Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

SZá^MiUlO I OKIN! A LA1HAIAKQN a hivatalokban Dupla vagy semmi A KÜLÖNFÉLE HIVATA­LOKBAN dolgozo emberek . közérzete többszörösen is közügy. Önmagában azért is, mert több százezren vannak, és a társadalom számára nem lehet közömbös, milyen ér­zésekkel. hangulatban vég­zik mindennapi munkájukat. De fontos közügy még vala­miért. Míg a gyárakban, üzemekben a munkások anyagokkal, s zers zá mo k k a 1, vagyis holt tárgyakkal dol­goznak, az ,,irodisták” jelen­tős része más emberek aktá­it, ügyeit intézi. Csupán a tanácsoknál ügyféli minőség­ben évente gyakorlatilag va­lamennyi magyar állampol- . gár megfordul, sokan több­ször is. Az ügyintézők köz­érzete. munkahangulata te­hát hatásában aligha marad­hat meg a hivatal kapuján bélül: naponta gyűrűzik ki valamilyen formában az ügy­felekre. az állampolgárokra, tovább — javítva, vagy mér­gezve — a légkört. Akarva- akaratlanul maga az ügyfel is tovább hordozza a jó. vagy rossz hangulatot: ha gyorsan, bürokráciámén lesen intézték el az ügyét a hivatalban, ma­ga is lelkesebben, jobb kedv­vel végzi munkahelyi, ottho­ni teendőit. És fordítva... Éppen az említett össze­függések miatt erdemes kö­zelebbről is szemügyre ven­ni, hogy mi minden határoz­za meg ma egy hivatali dol­gozó közérzetét? Sok ilyen tényező van, de ezek között kétségtelenül a legfontosab­bak között szerepel a mun­kahelyi demokrácia. Aligha kell magyarázni, hogy az ügy­intéző jóval nagyobb kedv- vel-lelkesedéssel végzi min­dennapi, s olykor cseppet sem könnyű munkáját, ha tudja, érzi: vezetői számíta­nak véleményére, döntéseik­nél figyelembe veszik észre­vételeit, tanácsait. Ha nem olyan utasítások végrehajtá­sát erőltetik „kívülről” rá, amelyek feleslegességét, helytelenségét gyakorlat iga­zolta érvei sokaságával tud­ta volna, bizonyítani —, ha megkérdezik. Ha vezetői in­tézkedéseiben viszontlátja a munkaértekezleteken általa, vagy kollegái által felvetett javaslatokat. Ha meggyőző módon azt is mondják neki. hogy esetleg miért helytelen saját elképzelése. KONKRÉT PÉLDÁK SO- RAVAt. igazolható, hogy mi, ügyfelek, szinte a hivatal, az iroda levegőjében érezzük: jó vagy rossz-e ott a munka­hangulat. Ahol az ügyinté­zőknek tényleges beleszólá­suk van a hivatal belső ügyeibe, ahol fontos, megbe­csült embereknek érzik ma­gukat, ott óhatatlanul az ügyféllel is kedvesebbek, elő- zékenyebbek. S ami még fon­tosabb: ott gördülékenyebb, gyorsabb az ügyintézés is. Ahol viszont nem tartanak igényt a vezetők a hivatal dolgozóinak alkotó közremű­ködésére, véleménynyilvání­tására, ott az ügyintézők előbb-utobb elkerülhetetlenül sértődöttek, idegesek, türel­metlenek lesznek. S belső fe­szültségeiket jobb híján gyak­ran éppen-azokon a nekik kiszolgáltatott embereken ve­zetik le. akik pedig az egész­ről semmit sem tehetnek: az ügyfeleken. Ha csupán erről az oldal­ról vizsgáljuk a kérdést —■ aminek persze még számos más összetevője is van —, akkor is kétségtelen, hogy a demokráciára —. ami szocia­lista társadalmi rendszerünk lényegi vonása — nemcsak az üzemekben, hanem a hi­vatalokban. a különféle in­tézményeknél is nagy szük­ség van a Fontos ezt hangsú­lyozni azért is, mert néhány évvel ezelőtt voltak, akik vi­tatták a munkahelyi demok­rácia létjogosultságát a köz- szolgálatban.. Azzal erveltek. hogy a tanácsok, a miniszté­riumok irodáiban alapvetően más a helyzet, mint például az üzemekben, hiszen itt a demokrácia a közélet olyan fontos, választott testületéi­nek irányító szerepen ke­resztül érvényesül, mint ami­lyenek a tanácsülések és per­sze elsősorban az országgyű­lés. Néhányan a hivatalok egyszemélyi felelős vezetését próbálták szembeállítani a demokrácia érvényesülésével. Az utóbbi években több fórumon is foglalkoztak ez­zel a témával, s a különféle testületi viták végső követ­keztetése mindenütt egybe­csengett: a hivatalokban épp­úgy szükség van a belső de­mokratizmusra. a dolgozók véleményének kikérésére és figyelembevételére, mint az üzemekben. A hivatali de­mokrácia legfőbb fórumai a munkaértekezletek, a külön­böző rétegtanácskozások és a vezetői fogadóórák. Abban, hogy ezek . a fóru­mok valóban élők és haszno­sak legyenek, igen nagy sze­repük, feladatuk van a szak­szervezeteknek. Hiszen hiába várnak a vezetők az érdemi, őszi n te V'él emén y mondásra, ha a tanácskozások nincse­nek megfelelően előkészítve, ha hiányos a dolgozók tájé­koztatása. vagyis, ha nincs miről véleményt mondani. Arra is ügyelni kell. hogy a dolgozók által felvetett ja­vaslatok, észrevételek ne ma. radjanak válasz nélkül, s a vezetők beszámolóikból mi­nél inkább száműzzek a for­malizmust. LASSAN EGYÉVES LESZ a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata, amely a hivatalok, intézmények sajá­tos helyzetének megfelelően szabályozta a hivatali de­mokrácia kereteit és formá­it. Azóta már sorra megje­lentek az egyes ágazatok, te­rületek sajátosságait tartal­mazó közös irányelvek is. az erdekelt szakszervezetek el­nökségeivel egyetertesben. lgv a jogi kecelek adottak ahhoz, hogy a hivatalok bel­ső demokratizmusa is egyre tartalmasabb legyen, nemcsak a több százezer közalkalma­zott, hanem több millió ál­lampolgár erdekeben. Deák András Bizonyított Közel két esztendejee, 1978 novemberében indult a termelés a Jászberényi Ap­rítógépgyár hatvani egysé­gében, kint a Mészáros Lá­zár utca végén, s az üzem már abban az évben másfél millió forint értékű munkát végzett. A törzsgyár, a vál­lalat. amelyre korábban is az volt a jellemző, hogy idő­ben tudott reagálni a belső és külső piaci igényekre, a következő, 1979-es esztendő­re már harmincmillió fo­rintos termelési tervet irányzott elő a hatvaniak­nak. Méghozzá nem akár­milyen termékekből! Tőkés exportra készülő IFE stabi- lizátor, Szovjetunióba uta­zó tömörítő vibrátor éppen úgy szerepelt a kis gyártelep „repertoárján”, mint belföl­di értékesítésű gép, vala­mint. többféle alkatrész. És ezt a tervet a 25 millió fo­rintos beruházással létreho­zott üzem teljesítette, miköz­ben arra is jutott erejéből, hogy újabb, 700 négyzetmé­ternyi, daruzott műhelycsar­nokot építsen, továbbá ötven fővel bővítsék a szociális lé­tesítmények befogadóképes­ségét. Létszámhiánnyal küzdve Ez a tény. a gyors életre kapás, ha voltak is viták a gyáregység Hatvanba tele­pítése körül, igazolta az eí'e- deti elgondolás szükségét, fontosságát. Igazolta még akkör is, ha a megtett út nem volt sima, ha menet közben a vezetőségnek újabb és újabb gonddal kellett megbirkóznia. Cserni Pál. igazgató szerint például a gyáregységben nem tudták végrehajtani a közvetlen termelői; létszám ,• tervnek megfelelő föl fej les/.lését, és ezen: a téren pillanatnyilag is szorít a cipő. „Dupla vagy semmi” alapon ugyanis vál­lalták 1980-ra. hogy a tava­im 30 millió forintos terme­lési érték helyett az idén 60 milliónak megfelelő gé­pet. gépalkatrészt állítanak elő Hatvanban. E feladatok a hatvani aprítógépgyár megoldásóhclz azonban még húsz jó esztergályosra, la­katos szakmunkásra lenne szükség. És ha ez a hiány pillanatnyilag is fennáll, nem a gyengébb kereseti lehető­ségre vezethető vissza. Hi­szen az év első felében meghonosodott teljesítmény­bérezés eredményeként 21488 forint a fizikai dolgozók fél­évi átlagjövedelme, s ezen belül az olyan forgácsoló szakmunkások, mint Nagy János, Juhász István, Bódi Szabolcs, havonta ötezer fo­rint feletti keresetet visznek haza. Kell a tapasztalat A szakmunkás-utánpótlás szempontjából mutatkoznak már kedvező jelek. Egymás utón jelentkeztek a nyár fo­lyamán ipari tanulók, akik az aprítógépgyárban szeret­nének szakmához jutni. A jövőt illetően a helyi Dam­janich Szakmunkásképző In­tézet igazgatója. Ambruzs Sándor js támogatósáról biz­tosította a fiatal üzemet. Egyébként a vállalat ter- mékstuktúrájából adódik a további probléma! Miként a törzsgyár, úgy 'a hatvani üzem egyedi gépgyártással foglalkozik, sokféle terméket állít elő. és e munkának az irányítása összetett, renge­teg tapasztalatot megkövete­lő feladat. Milyen úton- módon képzelhető el mégis előrelépés? Általános véle­mény, hogy elsősorban a jászberényi törzsgyár és a hatvani üzem kapcsolata szorul finomításra, illetve a helyi termelésirányító szer­vek ténykedését kell az ed­diginél hatékonyabbá tenni. Ehhez nagyon sok munkakö­zi tapasztalatra van szükség, ami tulajdonképpen a gya­korlattal egyenlő, és nem egyik napról a másikra je­lentkezik. Sikeres félév Mindeme gondok közepette, s a tapasztalathiány elle­nére, nem lehet panaszunk Hatvan legifjabb üzemére. Ezt tükrözte a városi párt­Tovább ösztönzik a kistermelést Beszélgetés dr. Szilágyi Sándorral, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatójával A Minisztertanács augusz­tus 21 -i ülésén megtárgyal­ta es elfogadta a jövő évi mezőgazdasági árintézk éde­sekre vonatkozó javaslatot. Ennek egyik érdekessége, hogy a felvásárlási arak emelésével a hatodik ötéves tervben tovább ösztönzik a kistermelést. Az intézkedé­sek kedvezően hatnak a ter­melői kedv fokozására. En­nek jelentősegéről beszélget­tünk dr. Szilágyi Sándorral. az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatójával. — A nagyüzemi gazdálko­dás állandó fejlesztése mel­lett a kistermelők tevékeny­ségének támogatása agrárpo­litikánk szerves része — mondta a vezérigazgató. — Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozatai szelle­mében a kisgazdaságokból származó termékekre a kö­vetkező években is számit a népgazdaság. Ezért elismeri és támogatja a kistermelők munkáját! A háztáji és ki­segítő gazdaságokban rejlő lehetőségek hasznosítása el­képzelhetetlen széles körű együttműködés. összefogás nélkül. így csak az állami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek. a felvásárló vállala­tok. az áfészek, a kormány határozatait végrehajtó, a termelést, a felvásárlást irá­nyító és szervező . emberek együttes cselekvése segíthet a továbblépésben. — A tröszt hány kisterme­lővel tart kapcsolatot? t ■— Az országban 98<i ezer sértés- és 185 ezer szarvas­m a rha- tenyésztővel vagyunk rendszeres, szerződéses kap­csolatban. »md azit bizonyít­ja. hogy széles tábora bon­takozott ki ennek a mozga­lomnak. Főleg termelőszö­vetkezeti tagok, munkások és alkalmazottak foglalkoznak vele, tehát a társadalom szé­les körét öleli fel. A hús­iparnak ezért létfontosságú a kapcsolat, és ez a tudat határozza meg ,dolgozóink magatartását. A kistermelők állataira, mint nyersanyag­ra a jövőben is számítunk és nem nélkülözhetjük. A hús­ipar évente a háztáji és ki­segítő gazdaságokból szerzi be a feldolgozásra kerülő sertések 41—42. a szarvas­marhák 23—24 százalékát. A kistermelők nélkül tehát az iparág nem tudta volna tel­jesíteni ötödik ötéves tervét. — Milyen segítséget nyúj­tanak a kistermelőknek? — Az elmúlt három esz­tendőben tudatos, szervező munkánk eredményeként je­lentésen növekedett a te­nyésztői kedv a kisgazdasá­gokban. Ezt segíti elő a me­gyei vállalatoknál — így a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál is kialakított megbízotti háló­zat. Hatezer kistermelővel vannak szerződéses kapcso­latban. A megbízottak köz­vetlen együttműködést tar­tanak fenn a termelőszövet­kezetek háztáji ágazatával, valamint az a fészek kel. és segítséget nyújtanak az átvé­telnél, az állatok minősíté­séinél. Létrehozták a több éves szerződést, amely há­rom érre szól a vállalatok, illetve a kistermelők közölt, vágósertés értékesítésére. A vállalatok megbízottjai rend­szeres szaktanácsadással se­gítenek, közreműködnek a kistermelői takarmányellá- tasban és megszervezik az állatok tervszerű felvásárlá­sát. Ez be is vált, bár több nagyüzemben a vezetők még nem fektetnek elég hang­súlyt a kistermelők támoga­tására. Ezért elengedhetetlen, hogy a jövőben minden se­gítséget megkapjanak a kis­termelők. — Mennyire ösztönzik a kistermelést a januárban életbe lépő új felvásárlási árak? — Feltétlenül kedvezően hatnak majd. A legfontosabb célkitűzés, hogy a felvásár­lási árak növelésével tovább javuljon a tenyésztői munka színvonala és vele együtt a kistermelés jövedelmezősége. A Minisztertanács határoza­ta alapján a több éves szer­ződést alapú] véve a kister­melők körében az idén szep­tember 1 -töl átadott hízó­sertések felárát kilogram­monként egy forinttal növel­tük. Ez. az. egy forint, vala­mint az 1981. január 1-től életbe lépő kilogrammonkén­ti kétforintos vágósertés­felvásárlási áremelés révén jövőre, a több éves szerző­déssel átadott kistermelői hí­zottsertés felvásárlási ára há­rom forinttal növekszik. Ja­nuár 1-től a vágómarha ki­lónkénti arát 1,80-nal emel­jük. Mindezek önmagukért beszélnek, miután a háztáji es kisegítő gazdaságok ter­melésére népgazdaságunk hosszú távon számit. — Mit tesznek a húsipari vállalatok a kistenyésztői kedv fokozásáért? — Nem mindegy, hogy ki hogyan hizlal. Ez befolyásol­ja a tenyésztői kedvet és nem utolsósorban a jöve­delmezőséget. Ezért a válla­latok -— közöttük á Heves megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat is —. a jövő­ben még nagyobb támoga­tóst nyújtanak a kedvező_ tartási és takarmányozási módok kialakításához. Emel­lett kocakihelyezési akciót is szerveznek a nagyüzemek­kel együttműködve. A 1 He­ves megyeiek ezt a munkát augusztusban már megkezd­ték és 1200 anyakocát válo­gatnak ki. Ezeket a negye­dik negyedévben, illetve a jövő év elején helyezik ki a kistermelőkhöz. Fontos fel­adatunk. hogy a legalkalma­sabb fajták kiválasztásához segítséget nyújtsunk. Így az exportkövetelményeknek megfelelően minősíthetjük az állatokat, mert a jövő évtől a kistermelőktől átvettekbő) is exportálunk a piaci igé­nyeknek megfelelően. Ez újdonság lesz! — Mire törekszenek a kö­vetkező években? — A húsipar a kisterme­lőkkel való kapcsolat elmé­lyítésére törekszik a követ­(Fotó; Szabó Sándor) kező években is. Ez az együttműködés létfontosságú és reméljük, hogy az anya­gi érdekeltségben is kifeje­zésre jut majd. A jövő évi megnövelt felvásárlási árak bizonyosan kedvezőbb hely­zetet teremtenek. Így még több sertést és szarvasmar­hát vásárolhatunk fel. Ezzel további jobb minőségű ter­mékeket készíthetünk a fo­gyasztók ellátására és ex­portra is. — Köszönjük a beszélge­tési. Mentusz Karoly végrehajtóbizottság júliust ülése is, amelyen Szokodi Ferenc első titkár - Fehér­vári Rudolf vállalat, igaz­gató, Rajhona Károly párt- titkár, Cserni Pál gyáregy­ség-igazgató, Fehér József alapszervi titkár jelenlété­ben — elismeréssel adózott az alig száz főnyi munkás- gárda teljesítményének. Majd a megyei párt- és ta­nácsi szervekkel történt egyeztetésnek megfelelően a helyi irányító szervek továb­bi segítségét helyezte kilá­tásba. Hogy voltaképpen minek szólt az elismerés? A hatva­ni gyáregység mindeddig időarányosan teljesítette éves tervét, 19 millió forint értékben készítve komplett berendezéseket, amiből az export mellett bőven jutott a diósgyőri öntöde nagyre­konstrukciójához. A sikeres, félév zárását követően a har­madik negyedév feladatai­nak megoldása sem forog veszélyben, hiszen közben 12 millió forintot érő alkat­részt szállítottak mór el Hat­vanból. és ennek jelentős hányada szintén exportcikk. Hátra van viszont az utolsó évnegyed, amitől a létszám­gond miatt kicsit i fázik Cserni Pálék háta. Bizal­muk azonban töretlen. A szakmai fejlődés szinte ha­vonta mérhető, és ez erőtar­talék! „Hanomag" a láthatáron A hatvani gyáregységgel, kapcsolatban írtunk már arról a télen, hogy további jelentős exportmunka váro­mányosa. A vállalat, a „Pan­nónia” Külkereskedelmi cég közreműködésével, e hónap­ban ír alá egy olyan meg­állapodást a nyugatnémet „.Hanomag” gépgyárral, amelynek értelmében évi 1Ü0 millió forint, értékű al­katrészt kell gyártani Hat­vanban. A munka áprilisban indul, programszerű megva­lósítása három és fél ezer tonna anyag feldolgozását je­lenti, és első fázisában segít majd a törzsgyár is. Ez a rendelés bizalmat feltételez. Vonzata pedig a helyi fej­lesztés! Egy'új gyártósor be­építése, illetve ' a meglevő munkaerő olyan jellegű át­csoportosítása. ami a’ szigorú szállítási feltételeknek meg­felelő alkatrészmennyiség előállítását biztosítja. Ez a szakmai igény azért sem ha­nyagolható el, mert a „lec­ke” a nyugatnémet megren­delővel való kapcsolat továb­bi bővítésére nyújt kilátást. Moldvay Győző Ma este a tv-ben: Zárás után az OMÉK-on Szeptember 4-én este a te­levízióban a mezőgazdasági beruházásokat, . élelmiszer- gyártást. mezőgazdasági gép­ipart. vegyipart, élelmiszer- exportot, valamin.t a fogyasz­tókat közvetlenül érintő kér. d esek re kaphatnak választ a nézők. Már eddig is több száz kérdés érkezett levélben a szerkesztőséghez, de a ha­gyományoknak megfelelően telefonon is lehet kérdése­ket föltenni a műsor részt­vevői számára délután 6 órától az egyenes adás be. fejezésétg. A műsor hívószá­mai: 782-850 és 485-191. A műsor érdekessége, hogy a televízió stúdiója a kiállítás egyik reprezentatív pavilon­jába települt. 1980. szeptember L, csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents