Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-20 / 221. szám
Illést tartott Heues megye Tanácsa Az új megyei tanács második ülésén szereplő napirendi pontok közül a legnagyobb vitát a vízgazdálkodással kapcsolatos előterjesztés váltotta ki. Pálinkás József, a megyei tanács épíHegedűs Ernőnc: Boldog várja az egészséges Ivóvizet tési. közlekedési és vízügyi osztályának vezetője az írásos anyaghoz fűzött kiegészítőjében egyebek között utalt arra. hogy nagy kincsünk — sokszor csöpögő kincsünk — a víz, amellyel rendkívül takarékosan kellene és kell bánnnunk. A továbbiakban kiemelte: — A távlati vízgazdálkodási koncepció kidolgozását indokolja az, hogy a megyei, valamint a helyi tanácsok megismerjék az ágazati elképzeléseket: a megye lakosságának vízellátása az idei esztendő végén 79 százalékos lesz, a koncepció célul tűzi ki. hogy ez az arány az ezredfordulóra elérje a 100 százalékot, vagyis azt, hogy minden településünkön legyen vezetékes vízellátás. A megyei vízgazdálkodás terve, liözött szerepel továbbá a regionális rendszerek továbbfejlesztése, kapcsolódva a megyehatáron túli, hasonló vízrendszerekhez. Ami a szennyvíztisztítást. illetve a csatornázást illeti: a jelenlegi 23 százalékos ellátottságot 60 százalékra kívánják emelni. Elsősorban a városokban végrehajtandó rekonstrukcióval és bővítéssel számol a terv, amelynek az előkészítésében, il-' letve végrehajtásában számos, érdekelt szerv együttműködésére van és lesz szűk-' ség. A vitában elsőként Hegedűs Ernöné (Boldog) tanácstag kért szót, aki elmondotta. hogy a községi tanács még 1977-beh egy 107 méter mély kutat fúr a tolt, s elkészíttette a vízműre, illetve « hálózatra vonatkozó terveket, a lakosság pedig támogatja a vízműtársulat létrehozását. Kérte, hogy a jól előkészített munkát, víz- műfejlesztést támogassa a megyei tanács és az ÉKV- osztály. Dr. Safrankó Erzsébet (Eger) tanácstag a KÖJÁL-szakember szemé-'- vei elemezte a tervjavaslatot: kiemelte, hogy fokozódott az élővizek szennyezettsége, s immár húsz olyan Dr. Kádár .Tános: megyénk gazdag hő- és gyógy vizekben települése van szűkebb hazánknak, ahová tartálykocsikkal kell szállitani az ivóvizet. Éppen ezért szükséges lenne a vezetekes, egészséges vízellátás teljes kiépítése. Megemlítette továbbá, hogy Hatvanban és Gyöngyösön szűk kapacitással dolgozik a szennyvíztisztító telep. Dr. Kádár János (Tisza- nána) arról adott tájékoztatást a megyei tanácsnak, hogy a hevesi járásban tdr- sulásos formában szervezik a szenyvízlevezetés közművesítését, s ez várhatóan eredményre is vezet a környezetvédelem szempontjából. A hozzászólása további részében a meleg vizek hasznosításáról beszélt, kiemelve, hogy Heves megye gazdag hő_ és gyógyvizekben. Ezek hasznosítását — mint például a Tiszanánán feltört meleg vizet — vegyék figyelembe a koncepció végleges kialakításakor. Albert Tibor (Szihalom) tanácstag kapcsolódott az előző felszólalóhoz. amikor elmondta, hogy a település határában feltört 80 fokos víz. hasznosítását a mezőgazdasági nagyüzemben képzelték el, érdemes lenne felülvizsgálni a lehetőségeket. Utalt továbbá arra. hogy . a kiterjedt bányabővítést — Thorez, illetve Bükkábrány — befolyásolhatja a vízművesítést tervező köszégek elképzeléseit, ugyanis • még nem kaptak megfelelő választ a gondjukra: nem csöklcenti-e a bányaművelés a ma még elfogadható mennyiségű vízkincset? A vitát Pálinkás József osztályvezető válasza zárta le: elmondta, hogy valamennyi felvetést megvizsgál a megyei tanács szakember- gárdája, s a lehetőségekhez mérten megoldják a regionális, illetve a helyi vízellátási, szennyvízelveztési, valamint a gyógyvizekkel kapcsolatos gondokat, s a tanácstagok véleményét fiPálinkás Ferenc: minden tanácstagi észrevételt megvizsgálunk és figyelembe veszünk (Fotó: Szántó György) Pr. Safrankó Erzsébet: fokozódott az élővizek szennyezettsége gyelembe véve még megalapozottabbá formálják az elkövetkezendő húsz évre szóló távlati tervet. A megyei tanács ülésének további részében a testület szervezeti és működési szabályzata felülvizsgálatáról, valamint a szükséges módosításokról szólt dr. Ripka Kálmán, az ügyrendi bizottság elnöke, majd Sz-alay István terjesztette elő a megyei tanács elkövetkezendő időszakra szóló tárgyalási programját. Ezt követően javaslatokra, tanácstagi interpellációkra került sor: a megye hosszú távú közlekedési és hírközlés-fejlesztési terveinek megvalósításával kapcsolatos előterjesztéssel kapcsolatban dr. Hóka József tanácstag a hatvani telefonhálózat rekonstrukcióját. a munkálatok megkezdését sürgette. Varga Lajos tanácstag az egercse- hi-bányatelepj szemétszállítás gondjai. Simon Tiborné az Erdőtelekre járó ötszáz helybeli és tenki kisdiák iskolai higiéniai problémái. Kovács István tanácstag pedig a pétervásári vízellátási és útkorszerűsítési pénzügyi akadályok miatt interpellált a testület ülésén. A tanácskozás Szalay István általános elnökhelyettes zárszavával fejeződött be. Szilvás István Minibölcsiék ÖT HÓNAPPAL ezelőtt örömhírrel csengetett be szomszédunk: felesége fiút szült! Most, hogy az asszony szülési szabadsága letelt, visz- szamenne dolgozni, de nincs kire hagyja a gyereket. A nagyszülők még messze vannak a nyugdíjas kortól, a vállalati és a lakótelepi bölcsődében pedig a betelt létszámra hivatkozva visszautasították a fiatal szülők kérelmét. Az asszony szívesen otthon maradna gyermekgondozási szabadságon, de alig egy éve költöztek az új lakásba és még sok a kiadásuk: OTP-hitelre vették a bútort, a háztartási gépeket. Nem beszélve a lakástörlesztés költségéről. Tehát kell a pénz, így a kínálkozó megoldás, a 2000 forintos nyugdíjas pótmama nem jöhet számításba. Marad : a minibölcsőde. Keresni kell egy olyan gyes-en levő anyát, aki a saját gyereked) mellett vállalkozik bölcsődés korú gyerek gondozására. A fiatalasszony kapott címeket, árajánlatokat. Havonta ezer forintért vigyáznának a kisfiára, ha ő viszi az előre elkészített tízórait ebédet, uzsonnát, a tiszta pelenkákat. .. Sokan arra kényszerülne' hogy magánbölcsödébe ad ják gyereküket, mert a területi és üzemi intézmények nem tudják fogadni őket. minden száz bölcsődés korú gyermekből csak tizenöt juthat be. A bölcsődék falai nem gumiból vannak, s még így is mintegy 60 ezer helyre 70—75 ezer csecsemőt, kisgyereket vesznek fel. (Van. ahol a helykihasználás eléri a 145 százalékot!) Vagyis zsúfolásig teltek ezek az intézmények. Kétségtelen, bevált a gyermekgondozási segély rendszere, elsősorban mint szükség megoldás, mivel — a statisztika is mutatja — a társadalmi intézmények nem tudják levenni a szülők válláról ezt a családi gondot. S előre láthatólag még jó pár évig nem is várható lényeges változás (a VI. ötéves tervidőszakban 3 százalékkal javul majd a bölcsődei ellátás). Annak ellenére, hogy jelenleg a munkaviszonyban álló nők 0.1 százaléka (az idén 270 ezer) gyermekgondozási szabadságon van. még rajtuk kívül sok az olyan kisgyermekes anya. aki a gyes anyagi vagy szakmai hátrányai miatt a szülési szabadság — esetleg egy é' — letelte után munkába ál csemetéjét pedig a bölcső de. a nagymama, a pótmama vagy a minibölcsődés gondjaira bízza. Nem vitás: a nők munkába állása gazdasági' és társadalmi szükség- szerűség. s a dolgozó nő és az anyai hivatás kettőssége közötti feszültség feloldására meg kell találni a megoldást, azonban addig is lehet enyhíteni a gondokon. De hogyan? átmenetileg sokat segítenének a magánbölcsődék. Tudom, rengeteg érv szól ellene es kevés mellette. Ettől függetlenül léteznek. féllegálisan. . Ugyanis érvényben van egy MüM- rendelet. mely a gyes-en levőknek megengedi, hogy saját gyermekükön kívül még két gyermekre felügyelhetnek. Az egészségügyi szakemberek — gyermekorvosok, pszichológusok — nem nézik jó szemmel ezt a magánkezdeményezést, véleményük szerint a ..képesítés nélküliek” nem tudják azt nyújtani a kicsiknek, amit a bölcsődék képesített gondozói, akik olyan módszertani elvek alapján foglalkoznak a gyermekekkel, melyek megfelelően fejlesztik érzelmi, értelmi képességeiket. A minibölcsődékben viszont — mondják — nincs semmi biztosíték arra. hogy higiénikus irnyezetben legyen a gye rek, a korának megfelelő táplálékot, fehérje- és vitamindús ételt kapjon. A járni még nem 'tudó kisbabák szobalevegőn töltijc a nyolc órát, a gyes-es mama képtelen egyszerre a saját és a „fogadott” gyermekkel foglalkozni. A következmény: amikor a minibölcsődések óvodába kerülnek — a szellemi és manuális játékokban egyaránt — észre lehet venni lemaradottságukat. Abban mindenki egyetért, hogy a gyermeknek hároméves koráig az anyja mellett van a legjobb helye. Na de ezt — mint már szó volt róla — nem minden dolgozó nő akarja, tudja vállalni, objektív és szubjektív okok miatt. Viszont a valós helyzetet mérlegelve be kell látnunk: a kisgyermekek elhelyezéséhez — ha átmenetileg is — szükség van a bölcsődéket kisegítő megoldásokra. AZZAL, HOGY NEM akarunk tudomást venni a mi- nibölcsödék létezéséről vagy szükséges rossznak tekintjük. attól még nem rendeződik ez a kérdés. Pedig sokat nyerhetnénk vele: ha csak azt vesszük, mennyibe kerül az államnak egy bölcsődei hely fenntartása, már érzékelhető a haszna. Köny- nyű megcáfolni az ellenérveket: „Felügyelet nélkül működnek”. Miért ne működhetnének felügyelettel, a tanács engedélyével ? (Épp úgv mint az iparengedélyt kivá! tó szakmunkások, akik mel lékfoglalkozásban végzik a lakossági szolgáltatást.) „Nem higiénikus a környezet”. Hol? Egy lakótelepi lakásban, mely a saját gyerA Minisztertanács tárgyalta Új gazdálkodási és elszámolási rendszer a kiskereskedelmi és vendéglátó üzleteknél A belkereskedelmi hálózatfejlesztés, a nagy ÁBC- üzletek és áruházak, az éttermek gyarapodása ellenére az üzletek mintegy háromnegyed része még mindig kis alapterületű és viszonylag kis létszámmal működik. Kisüzemi jellegük nem teszi lehetővé centralizált, közvetlen irányításukat. Úgynevezett szoros elszámoltatásuk. bevételük tételes ellenőrzése igen költséges és létszámigényes. Ezért jelenleg is a szocialista szektor 54 700 kiskereskedelmi üzletéből 39 500. ezen belül a vendéglátó hálózat 18 300 egységéből 14 300 működik szabadkasszás — közismerten gebines — rendszerben. Ez a gazdálkodási forma már nem mindenben felei meg a mai követelményeknek. Mivel a kis üzletekre továbbra is nagy szükség van, a Minisztertanács új üzemeltetési forma bevezetéséről határozott. Ez tulajdonképpen a szabadkasszás rendszer továbbfejlesztése, annak olyan ösztönzőbb. hatékonyabb formája, amely az üzletvezető teljes önállóságán alapul. A néhány dolgozót foglalkoztató kiskereskedelmi vagy vendéglátó üzlet vezetésére vállalkozók — akik egyébként a vállalat alkalmazottai — vállalatuk nevében. de saját kockázatukra vezethetik a rájuk bízott egységet. A bolt és berendezése változatlanul szocialista tulajdonban marad, s lényegében önálló vállalkozásként működik. Az üzlet vezetője is csak olyan személy lehet, aki a vállalattal munkaviszonyban áll. Az üzletvezető és a vállalat jogviszonyát polgári jogi szerződés rendezi. A vezető a bevételből — az üzlet korábbi forgalmának és nyereségének figyelembevételével — a szerződésben meghatározott összeget fizet a vállalatnak, amely ebből fedezi az üzlet fenntartási költségeiből rá jutó részt. Az üzlet egyéb kiadásait a vezető a bevételből fedezi. A meghatározott díjat és a költségeket meghaladó bevétel viszont a boltvezető adóköteles jövedelme, amelyből beosztott dolgozóinak — munkabérükön felül is — juttathat. Az ilyen rendszerben működő üzletek vezetésével a vállalatok azt bízhatják meg, aki a nyilvánosan meghirdetett versenytárgyaláson a legmegfelelőbb ajánlatot teszi. A „nagy marhahús-bor” Eger a tengerentúlon A nemrég befejeződött országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás jó alkalmat adott a tájékoztatásra és az üzletkötésre. Bepillantást nyújtott, hogy merre tart a magyar élelmiszer-termelés és milyen híre van a nagyvilágban. A bemutatott termékek ugyanis nemcsak a hazai üzletekben találnak nap mint nap gazdára, hanem jócskán külföldön is. És ami örvendetes. nem csupán Európában. illetve a fejlődő országokban. hanem egyre inkább a tengerentúlon, Amerikában is. Annak ellenére, hogy a magyar* élelmiszereknek nincs hagyományuk az amerikai piacon, az elmúlt években mégis jelentős növekedést értünk el az ex port meknek megfelelő, az Idegennek meg nem? Döntse el egy -környezettanulmányozó, -felmérő bizottság, a KÖJÁL. a védőnő (utóbbi egyébként is minden gyermeket hároméves koráig hetenként köteles látogatni). ..A gyes-en lévő anyák szakképzetlenek”. Akkor képezzék őket. Bizonyára sokan szívesen részt vennének egy 3—6 hetes gozdozói tanfolyamon, ahol megtanulhatnák. hogyan kell bánni az apróságokkal, hogyan kell étkeztetni őket stb. „Nem tudnak egyszerre 3—4 gyermekre felügyelni”. A területi és vállalati bölcsődékben átlagosan nyolc gyermek jut egy gondozónőre. Igaz, nem kell főznie... Ha fantáziát látnánk a miniböl- csőde-hálózat létrehozásában, szervezett tormában elképzelhető az étkeztetés is. hasonlóan a diákétkeztetéshez. A MAGÁNBÖLCSÖDÉK ügyében, kissé nyersen hangzik, de ki kell mondani: struccpolitikát folytatunk. Évek óta szemet hunyunk szabálytalan létük fölött, pedig számuk egyre több lesz. Egyszerűen nem akarunk tudomást i venni róluk. mert ■így kényelmesebb. Holott támogatni kellene ezt a jó kezdeményezést. Más szocialista országokban is felismerték gazdasági, társadalmi. szociálpolitikai hasznát. Miért ne válhatna be nálunk is? (H. A.) ban. Tengerentúli kivitelűnk megközelíti a 35 millió dollárt, ami nem kevés! Tíz esztendeje már annak, hogy rendszeresen szállítunk az Egyesült Államokba dobozos sonkát és lapockát. Egy részük közvetlenül a vevőkhöz jut, 45 dekás pi- ros-fehér-zöld csomagolásban. Noha tetszetősen csomagolt és minőségre kifogástalan, versenyképes árukról van szó, mégsem mi vagyunk a legnagyobb szállítók, hiszen a . lengyelek csaknem hatszor, a dánok pedig ötször annyi dobozos sonkát exportálnak az Egyesült Államokba, mint Magyarország. Ennek ellenére jelentős a dollárbevételünk, Jiiszen a hetvenes évtized Közepére már elérte a 15 milliót, az idén viszont várhatóan megközelíti a 30 milliót. A húskészítményeknél régebbi múltja van Amerika piacain a magyar paprikának. A hazai pirospaprika jól versenyez a spanyollal, különösen kedvelt a tengerentúlon és gyorsan meghódította az amerikai fogyasztókat. A bor értéke ugyan a legkisebb a tengerentúli exportlistánkon, a jövőt illetően mégis optimisták lehetünk. Az idei OMÉK tapasztalatai erre jogosítanak fel. Magyarországról a tengerentúlra főleg vörös bort szállítanak a badacsonyi Szürkebarát és a Tokaji aszú mellett. Közöttük a legnagyobb sikere eddig a hétde- cis palackokba töltött Egri bikavérnek van. Ezt ..nagy marhahús-bor” néven reklámozzák az Egyesült Államokban. aminek az a magyarázata. hogy az USA-ban kevés sertéshúst, viszont annál több marhahúst esznek, melyhez szívesen fogvaszta- nak jó minőségű vörös bort, közöttük egrit is. Megyeszékhelyünk híre reprezentáns terméke révén eljutott tehát Amerikába is, meghódítva az ottani fogyasztókat. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát .és a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat ezzel újabb sikert ért el. öregbítve a magyar élelmiszerek jó hírnevét a nagyvilágban. Mentusz Károly NWÜSÖJlGi 1980. szeptember 20., szombat
