Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Véres kirakatper Szöulban A DÉL-KOREAI KATONAI DIKTATÚRA egv J politikai perrel nyíltan kimutatta, hogy nem hajlan- j 't dó fenntartani még a törvényesség látszatát sem, s \ 1 nem törődik a hazai és a nemzetközi közvélemény $ ] felháborodásával. A szöuli katonai bíróság szerdán i halálra Ítélte Kim De Dzsungot, a dél-koreai polgári \ > ellenzék vezetőjét. Kimet a diktatúra ellen májusban ! | kirobbant országos diákmegmozdulások és a kvang- j j zsui lázadás véres elfojtásakor tartóztatták le. Nem- 5 s zetbiztonsági törvények megszegésével, lázítással és'( J ..kommunista összeesküvéssel’^ vádolták a köztiszte- ^ f letnek örvendő polgári politikust. Vele együtt még > 1 23 ellenzéki személyiséget állítottak bíróság elé. • A NYÍLT BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS során a vád. semmiféle érdemleges bizonyítékot nem tudott fel- hozni a vádlottak bűnösségére. Az viszont bebizonyo- j sodott, hogy a vizsgálat során a politikai rendőrség i nyomozói a vádlottak többségét megkinozták s egye­I seket közülük hamis vallomások megtételére kény- $ szerítettek. A jogi szempontból bohózatnak tűnő bí- < rósági tárgyalás véres drámává fajult: Kim Dé . Dzsungot halálra ítélték, 23 társát pedig öttől húsz ■ <j évig terjedő börtönnel sújtották. Az elítéltek még fel- í < lebbezhetnek, de a kegyelemben nemigen bíznak a < í helyzet ismerői. \ A katonai diktatúra vasmarkában vergődő dél- \ í koreai lakosságnak kevés módja van arra. hogy nyíl- 5 s tan kifejezésre juttassa a törvénytipró ítéletek feletti > < felháborodását. Nem így a szomszédos Japánban, ahol ; > a tiltakozás hulláma söpört végig. Tízezrek vettek j \ részt gyűléseken, felvonulásokon. Japánt azért érinti \ ( közelről az ügy, mert Kim De Dzsung több éven ke- > \ resztül ebben az országban élt politikai menekült- j < ként. Az üldöztetés elől kellett elhagynia hazáját, ( ] mert elnökjelöltként lépett fel a korábbi diktátorral, j | Pák Csöng Hivel szemben. Kimet 1973-ban Tokióban j í a dél-koreai titkosszolgálat ügynökei elrabolták és > ? egy szöuli börtönbe hurcolták, ahol a diktátor halá- J ; Iáig sínylődött. A JAPÁN KÖZVÉLEMÉNY nyomást gyakorol ; 5 a kormányra, hogy tegyen lépéseket a szöuli katonai > I rezsimnél a törvénytelen ítéletek megváltoztatására. ; Nyitott kérdés, hogy a diktatúra — annak ellenére. ; hogy szoros gazdasági érdekek fűzik Tokióhoz" — f mennyire veszi figyelembe az onnan érkező hivata- { I los neheztelést. Pálfi Viktor \ ASUNCION A paraguayi hatóságok feltételezése szerint az Ar­gentin Népi Forradalmi Had­sereg gerillái lőtték le szer­dán a Paraguayhan letelepe­dett Anastazio Somoza volt nicaraguai diktátort. Asun- cionban először azt állítot­ták, hogy „nyilván nicara­guai terroristák" hajtottak végre a körültekintően meg­szervezett merényletet. MADRID A spanyol képviselőház szerdán és csütörtökön foly­tatta a vitát Adolfo Suairez kormánynyilatkozatáról, amelyben a miniszterelnök felvetette a bizalmi kérdést. A baloldali ellenzéki pártok vezetői az esti órákban mondták el beszédüket. A bi­zalmi szavazásra a késő éj­jeli órákban került csak sor. HAVANNA Visszatoloncoljak az Egye­sült Államokba azt a két kubai férfit,- akik szerdán Havannába térítették a „Del­ta Airlines''. légitársaság Boeing 727-es típusú utas- szállító gépet. TOKIO Egész Japánon a felhábo­rodott tiltakozás hulláma sö­pört végig a dél-koreai de­mokratikus ellenzék vezető­jére, Kim De Dzsungra a szöuli kirakatperben kisza­bott halálos ítélet miatt. A hivatalos Tokió — ha óvatos formában is — kény­telen volt figyelmeztetni szö­uli partnerét az ítélet vég­rehajtásának súlyos követ­kezményeire. LONDON Margaret Thatcher brit miniszterelnök csütörtökön este Párizsba repült a fél­évenként esedékes angol— francia csúcstalálkozóra Va- léry Giscard d'Estaing fran­cia elnökkel. Lord Carring­ton külügyminiszter gyen­gélkedése miatt Sir lan GM- mour lord pecsétőr és Sir Geoffrey Howe pénzügymi­niszter kísérte el a kormány­főt Párizsba. Trabanttal Afrikában IV. Faeke és Boney M Marokkó legnagyobb, mil­liós lakosú városa, az ország gazdasági életének központ­ja, Casablanca. Hiába keres­sük az Ingrid Bergman fő­szereplésével készült — a magyar televíziónézők által is ismert — film Kasbájának' varázsát. Az erődítmény ros­kadozó falait lebontották, a régi patinás kávéházak meg­szűntek, a telekspekulációk áldozatai lettek. A helyüket modern világvárosi felhőkar­colók foglalták el. Mellettük azonban még mindig megta­láljuk az óriási nyomorne­gyedek, a ..bádogvárosok” maradványait. Az új ipari városrészek lakói mindenko­ri résztvevői voltak a haladó megmozdulásoknak, így az 1956. március 2-án visszaka­pott állami függetlenség ki­vívásában is nagy szerepet játszottak. Néhány kilométerre a part­tól az Atlanti-óceán vizén óriási teherhajók várakoz­nak, hogy beállhassanak Af­rika egyik legjelentősebb ki­kötőjének valamelyik móló­ja mellé. Casablanca a világ legnagyobb foszfátforgalmát bonyoíítja le. Ez a fehér szí­nű. édeskés illatú ásvány­kincs az ország fő export­cikke. (1975. novemberében Nyugat-Szahara megszállása a bukrai foszfátbányák el­foglalását is jelentette.) A belváros árnyas pálmafasora alatt tett séta után megpi­henünk az egyik kis kávé­ház teraszán. Már nem lepő­dünk meg azon. hogy az ut­, Üíj, 1980. szeptember 19., péntek cai asztalok mellett a legrit­kább esetben látunk nőket üldögélni. Feltűnt viszont, hogy a férfinem képviselői milyen hosszasan fognak egy­mással kezet, sőt gyakran kézen fogva mennek az ut­cán, ami náluk csupán a ba­rátság, a kölcsönös megbe­csülés jele. Lassan hörpölge- tem a pácolatlan vadmenta- ból készült zö\d színű, éa;e- lyítően édesített, erős berber­teát. Közben egy tizenöt év körüli legényke erőszakosan ki akarja lábon pucolni a papucsomat. Szándékától na­gyon nehéz eltéríteni. Az ut­cai forgatagban előttünk rik­kancsok kiabálnak, suttogó csempészek es kabituszeráru- sok „dolgoznak”. Marokkó egyetlen európai jellegű városa után a nagy déli metropolis. Marrakech felé folytatjuk utunkat. Egy­re elviselhetetlenebb a hő­ség. Az árokszélen mezítlá­bas gyerekek nyújtogatnak felénk valamit kis kosárkák­ban. Pillanatok alatt körül­vesznek. amikor megállunk és mindegyik meg akar kí­nálni a zöld. szemölcsös hé­jú ismeretlen gyümölcsből. Villámgyorsan meghámoznak egvet a nagyon jó ízű. leve- ses. csupamag valamiből, amiről kiderül, hogy az er­refelé áthatolhatatlan sö­vénynek. kerítésnek ültetett húsos, lapított Opuntia-kak- tusz gyümölcse. Már alkonyodik. amikor megpillantjuk az óriási pál­maerdőt Marrakech határá­ban. Letáborozunk a kem­pingben. de éjszaka nagyon keveset tudunk aludni a ká bítószs.'Löl jókedvű es han­gos angol szomszédainktól. A vörösessárga vert agyag vá­rosfal egyik kapuján át in­dulunk masnap a berber te­lepülés Medinájának felfede­zésére. Messziről látszik a város jelképe, a 7b méter magas Koutoubia-minaret. a hozzátartozó mecsetbe — ha­sonlóan a többihez — csak a bejáraton át tudunk beku­kucskálni. Csak a mohame­dán hívők léphetnek be a gyékénnyel burkolt sokoszlo­pos termekbe. Trabantunkat a Jemaa el Fna melletti viszonylag biz­tonságos parkolóban hagyjuk. Ez a tér a Medina szive, ahol európai szem számára isme­retlen mérelu vásári nyüzs­gés fogad. A sűrű tömegben élénk csöngetéssel hívják fel magukra a figyelmet a roj­tos rafiakulapot és övvel összefogott bőszabású, élénk- vörös tunikát viselő vizáiu- sok. A vállukra akasztott kecskéből- tömlő hevederére, fényesre tisztított réz bog- récskék vannak felaggatva. Ezekbe csurgatják a tömlő rézcsapjából a vizet a szom­jazok részére. Mi inkáob ma­radunk a hagyományos pa lackozott Sidi Alinál. Egymás után erőszakosan tolakodó ..idegenvezetők ' csatlakoznak hozzánk, rán­gatnak és magyarázzák, hogy végigkalauzolnak a szűk la­birintusain. Nagykövetünk tanácsát megfogadva, egvnek elfogadjuk a szolgálatait. S valóban. Ahmed nélkül nem­igen találtunk volna ki a zegzugos kereskedőutcákból. Mint megtudjuk, iskolába jár és nyáron így jut némi pénzhez. Arra, hogy tanul­mányai befejezése után ál­lást kao.ion. semmi réméivé Viszonylag hús félhomály­ban sétálhatunk a sűrű rács­tetőkkel fedett, fülledt ieve­Magyar javaslat Madridban A madridi előkészítő ta­nácskozás szerda délutáni ülésén a napirendre vonat­kozóan előterjesztett magyar javaslat 10 pontból áll. A na­pirendtervezet szerint az ünnepélyes megnyitó után, amelyen felszólalna a ven­déglátó ország képviselje, valamint az ENSZ főtitkára, illetve megbízottja, a részt 1 vevő országok küldötteinek bevezető beszédeire kerülne sor. A találkozó ezután meg­hallgatná az ENSZ európai gazdasági bizottsága és az UNESCO jelentéseit. Ezután kezdődne a véle­ménycsere a záróokmány rendelkezéseinek teljesítésé­ről és a kölcsönös kapcsola­tok megjavításának, az euró­pai biztonság és együttműJ ködés elmélyítésének, vala­mint az enyhülés jövőbeni fejlődésének kérdéseiről. Lengyel gazdasági reform Megtartotta első ülését a gazdasági reformbizottság, amelyet a LEMP KB PB és a kormány elnökségének ha­tározata alapján hoztak lét­re. A döntésben, amelynek alapján ezt a bizottságot lét­rehozták, a politikai bizott­ság és a kormány arra irá­nyuló akarata fejeződik ki. hogy komplex gazdasági re­formot valósítsanak meg az országban. A bizottság fel­adata az. hogy kidolgozza a gazdaság működése megvál­toztatásának általános irány­elveit és ellenőrizze a ter­vezés és a gazdaságirányítás színvonalának emelését cél­zó tevékenységet. Elfogadták azt az alapel­vet,, hogy a részleges, a. prob­lematikus es az ágazati dön­téseket olyan ütemben' lép­tessék életbe, amilyen ütem. ben kidolgozzák őket. illetve ahogyan a gazdasági egysé­gek készek megvalósításukra ‘ OPEC Szaúd-Arábia is emel 121 napirendi pont az ENSZ- közgyűlés 35. ülésszakán NEW YORK: Megtartotta első tanácsko­zását az ENSZ-közgyűlés ál­talános ügyrendi bizottsága, és azt javasolta, hogy a 35. ülésszak tűzze napirendjére a nukleáris leszerelés. az enyhülés és a nemzetközi biztonság kérdésének meg­tárgyalását. A bizottság által javasolt további napirendi pontok között szerepel a közel-keleti helyzet és a palesztin kér­dés, a faji megkülönböztetés, a faj üldözés és a gyarmato­sítás elleni harc, a namíbiai és a ciprusi probléma, vala­mint gazdasági és szociális kérdések megvitatása. A bi­zottság azt indítványozta, hogv vegyék fel a napirendi pontok közé Kambodzsa ENSZ-beli képviseletének ügyét is. A szovjet és a mongol delegátus felszólalá­sában a Pol Pot-rezsim képviselőinek ENSZ-beli je­lenlétét Kambodzsa bel. ügyeibe való beavatkozásnak és az ENSZ-alapokmány megsértésének minősítette. A bizottság megszavazta, hogy vegyék fel a napirend­be azt a szovjet határozati javaslatot, amely az államok történelmi felelősségét hang­súlyozza a föld természeti környezete védelmével kap­csolatban. A szovjet delegá­tus megállapította, hogy vé­get kell vetni az újabb meg újabb fegyverrendszerek lét­rehozásának. mivel az ezek­kel kapcsolatos kísérletek véglegesen tönkretehetik a természetet. Az immáron 121 pontból álló napirendi javaslatot az általános ügyrendi bizottság ma terjeszti elfogadásra a közgyűlés plenáris ülése elé. Az ENSZ-közgvűlés 35. ülésszaka külön ülést szen­tel a gyarmati népek és or­szágok függetlenségéről szó­ló és szovjet javaslat alap­ján megszületett deklaráció elfogadása 20. évfordulójá­nak. A turistákból cinek... (A szerző felvétele) gőjű szűk sikátorokban, ahol az egyes szakmáknak külon- külön utcái vannak. Felke­ressük a szövetárusok és pa szománykészüők neg vedét. a rézművesek boltocskáit, a fo­nalfestők utcáját, a bőrösök, tevenyergesek, ötvösök és bi- zsukészitök szukját. A faeké­től a Boney M-lemezekig minden kapható. Az apró el­árusítóbódék mérete általá­ban 2x2 méter, az elülső ol­daluk billenő deszkaUmja az ajtót és az ablakot is he­lyettesíti. Portékái között ku­porog látszólag egykedvűség­gel az árus — némelyikük, amennyiben mesterember, a helyszínen dolgozik is. * A szőnyegárusok utcája ipar- művészeti kiállításra emlé­keztet. Megtalálhatjuk itt - rabatt sűrűcsomőzású. sok­mintás és az Atlasz vidéké­ről származó világos alapon barna, vagy fekete min*ás berber szőnyegeket' is. Kü­lönösen szépek a nomádok által készített rusztikus sza- harai szőnyegek. A kovácsok szakjában meg­döbbentő látvány fogad, a kicsi füstös műhelv belsejé­ben mintha a középkor ele­venedne fel. Apró gyermek húzza és nyomja a fújtató karjait. Odébb hasonló korú leaénvke sörnved az eldefor­málódott lábúi jaival hajtott eszterga fölé. amellyel az il­latos cédrusfából nyeleket készít. A félhomályban napi tíz-tiz.enkéí órán át robotol­nak ezek a sáoadt arcú. fá­radt tekintetű gyerekek. Eszünkbe jut. hogy ma ünnep van. Az ifiijság naoia Erre •sok i zds-icd'S'. emlékeztet.. (Következik: ‘ Vámmentes emlékek) Huppan Déla Az OPEC főtitkára, az ecuadori Ucne Ortiz (balra) és a konferencia elnöki lisz­tét betöltő Mohamed F. Be- nyahia algériai külügymi­niszter. (Népújság telefotó — AP—KS) BECS Az. OPEC-tagállamok olaj-, külügy- és pénzügyminiszte­reinek bécsi értekezlete — mint hirt adtunk róla — szerdán délután eredmény nélkül véget ért. A késő esti órákban azonban az olaj ügyi miniszterek váratlanul ismét összeültek es éjfélig tartó „rendkívüli ülésükön” részle­ges megállapodásra jutottak az olajárak kérdésében. A rövidtávú árpolitikáról folyt tanácskozáson Szaúd- Arábia hajlandónak mutat­kozott arra, hogy két dollár­ra] emelje az általa kiter­melt kőolaj hordónkénti árát. A szervezet fő irányító szer­vének júniusi algíri értekez­letén elhatározott 32 dollá­ros átlagárral szemben Sza­úd-Arábia eddig 28 dollárért exportálta olaját, mivel meg­ítélése szerint a fejlett ipari országok időközben beveze­tett takarékossági intézke­dései nvömén a világpiacon keresletcsökkenésre lehet számítani. Szaúd-Arábia a szerdán este elfogadott kompromisz- szum étc'mében azonnali hatállyal 30 dollárra emelté fel ólaiénak árát, a többi tagország pedig majd az ö!aiü°vi miniszterek soron krtv“tk°vő — de-ember 'á-én Rali szigetéi megnyíló — konferenciáján döntik el, hogy csökkentik-e és milyen mértékben a maguk árszint­jét. Az algíri értekezlet óta 32 és 37 dollár között inga­dozik a kőolaj OPEC-ára, noha a termelési felesleg mi­att a szabadpiacokon már en­nél jóval kevesebbért is be­szerezhető a fontos energiai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents