Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

ŐSZI BNV Reális kínálatéi! FÖLMENNI PESTRE, A (Fotó: Perl Márton) VÁSÁRRA, sőt, a Vásárra — hagyományos, kedvelt szokás ez szerte az ország­ban. Tele vagyunk várako­zással, kíváncsisággal és ter­vezgetünk, számi tgatunk. A . vásár olyan hely, amely min­denre alkalmat és ösztönzést ad. Az őszi BNV a nagykö­zönség, a fogyasztók vására, Ámde halljuk, olvassuk, hogy most elsőrendű éi'dek az úgynevezett külgazdasági egyensúly ja vítása, és az őszi BNV is ennek a szolgálatá­ban áll. Az export élénkíté­sének. a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bővítésé­nek a szolgálatában. Hogyan áll ez összhangban a fo­gyasztói vásár céljaival? Először is: exporteredmé­nyeink növelése és a lakos­ság ellátásának fejlesztése új, korszerűbb, hasznosabb és tetszetősebb árucikkek­kel : ezek párhuzamos fel­adatok. A kettő — kivételes esetektől eltekintve — nem ellentétes. Azért sem. mert a jobb külkereskedelmi pro­dukció közvetve fogyasztói érdek is: csökkenti az ál­lamháztartás gondjait, és növeli a fogyasztást elősegí­tő nyersanyagok és készáruk behozatalának lehetőségeit. De most nem’ erről az ösz- szefüggésről van szó. Ha­nem arról a régi tapaszta­latról, hogy ha egy gyár ki- sebb-nagyobb erőfeszítéssel új, exportképes terméket fej­leszt ki és mutat be. akkor abból az esetek túlnyomó többségében a hazai- piac is részesedik. És annál bizto­sabban, minél sikerültebb a ■termék. Ha vonzó, külföldi megrendelést kap rá a gyár­tó. Mert. ez a legjobb ösz­tönző. A hazai kereskedők is. tudják ezt és általában nem is:, idegenkednek az ilyen cjkkek megrendelésé­től. Ellenkezőleg, biztosíté­kot remélnek tőle a gyártás folyamatosságára és az áru minőségének állandóságára. Hat gyárban Megszűnik a födémgerenda- hiány az építkezéseken A negyedik negyedévben enyhül, jövőre pedig meg­szűnik az építkezésekhez oly fontos födémgerendak hiánya a. Beton- és Vasbe­tonipari Művekben történt termékszerkezet-váltás ered- * ményeképpen. A vállalat hat gyárában fokozatosan vég­rehajtott, s az év végéig be­fejeződő rekonstrúkcióso- rozat nyomán lehetővé vá­lik, hogy több. célú, műsza­kilag igényesebb, a korsze­rű építési technológiák al­kalmazását biztosító vasbe­ton és feszített beton gyárt­mányokat készítsenek, s ru­galmasan tudjanak alkalmaz­kodni a mennyiségi, minősé­gi és választékbeli igények­hez. Az új technológiák kiala­kításakor arra törekedtek, hogy a gyártásban minél ki­sebb legyen az anyag- és energiafelhasználás. Kisebb költséggel előállított, az anyag tulajdonságait job­ban hasznosító födém­szerkezeti elemek a gyártás­ban és az építkezésben egy­aránt gazdaságosak. Az ötéves rekonstrukció­sorozat utolsó állomása a dunaújvárosi gyár. ahol az év végéig befejeződik a be­ruházás. Az itt előállítható évi egymillió méter födém­gerendával együtt a BVM évente összesen több mint hat és fél millió méter elő­feszített és vasbeton födém­gerendát gyárt 1981-től kezd­ve Ezzel a vállalat ki tud­ás elégíteni a beton- és vas­betonipari termékek iránti növekvő keresletet. EZ AZ ÖSSZEFÜGGÉS az őszi vásár árukínálatában már az elmúlt évek folya­mán is többnyire felismer­hető. volt. És remélhető, hogy ezúttal még erőtelje­sebbé válik. A követelmény ugyanis, hogy reális árukí­nálatot tükrözzön a vásár, fokozódik. A külkereskede­lem részéről csakúgy, mint a belföldi kereskedelem ol­daláról. A könnyűipari vá­sárbizottság például hangsú­lyozza. hogy a kiállított ter­mékek túlnyomó része egy éven belül gyártható, vagy már folyamatban is van a gyártása; és csak lő—20 szá­zalékos arányban mutatnak be olyan új termékeket, amelyeknek az előállításá­hoz megrendelés esetén is hosszabb idő kell. Természetesen nem lehet elvárni a vásártól, hogy tartózkodjék ilyenfajta új­donságok bemutatásától, hi­szen ez az érdeklődés föl­méréséhez, nemkülönben fölkeltéséhez nélkülözhetet­len. Ezen a vásárom ugyan­is — csakúgy mint min­denütt a világon — a keres­kedők vásárolnak, azaz ren­delnek, a fogyasztók pedig egyelőre nézelődnek, tájéko­zódnak. Az idén megszerve­zik. hogy számos kiállított, már sorozatban gyártott áru­cikket a kijelölt áruházak­ban és szaküzletekben a vá­sárral egyidejűleg meg le­hessen vásárolni. A tájékozódáshoz sorolhat­juk a már hagyományos és igen népszerű divatbemuta­tókat. Ezzel kapcsolatban csupán annyit kell megje­gyezni: speciális esetektől eltekintve, sehki sem várja, hogy mi leszünk a világ di­vat kreátorai. De hogy adott esetben bártan kezdaménvez- zen a ruházati ipar és főleg hogy rugalmasan kövesse az ésszerűnek mondható és tar­tósnak ígérkező divatirány­zatokat. az elvárható a ma­gyar könnyűipartól. Az őszi betakarítással pár­huzamos vetéssel nagy munka hárul a gazdaságok­ra. Ezekben a hetekben ugyanis 62 ezer hektáron vetnek kalászosokat Heves megye gazdaságai. Az elő­készületeket már megkezd­ték. , A talajmunkákkal együtt azonban nagy szük­ség lesz az okszerű műtrá­gyázásra is. Annál inkább, mert az idei kiemelkedő ga­bonatermés után a tavalyi­nál nagyobb tömegű műtrá­gyát igényelnek földjeink a talajerő-utánpótlás helyre­állításához. Szemezett tanácsadások is lesznek a kiállított ruházati és berendezési cikkekről s más újdonságokról a vásá­ron. Ezt a kötelezettséget az érintett vállalatok megbí­zottai a szervezett alkalmak­tól függetlenül is, a kiállí­tás első napjától a zárás percéig vegyék komolyan. A BNV lehet a látogató szá­mára hasznos, érdekes idő­töltés, ha úgy tetszik, al­kalom a szórakozásra. ám az ott-tartózkodó kiállítóknak munkahely, ahol a legfőbb feladatuk a türelmes és ala­pos. felelősségteljes tájékoz­tatás. AZ IPARI MINISZTÉ­RIUMOK, iparági vásárbi- zottságanak ez idő tájt rend­szerint fölmérik: milyen forgalmat bonyolítottak le. Mennyi hazai és külföldi megrendelést vettek föl és teljesítettek a vállalatok a legutóbbi vásáron bemuta­tott árucikkekből, különös tekintettel a nagydíjas, ille­tőleg vásárdíjas termékekre. A könnyűipar ezzel kapcso­latos vizsgálata érdekes, biz­tató fejlődést mutat. bár egyes elmaradt vagy kése­delmes szállítások esetében elgondolkodtató. A gépipa­ri cikkeket nézve is bízha­tunk a kínálat fokozatos fej­lődésében. Igaz, akadnak bosszantó jelek is. A Lám­páit például kitűnő gáztűz­helysorozatot mutatott be legutóbb, amely bizony fel­csigázta a látogatók érdeklő­dését. Rendelt is belőle bő­ségesen a kereskedelem. Csakhogy a szállítások szá­mos — állítólag objektív — okból akadoznak. Az ilyes­mit, lássuk be, a legnagyobb szigorúsággal sem lehet a vásár nyakába varrni. Mert változatlanul kettőn áll a vásár, vevőn és eladón (ez esetben a gyártóin), a vásár pedig, mármint a BNV, egyik helyett sem lehet felelős. A közös gazdaságok azon­ban a helytelenül értelme­zett takarékosság miatt 30 százalékkal kevesebb műtrá­gyát vásároltak, mint 1979 őszén. Ezzel kockáztatják a jövő évi jó termést! Bán- fi Sándor, a Heves megyei AGROKER Vállalat igazga­tóhelyettese elmondta, hogy műtrágyát megfelelő meny- nyiségben és választékban biztosítanak a gazdaságok­nak. Nitrogénből, foszfor­ból és káliból elegendő áll rendelkezésre és az elkövet­kezendő hetekben 8400 ton­na vér gazdára. A nagyüze­meknek ennek megvásárló­Tudok egy adatot: évi 260 ezer sertés. Ugyan mennyi parizert készíthetnek ebből? Ismerek egy másik adatot is: évi 18 ezer szarvasmarha. Hány húslevesnek való mér­hető ki ennyiből? Elismerem, a kérdések nem éppen a legkomolyabbak. De talán arra alkalmasak, hogy a köznapi ember köznapi gyakorlatához igazíthassuk azokat a számokat, amelyek ekkora mennyiségben már aligha érzékelhetőek, felfog­hatóak a tíz deka parizerhez és a fél kiló levesnek való­hoz szokott értékrendünkhöz képest. !A Heves megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nál viszont a mértékegység — ilyen. ■ Hl Könnyű volna most azt mondani: ha egyszer ilyen töméntelen mennyiségű ser­tést, marhát, miegyebet vág­nak le, miért nincs több hús, sonka, szalámi és más finom­ság az üzletekben? Ennek egyetlen oka van: a keret. Az a meghatározott mennyi­ség. amelyet kiszabnak a mi megyénknek, a többi megyé­nek is, mert a hús. a húské­szítmény jól értékesíthető exportcikk. Az élelmiszer a mi ola­junk. Ismerős a megállapítás? A nemrég zárult mezőgazdasági vásár egyik, mindenképpen nagyon figyelemre méltó jel­szavaként vált közhasznúvá. Az megint más, hogy azért a saját szánktól nem illene el­spórolni a jó falatokat, és ezt nem is tesszük. Valljuk be: nemigen pa­naszkodhatunk sem a karaj, sem a felvágott hiánya mi­att. De nem is ez a kérdés ér­dekel most bennünket, ha­nem az. honnan lesz ennyi sára van lehetőségük, hiszen a Magyar Nemzeti Bank rövid lejáratú hitelt nyújt hozzá. A vállalatnál 'műtrágyá­kon kívül gépekből is van elegendő. Valamennyi kom­bájntípushoz kapható adap­ter. ami a kukoricabetakarí­tást segíti elő. Ezeken kívül ekékből, tárcsákból és trak­torokból is biztosítják a kö­zös gazdaságok igényeit. Az AGROKER-nél a nyári ara­tási időszakhoz hasonlóan, most ősszel is tartanák ügye­letet. Ezalatt soron kívül al­katrészeket biztosítanak az érdeklődő vásárlóknak. levágni valója a húsiparnak? Gondoljuk el. minden évben több mint negyedmillió ma­lac és boci „tűnik el” a gyöngyösi vágóhídon. Még­hozzá — pontos menetrend szerint. Honnan? Hogyan? — Mi a vágóállatot alap­anyagnak nevezzük a szak­mai zsargon szerint — je­gyezte meg mentegetőzve Molnár Gábor, a vállalat igazgatója. — A szükséges mennyiség felét a kisterme­lőktől kapjuk. — Csak Haves megyéből? — Nem. A megye ennyi vágóállatot, nem tud nevel­ni. A Szolnok megyei állat­forgalmi vállalat útján ju­tunk a hiányzó mennyiség­hez. Az üzlet az üzlet. „Alap­anyagot” senki sem ad kö- szönömért. Azt meg kell fi­zetni. Miután a Gyöngyös­től alig karnyújtásnyi távol­ságban levő jászsági terület már Szolnokhoz tartozik, az a furcsa helyzet állt elő. hogy az már a jóval távolabbi megyeközpont ..felség terű lé­té”. Nem kellene csak egy kis „halárkiigazítás” és ak­kor a felhasználó a terme­lővel léphetne közvetlen kap­csolatba. Nem kellene egy közvetítő lépcsőt is ..meg­mászni” — az ilyen áttelek mindig nehézséget okoznak, bonyolítják az egyébként egyszerűbb és éppen ezért ésszerűbb megoldást. — Mennyire tudják befo­lyásolni a tenyésztési kedvet? — Az anyagiak központi intézkedés szerint szabályo­zottak. A rendelkezések min­denkire. egyaránt érvényesek. •— Időnként az átvétel kö­rüli huzavona kelt elégedet­lenséget a gazdák körében. ~ Ha jó helyre címezik a panaszukat — óv a félreér­tés veszélyétől az igazgató. — Nemrég az egyik áfész jutott nehéz helyzetbe a sa­ját feldolgozóüzemének szer­ződött sertésekkel. Késve fordult- hozzánk és a terme­lők minket okoltak- az átvé­tel elhúzódása miatt, nem a velük szerződött áfészt. Ilyen is van, de előfordult már. hogy a vállalat felvá­sárlója sem „csipkedte ma­gát”. ■ m ■ Menetrend, említettük a fogalmat. Talán nem min­denki tudja, hogy a vállalat gépkocsijai menetrend sze­rint és menetrendszerű pon­tossággal járják a megye út­jait, Ha valahol az előírtnál több időt töltenek el, már azt is igazolniuk kell. Ezt a jól szervezett útvo­nalrendet azért kell tartania es megtartania mindenkinek, mert a feldolgozóüzem csak egy féltnűszakinyi „vágniva- lóval” rendelkezik. A felnevelt állatok leadá­sának időpontját a vállalat megbízottai, felvásárlói egyeztetik. A „készre” je­lentett. szerződéssel „lekö­tött” állatot akkor is az elő­re közölt áron kell átvenni, ha az elszállítás időpontja a felvásárló hibájából eltoló­dik. Ha a termelő tehet a csúszásról, akkor elesik a kedvezőbb, a szerződött ár­tól. — Ezek szerint a felvásár­ló a kulcsfigura? — Igen. Olyannyira, hogy ha elszámítja magát és emi­att nem tudja a szerződött állatokat átvenni, az árbeli különbséget az ő jöveteimé­ből kell kifizetnie a terme­lőnek. — Ha ilyen fontos szerepet tölt be a felvásárló, nyilván jól megfizetik. — Nem mondhatnám. Bér­ezi túlságosan hangosan pont nekem nem szabad megálla­pítanom. De hát... ! — Az ,.átvételnél” juthat talán mellékeshez a felvá­sárló? — Egy fillért sem szabad elfogadnia. Ha ezt megtenné, az állását kockáztatná. Tessék: ilyen furcsaságokat produkál az élet. Miért lesz ezek szerint bárki felvásár­ló? Van egy nagyon érdekes és érzékeny jelzőrendszer, amely azonal „mutatja, hogyan gon­dolkodnak az állattenyésztők. Ez a kocalétszám. Ha nem jó üzlet az állattartás, akkor egymás után vágják le az -anyaállatokat a te­nyésztők és — nem is pótol­ják azokat. Az idén, az első fél évben történt ilyen, mi­vel az új termelői ár nem ellensúlyozta a tartási költ­ségek megnövekedését. Az állatforgalmi most mér egész évben, folyamatosan ad garantáltan vemhes ko­cákat a gazdaságoknak. Per­sze, az is mutat valamit, hogy tavaly augusztus végé­ig több mint ezer anyadisz- nóf vettek át a tenyésztők, az idén ez a szám a négy­százat sem érte el. Márpedig... karaj, párizsi,' levesnek való hús csak abból az állatból lesz, amit a gaz­daságok felnevelnek. Ha visszaesik a vállalkozó ked­vük. ..! ? Az előbb említettük már: átvétel. Ennek egyik fontos része a minősítés. Öt kate­gória van, annyiféle árral. A kistermelőknél a szakmai is­meret alapján „saccolják” a várható minőséget és az árat is ennek megfelelően alakít­ják ki. A nagygazdaságoktól viszont a vágott állat húsa a „bizonyíték”. De ennek osz­tályba sorolását mindig az átadó képviselőjének a je­lenlétében végzik el. Lehet tehát „alkudni” is? ■ ■ ■ Valahogy át kellene alakí­tani a gondolkodásunkat. Ha egyszer az élelmiszer a mi olajunk, akkor ennek meg­felelően kellene az értékesí­tését is megkeresnünk. En­nek alapfeltétele viszont a nyersanyag „kibányúszása”. Esetünkben az állatte­nyésztés és -tartás. Azt már tudjuk, hogy a kisgazdaságok részesedése ebben a munkában a mi me­gyénkben ötven százalék. De ezek a kisgazdaságok embe­reket jeleznek. Embereket, akiknek soha nem szabad k iszolgál tatottaknak érezn i- ük magukat. Mert akkor be­csukják az ól ajtaját, aztán... Ha valamit szóvá tesznek, rögtön oda kell arra figyel­ni. Hiszen minden tíz deka pari/.erből öt dekát nekik köszönhetünk. G. Molnár Ferenc 1980, szeptember 19 , »enteis j Balog János KI A JÓ VEZETŐ? A kérdésekre Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt Fórumszerű tanácskozást szervezett a gyöngyösi városi pártbizottság, amelyet tegnap délután tartottak meg a mű­velődési központ kamaratermében. A megjelenteket Konya Lajos, a városi partbizottság első titkára köszöntötte, majd a kérdésekre a megyei pártbizottság első titkára, Vaskó Mi­hály válaszolt. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, a kereskedelmi szer­vek irányítói érdeklődhettek a szocialista vezetőkkel .szem­ben támasztott követelmények tárgykörében, illetve a gaz­daságpolitikai gyakorlatunk aktuális kérdéseiről. A kérdéseket nemcsak a helyszínen lehetett megfogal­mazni, hanem azokat korábban, írásbán is el lehetett jut­tatni a városi pártbizottságra, ahonnan több mint húsz kér­dést továbbítottak az ankét vezetőjéhez. VAN ELÉG MŰTRÁGYA ÉS GÉP Őszi ügyelet az AGROKER>nél A húsiparnak hús is kell

Next

/
Thumbnails
Contents