Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK \ lto útja JAPAN JÖVŐRE 9,7 SZÁZALÉKKAL NÖVELI] HADIKIADÁSAIT. Rekordnak számít ez a szigetor- ] szágban, Washington azonban még ezzel az ütemmel > sem elégedett. Alighanem ez a téma okozza majd a leghevesebb S vitát lto Maszajosi japán külügyminiszter és ameri- > kai tárgyalópartnerei között. Tokió bizonyára nehe- t zen tudja szövetségese tudtára adni, hogy saját jól í felfogott érdekei még ezt az arányt is megkérdőjele- l zik. Nemcsak az alkotmány betűjével és szellemével, > hanem Japán külpolitikai irányvonalával is szöges ;> ellentétben'állna, ha önvédelmét meghaladó mérték- t ben fejlesztené hadseregét. Bár kétségtelen, hogy' akadnak bizonyos körök Tokióban, amelyek rokon- $ szenvvel fogadnák, ha az ország ismét katonai hata- > lommá válna, de szerencsére a múlt szellemének fel- ; támasztására irányuló törekvések meglehetősen el- szigeteltek. 5 WASHINGTONBAN VISZONT ÜGY VÉLIK:- Japán alkalmas arra a szerepre, amelyet az USA — j más irányú elkötelezettségei miatt — Ázsia térségé- < ben egyre kevésbé képes betölteni. Ha létezik car- ten külpolitikai koncepció — a gyakori megingások, és a váratlan fordulatok ezt is sűrűn kétségessé te- j ’szik —, akkor az éppen abból áll. hogy az USA sze- ] retné a katonai kiadásokat szövetségeseivel minél na- < gyobb arányban emeltetni, hogy azok önállóan is ké- j pessé váljanak az amerikai stratégiai érdekeknek | megfelelő fellépésre. Európában éppúgy megfigyelhe- \ tő ez a törekvés, mint Ázsiában, ahol az Egyesült j Államok legegyértelműbb szövetségese Japán. Csak- ■ hogy Tokióban másként ítélik meg a szigetország ér- ? dekeit, mint a Csendes-óceán másik partján. Japán-;, nak például nem éppen rokonszenves a Peking és . Washington közötti túlzott közeledés. Különösen ve- i szélyes, ha az — mjint a közelmúlt néhány eseményé-j bői kitűnt — a fegyverkezés közvetett vagy közvet- - len területeit is érinti. Nem kevésbé fontos Japán számára a Szovjet-; unióhoz fűződő kapcsolatok ápolása. Tokió gazdasági ; körei egyre sürgetőbben föllépnek a Moszkvát sújtó , szankciók eltörlése érdekében és nem adták fel a re- \ ményt, hogy a szibériai és a távol-keleti természeti j kincsek kiaknázásában a japán nemzetgazdaság is > valamilyen részt vállaljon. lto Maszajosi — éppen a szovjet—japán kapcsolatok áttekintésére — New Yorkban Gromiko külügyminiszterrel .is találkozni kíván. -) ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT aligha , te­kinthető pusztán udvariassági tiszteletkörnek lto né- ’ hány washingtoni eszmecseréje. Különösen Brown > amerikai hadügyminiszterrel és Brzezinski nemzet-; biztonsági főtanácsadóval szemben kell majd szilár- dán védelmeznie hazája érdekeit. Gyapay Dénes A Szojuz 38. űrhajó két utasa. Jurij Romanyenko parancs­nok (jobbra) és az első kubai kozmonauta, Arnaldo Tamayo Mendez. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Csehszlovák, lengyel, NDK- beli, bolgár, magyar és vi­etnami kollégái után csütör­tökön este a kubaiaknak gratuláltak a Moszkva mel­letti repülésirányító központ­ban összegyűlt újságírók: a hetedik Interkozmosz-expe- díció tagjaként kubai űrha­jós 'indult a világűrbe. Ar­naldo Tamayo, a kubai légi­erők '38 éves alezredese a Szojuz 38. fedélzetén hajtja végre űrutazását tapasztalt szovjet parancsnok, Jurij Romanyenko irányításával. Arnaldo Tamayóval 97-re emelkedett á kozmoszban járt űrhajósok, és kilencre az űrhajós nemzetek száma. A kubai kozmonauta a világ­űrben Latin-Amerika első képviselője, és az első fe­kete bőrű űrhajós. Parancs­noka, Jurij Romanyenko má­sodik űrrepülését hajtja végre és másodszor résztve­vője a nemzetközi űrprog­ramnak: 1975. júliusában a szovjet—amerikai Szojuz— Apolló-program tartalék le­génységének parancsnoka volt. Romanyenko és Tamayo első kozmikus munkanapja a késői start miatt pénteken reggelig tartott: könnyű va­csora után magyar idő sze­rint fél 6-kor tértek csak nyugovóra. Az indulás fára­dalmait azonban délután lél 5-ig alaposan kipihenhették, és ezután hozzáláttak a má­sodik erőpróbának. A késő éjszakai órákban a Szojuz 38-at összekapcsolták a Szaljut—Szojuz 37. űrkomp­lexummal, s Jurij Roma-, nyenko és Arnaldo Tamayo találkozhatott házigazdáival, Leonyid Popovval és Valerij Rjuminnal. A Szaljut 6. űrállomás, amely hajnaltól kezdve Leo­nyid Popovon és Valerij Rjuminon kívül a szovjet— kubai űrexpedíció két tag­jának is otthont nyújt, ha­marosan 3. születésnapját ünnepli: 1977. szeptember 29-én állították föld körüli pólyára. A szovjet űrállomá­sok második nemzedékének első képviselője számos re­kordot állított már fel min­den. korábbi űrlaboratórium­nál hosszabb ideje „él”, va­lamennyi elődjénél több űr­hajót és űrhajóst fogadott, és fedélzetén már több száz kí­sérletet hajtottak végre. A szovjet—kubai űrpárost szállító űrhajó első két pá­lyamódosítása — amelyet még az éjszaka hajtottak végre — megfelelően sike­rült és a megadott pályára juttatta a Szojuz 38-at. A hosszú pihenő után az esti órákban kezdték meg a harmadik módosítás előké­szítését: ez már közvetlenül azt a célt szolgálta, hogy az automatikus vezérlésű megközelítéshez szükséges pályára álljon az űrhajó. Az összekapcsolásra a tervek szerint pénteken.' moszkvai idő szerint röviddel- éjfél előtt került sor. az átszál­lás pedig szombaton a kora hajnali órákban lesz. Egyetlen jogos képviselő a Népi Forradalmi Tanács KAMBODZSA ÚJJÁSZÜLETETT NEW YORK A Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács a Kambod­zsai Népköztársaság egyet­len jogos képviselője — hangzik Hun Sen kambod­zsai külügyminiszternek Kurt Waldheim ENSZ , főtitkár­hoz és a közgyűlés 35. ülés­szakának elnökéhez intézett távirata. A táviratot a köz­gyűlés hivatalos dokumentu­maként hozták nyilvánosság­ra. A távirat rámutat, hogy a Kambodzsával kapcsolatos kérdések bármely nemzetkö­zi fórumon, így az ENSZ­közgyülésen is csak a Népi Forradalma Tanács megha­talmazott képviselőjének részvételével oldhatók meg. Mióta az egységes népi tá­mogatást élvező Népi For­radalmi Tanács van hatal­mon, Kambodzsa újjászüle­tett. jelentős gazdasági, szo­ciális és kulturális sikereket ért el — hangsúlyozza táv­iratában a kambodzsai kül­ügyminiszter. Kambodzsáé ban felszámolták az éhínsé­get, helyreállították az ipari üzemeket, és a mezőgazda­ságot. megnyíltak az iskolák és kórházak. Külpolitikai téren a Kaimé bodzsai Népköztársaság Népi Forradalmi Tanácsa vala­mennyi szomszédjává] a ba­rátság és együttműködés ki­alakításáért, Délkelet-Ázsia békéjéért és stabilitásáért, és az ENSZ alapokmányának megfelelően a nemzetközi béke és biztonság megszilár­dításáért lép fel — hangzik a távirat. A külügyminiszter táviraJ iában végül felkéri az ENSZ főtitkárát, tegyen meg min­den szükséges lépést annak érdekében, hogy véget érjen a pol-potista képviselőknek az ENSZ-ben való jogtalan és megengedhetetlen jelen­léte, és hogy helyét a Népi Forradalmi Tanács képvise­lője foglalhassa el. Hírügynökségek jelentik BERLIN Az Interparlamentáris Unió berlini konferenciája pénteken az ENSZ harma­dik fejlesztési évtizedének feladatait tűzte plenáris ülésének napirendjére. E téma fontosságát jelzi, hogy a 92 tagország parlamentjeit tömörítő világszervezet tag­jainak többsége a harmadik világot képviseli. A vita középpontjában — csakúgy, mint az ENSZ most lezajlott rendkívüli közgyűlésén — az új nem­zetközi fejlesztési stratégia kérdései álltak. PÁRIZS . Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Marga­ret Thatcher brit miniszter- elnök villásreggelijével pén­teken az Elysée-palotóban megkezdődött az 5. francia —brit csúcstalálkozó, amely­nek célja a két ország kö­zötti különböző közös piaci vitákkal kapcsolatos feszült»' ség hónapjai után egy ba­rátságosabb modus vivendi deklarálása. A villásreggelit négyszemközti megbeszélés, majd plenáris tárgyalások követik. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meg­hívására 1980. szeptemberé­nek második felében hivata­los baráti látogatásra a Szov­jetunióba érkezik Nilam Szandzsiva Reddi indiai köz- társasági elnök. ASUNCION A paraguayi rendőrség be­jelentette, hogy emberei péntekre virradóra Asuncion egyik külvárosában tűzharc­ban agyonlőtték Somoza volt nicaraguai diktátor egyik feltételezett gyilkosát. Hugo Alfredo Irurzun — más né­vén Santiago kapitány — az Argentínai Népi Forradal­mi Hadsereg egyik vezetője volt. A paraguayi rendőrség feltevése szerint a szerdai merénylet elkövetésében leg­kevesebbet hat. de esetleg nyolc ember vett részt. SAN SALVADOR Kitartanak, amíg követelé­seiket nem teljesítik — kö­zölték a Forradalmi Demok­ratikus Front elnevezésű salvadori baloldali gerilla- szervezetnek azok a tag.iai, akik megszállták, az Ameri­kai Államok Szervezetének San Salvador-i irodáját és ti­zenegy túszt ejtettek. A ge­rillák követelései közé tar­tozik a politikai megtorlások beszüntetése. 5 politikai fo­goly szabadon bocsátása, az ostromállapot hatálytalaní­tása, a szakszervezeti és a tájékoztatási szabadság biz­tosítása. QUITO. STRASBOURG Hernán Silez Zuazo. tör­vényesen megválasztott bo­líviai elnök az ecuadori fő­városból rövidesen New Yorkba utazik, hogy a való­ságnak megfelelő tájékoz­tatást adjon az ENSZ-köz- gvűlésnek a Luis Garcia Me­za tábornok vezette katonai kormány tevékenységéről — közölte pán teken az ecuadori rádió. BRÜSSZEL „A belga kormány előre elfogadja az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió rész­vételévei tartandó rakéta- tárgyalások * eredményét és végrehajtja mindazt, ami Belgiumra, mint az atlanti szövetség tagjára abból há­rul” — jelentette ki pénte­ken, a reggeltől késő délutá­nig tartott, feltehetően viha­ros kormányülés után Wil­fried Martens miniszterel­nök. Trabanttal Afrikában V. Vámmentes emlékek Marrakech Medinájának a főtere este a mutatványoso­ké. Majomidomárok, akroba­ták, táncosok, zenészek, kí- gyóbűvölők. és bűvészek szó­rakoztatják a köréjük gyűlt csődületet. Mellettük jósok és írástudók hirdetik szolgál­tatásaikat a bábeli hangza­varban. Sajnos, az időnk kevés, to­vább kell indulnunk, most már vissza. Ceuta felé. Több száz kilométerre az óceántól, az A tiasz-hegység mentén robogunk. Hiába kavarja a ventillátor a levegőt, hiába vannak az ablakok lehúzva, kintről ,forró szél fúj be. A déli időszakban itt minden­ki az árnyékba menekül a szinte elviselhetetlen forró­ság elől. Időnként autóstopra váró lefátyolozott nők, bur- nuszos, zord tekintetű férfi-, ak — olykor egy egész csa­lád — integetnek remény­kedve megpakolt Traban­tunknak. Kietlen sivatagi tájon me­gyünk keresztül- Az életnek szinte semmi nyoma, a vö­röses kő szinte izzik az erős napsütésben. Több órás uta­zás után dombok között ka­nyarog az út. Berber telepü­léseket hagvunk magunk mö gött. Ezen a tájon ismeretlen a cserép és a háztető. A vö­röses-barnás agyaggal ta­pasztott lapos tetejű épülete­mmöa, 1980. szeptember 20., szombat két nem fenyegeti a beázás veszélye. Végre estére kissé elcsigázva megérkezünk a „marokkói Varsailles’-ba, Meknesbe. A jól felszerelt kemping­ben fegyveres rendőrök ügyelnek a „lakók” biztonsá­gára. Olasz, francia és algé­riai fiatalokból álló vidám társaság táborozik mellet­tünk. Buzgón, szertartásosan pepecselnek valamivel, ami­nek eredménye aztán körbe­jár. és mindegeik szív belőle néhány slukkot. Hasis. Pierre — a párizsi diák — ba­rátsága jeléül nekünk is oda­nyújtja a füstölgő rudacs­kát. .. Az egykori. főváros Medi­nájába a hatalmas városfal mellett Észak-Afrika egyik leghíresebb kapuján, a Bab Mansouron keresztül jutunk be. A szukban találjuk a vá­ros legfontosabb kultúrtörté­neti emlékét, a XIV. szá­zadban épült Bon Inania medreszet. A medreszek az iszlám teológia és a jog fő­iskolái voltak, ahonnan az ál­lami főtisztviselök is kikerül­tek. A képzés 15 évig tartott. Ma már itt nincs tanítás, ezért bekukkantunk az egy­kori növendékek kicsi, igény­telen emeleti celláiba is. Az apró patkóíves ablakon a zárt udvarra látunk, amelynek a közepén kerek, lapos meden­ce vize csillog. A növendé­kek itt tettek eleget a Ko- -ván 5. szórajában előírt kö­telességüknek, az ima előtti mos ikodásnak. Lenyűgöző az imaterem csipkeszerű stukkó diszítése, a mázas csempék­ből kirakott vibráló mozaik- fal, amelyet kanyargós nö- vényindákra és öncélúan összefonódó virágmotívumok- ra emlékeztető írásfríz koro­náz. Utunk következő állomása Fez, a legrégebbi király vá- ros. a mór építészet fehér házainak, díszes oszlopainak világa, a mohamedán világ harmadik leglátogatottabb zarándokhelye. 1912-ig, a francia bevonulás idejéig Fez volt Marokkó fővárosa, a második világháború után pedig a Nemzeti Felszabadd lási Mozgalom egyik köz­pontja. Megcsodáljuk a kecses, szamárhát íves városkapukat, a Dar Batha-palota múzeu­mát, az ódon med reszeket, a lapos tetejű hazak tömegé­ből az eget sűrűn törő mi­nareteket. A hosszú, szinte nyílegyenes bazárutcában már nem tévedünk el a buz- "gón és erőszakosan ajánlko­zó vezetők nélkül sem. Hegyes, dombos' tájon át kapaszkodunk tovább Te- touán felé. A gabonacséplés számunkra már szokatlan, ősi módja erre gyakori lát­vány. A néhány méteres szíjjal kikötött csacsik és öszvérek bánatosan ballag­nak körbe-körbe. hogy a so­vány föld learatott termésé­ből ki tiporják a szemet. Az egyik fennsíkon legelésző juhnváijal találkozunk. A turbános. markáns arcú pásztor talán egyetlen ebben az országban, aki vissza ita- sítja a fotózásért „járó” Dir­hamot. ö nem a turistákból él.. ­Tetouánban már majdnem európai hangulat fogad. Az elmaradhatatlan városfallal körülvett óváros csaknem összeolvad a modern város­résszel. Az igéző szemű, gyö­nyörű marokkói lányok leg­többje a legújabb párizsi di­vat szerint öltözve sétál és a férfinem humuszos képvi­selői is kisebbségben vannak Reggel továbbindulunk az utolsó marokkói nagyváros­ból, miután poste restante levelünkből elolvastuk az ott­honi híreket. Néhány kört még tevegelünk a maradék Dirhamunkért. aztán iránv Sebta. azaz a spanvol Ceuta Most már viszonyít g gvorssr átjutunk a határon, és ha­marosan az Algerciras felé tartó kompok egyikéről cso­dáljuk a hajót követő delfi­nek táncát. Malagában Szerencsen' van. éppen aznap van a ha­gyományos bikaviadal, nied­re még sikerül 'egyet v utá­nunk. A következő nap Gra­nadában bejárjuk a mór épi tészet világhírű Alha nbra- jának szépséges kertjeit es zegzugos épületeit Rövid ri- viérai pihenő után a már ismerős útvonalon folytatjuk túránkat és a harmincadik na­pon Rába füzesnél ismét ma­gyar földre lépünk. A magyar vámosok kérdé­sére. hogv mit hoztunk, nem tudunk mit felmutatni, a lát­hatatlan útiemlékek pedig vámmentesek. (VÉGE) Huppán Béla Összekapcsolás és átszállás A siovjet#kuboi űrexpedíció jprogramjcj Akik a 10 fokos melegben is jól érzik magukat (A szerző felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents