Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk Stefan Glszovski: Illem A hét 3 kérdése 1. Megindulnak-e a szovjet—amerikai tárgyalások az „eurorakétákról”? Miután Washingtonban Carter elnök és Muskie külügyminiszter egymást követő nyilatkozataiban ismételten szó volt arról, hogy az európai közép-hatótávolságú rakéták dolgában az USA hajlandó tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval, a hét közepén a NATO egy különleges bizottsága is ..zöld fényt” adott e tárgyalásokhoz. Ezen a brüsszeli értekezleten az „atlanti” szakértők meghatározták a nyugati taktikát az előreláthatóan október közepén Genfben megkezdődő rakétatárgyalásokra, — Legalábbis Colombo olasz külügyminiszter október Iáéról tett említést, mint az új szovjet—amerikai tárgyalások kezdetének időpontjáról. A végső szót természetesen a két nagyhatalom külügyminisztereinek a jövő héten esedékes New York-i találkozóján mondják ki. Gromi- kónak és Muskie-nak mindenekelőtt azt kell tisztáznia. miről is folyjék a tárgyalás? A Szovjetunió teljesen logikusan és indokoltan azt igényli, hogy minden olyan fegyverzetről tárgyaljanak, amely atomcsapást lenne képes mérni területére, így azt kívánja, hogy vonják be a tárgyalások körébe a NATO előretolt hadászati fegyverrendszereit is. Amerikai részről viszont eddig azt hangoztatták, hogy csak az újonnan telepítendő amerikai Pershing—2. rakéták és a robot-repülőgépek (más néven cirkáló rakéták), illetve a nyugati szóhasználatban SS—20-nak elnevezett szovjet rakéták korlátozásáról kell tárgyalni. Természetesen a tárgyalások megindulását már egymagában is pozitív jelként lehet, tekinteni, az azonban nyilvánvaló, hogy az USA és a NATO at úgynevezett „előretolt bázisú fegyverrendszerek” kihagyásával rácáfol a sokat emlegetett tárgyalási készségére... A nyugat-európai közvélemény — bízvást állíthatjuk — azt kívánja, hogy a földrész békéjét, biztonságát olyannyira érintő szovjet—amerikai tárgyalások induljanak meg és hozzanak Is eredményt. Schmidt kancellár legutóbbi nyilatkozatából és Brezsnyevhez intézett üzenetéből ez éppúgy kitűnik, mint a belga kormány döntéséből, amely ismét megtagadta — legalábbis egyelőre — a hozzájárulást 43 robot-repülőgépnek belga földön való állomásoztatásától. 2. Kirajzolódik-e már a török változások Irányvonala? A török katonai vezetők, akik vértelen államcsíny révén magukhoz ragadták a hatalmat, egyre-másra nyilatkoznak arról, hogy mielőbb helyre akarják állítani a demokráciát, hogy új alkotmányi, fognak kidolgozni, „amely megőrzi a köztársaság demokratikus és világi alapelveit”, hogy jószomszédi viszonyt kívánnak fenntartani minden szomszédjukkal. S természetesen fo- gadkoznak, hogy az állam szövetségi kapcsolatait (a NATO-val, az Egyesült Államokkal és a Közös Piaccal) messzemenően ápolni fogják... A hadsereg továbbra is őrizetben tartja a négy part vezetőit, így a korábbi miniszterelnök, Demirel éppúgy, mint az ellenzéki Ecevit „védőőrizetben” van, Türkes ezredes, a neofasiszták vezére viszont — úgy tűnik — vizsgálati fogságnak is felfoghatja, hogy a katonák kezén van. Ez vonatkozik a szélsőségesen nacionalista és mohamedán ihletésű „manisták” vezérére is ... A török változások tehát tulajdonképp nem is hoztak fordulatot, hanem csak arról van szó, hogy új alapokon: egészségesebb gazdaság és a terrorizmus leküzdésével megnyuvó társadalom alapján folytatnák az eddigi ankarai politikát? A világsajtó nagy része így értékeli a tőrök hadsereg puccsát. A nyugati lapok tudósítói sietnek közölni, hogy a katonai vezetőket tömörítő nemzet- biztonsági tanács ugyanakkor, amikor betiltotta a sztrájkokat, kötelezte is a munkaadókat a sztrájkolok fő követeléseinek az elfogadására, így például a fizetések nem kevesebb, mint 70 Katonák Ankarában Törökországban, a NATO délkeleti szárnyának kulcs- országában szeptember közepén a hadsereg magához ragadta a hatalmat, A vezérkar főnöke, Evren tábornok átvette az ország államfői tisztét, betiltotta az összes pártot és szakszervezetet. Megkezdték a szélsőséges terrorista csoportok utáni hajtóvadászatot. A pártok vezetőit védöörizetbe helyezték, köztük a hatalomban egymást váltó jobboldali Igazság Párt vezetőjét, Demirelt. a most megbuktatott miniszterelnököt, valamint elődjét, a szociáldemokrata irányzatúnak tekinthető Köztársasági Néppárt irányítóját, Ecevitet. A katonák azt ígérik: a rend UM. uenUmber 21.. vaiárnap helyreállítását tartják feladatuknak és nem kívánnak állandó katonai rezsimet. Sőt, közölték, hogy szeptember végéig polgári kormány alakul, amely egyelőre a hadsereg ellenőrzése alatt működik. A pártvezetők védő őrizetbe vételét is ideiglenesnek nyilvánították. A hadsereg „garanciája" A katonai hatalomátvételről, amely mindössze néhány napja zajlott le, nehéz politikai ítéletet alkotni. A modern török történelem tanulságai azt mutatják, hogy a hadsereg tisztikara eddig a modem török állam létrehozójának, Kemál Atatürknek az útmutatásait követve, az állam egységének, világi jellegének és a reakciós egyházi erők visszaszorításának az eszköze volt. A hadsereg első hatalomátvételének időLosonczi Pál afrikai kőrútjának első állomása Etiópia volt. Képünkön: a magyar államfő, vendéglátójával. Mengisztu Halié Mariammal, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnökével. százalékkal való emelésére... szóval, csak egyszerű rendcsinálás történik Törökországban. A törők helyzet Ismerői szerint nem ilyen egyszerű a dolog. Az államcsíny után aligha lett könnyebb a törökországi baloldali, haladó erők dolga. Viszont annál beszédesebb az az elégtétel, amellyel a NATO brüsszeli székhazában fogadták az ankarai katonai puccs hírét, annál sokatmondóbb az a készség, amellyel Bonntól Washingtonig támogatják az új katonai rezsimet. 3. Kihívást mer-e intézni Kim De Dzsung kivégzésével a dél-koreai rezsim a saját közvéleménye és a szövetségesei ellen? Egy dél-koreai hadbíróság a hét közepén meghozta ítéletét Kim De Dzsung és társainak perében: a dél-koreai rendszer demokratizálásáért küzdő ellenzéki mozgalom vezetőjét kötél általi halálra ítélték, 23 más vádlottat pedig háromtól húsz- évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak. Az utolsó szó jogán Kim De Dzsung egy órán és 48 percen át beszélt, visszautasítva a vádat, hogy állam- ellenes összeesküvést szervezett volna, s hogy a kormány megbuktatására tört. Nem ő a felelős a májusi véres kvangzsui eseményekért, hanem a hatóságak, amelyek több mint fel éven át fenntartották a rendkívüli állapotot, a demográcia legcsekélyebb lehetőségeitől is megfosztva a népet, és az utcára vonult, tüntető, tiltakozó diákokat... Amikor Kim befejezte szavait, a teremben többen elkezdték énekelni: „We shall overcome”, „Győzni fogunk”, és éltették a demokráciát ... A rendőrök egyhamar véget vetettek ennek a tüntetésnek, ismeretlen sorsuk felé elvezetve őket a teremből. A Cson-diktatúra semmivel sem mutatkozik enyhébbnek, mint az előd. Pak- diktatúra... A népi ellenállás minden formáját börtönnel, kínvallatással büntetik. Kim elmondta, hogy hatvan napon át kínozták egy pincében. Dél-Korea pártfogói: az Egyesült Államok, amely katonailag, valamint Japán, amely gazdaságilag szövetségese a szöuli rezsimnek, hivatalosan nemtetszésének adott hangot Kim halálos ítélete miatt. De nyilvánvaló. hogy Washingtonnak mindenekelőtt az számit: szilárd-e a szöuli rendszer az amerikai érdekek védelmében ? Csőn tábornok, á diktátor, a jelek szerint a szilárdságot a kegyetlen, kemény kéz pp- litikájával akarja megteremteni. Az USA érdekében is. Pálfy József pontjában, 1960-ban a Demokrata Pártnak nevezett alakulat vezérét, Menderesz miniszterelnököt. buktatták meg. (A párt a nagytőkét és a földbirtokosokat, valamint a vallási erőket képviselte.) A katonai kormányzás viszonylag rövid ideig tartott. Üj alkotmányt hoztak és választást tartottak. Az államfő akkor a hadsereg képviselője, Gürszel tábornok lett. Kialakult az új török „politikai modell”: a pártok parlamentáris keretek között folytatták harcukat és civil politikusok kormányoztak, a háttérben azonban ütőképes és nagyjából egységesnek tekinthető erőként ott állt a hadsereg, amely mindig közbeléphet, ha olyan politikai válság robban ki, amely a polgári kormányzat eszközeivel megoldhatatlannak látszik. A civil kormányzás időszakában tehát a hadsereg afféle „garanciaszerepet” játszik: ha formálisan nem is, ténylegesen döntő eleme a hatalomnak. Az utóbbi húsz évben például mindig főtisztek töltötték be a köz- társasági elnök tisztét. Az első puccs után egy évtizeddel a hadsereg ismét akcióba lépett. A helyzetet akkor is (akárcsak most) a terrorizmus elharapódzása, a súlyos gazdasági válság, a nemzeti kisebbségek körében uralkodó feszültség jellemezte. A kormány élén Demirel személyében akkor, 1971 tavaszán is jobboldali politikus állott; az a katonai rezsim is viszonylag rövid ideig maradt fenn. Mihelyt a helyzet konszolidálódott, a tábornokok polgári politikusoknak adták át a hatalmat. Azonban sem Ecevit, sem Demirel kormánya nem volt kép« megoldani az ország rendkívül súlyos, szerkezeti jellegű gazdasági és társadalmi problémáit, A válságot az energiakrízis, valamint a terrorista csoportok működése isméi a végletekig kiélezte. Idén az ország 67 tartománya közül már 20-ban volt érvényben rendkívüli állapot. a helyzet azonban így is napról napra romlott. A NATO érdekei Ilyen előzmények után vette kezébe harmadszor is a hadsereg a hatalmat. Most a kérdés azonban az. hogy a török hadsereg vezetői menynyire bírják ki a valóságos helyzet nyomását. Az ország belső gazdasági és szociális feszültségeinek megoldása elképzelhetetlen mély szerkezeti-társadalmi változás nélkül. Erre viszont a katonák kevéssé hajlandók. Ami a külpolitikát illeti: a NATO általános érdekeit kétségkívül szolgálja a katonai hatalomátvétel, amely legjalább külsőleg „rendet teremt” a blokk fontos tá- maszpontországéban. Ez a hatás azonban nem egyértelmű. Az Atlanti Szövetség délkeleti szárnyának legfőbb problémája Görögország és Törökország ellentéte, a török hadsereg ankarai lépését pedig Anthénban rendkívül kedvezőtlenül fogadták. Rövid lejáratra tehát az eddiginél is feszültebbé válhat a két NATO-tagállam viszonya. A török hadsereg hatalomátvétele így mind belpolitikai szempontból, mind az amerikaiak által fenntartott stratégiai rendszer szempontjából súlyos és egyelőre megválaszolhatatlan problémákat vet fel. í—i —ej a külső segifsfgre kell alapozni A Lengyel Egyesült Munkáspárt bydgoszczi aktívaértekezletén elhangzott beszédében Stefan OLszowski, a LEMP PB tagja, a KB titkára közölte, hogy a LEMP Központi Bizottsága 6. plénumán megvitatta az országban kialakult helyzetet, és céljául tűzte ki a kibontakozás feltételeinek megteremtését. Ez a plenum hamarosan folytatja munkáját, elemzi a társadalmi válság okait és meghatározza a jelenlegi bonyolult helyzetből való kiút" programjának alapjait, — mondotta. Megállapította. hogy a válság következményeit „mind a mai napig érezzük, és még ,ió ideig érezni fogjuk”. Ugyanakkor szembe kell néz-, ni azzal, hogy hosszú távon „semmiféle külső gazdasági segítség nem vezethet ki bennünket a bajból, ha nem dolgozunk valamennyien teljes erőbedobással”. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy hiába emelik a fizetéseket, ha a pénz mögött nincs reális fedezet, és ezt a fedezetet csak a munka teremtheti meg. A gazdasági helyzetről szólva közölte, hogy ez év első nyolc hónapjában a termelés a tervezett értéktől mintegy 20 milliárd zlotyval marad el. s a hiányok egy részét a munka tempójának gyengülése okozta. A hét végén ülést tartott a LEMP Katowicéi Vajdasági Bizottsága, amelyben benyújtotta lemondását valamennyi pártfunkciójáról Zdzislaw Grudzien. a LEMP KB, PB tagja, a vajdasági bizottság első titkára. A pártbizottság új első titkárává Andrzej Zabinskit, a PB tagját, a KB titkárát választották. Egy villáskulcs beszakitotta a rakéta falát Megsérilt a robbanófej - kiürítették a körzetet Volt nukleáris robbanófej azon a Titán—2-es interkontinentális ballisztikus rakétán. amelynek arkansasi silójában pénteken robbanás történt — erősítette meg pénteken Hans Mark, a légierő minisztere a Pentagonban tartott sajtóértekezletén. Hozzátette azonban. hogy nem volt sem radioaktív szivárgás, sem atomveszély. Kénytelen volt elismerni, hogy a robbanás a „legsúlyosabb baleset” volt, ami történhet egy rakéta-indítóállásban. Mark beszámolt a baleset részleteiről. Tájékoztatása szerint a kézelőszemélyzet a rakéta második lépcsőjét töltötte fel üzemanyaggal, amikor az egyik munkás véletlenül a silóba ejtette villáskulcsát. Az visszapattant a siló fenekéről, és olyan erővel vágódott a rakéta első lépcsőjének a falához, hogy beszakította azt. A nagyon illékony hid- razin-üzemanyag azonnal elkezdett szivárogni: röviddel ezután a személyzet már észlelhette a silóból kiáramló füstgomolyagot. Ekkor 400 ezer liter vizet fecskendeztek a rakétára, de az egyre hevesebben égő lángokat nem tudták .már eloltani. A hid- razin-üzemanyagra jellemző, hogy levegővel keveredve egy bizonyos arány kialakulása után felrobban. A robbanás be is következett: a siló 750 tonnás fedőszerkezete megsemmisült, a told felszínén 80 méteres átmérőjű kráter keletkezett. A robbanáskor 22 ember megsérült. A légierő óvintézkedésként a rakétasiló körüli 32 kilométeres átmérőben kiürítette a térséget. Mark közölte, hogy a robbanófejet károsodás nem érte. a környéken nincs radioaktív szennyeződés. Az ABC televíziós hálózat viszont úgy értesült, hogy a robbanás kivetette a nukleáris töltetű fejet a silóból. Ezt sem a hadügyminisztérium, sem az omahai stratégiai légiparancsnokság nem volt hajlandó cáfolni, vagy megerősíteni. A The Omaha World Herald forrásokra hivatkozva közölte, hogy megsérült a robbanófej is, de nincs szivárgás vagy atomveszély (MTI) A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Hatvan, Delelő u. 10. sz. alatti telepéről KÜLÖNBÖZŐ MINŐSÉGŰ1 BETONOKAT AD KI. hétfőtől péntekig, 8—13 óráig. Megrendeléseket a helyszínen vagy a 16-44; 33-36-os telefonszámon lehet leadni. Ügyintéző: Farsang Csaba építésvezető. Magánszemélyek, vállalatok íigyelem! A GYÖNGYÖS—DOMOSZLÖI ÁLLAMI GAZDASÁG felajánlja megvételre: 10 db fóliasátrát 6000 Ft/db áron 1 db kalapácsos darálóját 40 000 Ft/db áron 1700 kg nyúlvédő hálóját 40 Ft/kg áron. Vásárlási szándékukkal a gazdaság Karácsondi út 11. sz. alatti központi raktárát szíveskedjenek felkeresni. Telefon: 13-096.
