Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

r Építészet és energiatakarékosság CLfMA, 2000 télre készülnek A L EMBEREK TÖBBSÉ­GE, ha az energiatakarékos­ságról hall, elsősorban a gondosan eloltott lámpákra, a lejjebb csavart gázkon­vektorra, az éjszakai fo­gyasztásra állított bojlerek­re, vagyis a villanyszámla végösszegét kisebbítő, ész­szerű fűtési, főzési módsze­rekre gondol. Pedig ezek a tételek — Jóllehet a ház gazdájának is bőven van alkalma az ener­giatakarékosságra — nagy­ságrendben végső soron nem a fogyasztón, hanem az épí­tőn. az építőiparon és az ehhez kapcsolódó fűtési, kli- matizálási, hőszigetelési, szellőztetéSi rendszereken múlik. No és természetesen azon. hogy ezeket a jól-rosz- szui megtervezett rendszere­ket mennyire az előírások­nak megfelelően építik, sze­relik és használják a gyakor­latban. Olyasfélén is, hogy a „takarékosság jegyében” nem spórolták-e ki az épü­letből azokat az anyagokat és szerkezeteket, amelyek a lakás, iroda, iskola, kórház vagy üzlet hővédelmét hiva­tottak szolgálni. A mai energiaárak nem­csak a háztartásban, hanem „nagyban”: az építőiparban is fegyelmeznek, s takaréko­sabb. ésszerűbb építési mód­szerekre sarkallnak. Ebben a témában sem árt a tapasz­talatcsere: egv-egy vállalat vagy ország hasznos kezde­ményezései, ötletei jobbára sikeresen alkalmazhatók másutt is. Ez adja a magya­rázatot, hogy szeptember 17—19. között immár hete­dik alkalommal rendezik ZIL-tehergépkocsik karbu­rátorainak átalakítására kö­tött szerződést a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalat a téti autójavító szövetkezettel, s ezzel egy sokat ígérő magyar talál­mány kapott zöld jelzést, a megvalósulás felé vezető úton. A találmány — melyet a tatabányai szénbányák négy dolgozója dolgozott ki há­romévi kísérletezés után — a ZIL-karburá torok fúvóka meneteit szűkíti le, és a fi­Termelési kultúra, műszaki kultúra, szakmai igényesség; ezeket a bűvös kifejezéseket gyakran hallani, ha a piac­hoz való alkalmazkodásról, a vállalati gazdálkodás új kö­vetelményeiről esik szó. Ezt a kultúrát, ezt az igényessé­get természetesen mindig egy egész kollektívától vár­ják, ám elsősorban a mun­kahelyi vezetők erénye kell hogy legyen. Azoké, akiknek kötelességük az irányítás, s munkájuk minőségével — úgy-ahogy — példát mutat­nak. Nem új dolog, miként a gazdaság reformja sem szá­mít újdonságnak: az önálló vállalatoknál megnőtt a ve­zetők felelőssége. Nem, a di­cséretéit, de a mindennapi feladatok elfogadható szintű teljesítése érdekében is ál­landóim fejleszteni kell a tu­dást, gyűjteni a szakma friss információit. Ehhez adhatnak, s adnak is segítsége? a, szakemberek körében szerveződött tudo­mányos egyesületek. Azzal, hogy mozgósítják a szellemi többletet, versenyre késztet­nek közös alkotások révén és szervezetten teremtenek le­hetőséget az ismeretek állan­dó gyarapodáséhoz. Sok pél­dát hallhattunk erre a na­mes a nemzetközi fűtési- légkondicionálást kongres­szust. Ezúttal Budapest ad otthont a ' tanácskozásnak, amelyre mintegy 600 ma­gyar és külfpldi résztvevő jelentkezett, összesen 24 or­szágból. A kongresszus fő témája az energiatakarékos­ság. HOL KEZDŐDIK az ener­giatakarékosság? Az előadá­sokból — és természetesen a 'gyakorlatból is — kitűnik, hogy nem az „energiafaló” berendezések használatánál, nem is az építésben, nem is a gyártásban, hanem a ter­vezésben. (Mindez persze nem jelenti azt, hogy a ter­vezést követő fázisokban nincs mit lefaragni. így vagy úgy, az energiaszámlából.! Egy építésszociológiai vizs­gálat megállapította példá­ul, hogy a kalákában épít­kezők a műszakilag indokolt mennyiség négy-ötszörösét használták fel cementből. (A vizsgálatok, szerint az álla­mi ipar is többet használ ebből az anyagból, mint kel­lene.) Márpedig a cement- gyártás az egyik legenergia- igényesebb ágazatok közé tartozik. A tervezők feladata az is. hogy gondosabban figyelje­nek a helyszín adottságaira, s jobban számoljanak a magasság előnyeivel, és. hát­rányaival. az ablakok és ajtók elhelyezésével, tájolá­sával. Hiszen az épületeknek nemcsak a környezethez, a tájhoz, de az ..energetikai háttérhez” is illeszkednie kell. Az utóbbi években több olyan intézkedés született. nomabb méretezés gyakorla­tilag megváltoztatja a leve­gő—benzin elegy adagolását. Az eredmény: ugyanakkora teljesítmény mellett 10—15 százalékkal kisebb üzem- an y ag - fogyasztással mehet a gépkocsi. Mivel az ország­ban hozzávetőlegesen 25 ezer vállalati ZIL-teherauló fut az utakon, a gépkocsinkénti üzemanyag-megtakarítások impozáns számmá összegződ­nek. A szakemberek kiszá­molták, hogy ha minden ZIL-gépkoosin átalakítanák sen is, ahol a megyeszekhely gépipari vállalatainak szak­emberei találkoztak egymás­sal. Öt esztendő tudományos egyesületi munkájáról készí­tetlek közösen mérleget. Az itt kifejlődött, ide le­települt ipar teremtett mű­szaki kultúrát, hozta létre a műszaki értelmiségi réteget. Feladatuk jellegében egy­mástól teljesen eltérnek ezek az üzemek: gépipar alatt Egerben a kombájnalkatré- szek gyártásától az irányí­tástechnikáig sok mindent lehet érteni. Jó ideig nem is nagyon tudtak egymásról, nem is igen törődtek a má­sik gondjával, örömével ezek a munkahelyek, sőt: a „le- koppinthato” ötleteket inkább titkolni igyekeztek. Együtt­működés hamarabb létrejött egy országhatáron túli vál­lalattal. mint azzal, amelyik a város túlsó vegében dolgo­zott. A tudományos egyesü­let lehetett talán az első ka­pocs. amely összeköttetést teremtett a gyári kerítésen túl dolgozó munkatársakká1 Dr. Renn Oszkár, a VILA TI egri gyárának főmérnöke egész sor példát mondott el felszólalásában, hogyan le­het jól együtt dolgozni — s némileg tanulságképpen is: hogyan kellene együtt dol­amely a következő évtől szi­gorítja az építési célú ener­giafelhasználást. Ezek a szabványok azt hivatottak előmozdítani, hogy a gyár­tok termelési szerkezetük át­alakításával előteremtsék az állami és a magánerős épít­kezések számára a keve­sebb energia-felhasználással járó falazó-, és 'kerámia- blokkokat, üvegfajtákat, szi­getelőket, fűtési és hűtési rendszereket. Elkészültek a központi fű­tés lakásonként szabályozha­tó és mérhető rendszerének műszaki tervei is az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban. Régi gond volt ugyanis, hogy a lakók­nak nem volt módjuk a fű­tés szabályozására és a fo­gyasztás egyéni mérésére, következésképpen érdekeltté sem tehették őket abban, hogy takarékoskodjanak -az energiával. Az idén január­ban a kormány határozatot hozott, hogy 1981. második félévétől csak olyan, laká­sonként szabályozható köz­ponti fűtési rendszerek al­kalmazhatók, amelyeknél épületenként és lakásonként is mérhető a hőenergia-fo­gyasztás. A tervezők azon is munkálkodnak, hogy miként lehetne a már meglévő fű­tési rendszereket, az új kí­vánalmaknak megfelelően átalakítani. MINDEZEN TIJL a most nyíló kongresszus helyzetje­lentést adva a nemzetközi eredményekről és a kutatá­si elképzelésekről, minden bizonnyal hozzájárul maid a hazai energiatakarékosság javításához. (M. P.) a karburátort, évente 80 mil­lió literrel csökkenne a nép­gazdaság benzingondja. Mai árakon számolva ez a ZIL- tulajdonosok pénztárcáját is 800 millióval kímélné meg. A téti szövetkezet az idén 3—4 ezer karburátor átsze­reléséle készült fel, jövőre pedig 14 ezer szerepel a tervben. — feltéve persze, ha lesz elég megiendelő. A szak­emberek szerint lesz. mert ez­úttal olyan találmányról van szó. amelynek bevezetése nem kerül sokba. gozni. Közösen szerkesztettek például célgépet lemez.vágás- hoz a KAEV-gyáriakkal, a MEZŐGÉP gyárával egy fes­tőgépsor technológiáját, ve­zérlését oldották meg közö­sen. De dolgoztak együtt - a dohánygyáriakkal, a finom. szerelvénygyáriakkal. s a Csepel Autó Egri Gyárának szakembereivel is. A válla­lati eredményeket, a gazda­ságos, vagy a jobb minőségű termelést segítették ezek a munkák. De egyik sem úgy szerveződött, hogy postára adták a megrendelést, amit aztán a másik valamikor „visszaigazolt”. Mindegyik munkahelyen a tudományos egyesületi szakosztályok vé­gezték ezt el. elsimítva a hi­vatalos út minden göröngyét. A Gépipari Tudományos Egyesület egri szervezete egyébként példamutató ered­ményeket tud fölmutatni a műszaki értelmiség szervezé­sében. Létezik ma már pél­dául egy szakértői névjegy­zék, amely felsorolja, ki, mi­ben specialista. Különleges gépsoruk javításához a név­jegyzék ismeretében meg­hívhatják a társvállalattól tanácsadásra az illető gép szakértőjét. A legtöbb eredményt per­sze a gyárkapum belül hoz­Már a Nehéz hónap a szeptember a ZÖLDÉRT-nél. Heves me­gye legnagyobb szövetkezeti zöldség-gyümölcs-fel vásárló és -értékesítő vállalatánál a/ őszi csúcshoz érkeztek. Megkésett a görögdinnyr paprika és paradicson —■' Különösen nehéz a mos­tani — erősíti meg Hídvégi István, megbízott kereske­delmi igazgatóhelyettes. — A korábbi rendkívüli időjá­rás miatt egyhónapos késés­sel érnek be a zöldségek és gyümölcsök. Ez vállalatunk elmúlt nyolchónapos munká­jában is erősen éreztette ha­tását. miután a tavalyihoz képest csaknem hárommillió forinttal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt értékesítettünk. Példaként említem, hogy 1979. ősz elején ilyenkor már 730 tonna hevesi csemegesző­lőt vásároltunk fel. Most vi­szont még csak 22 tonnánál tartunk. A szőlő ugyanis na­gyon lassan érik. Hasonló a helyzet a görögdinnyével is, hiszen egy esztendővel eze­lőtt már 22 ezer tonnát meg­haladta az átvételünk. Jelen­leg azonban nyolcezer ton­nánál tartunk. - Ugyanez vo­natkozik a paprikára, a pa­radicsomra is. Igyekeztünk más megyékből, így Pest, Csongrád. és Nógrád megyé­ből beszerezni őszibarackot, karfiolt, új burgonyát, kel­káposztát és szamócát. Ezzel biztosítottuk a zavartalanabb piaci ellátást. Felvásárlásunk augusztus végéig a múlt évi­nek csupán 45 százaléka volt, ami exportban is lemaradást okozott. Jelentős a kiesés gö­rögdinnyéből, paradicsomból és paprikából. — A gyümölcsök közül egyedül kajszibarackból volt a vártnál nagyobb termés — veszi át a szót Patkó József igazgató. — A tavalyi csak­nem 400 -tonnával szemben 1033 tonnát vásároltunk fel. Ebből az exportvállalásunkat is teljesítettük a Német De­mokratikus és a Német Szö­vetségi Köztársaságnak. Mi­vel több volt a kajszi, így augusztusban öt napon át vásárlási akciót hirdettünk. Kilónként nyolcforintos áron adtuk ezt a kedvelt gyümöl­csöt. sikerrel! öt nap alatt 3.6 tonna kajszit értékesítet­tünk, ami jóval meghaladta a tavalyi mennyiséget. Je­lenleg is van lecsópaprika­CSŰCS A ZÖLDÉRT-NÉl hatják az együtt dolgozó,' egymással vitatkozó tudomá­nyos egyesületi aktívák. Egy- egy nagyobb feladatra ala­kított úgynevezett ..szakosz­tályi munkabizottságban”, főnök és beosztott együtt tö­ri a fejét a megoldáson, anél­kül, hogy ennek korlátot szabhatna a hierarchiában elfoglalt hely, a rang félté­se. Igaz, ha eredménynek mondhatjuk az egyesületek­ben a beosztások korlátáinak áttörését, azért arról is szót kell ejtenünk, hogy néhány egyesületi javaslat éppen a főnöki tekintély önvédelme miatt nem valósulhat még meg. Ezek azonban nem kér- dő.jelezhetik meg az alkotó légkört, a tudományos igé­nyű. színvonalas egyesületi munkát a felelősséggel dol­gozó műszaki értelmiség so­raiban. A legnagyobb vállalat az egri Fi nőm szerel vény gvar a szervezetben, s a legtöbb egyesületi tag is itt dolgo­zik. Mint hagyományt terem­tő üzemből, sok kiváló szak­ember került el innen veze­tő pozíciókba a város más munkahelyeire is. A vállalat széles körű nemzetközi kap­csolatai. a gyártmányszerke­zet, a gyártás folyamatos fejlesztésének tennivalói sok és paradicsomakciónk a pia­cokon, mindkettő kilóját négy forintért adjuk. Magasabb árakon — Milyen az áruk minő­sége? — Eddig nem volt külö­nösebb kifogásunk. Igaz, ke­vesebbet is vásároltunk fel, de amit átvettünk, az mind jó minőségű volt. Ez is bizo­nyítja, hogy a közös gazda­ságok az elmúlt évekhez ké­pest sokkal többet tettek az áruelőkészítésért. Ezt kö­szöntjük és reméljük, hogy a jövőben is megmarad! Zöld­ségből augusztus végéig 13 807, gyümölcsből 16 828 tonnái vásároltunk fel. amely jóval elmaradt a várttól. Egyedül az új burgonyából vettünk át többet, 688 ton­nát, mivel tavaly ilyenkor 599 tonna volt a felvásárlá­sunk. Több termett zöldbab­ból is, mint amennyire szá­mítottunk, de mivel nem volt rá igény, így 30 százalékát takarmányként voltunk kény­telenek értékesíteni! Hasonló a helyzet a fejes káposztával •is. melyből lényegesen töb­bet termeltek a gazdaságok, ám a fogyasztói igény mégis kevesebb. Meggyből, cseresz­nyéből és málnából a tava­lyihoz hasonló mennyiséget értékesítettünk. — Hogyan alakultak az árak? — A felvásárlási árak az új közgazdasági szabályozók életbe lépésével 12 százalék­kal emelkedtek — magyaráz­za Kormos József, közgazda- sági osztályvezető. — A pia­ci kereslet-kínálat határozta meg az elmúlt nyolc hónap­ban az árufelhoaatalt. Ott Van például a görögdinnye, njelyből tavaly sok termett, nagy volt a kínálat és kilón­ként 1,90-ért vettük át. Az idén változott a helyzet, ke­vesebb van belőle, így a fel- vásárlási ára magasabb, át­lagosan 2,80 kilónként. Miu­tán kevesebb a zöldség és gyümölcs az elmúlt évinél, ■kisebb a kínálat és nagyobb a kereslet, ami a fogyasztói árakban is megmutatkozik. 1979-hez képest 25—28 szá­zalékkal drágábbak a zöld­ségek és gyümölcsök. Ennek oka, .hogy már a téli tárolás költségei is jelentősen emel­kedtek. A kora tavaszi hó­napokban pedig nem várt nagy igény jelentkezett ká­posztafélékből, leveszöldsé­gekből és hagymából, ami megint csak emelte az ára­kat. Az új közgazdasági sza­bályozókkal az idén a ko­feladatot adnak az itt dol­gozó szakembereknek. A tu­dományos egyesület jelenleg is foglalkozik egy sor igen­csak időszerű kérdéssel, technológiai fejlesztésekkel, az automatizálás további le­hetőségeivel. A szakosztályok munkájá­nak eredményeiről előadáso­kon. ankétokon adnak szá­mot rendszeresen az érdek­lődők szélesebb táborának. Néhány érdekes számadat: az elmúlt négy esztendő alatt a GTE egri szervezete 831 rendezvényt tartott, csaknem 15 ezer résztvevővel. Ezek az előadások, a műszakiak szel­lemi munkájának eredmé­nyei. eljutnak a határokon túlra is'. Az NDK-ban ..KdT”- nek nevezik a gépipari tudo­mányos egyesületet, képvise­lőivel találkozhattunk most az egri küldöttgyűlésen is. Ugyancsak kapcsolatban áll a szervezet a lengyel radomi egyesülettel. E példák is jelzik, mennyi hasznosítható energia rejlik ma már üzemeink, vállalata­ink vezető szakembergárdá­jában. Szerepük és persze felelősségük is igen nagy ab­ban a minőségi változásban, amelyet az élet kényszerít ki gazdaságunkban. Ettől lesz­nek a szó nemes, pozitív ér­telmében. alkotó, műszaki ér­telmiségiek. Munkájuk bizonyítja, hogy tudják a szerepüket és érzik a felelősséget is. Hekeli Sándor rábbi egymilliárdos állami támogatás 300 millióra csök­kent, amit a zöldség-gyü­mölcs forgalmazó vállalatok kapnak. Ezt. tehát a Heves megyei ZÖLDÉRT-nek is arányosan ki kell gazdálkod­nia ésszerű költségfelhaszná­lással és rugalmas árpoliti­kával. Miután az elmúlt nyolc hónapban a fogyasz­tóktól kereslet volt termé­keink iránt, ez a magasabb árakban jelentkezett. A vál­lalatnál viszont a jobb szer­vező munka eredményeként örvendetesen csökkent a fu­var. és a romlási költség, ami gazdálkodásunkon javít. — Mire készülnek az őszi hetekben? Patkó József igazgató so­rolja: Burgonya, alma, vöröshagyma a tárolókba — Szeptembertől hozzálát­tunk a téli előkészületekhez. Ebben a hónapban ötezer tonna burgonyát vásárolunk fel Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyékből. Hevesből 1500 tonnára szá­mítunk. Csaknem félezer tonna burgonya átvételére kötöttünk szerződést a fo­gyasztási szövetkezetekkel, melyet a háztájiból vásárol­nak fel. A burgonyából 2800 tonna az egri hűtőház terü­letén felépített korszerű, gé­pesített tárolóban kerül el­helyezésre. Nagyon fontos az almafelvásárlás is. Heves megyéből Mátraballáról és Pétervásáráról goldenalmát veszünk át, melynek jelentős része a Szovjetunióba kerül exportra. Ezenkívül a hevesi, a füzesabonyi, a csányi és a hejőmenti állami gazdaságok­tól vásárolunk starking- és jonatánalmát. Az előbbiből a téli hónapokban a megye lakóinak ellátásán kívül tő­kés exportra is küldünk. Miután jó termés van vö­röshagymából, így 600 ton­nát raktározunk télire a sa- rudi és a nagyfügedi terme­lő-szövetkezetből érkező áru­ból. Zöldségfélékből is jók a kilátásaink, főleg káposztá­ból, sárgarépából és gyökér­ből. Ezek legnagyobb részét Csongrád megyéből szállítjuk. Összesen 6500 tonna áru téli tárolását terveztük, melyet szeretnénk túlteljesíteni! A megkésett görögdinnyéből még 2500 tonna átvételére számítunk. Kevesebb lesz vi­szont a paprika, a paradi­csom és az uborka, miután még mindig lassan érik. Szilvából jó közepes a , ter­més, így az elmúlt napokban több mint tíz vagonnal vet­tünk át Noszvajról, a háztáji gazdaságoktól. Ennek egy ré­szét exportáljuk Csehszlová­kiába, más J'észét a piacokon kívül a Nyíregyházi és a Nagyatádi Konzervgyár vá­sárolja fel. Év végéig szá­mításaink szerijét a tavalyi­val szemben 20 000 tonnával kevesebb árut veszünk át. Ebből 13 ezer tonna a görög­dinnye. ami főleg az export csökkenésében mutatkozik meg. Szerződések jövőre A vállalatnál szeptember­ben megkezdték a jövő évi szei-ződéskötéseket a termelő gazdaságokkal és a fogyasz­tási szövetkezetekkel. — A hónap végéig — mondja Hídvégi István meg­bízott kereskedelmi igazga­tóhelyettes —, az igényeket felmérve, a szükséglet sze­rint szerződést kötünk, hogv mennyi árut szállítsunk maid 1981-ben a szomszédos me­gyéknek. illetve Budapest­nek. Ennek alapján biztosít­juk a termelő gazdaságokkal a jövő évi burgonyát, zöldsé­get. és gyümölcsöt. Elképzelé­seink szerint 40—45 ezer tonna árumennyiséget vásá­rolunk majd fel. Az. áru útia azzal is rövidül, hogy 1981. január 1-től Heves megyén kívül más megyékben levő közös gazdaságokkal is köt­hetünk szerződést burgonya-, zöldség- és gyümölcsvásár. lasra. Így ebben sem lesznek kötöttségeink. Mr Iliász Károly Magyar szabadalom nyomán 10—15 százalékkal csökkenhet a ZIL-ek fogyasztása A tudományos egyesület öt esztendeje műszaki értelmiség? pókban tartott küldöítgyülé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents