Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

Heues megye Tanácsa Napirenden az SZMT és a tanácsi testület együtt­működése — Vitára bocsátották a vízgazdálkodás távlati terveit — Interpellációk út-, víz-, iskola- és településtisztasági ügyekben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 221. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. szeptember 20., szombat A gondol­kodásban is anapság igen sokat ( beszélünk a niinő- ? «égről. Érthetően, hiszen a S < korábbi mennyiségi szem- > < lélet helyett egyre inkábbi ! meg kell barátkoznunk a < l minőségi szemlélettel. Na- ? s gyón is indokoltan, mert ha > < pusztán csak a termékek- > re hivatkozunk, akkor isi el lehet mondani, hogy ; mind a hazai, de még in­kább a külföldi piacokon , ! csakis a kiváló, a korszerű j ; követelményeknek megíe- > s lelő gépeket, élelmiszere- > \ két iparcikkeket lehet > { gazdaságosan eladni. S ha' / tovább visszük a gondol a- ] tot, akkor arra is rájövünk, ( < hogy ilyen korszerű ter- í mékeket csakis korszerű > technikával., mi több mi- s nőségi' munkával lehet elő­< állítani. De még ezzel sem i zárul a gondolatsor, a mi- , nőséget ma már nem csu- ; pán a technikában, a mun­< kában érdemes és szüksé- i; ges előtérbe állítani, ha­< nem a gondolkozásban is. A közelmúltban egy or- \ szagos tudonlányos tanács- S kozáson, amely főként a ; korszerű vezetéssel foglal- s kozott, fogalmazódott meg £ 1 a gondolat, hogy a mai va- í lóság a gazdasági, a társa- ) ■ dalmi. a politikai vezetők- ( \ tői egyaránt kiköveteli, £ !j hogy leszámoljanak az el- > J avult nézetekkel, harcolja- ' < nak azok ellen, s a gondol. \ < kodásban is előtörjenek a i 1 minőségi elemek. *> Látszatra nehezen meg- í ] fogható az, hogy valójában í < mel}rek is ezek, bár a ve- J zetéselmélet széleskörűen > taglalja, hogy milyen _ le- gyen a korszerű vezető, s milyen módon gazdolkoz- í zon. De gyakorlati példát ; is hozhatunk fel arra, hogy ) milyen a korszerű, s mi- í lyen a korszerűtlen gondol- > kodás. Megyénk egyik,.; hegyvidéki gazdaságában í az elmúlt években fokoza- i tosan visszaszorították a búza termesztést, mert a lej­tős. tápanyagban szegény területen többe került a termesztés, mint amennyi hasznot hozott a búza. A gazdaság vezetői azon az j élvén voltak, hogy inkább ázzál foglalkozzanak, ami náluk is gazdaságos. A kö­. zelmúltban viszont egy $ vizsgálat kapcsán elmarasz- l talták őket. hogy miéül 5 csökkentették a búza terü­letét,. mikor a népgazda­ságnak szüksége van a ke­nyérgabonára, különösen most. amikor sok ország­ban alacsony volt a ter­més. Nos a népgazdaság­nak valóban szüksége van a kenyérgabonára. De csak arra, amelyet gazdaságosan lehet előállítani. Hiszen, ha valamelyik növényfajta ter­mesztése gazdaságtalan va­lamelyik gazdaság számá­ra, az végső soron gazda­ságtalan a népgazdaságnak is. A különböző párt- és j kormányhatározatok éppen 1 arra ösztönöznek minden-1, kit. hogy hatékonyabb, ész- > szerűbb," célszerűbb legyen S a termelés, és mindenki < azt termelje, amely a gyár. < a mezőgazdasági üzem szá- , mára előnyös és nem vesz­teséges. Ilyen szempontból van szükség tehát arra, hogy a gondolkodásban a minő­ség, a korszerűség ugyan­úgy érvényesüljön, mint a technikában. Kaposi Levente EGYIK LEGFONTOSABB EXPORTCIKKÜNK További nagy lehetőségek a búzatermelésben Megyei ankét Egerben A kenyérgabona a VI. öt­éves tervben is fontos ex­portcikkünk marad. Nagy szükség van tehát a hozamok további növelésére és a mi­nőség javítására. Ez* álla­pították meg azon a tanács­kozáson, melyet pénteken délelőtt rendeztek Egerben, megyénk állami gazdasági es termelőszövetkezeti szak­embereinek részvételével. Dr. Sándor Gábor, a He­ves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igaz­gatóhelyettese nyitotta meg az ankétot, majd Kocsis Gyula, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes veze­tője tartott előadást. Elis­meréssel szól a közös gaz­daságok idei búzatermelési eredményeiről, miután min­den eddigit felülmúló ho­zamokat értek el. A siker a jó szakmai mun­kának, a minőségi vetőmag­vak használatának és a technológiai fegyelem pon­tos betartásának köszönhe­tő. Elmondta, hogy 12 gaz­daság hektáronként túllép­te az öt tonna búzameny- nyiséget. Huszonöt a négy és öt tonna közöttit, 15 -pedig három és négy tonna közötti hozamot takarított be. Ez jelentősen javította a gazda­ságok pénzügyi helyzetét. Különösen elismerésre mél­tó a hatvani, a nagyredeiés a hevesi termelőszövetkeze­tek munkája. Elmaradt azon­ban a várttól az ostorost, az átányi, a vámosgyörki közös gazdaság eredménye, annak ellenére, hogy nem rosszak az eredményeik. Lehetősége­ik alapján viszont többre is képesek! A kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemek közül szép sikert tudhat magáénak a pélyi, a felsötárkányi, a baton, a bélapátfalvi, a túr­na leleszi és a bodonyi szö­vetkezet.. Rámutatott, hogy az idei eredmények jó alapot ad­nak a VI. ötéves terv indí­tásához. Miután a követke­ző években is fontos export­cikkünk marad a búza. ezért szükséges. hogy a mostani terméshozamokat tovább növeljék". Kocsis Gyula aláhúzta, hogy az idei nagy termés után fokozott szükség van az okszerű tápanyag-után­pótlásra, a helyes műtrágyá­zásra. A közös gazdaságok egy része azonban a tavalyi­nál csaknem 30 százalékkal kevesebb műtrágyát vásá­rolt. A rosszul értelmezett takarékosság pedig veszé­lyezteti a jövő évi jo ter­mést. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jól be­vált búzafajtákat vetik az idén is. ötvenegyezer hektá­ron tizenhat fajtát, a helyi adottságokhoz igazodva. Fő­leg korai és középérésűek kerülnek a földbe, közöttük is a Martonvásári—4, a Lju- bilejnaja—50, valamint a nemrég államilag elismert Martonvásári—8. Az előadás után vita kö­vetkezett. Győri János, az Országos Vetőmag Felügye­lőség Heves megyei kiren­deltségének vezetője arra kérte a gazdaságokat, hogy amelyek nem vásárolnak, hanem saját magvakból vet­nek. azoknak mielőbb vizs­gáltassák meg a minőségét. Dr. Kiskéri Rezső, a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmér­nöke adatokkal bizonyítottá, hogy a hektáranikénti 280— 300 kilós műtrágya-ható­anyag feltétlen szükséges a további jó terméseredmények elérésére. Tóth Zoltán kere- csendi, Tóth Lajos visznek! és Kiss Imre karácsondi fő- ágazátvezető a technológiai fegyelem eddiginél is szigo­rúbb betartására hívta fel a figyelmet. Dr. Sándor Ga­bor. a növényvédő állomás igazgatóhelyettese a mag­tárakban elhelyezett új bú- zakártevők ellenj folyamatos vedelnie! hangoztatta. Losonczi Pál Tanzániában DAR ES SAALAM Losonca Pál, az Elnöki Tanács baráti látogatáson Tanzániában tartózkodó el­nöke pénteken reggel Dar es Saala.mbóJ Zanzi bárra re­pült. Ez az Indiai-óceáni szi­get 1963-ig brit protektorá­tus volt és az 1964-es egye­süléskor lett a köztársaság része. Érkezése napján az Elnö­ki Tanacs elnöke megtekin­tett egy tejüzemet és láto­gatást tett a Tanzániai For­radalmi Párt zanzibári köz­pontjában es ideológiai in­tézetében. Losonczi Pál a szombatot és a vasárnap délelőttöt pi­henéssel tölti a Manyani- tónál. A tó és környéke ugyan Tanzánia kisebb nem­zeti parkjai közé tartozik, gazdag vadállománya miatt azonban világszerte ismert. Az Elnöki Tanács elnöke vasárnap este tér vissza Dar es Saalamba és folytatja hi­vatalos programját. Lázár György fogadta az indonéz külügyminisztert Dr. Mochtar Kusumaat- madja. az Indonéz Köztár­saság külügyminisztere pén­teken a Külkereskedelmi Minisztériumba látogatott, ahol megbeszélést folytatott Veress Péter külkereskedel­mi miniszterrel a magyar— indonéz külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Trautmarm Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke pénteken az Országházban fogadta az indonéz diplomá­cia vezetőjét. Ugyancsak a Parlament­ben Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke fogadta az indonéz külügyminisz­tert. Dr. Mochtar Kusumaat- rnadja délután a Kohó- és Gépipari Minisztériumba lá­togatott. A júpius 8-i választásokat követően megalakult új me­gyei tanács tegnap, pénteken kezdte meg érdemi munká­ját azzal, hogy több fontok témát tűzött napirendre. Mindenekelőtt jelentés hang­zott el a Szakszervezetek Heves megye; Tanácsa és a Heves megyei tanács együtt­működéséről. A beszámoló­hoz Lévai Ferenc, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. Ezt követően Pálin­kás József, a megyei tanács ÉKV-osztályának vezetője tárta a szűkebb hazánk la­kosságát képviselő tanács­tagok és a meghívott szak­emberek — Havas Aladár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának munkatársa, Pe­recisi Ferenc, az OVH főosz­tályvezető-helyettese,- vala­mint dr. Stéfán Márton, az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elé '• a helyi vízgazdálkodás távlati tervét. A továbbiakban a ta­nácskozást vezető; Szalag István általános elnökhelyet­tes terjesztette elő *a megyei tanács előzetes tárgyalási programját, majd indítvá­nyok, előterjesztések és ta­nácstagi interpellációk hang­zottak el. (A megyei tanács üléséről szóló tudósításunk a lap 3. oldalán olvasható.) Tölgyborítású Réka A bútoripar újdonságai az őszi BNV-n A jövő évi bútordivatról, a bútoripari gyártmányfej­lesztés eredményeiről kapnak átfogó képet az őszi BNV lá­togatói a vásárral égyidőben rendezendő Otthon ’81 lak- berendezési kiállításon. A hazai bútoripar sereg­szemléje ezúttal is az A- csamokban és az F-pavilon- ban kap helyet. Huszonhét állami vállalat és 30 szö­vetkezet mutatja be export­ra és belföldi forgalomra szánt bútorait. A nagysza­bású bemutató szervezője, a Bútoripari Fejlesztési Intézet önálló kiállítóként is részt vesz saját tervezésű bútorai­val, valamint a háttéripar — elsősorban a bútorvasalás — gyártmány fejlesztési ered­ményeivel. Az otthon-kiállí­tások hagyományainak meg­felelően ott lesznek a búto­rok között á lakástextíliák, •a finomkerámiaipar és az üvegipar termékei, s bemu­tatják kínálatukat a szocia­lista partnerek, köztük cseh­szlovák. jugoszláv, román, szovjet vállalatok is. Egész sor újdonság talál­ható például a célszerűsége miatt legkeresettebb kom­binálható. variálható, több elemből álló bútorcsaládok, szekrénysorok, garnitúrák között. Az idei kiállításon több a hálószoba-garnitúra, a kiegészítő kisbútor is. Üjabb változatokban gyárt­ják a BUBIV Horizont bú­torcsaládját, tölgy-borítású elemekkel bővül a Réka, megjelenik a könyvespolc mélységű elemsorozat. Az Agria és az Ipoly Bútorgyár ugyancsak új szekrénysoro­kat, a Székesfehérvári Bú-j toripari Vállalat újabb ifjú­sági bútort mutat be. A" Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat . a tavalyi nagydíjas Glória elemes ülő-, fekvő­bútorát már három változat­ban is bemutatják, s külön „kamarakiállítóst” rendez­nek be kisbútorokból. A Ti­sza Bútoripari Vállalat nem­csak az NDK együttműkö­déssel gyártott és a jugo­szláv partnerrel közösen ki­fejlesztett konyhaberende­zéseit, hanem a hazai koo­perációban készülő, Lehel hűtőszekrényekkel egybe­épített konyhákat is bemu­tatja. A kiállító üzemek egy része a kereskedelmi válla­latokkal együttműködve megszervezte a bemutatott termékek árusítását: Így pél­dául a Nyugat-magvarországi Fagazdasági Kombinát 44 elemből álló Hobby elemes bútorcsaládja az ország vala­mennyi DOM-US-áruházában előjegyzéssel kapható. A bu­dapesti DOMUS-ban a vásár­ral egy időben kerülnek for­galomba a BUBIV, valamint a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat új bútorai, amelyek sa­ját mintaboltjaikban is kap­hatók. Petőfibágyáról Paksra A petőfibányai gépüzem acélszerkezeti részlegének 165 milliós árbevételi tervéből jelentős, mintegy 74 millió forint értéket képvisel az épülő paksi atomerőműnek gyártott acélszer- kezet. A kiemelt beruházásra szállított turbina acélvázak szigorú technológiai fegyelmet követelnek meg a gyártóktól, amelyet mind a mai napig maradéktalanul teljesítettek is. Az első féléves tervüket a pelőfibányaiak 110 százalékra teljesítették, ez értékben mintegy 47 millió forintot tesz ki. Nagy pontossággal készülnek a különböző formájú és nagyságú elemek, óriás lemezollónál Hármas Mihály és Majer Gyula. Az Gordos Fal és Fapp József az acélszerkezet részegységeit állítja össze, Évente több. mint kétezer tonna idomacél kerül beépítésre csupán a Faks- öraak szállított gyártmanyakisoL (Fotói Perl MarioeJ

Next

/
Thumbnails
Contents