Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-20 / 221. szám
/ Nagy László es a bolgai költészet Megyei szavalóverseny Az országos kezdeménye. Zésekhez kapcsolódóan, az elmúlt évi nagy sikerű József Attila szavalóverseny jó tapasztalatait fölhasználva. a KISZ Heves megyei Bizottsága. a Megyei Könyvtár s a szakszervezet közös kezdeményezésére fórumot biztosítanak versmondók számára. A vetélkedő Nagy László és a bolgár költészet jegyében zajlik: célja a nagy lírikusok fordításain keresztül a népköltészet legszebb hagyományainak megismertetése. Szőkébb hazánkban a döntőre — mint már szokásos — a költészet napján, április 11-én kerül sor. Az ..előcsa táró zások” — a helyi, területi bemutatók — még idén ősszel elkezdődnek. Az ország legjobb, legeredményesebben szerepelt amatőr előadói 1981 májusában Veszprémben. a Georgi Dimitrov Művelődési Központban találkoznak, ahová a középdöntőkből tizenhatan ke: rülnek. Erről az eseményről a televízió és a rádió egyenes közvetítést ad. + Balogh László kiállítása Egerben Csaknem egy évtized után újra ónálló kiállítással jelentkezik a megyeszékhelyen, a vármúzeum klubtermében Balogh László egri művész. A kamarajellegű kiállításon több kinetikus mobilt, rajzot láthatnak a látogatók, de bizonyára a legnagyobb érdeklődést azok a jelplasztikák, látványképek váltják majd ki, amelyek a városesztétikával, különösein a ni'egyeszékhely szebbé, hangulatosabbá tételével kapcsolatosak. A művész — mondanivalója még szemléletesebbé tételére — diavetítéssel egybekötött tárlatvezetéseket is tart. A kiállítás szeptember 26-án, délután 17 órakor nyílik meg. Búzás Lajosnak, a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének méltatásával. Fiatal orvosok, védőnők Egészségügyi ifjúsági napok a megyeszékhelyen i A KISZ Központi Bizottsága. az Egészségügyi Minisztérium. az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete. valamint a Magyar Orvostudományi Társasagok és Egyesületek Szövetsége immáron hagyományosan minden évben megrendezi az országos egészségügyi ifjúsági napokat. Az idén Egekben is szerveztek tudományos előadásokat, kerekasztal-beszelgete- seket, találkozókat. Pénteken és szombaton fiatal orvosok, kórházi szak- asszisztensek és védőnők a körzeti egészségügyi szolgálat szűrési és gondozási tevékenységéről tanácskoznak. Mintegy nyolcvanan érkeztek a megyeszékhelyre. Ma egy órakor dr. Csehák Judit, a SZOT titkára nyitotta meg a kétnapos programsorozatot a Helyőrségi Művelődési OttGo rsium titkai Véget ért az idei ásatási idény hazánk legjelentősebb római ásatásának színhelyén, a Tác melletti Gorsiumban, ahol dr. Fitz Jenőnek, a .székesfehérvári István, király Múzeum igazgatójának irányításával huszonharma- dik esztendeje vallatják a föld mélyét a múzeum régészei. Az idei esztendő újabb meglepetéssel szolgált: Gorsium központjától keletre megtalálták a hajdani település városfalát. A két méter vastag építményt 35 méterenként hatalmas külső tornyok erősítették, ezek közül egyet már sikerült feltárni. A. falmaradványokat és a tornyokat a következő években hozzák felszínre. Folytatták a korábbi években felfedezett leletek feltárását is: a város központjában egy negyedik századi épületet bontottak ki. amely alatt Gorsium közfürdőjének maradványai voltak. OJfjmm J.98U. szeptember 20., szombat honban. Ezután dr. Tényi Jenő professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi szervezési tanszék vezető egyetemi tanára tartotta meg a nyitó előadást. Városnézés után a résztvevők baráti találkozón cserélték ki tapasztalataikat. A szombati tudományos előadások után kerekasztal - beszélgetésre invitálják az egészségügyi dolgozókat. A vitát dr. Bottá Ádám, a Magyar Orvostudományi Egyesület főtitkára vezeti. remekművek elszapo*' rodása I960 körül kezdődött, de már hamarabb is mutatkoztak előjelek. Ha jól emlékszem, azelőtt négy évvel három remekművet találtak a Tirrén-tenger elhagyatott partvidékén, Grosse- tónál. s rá egy héttel, meghazudtolva az első feltételezést. mely szerint a tengerből jönnek, ott . volt a peru- giai eset: éjjel, egy hazafelé tartó tanár lakásának éppen a küszöbén találtak két remekművet. El is felejtettem, másik kettőt is találtak, de már holtan, egy milánói képcsarnokban, Hogy hogyan jutottak be oda. az egyelőre rejtély. Találtak aztán még ötöt. kicsit, rosszul tápláltat egy római moziban. A takarító találta meg őket, és gyűjtést szerveztek a számukra. de nem maradtak életben. Éppen 196U-ban kezdett az újság is foglalkozni a jelenséggel. A mi környékünk egy különlegesen sújtott terület volt. íme a fotója néhány példánynak. amik nálam voltak a lakásomon. Az az igazság, hogy ezeket a fényképeket akkor készítettem, amikor Tomy. Bingo és Dru. do már egy éve nálam laktak. Önök tu<jfák, hogy ezeknek a lényeknek az a sajátosságuk, hogy lassacskán, az idő előrehaladtával egyre szerényebb. esetenként rendkívül kicsiny méreteket öltenek. De amikor megérkeznek. igazi, valóságos remekművek. Remekműhöz méltó súlyuk, termetük, erejük. agresszivitásuk, újdonságuk. pontosságuk és fénylő szőrzetük van. Engem 1960-ban. egy íebI ruári éjjelen özönlőitek el. Nyugodtan aludtam, mikor hangokat hallottam a konyKÉÍ FILM Hangyáéi■ toltak... Meg kell hogy mondjam már az elején, hogy a sci- finek, közismertebb nevén a fanti-nak, szinte gátlástalanul híve vagyok. Mint ahogy mindenféle játéknak, amely üdítően hat a fantáziára, megmozgatja a képzeletet. elgondolkodtat a lehetőségekről. A szinte ezúttal mindössze annyit jelent. hogy elvárom, legalább egy kicsi logikája legyen a mesének. valamennyire is hihető legyen a történet, s persze az sem baj. ha abból a gondolati sínből, amelybe az alkotók betereltek, nem zökkent ki a primitív, művészieden tálalás. Nos, az egyszeri néző, aki beül a Negyedik fázis című új amerikai sci-fi-pro- dukcióra, jó darabig reménykedhet, hogy nem fog csalódni. Az alapötlet, miszerint egyszer csak „baj lesz a hangyákkal”, kellőképpen tudományos és fantasztikus is. Tudományos annyiban, hogy igazán nap mint nap ’ hallani-olvasni híreket bizonyos rovarok (hangyák, sáskák, stb) szinte feltartóztathatatlan inváziójáról (I. fázis). Fantasztikus pedig, mert az alkotók ezúttal észt is ajándékoznak nekik:, (II. fázis). Ez utóbbi cselekedetük lenne alkalmas arra, hogy kezdődjék valami jóféle sztori. Valahol kinn az amerikai sivatagban, ott, ahonnan egy család kivételével már mindenki elmenekült, s ahová csak két kutató merészkedik tanulmányozni a rovarok különös viselkedését. Szóval kezdődhetne valami, ha ... ha a forgatókönyvírónak és a rendezőnek ezzel a legteljesebb mértékig ki nem apadt volna a fantáziája. Ám sajnos így történt. Igaz, Mayo Simon és Saul Bass megpróbálták a hiányzó ötleteket minden, féle horrorelemekkel helyettesíteni (félelmetes hangyatámadás és ellentámadás és támadás és misztikus üzenetek és tudományos kísérletek), de mindez a legnagyobb zűrzavarhoz vezetett. A föntebbieknél bővebben részletezni azt hiszem nemigen lenne ildomos, mert hátha (?) mégis (?) lelőnék néhány poént. A példa kedvéért elég talán felidézni a végkifejletet (III. fázis), amikor is a gondolkodó hangyák: megszereznek maguknak egy férfit és egy nőt, valószínűleg azért, hogy hanMásfél órára dokumentumfilm játszása címén — nem szeretem ezt az esetlen latin szót! — a vászon Csőke József rendezői munkáit mutatja nekünk. Ez az érdekes rendezői és művész- egyéniség ezekben a „kis- munkákban” éli ki magát. Sokan hajlandók úgy ítélni, hogy aki rövid filmet készít. az olyan valaki, akinek nem telik többre. Mármint a képességeiből! Szentül hiszem, hogy Csőke József a maga műfajálban, ahol a robbanó és rohanó percekből a nagyon is lényegeset kell kihalászni, nagy művész Nála a felszín, az indok mindig valaki, vagy valami. Aki érdekes, amj vonzó, ami meghökkent, aki utánozhatatlan egyéniségében, követhető példájában. Számára Siqueiros, a világhírű mexikói festő nemcsak azért téma, mert. a festő emberségből akkor vizsgázott jelesre, amikor politikai meggyőződéséért éveket ült. hanem elsősorban azért, mert gyásitsák az emberiséget... Hogy ez miért jó nekik, abban még most is bizonytalan vagyok. (A világ kiirtására ugyanis önállóan is képesek, abban pedig még kevesebb ráció van, hogy hangyaésszel emberi alakot ölt senek...) művész Nem érdeklődik különösebben magánemberi léte-élete iránt, mert annál sokkál többet mond az, amit tesz. Nem mutatja be minden művét, inkább csak azt, a vezérlő gondolatot láttatja, amely Siqueirost üldözi a cselekvés, az alkotás felé: azt a férfit, aki nagy vörösen ránktámadó karja végén az ujjait, azokon is a körmeit mutogatja a szemlélőnek. És ahogyan adagol- ja-sni ítéli' ezt a látványt! Szorosan egymás mellé felsorakoztat három jelle- mi-erkölcsi csodát. Kettő sportos, a féllábú Margitka és a mindenkit elkápráztató Hegedűs Csaba. Mindkettő világbajnok! De hogyan , és honnan? A környezetből mindig csak annyit kever a jellemi erőpróbához, ameny- nyi pihenteti azt a gyötrést, amely az önfegyelem és a céltudat satuja között vergődő ember agyában-lelké- ben végbemegy, A két sportolóban azt követi értő gonddal. mekkora rend és mekkora tisztánlátás működik egy ilyen emberben! De hogy a dolog sikerült, az bizonyos. Ezt nemcsak másokon veszem észre, hanem magamon is e film óta. Mert nálam már jelentkezett a IV. fázis, csak hangyásan kapkodom a fejem. Németi Zsuzsa A visznek! cigánylányból letf orvosnő példája ma még megrendít, mert ennek az elszánt orvossá lenni akarásnak a merészsége és tudata egy űrhajós bátorságával vetekszik ma még — nálunk is. Csőke József, a művész hiszi, hogy a pillanatokban lezajló emberi mozgás, az abban megtalálható fegyelem és harmónia dönti el, kiből mi válik ^értelmessé, közhasznúvá. A súlyemelők filmes vágásokkal érzékeltetett összpontosításai, felszabadulásai az óriási testi és lelki nyomás alól azt bizonyítják, hogy a tettnek, az. alkotásnak gyötrő és minden boldogságot jelentő fázisai teszik igazán naggyá az embert. És bölccsé is, ha rátér a neki üdvözítő útra,. Az operatőrök, Fifilina József, Drahgs Kálmán, Lakatos Iván, Kiss István György és Fehér Tamás olyan filmeket vettek föl, amelyek nem a múló divat szerint hervadnak. Farkas András Riportfilmek a fegyelemről Forgómozgás hából. Tolvajokra gondoltam. de miután felgyújtottam az összes villanyt, és beléptem a konyhába, a remekművek egy nagyszerű példányát láttam, aki édesen nézett rám, miközben bájosan nyújtózkodott. El voltam tőle bűvölve, megsimogattam. és rögtön barátok lettünk. Flamengónak hívták. Flamengó engedékenysége és bizalmassága hizelgett nekem. Másnap már hárman voltak, és március végén huszonötén. Máig 156 remekmű járt itt, parancsolgattak, az ágyamban aludtak, felélték a kész. léteimet, eladták a könyveimet. órákra elfoglalták a fürdőszobát, és mulatságokat rendeztek, meghíva rá a szomszédok remekműveit is. Lehetett így aludni? És a sok bosszúság! Amikor a városban megértettük. hogy semmilyen segítséget’ nem várhatunk, beletörődtünk. Nézzék, nekem semmi kifogásom nincs a Vemekmű- vek ellen, de igen nehezen lehet elviselni a nagyképűségüket, végtelen hiúságukat. Semmi rosszat nem tesznek, de megnehezítik az életet. Dicsérni kell őket, minder csekélységért megtapsolni, becézni, magasztalni, folytonosan jutalmazni. És ők. kö- saSatUceppen, rossz útra térítik a gyerekeket, rábeszélve őket az utánzásra, akik így szintén remekműveket akarnak létrehozni. Nem hallgatnak az okos szóra, csak a remekművekkel törődnek. semmi más nem érdekli őket. Ne is beszéljünk aztán a remekművek okozta károkról: mindent beszennyeznek. Legszívesebben a . képeket, könyveket és a hangszereket. Viszont sokan közülük eltűntek a házból, egyiknek- másiknak a holttestét is megtaláltuk. Az a helyzet, hogy egy új példány érkez- tekor az otthon lévők elnémulnak. elvesztik az étvágyukat, összeráncosodik a bőrük, összezsugorodnak, mígnem el nem tűnnek egészen. Egyikükből könyvjelző lesz, másikuk az új, nagyszabású. mindenféle tiszteletet és csodálatot követelő remekmű hatása alatt múlik ki. Szerintem létrejött egy érdekhálózat (ez, hangsúlyozom. csak az én feltételezésem. ne terjesszék, nem akarok botrányt), melynek következtében a remekművek hiánya sok más tevékenység pangásához vezetne, és gazdasági károkat okozna. Már- csak azért is, mert a lakosság már megszokta őket, és ki sem bírná nélkülük, még ha mondja is. hogy elege van belőlük. így a szűkösebb időkben, amikor a remekművek áradata csökken, a tartalékok bevetésével élénkítik meg a piacot. Fönt, északon, már elemes remekmű-tenyésztéssel megpróbálkoztak. Végül is ez helyes: mindenkinek joga van a maga remekművéhez. Gondolják csak el, úgy .szaporodnak, mint a nyulak. Szerencse, hogy rövid életűek és természetes hajlamuk szerint egymást pusztítják. Ha mind életben maradna, az ország már remekmű-mocsárrá változott volna. Csak egyféleképpen védekezhetünk ellenük. ’ Hagyni kell, szidás vagy dicséret nélkül. csináljanak, amit akarnak. Akkor ha látják, hogy nem törődünk velük, lassacskán eltűnnek. Rosz- szul bánni velük nem érdemes. elég megsérteni a büszkeségüket. Mi lesz velük, amikor ’ eltűnnek? Megkockáztatnék egy fel- tételezést: Nem tűnnek el, bekebelezik őket a többiek. Tudják, ahogy két vízcsepp egybeolvad, ha összeérnek. Szóval, a remekműveket, ha már vannak, meg kell tartanunk. Elpusztításuk nem volna bölcs dolog, különben is, a törvény tiltja. Eltűnésük új, másfajtájú remekművek létrejöttét eredményezhetné és ki biztosítana arról, hogy- azok nem viselkednének kannibálok módjára velünk szemben. Nem. hagyjuk csak élni őket. bátorítás nélkül. Így is élvezik az aktualitásukat a sajtóban, a sok szabad időt, a közvélemény felháborodását. a jólétet. Ehhez vegyék hozzá, hogy ma már nincs irónia, az emberek nem tudnak nevetni, mert nem ismerik a helyes arányokat, és a kényszeredett gondolkodás gondolkodásképtelenséggé változik. .. de milyen nehéz is megértenie magát az embernek manapság! Egyszer, egyetlen nevetéssel megöltem egy remekművet. ami megpróbált elcsábítani. Komolyan! Így csináltam: Ha, ha, hahaha! És holtan terült el. Talán véletlen volt. Meg- aztán... az embernek nincs mindig nevet-hetnékje. Nem a komolyság, hanem a légkör kedvez a remekműveknek: az irónia, a helyes ítélkezés hiánya,'a... Csss, csönd! Lépéseket hallok. .. Ó, egy újabb remekmű! Jöjjenek, csodáljuk körül. Milyen nagyszerű példány! Micsoda erő, micsoda termet, micsoda vonzerő! Fordította: Bangó Beáta Eugenio Flaiano: A remekművek elszaporodása
