hangsúlyozzuk, hogy készek vagyunk az együttműködésre minden reálisan cselekvő politikai tényezővel, akkor hozzátesz- szük: a tőkés világban ilyen kapcsolat csak azokkal alakulhat ri. akik valóságunkat, a Magyar Nép- köztársaságot a tényeknek megfelelően fogadják el, akik tiszteletben tartják, hogy népünk a szocializmus építésének útján jár, és azon fog járni a jövőben is. Akik ezt tudomásul veszik — s nekünk egyéb feltételünk nincs —. azokkal készek vagyunk mindenféle értelmes együttműködésre, beleértve azt a törekvést is, hoav a világon béke lesven. A világhelyzet áttekintése erősíti azt a mély meggyőződésünket. hogy az enyhülés az egyetlen ténylegesen jái'ható út. A feszültség növelése. a hidegháború: zsákutca. Ennek a zsákutcának a végén egy erős fal van. amelven még a kalandórlé- pétekre leginkább hajlamos imperialisták sem hatolhatnak át. Mert ennek a zsákutcának a torlasza: a világ összes népeinek békeakamFábryné Dobai Ilona és Eperjesi Iván képvise'",~k az ülésteremben ta! Ha egyszer megszavaztatnák a világ népeit, akkor minden országban, minden nép — társadalmi rendszerétől függetlenül — a békére szavazna. Ezt jól kifejezi a jelenleg Szófiában ülésező Népek világparlamentje a békéért, amelyen 120 országból több mint 2 ezer részvevő — politikai hovatartozására, világnézetére, hivatására való különbség nélkül — az emberiség elszánt békeakaratát képviseli, A békéért, s a társadalmi haladásért folyó küzdelemnek óriási a jelentősége, mert nincs olyan ország, amelynek kormánya figyelmen kívül hagyhatná a közvélemény’ szavát. Ez a mi külpolitikai elvünk és gyakorlatunk. Minden tettünket az a mély meggyőződés vezérli, hogy nemzetközi harcunk összhangban áll szocialista célkitűzéseinkkel, népünk elemi érdekeivel és akaratával. Belpolitikai kérdésekre rátérve szeretném én is aláhúzni, amit Lázár elvtárs programbeszéde is hangsúlyozott: a Magyar Népköz- társaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, szilárd, s ez a jövőben is így lesz. Egyetértve mindazzal, amit Lázár elvtárs belpolitikánkról és törekvéseinkről mondott. szólni kívánok néhány más természetű kérdésről, s ennek során ismerős dolgokról is. Hiszen sokszor a régi dolgok sem vesztik el aktualitásukat. Gondolok egyebek között arra. hogy megéri a fáradságot, ha a csaknem negyedszázaddal ezelőtt népünknek tett ígéretünket — amikor nagyon nehéz belpolitikai helyzetben voltunk é* kiutat kerestünk — összevetjük azzal, amit abból megvalósítottunk. Először a Magyar Szocialista Munkáspártról szeretnék szólni. Jól ismert, hogy alkotmányunk is rögzíti: társadalmunk vezető - eréje a magyar munkásosztály marxista—leninista pártja. A vezetést mi eszmei-politikai irányításnak tekintjük, melynek az a funkciója, hogv szervezze és mozgósítsa a tömegeket az építőmunkára. Ezt értjük a vezetésen, hozzátéve, hogy a pártnak az- alkotmányban is rögzített szerepe számunkra természetesen végtelenül megtisztelő, de egyben nagyon ne- héz es fe'elős szolgálat is. Nem uralkodás, hanem a nén ügyének becsületes szolgálata. Ez. a lényege a párt vezető szerepének. Legfőbb módszerünk a meggyőzés, nem a parancsolgatás. Különleges történelmi helyzetekben egy nép forradalmi erőinek arra is készen kell lenniük, hogy a haladás ügyét erővel védelmezzék. De ez a történelem (Folytatás a 3. oldalár'
