Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

V Fafaragók háza Kőszeghegyalján, Velemben elkészült a Vas megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ alkotóháza. A táj népi építésze­tének hagyományait felhasználva épült alkotóház a Vas me­gyei népművészeknek nyújt otthont alkotáshoz, továbbkép­zéshez és összejövetelekhez. (MTI fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Októberben minden szombaton Brigádséták az egri vármúzeumban A törvényelökészítés demokratizmusának Borics Gyula államtitkár nyilatkozata A Magyar Nemzeti Múze­umban immár népszerűvé vált, hogy a szabad szomba­tokon több munkahelyi kö­zösség. szocialista brigád ke­resi tel a közművelődési in­tézményt, ismerkedve az im­pozáns épülettel, az állandó kiállítások gazdag anyagá­val. Mint arról értesülhet­tünk. a múlt év múzeumi és műemléki rendezvényso­rozatainak keretében indí­tott akciót tovább fejlesztik. Jól képzett tárlatvezetők mutatják be a szocialista brigádoknak honfoglalás és középkori elődeink emlék­tárgyait, a különböző ásatá­soknál napvilágra került eszközöket, ruházatokat. Sőt, bemutatják a szilvásváradi Szalajka-völgy feletti istái- lóskői ősemberbarlangból feltárt és megmentett tűz­helyet is. , A Magyar Nemzeti Múze­um akciójához hasonló prog­ramot szervez az idén a He­ves megyei Múzeumok Igaz­gatóságának Szervezete, az egri Dobó István Vármúze­um vezetősége is. Dr. Bodó Sándor igazgató és Csiffáry Gergely, a legújabb kori tör­ténelem és ezen belül is a munkásmozgalom-történet dokumentumainak gyűjtője. gondozója. igazgatóhelyettes, elmondották: Egerben már évekkel ezelőtt megteremtő­dött az alapja az üzemek és a múzeum együttműködésé­nek. 1974-ben kötöttek szo­cialista együttműködési meg. állapodást a jelentősebb ipa­ri üzemekkel. A közös megállapodások jegyében az évek során szo­ros kapcsolat alakult ki pél­dául az Egri Dohánygyár, az Országos Érc- és Ásványbá­nya Tröszt recski rézműve, az egyercsehi akna brigádjai és az egri múzeum között. A munkahelyi közösségek tagjai társadalmi munkában vállalták a karbantartási munkák elvégzését, s ennek äti MemisSa 1980. szeptember 19., pentek fejében a múzeum számos kiállítást rendezett az üze­mekben. Legutóbb az egri Finomszerelvénygyár hevesi gyáregysége kötött együtt­működési megállapodást a múzeummal. Az egri Dobó István Vár­múzeum vezetői elmondot­ták, hogy októberben, a mú­zeumi és műemléki hónap programja keretében min­den szombaton szocialista brigádokat fogadnak majd; a későbbiekben pedig sza­bad szombatokon lesznek múzeumi brigádséták. Be­mutatják a csoportoknak az újjárendezett vártörténeti ál­landó kiállítást, a föld alat­ti folyosókat, s tájékoztatást adnak a vár feltárási mun­kái, a folyamatos ásatások legújabb eredményeiről. a napvilágra került különböző leletekről. A múzeum szak­emberei ezzel a programmal kívánják elősegíteni a szo­cialista brigádok kulturális, közművelődési vállalásainak teljesítését. A törvényelőkészítés de­mokratizmusának szellemé­ben a napokban „indult” or­szágos útjára a módosításra kerülő államigazgatási eljá­rási törvény tervezete, hogy az elkövetkező hetekben al­kotó társadalmi vitában fo­galmazzák tovább .a tanácsi, az államigazgatási ügyinté­zés korszerűsítésével kap­csolatos elképzeléseket. Mi­óta gyakorlat, s hogyan ka­matozik a hazai , törvényho­zásban a demokratikus elő­készítés? — Erről n vila,tko­zott dr. Borics Gyula igaz­ságügyi államtitkár az MTI munkatársának. — E téren nincsenek év­százados hagyományaink, hi­szen a jogalkotás nyilvános­sága szinte kizárólag a szocialista társadalom saját­ja. s az össznépi törvényal­kotás első lépései nálunk mintegy két évtizedre vezet­hetők vissza — mondotta. — Legutóbb már magától értetődőnek tartotta a köz­vélemény, hogy cselekvő ré­szesévé vélt. a PTK módosí­tásáról beterjesztett törvény, javaslat megszületésének. Ami a számokat illeti: vannak tervezetek, amelyek, hez több százan', s vannak, amelyekhez több ezren fűz­nek érdemi észrevételt. A vállalati töi-vény például ez utóbbi kategóriába sorolha­tó. Amíg az országgyűlés asztalára került. iparági, ágazati szakszervezetek, mintegy harminc üzem, vál­lalat, tröszt kollektívája, vé­gül a Hazafias Népfront te­rületi jelleggel szervezett fórumai gyűjtötték csokor­ba a köz véleményét. A Ha­zafias Népfront — amely' a társadalmi fórumok életre hívásában legfőbb partne­rünk — országszerte mint­egy 130. helyen mozgósítot­ta az érdeklődőket a közér­dekű bejelentésekről, javas­latokról és panaszokról szó­ló törvényjavaslat országos vitájában. Akkoriban több mint 2500 érdemi javaslatot vehettünk fontolóra. A leg­utóbbi időszakban emléke­zetes volt az új BTK terve­zetének vitája. Olyan orszá­gos párbeszéd kerekedett a területi jelleggel szervezett kilenc fórumon, amely nem­csak a társadalmi morált és tudatot, a bűnös magatartá­sokról alkotott többségi ér­tékítéletet vázolta élénk, ha­nem hozzásegített a bűnözés elleni küzdelem hatékonyabb és korszerűbb eszköztárának megteremtéséhez is. — Célunk, hogy folyama­tosan fejlesszük az előkészí­tő munka szakmai és tár­sadalmi formáit, módszereit. Mindenekelőtt úgy, hogy a dolgozók legszélesebb körei­nek véleményét kérjük a társadalom _ alapvető életvi­szonyait szabályozó törvé­nyek formálásakor. Törek­szünk erre egyik-másik tör­vényerejű rendelet végleges formába öntése’előtt is. Ha­tékonyabbá lehet tenni a tanácskozások munkáját is. Érdemes lenne jobban meg­fontolni: egy-egy készülő jogszabály kapcsán annak főbb elvi. társadalompoliti­kai kérdéseiről, vagy a már írott szövegtervezet paragra­fusairól folytatódjék-e a vi­ta. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a társadalmi vitákban elhangzott egyetlen észrevé­tel se mradjon megválaszo­latlanul. Előfordul, hogy az összejöveteleken elhangza­nak a törvény kereteibe nem ülő javaslatok is. Ilyenkora jelenlevő szakemberek el­igazítást adnak arról, hogy az adott kérdés milyen szin­tű szabályozásra tartozik. A hasznosítható észrevételek semmiképp sem vesznek kárba. Beépülnek a törvé­nyek végrehajtását szolgáló minisztertanácsi vagy mi­niszteri rendeletekbe is. Az össznépi törvényalkotás gya­korlata az elfogadott nor­mák végrehajtásában is bő­ven kamatozik. A dolgozók mindinkább magukénak ér­zik társadalmi életünk alap­vető szabályait, mivel azok formálásában maguk is részt vettek. Különösen fontos ez napjainkban, amikor, a fej­lett szocialista társadalom építésén munkálkodva terv­szerűen folytatjuk jogrend­szerünk megújítását. A jog­alkotás demokratizmusának erősítése nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy a jog eszközeivel a jövőben még hatékonyab­ban szolgáljuk az előttünk álló országos feladatok sike­res teljesítését. A XII. kongresszus doku­mentumainak ismeretében hamarosan meghatározzuk az elkövetkező időszak jogal­kotási programját. Kiemelt feladatunk az állaniáiét fej­lesztése. az állami munka korszerűsítése és hatékony­ságának növelése, valamint a gazdasági építőmunka se­gítése a jog eszközeivel, a jelenleginél korszerűbb sza­bályozással. Ebben nem nél­külözhetjük a társadalom alkotó véleményét, a de­mokratikus fórumok munká­ját — mondotta befejezésül dr. Borics Gyula. (MTI) ___£o6ies%> tiro# • R ozsdabarna hangulat A fiú magába süppedve hallgatta Bryan „Rozsdabar­na hangulat” című szerze­ményét. Keze nyugtalanul repdesett ide-oda. míg agyá­ban minden elképzelhetet­len elképzelhetővé kicsi­nyült. Amire számítolt is, nem nyugodott meg. Hideg­vérrel gyilkolta a rádiót, ke­resgélve Szingapúr és Dja­karta között, Lyont is érint­ve. Mondatfoszlányok. fur­csa tengerentúli sóhajtá­sok súrolták a tudatát zenei aláfestéssel. Lankadó fi­gyelmét lekötötte egy időre a Marseille táján szaggatot­tan feltörő „Quj étes-vous devenez?” című sanzon meg­fejtése. Ha fel akart volna kelni itt-ott már foszladozó bőr karszékéből. szótárak, könyvek halmán vezetett volna az útja, de nem akart. Körfolyosóra nyíló, tej üve­gezett ajtaján ereszkedett már a sötétség, bámulták a tárgyak. És az iszonyat egy­re nőtt, terebélyesedett kö­rülötte. Kezdődő depresszióját fu­ra suhogás, egy árny kiraj­zolódása a tej üvegen zavar­ta meg. — Ki suhog itt kényére- kedvére?' — mérgelődött sza- kállát babrálva, mialatt az árny benyitott. Hirtelen minden felgyor­sult, pörgésnek-forgásnak, faldöngetésnek indult a vi­lág. Ugyanis lány volt az il­lető. Rögtön elmondta, hogy tévedés az egész, de ő min­denüvé tévedésből szokott benyitni, és nem bírja a né­nikéjét, aki örökösen fi- kuszokat locsolgat, és külön­ben sincs hová mennie, s hogy valaha könyvkötést ta­nult, de gyűlöli az enyvsza- got. különben nem érdekli a világ, mert kiábrándult, bár oly jó lenne egyszer a Bermu­da-háromszög közelébe jut­ni. persze nem egyedül, mert úgy unalmas. Közben lopva a házigazdára nézett,. aki alig tért magához a megle­petéstől, keresve az össze­függést a szédítő szózuha- tag és a misztikus látogató célja között. Rájött, hogy nincs, de mást is felfedezett. Míg a teavíz forrt, egymás­nak estek. Hírharang — Pszt! Egy szót se senkinek! Csak magának, mondom,' De bizisten letagadom, ha valahol említik. — Akkor he mondja! Nem vagyok rá kíváncsi. Izeg-mozog, mint a sajtkukac, éppenhogy ki nem fúrja a mondanivaló az oldalát. — Szóval, „bizalmas” az ügy... Végighallgatom a szöveget és erőltetve a faképet, éri dektelenül rántok egyet a vállamon. — Őrület! És maga ezt csak így fogadja? Nem érti? Ez óriási ügy. — Miért lenne óriási? Ez van és kész. így látta jónak. Csak maga csinál belőle ilyen nagy hűhót. Ügy les, mintha kettőnk közül az egyikért már jöhetne is a mentő. — De a Giziké azt mondta, hogy..! — Mit mondott a Giziké? Közelebb hajol, szája elé tartja a tenyerét. — Giziké hallotta a barátnőjétől, az meg a főnöke öcs-' csétől, hogy tulajdonképpen..., hogy is mondjam; nem is beteg, csak... — Majd megkérdezem Gizikét. — Megőrült! Giziké az életben nem állnia velem szóba! Pedig olyan aranyos, kedves teremtés. És szeret kirándulni. Vasárnap is együtt láttam a hosszú Jancsival. Pedig a kis huncutnak már vőlegényjelöltje van... Kajánul elneveti magát, sokatmondóan kacsint. Düh fog el. Elhatározom, hogy egy kicsit megleckéztetem Hírhaxang urat. — Giziké még lány, nem veszélyes az ügy, hanem. .1 Rám néz, szinte felakad a szeme. — Mondani akart valamit? Talán.. ! — Nem, nem! Semmiség az egész. Csak úgy kicsúszott a számon. Egyszerre ezer hangya mászik az agyába. Közelébb jön, nem tágít, márkás cigarettával kínál. — Tessék. Gyújtson rá és beszélgessünk! Ügy teszek, mintha sietős lenne az utam, búcsúzni ké. szülök. — Nézze! Én ismerem az embereket Maga az előbb mondani akart valamit. — Persze, persze. Valaki ugyanis említette, hogy látta magát az egyik lépcsőházhan... Elsápad, majd hirtelen színt változtat. Erőltetve nevet. — Ő igen! Magának bevallom. Mindössze szegény Ko­vácsiéhoz ugrottam fel a válása miatt. A bútorait segítettem ugyanis értékesíteni. — Engem nem érdekel. — De érdekel mást! Aljas disznók! Micsoda mocsok fantázia! És már beszélik is... Kezet nyújtok. Két kézzel kap tenyerem után, szoron­gatja. — Ismeri ugye a feleségemet? Higgye el, azzal a nővel semmi sincs köztünk. Egyszerű szimpla szimpátia. De ha a feleségem csak gyanítana is valamit... Ugye, bízhatom ma­gában? Néma lesz és hallgat. — Bízhat. Egy feltétellel. 1 . Izgatott lesz, orrcimpája idegesen remeg. —, Becsületszavamra, minden kívánságát teljesítem. — Csak egy van. Érti? Egyetlen. Ezentúl mindig a saját ügyeivel törődjön és ne üsse folyton az orrát mások dolgai­ba. .. Köszönés nélkül elrohan. Biztos vagyok benne, hogy pont ezt az egyetlen kérésemet sohasem fogja teljesíteni. Szaiay István A Mátrában megkezdődött a hervadás. A hegység er­deiben az idén a szokottnál Órákkal később a lány ke­nyeret majszolva morzsákat hintett a fiú kézfejére. — Szeretem a „szöszmösz” — szót — súgta gyengéden. Mosolyogtak, de nem egy­másra. — Szeretem. ha valami motosz];ál bennem — mond­ta a fiú félrenézve. És amikor mór a lány fo­tóival és a fiú idézeteivel vol­tak tele a falak, szét.feszült köztük a realitás. A való­ságízű kérdések ellen rnár hiába küzdött a fiú fantá­ziatermékkel. • Hitt még a gyengédség ellenpontozó sze­repében. De a lány rpár fel- jajduLt erre. — Giccsbe hajiunk! E perctől kezdve mór csak gyűlölködtek. A szoba ellen­tétes sarkaiba költöztek, hogy ellenséges szavakat vágjanak egy képzelt falon át egymásnak. Később a fiú' belefásult a dologba, és ne­kivágott, hogy átkel a bú­torokon a lány felé. Talán ugyanabban a pillanatban ő is elindult a reménytelenül magas bútorhegyen keresz­tül. De közben egyszer és min­denkorra eltévedtek egy fió­kos szekrény labirintusában korábban figyelhetők meg az ősz jelei. A parádi völgy­ben a gesztenyefák leveleit szinte egyik napról a má­sikra rozsdabarnára festet-« te az éjszakai lehűlés. A gyertyánok és az akácfák is több helyen sárga ruhát öl­töttek. ,Az erdő színeit gazdagít­ja a csipkebokrok és a ga­lagonyák élénkpiros termése. A tisztásokat őszi vadvirá­gok színezik, ám a hegyte­tők még üdezöldek. Telt ház van Európa egyik legnagyobb ' madárrezervá­tumában a Fertő-tón. s a hansági természetvédelmi te­rülethez tartozó tavakon is. Megkezdődött a nagy őszi madárvonulás, napról-napra érkeznek északról a ván­dormadarak. Jelenleg a ka­csafélékből tartózkodik a legtöbb vendégmadár a Fer­tő-tón és környékén. A gólyák már elrepültek a nyugati országrészről. Idei szaporulatuk az elmúlt évekhez viszonyítva kiemel­kedő volt, s azt mintegy 500-ra becsülik. A fecskék is útra készü­lődnek, az első csoportok már el is .indultak, (MTIj \ ŐSZ '80 Színesedik a Mátra —elrepültek a gólyák

Next

/
Thumbnails
Contents