Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
Hatvan jeles cigányprímása... Vendégség DÁVID KIS FERENC sor. sa beteljesedett.. Néhány nappal életfogytiglani várfogságra való ítéltetése után börtönben halt meg a reformáció egyik legnagyobb alakja, a/, erdélyi unitárius egyház megteremtője, az író és még kitűnőbb hitszónok, Báthory és az ellenreformáció egyik leggyűlöltebb, ha nem a leggyűlöltebb ellenfele. S nem is — illetőleg nemcsak — azért üldöz.ték valójában, mert a szentháromság tanával az „egy. az isten” tanát szegezte szem. be. hanem, mint. az erdélyi unitárius egyház püspöke, olyan — ma úgy neveznénk — politikai és gazdasági reformokat hirdetett egyházán belül és kívül, amelyek okkal szították fel a katolikus egyház, a főpapság és a főnemesség gyűlöletét. A szász származású, Hollandiában tanult magyar hitvitázó Dávid Kis Ferenc sorsa egy a történelmünk nagyjainak sorsából. Történelem. Sőt, lexikon címszó. Életéből lehet írni tandrámát, le. hét készíteni oktatófilmét a televízió számára és ez nem is lenne még önmagában elvetendő dolog sem a történettudomány, sem az irodalom. sem a nagyközönség számára. Ám minden valóban nagyra hivatott ember, aki érzi es tudja, érezte és tudta, hogy mit akar. mire képes, mire hivatott az egyéni sorsában a körülménveiben ott hordozza' azt az általánost, azt az örökérvényűt — több oldalról, több szempontból is megvizsgál. hatóan —, amely a. kései korok, sőt talán a mindenkorok tanulsága lehet — a tanúságával. Ezt az általános érvényűt megtalálni. a fellelése után azt. a szemlélet- módot kialakítani, amelynek nyomán az általános egyedi, személyes módon szólhat hozzám, s ráadásul úgy szóljon hozzám, hogy azonosulásra is késztessen, — nos, ez az irodalom, ez már az író dolga. A magyar dráma 30 éve sorozat keretében most Pás- kándi Géza televízióra alkalmazta — helyesebben most és újra írta — a Vendégség című drámáját. A tévéjáték történetileg Dávid Kis Ferenc elárultatásiáról szól. ennek okán és ürügyén azonban sokkal többről: a szembenállás és az árulás, a tudatosság és a forradalmi- ság a vele szembeszegülő tudatlanság és talpnyalás, egy. szóval a haladás és a maradás drámája volt ez a tévéjáték egy sajátos írói, mégis hiteles, vagy talán ép. penhogv ezért hiteles szituációban. Socino. Báthory megbízottja, Blandrata Györgynek, a trinitáriusöknak szolgája „vendégségbe’’ érkezik Dávid Ferenc püspökhöz. Nem kell sok idő és mindketten leleplezik önmagukat: Dávid tudja, hogy Socino besúgó és Socino is tudja, hogy nem elég, még a Dávid adta érvek sem elegendőek urai számára, hogy feladatát szójuk íze szerint végezze el, — hogy azok a „joggal” számolhassanak le a reformátorral. KÖNNYŰ LENNE mechanikusan az ötvenes évek „belpolitikát” atmoszféráját belebeszélni e tévéjátékba. Könnyű lenne, de félrevezethető. Minden évtizedek, minden évek és korok So- cinói és felbujtóik, a körülöttünk és néha a magunkban is meglévő önélárulta- tós ellen szól ez a remek párbeszédekre, izzón forró, helyenként, hidegen intellektuális televíziós játék. Mi- hályfi Imre rendezése olyan feszültséget tudott teremte, ni. — annyira az arcokra, a gondolatokra, a gondolatokban, a szavakban rejted- ző nagyon is dinamikus cselekvés kibontására törekedett és sikerrel, hogy joggal sorolhatom az utóbbi idők egyik legkiemelkedőbb rendezői alkotásnak- a képernyőn. Kállai Ferenc és Dar. vas Iván kettőse élményt jelentett. A Kállai Ferenc formálta Dávid higgadt magabiztossága, földön járó embersége és a belőle fakadó emberi nagysága remek kontraszt lehetőséget. adott Socino — Darvas Iván számára, hogy önmaga és a be- súgás hitványságát, a belátható józan és igaz eszmének napra szóló önzésből való elárulását drámai forrpont- ra emelje. Avar István Blandrata Györgye nem fé- lelmetességével, hanem konok elszántságával, metsző logikájával vált az előadás harmadik erő» pillérévé. Kiss Mari Máriája túlhang- súlyosan volt közönséges és tudatlan, ezért árulói mivoltában megbúvó eszességét már nehezebben hittem el. A VENDÉGSÉG című tévéjáték igazolta, hogy a történelemről és a történelemből nagyszerű olyan drámát ír. ni, amelynek nem muszáj, hogy egyben jelzője is le- . gyen — a történelmi szó. Megáll a képernyőn, a néző előtt, minden jelző nélkül is. Gyurkó Géza Elköltözik a Rudnay-terem Újjávarázsolják a Carlone-házat Az elképzelések szerint még ez évben elkézdődik az egri Széchenyi út egyik díszének, a 13. sz. alatt levő, az 1700-as években Giovanni Battista Carlone olasz építőmester tervei alapján készült háznak az újjáépítése. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vetette az elgondolásokat papírra, amelynek alapján az ingatfr.HMisűi tfiSO. «September tt»„ kedd lankezelő vállalat újjávarázsolja az épületet. A nagyszabású munka költségvetése mintegy hét és fél millió forint. Ez az alkalom jó arra is, hogy az eddig szűkös körülmények között itt levő Rudnay-termet, a Képcsarnok Vállalat elárusító és kiállító helyiségét kibővítsék. Megszüntették a mellette levő kisebb üzletet: a közfalat áttörik, így tágasabb, méltóbb környezetben lesz. Hogy a nem kis időt igénybe vevő munkálatok alatt is működhessék, új helyre költöztetik: a Dobos presszóval szemben levő belső udvarban talál ideiglenes elhelyezést a képzőművészet otthona. II. rész Az emberek érdeklődve mustráigatták a kesztyű alakú lángosokat, még jobban megnőtt a forgalom, annak ellenére, hogy Tálas drágábban árusította őket. — Aki olcsóbbat a-kar. az vegyen kereket — oktatott ki egy méltatlankodó vevőt, és fejével a szomszédos lán- gossütöde felé intett. — A magam részéről beérem igény essebbekkel, akiknek nefn mindegy, mit sóznak és tüntetnek el a gyomrukban. Hölgyeim és uraim, nálam erősen dominál az esztétikum is! Aki nem csak a szépre emlékezik Tánczene itt, beat amott. Négy szórakozóhelyen Is. Hatvan egyetlen és utolsó népi zenekara estéről estére az ötödik üzletben, a Park Étteremben játszik. Ott, abban a vendéglőben, amelynek átszervezését., átépítését most tervezi a Panoráma Vendéglátó Vállalat. Ügy tűnik, a kényszerű átalakulás egy évtizedek óta több-kevesebb sikerrel működő zenei együttes életútjának és egy jeles prímás, az idén tanácstaggá választott Mezei Gyula pályafutásának a végére is pontot tesz. Az egyetlent, az utolsó népi zenekart felszívja az üzleti szellem, a merkantil szemlélet, A prímás ugyanígy vélekszik. erre apellál. Az iparág ma elsődlegesen a tánc zenét, a beatet karolja fel. De mi lesz az idősebb nemzedékkel. amelytől távol áll a modem szórakoztató zene? Mi lesz az étkezőkkel, akik egy-egy ebédhez, disznótoros vacsorához inkább magyar- nótát, mintsem Wágner-mu- zsikát, vagy kemény rockot kérnek? Mezei Gyula legyint. — Ezzel a vállalat nem törődik. Zenekarom tagjai pedig szanaszét futkosnak, hogy egyszálmagukban valami dughelyen, vagy jobb esetben vidéken jussanak kenyérkeresethez. Tulajdonképpen ez az oka annak is, hogy ma már összesen hárman játszunk estéről estére az étteremben. Fél zenekar? Muzsika, amiből a kísérő, a tö. mítő hangszerek, mint a brácsa, a klarinét, a másodhe• gedű már hiányoznak. Pedig nemrég milyen szépen álltunk. Felvétel a rádióban, amit éppen szeptember első vasárnapján délelőtt sugároztak. Tessék megnézni a műsorújságot. „Hatvani Mezei Gyula és népi zenekara muzsikál... ■ ■ ■ Hogy szükség van-e Hatvanban ilyen zenekarra? A tanács szakigazgatási szervének helyettes vezetője, Kovács János így fogalmaz. — Elsősorban egy olyan új étterem kellene, amely a város rangjához Illő. Olyan vendéglő, ahová jó érzéssel léphet be az ember, udvariasan és jó áruval szolgálják A következő napokban meglepő formákat eszelt ki. Izgalmas, absztrakt kompozíciók születtek a tésztából, furcsán meghökkentő alakzatok. A vevők csodálkozásánál csak az áruk volt nagyobb, így érthető, ha egyre kevesebben vásároltak az érdekes lángosokból, inkább csak nézegették őket. aztán átpártoltak a szomszédos lángossütőhöz, hagyományos áiron. — Az emberek nehezen szokják meg az újat — mondta a feleségének elgondolkozva Tálas Tas. — Az viszont természetes, hogy ezeket a lángosokat nem árulhatjuk bagóért. A belé- fektetett energia, az ötlet, a gondolat... És tudod mi jár örökösen az eszembe? Hogy lehetne néhányat kisplaszti- kaszerűen is megcsinálni! Aktokat, népi motívumokat belekarcolva... Gondoljunk a külföldiekre! Hadd dicsekedjenek cl otthon a magyar lángosokkal! Ez igen! Lángospiasztika a Balaton partján! Meglátod, majd újra fellendül a forgalom! Még aznap nekiállt, hogy elkészítse az első lángos- plasztikát. Rengeteg vázlatot, skiccet összegyűrt, amíg végül az egyiknél megállapodott. És egy hét múlva dugig volt különböző lángos. kompozíciókkal meg bámészkodókkal a sütöde. Csak éppen vevő nem akadt egy ki. és semmi sem zavarja a helyből vagy vidékről ide érkező, esetleg átutazó vendégek nyugalmát. Igen, ha ez megvan, akkor mindenképpen kelendő a cigányzene, a magyamóta, amit semmi más nem helyettesit ezen a területen. De hát az alapkérdés megoldására a VI. ötéves tervben nincs kilátás- Legfeljebb az képzelhető el, hogy a Panoráma Vállalat olyan színvonalra emeli az új-hatvani Búzavirágot, hogy az igényesebb fogyasztóközönséget kielégítse. Itt már magam is szívesen hallgatnám Mezei Gyuláékat! ■ I ■ És most „csak a szépre emlékezzünk”, a felszabadulás napjaira, az azt követő hónapokra, évekre! Amikor az alig húszesztendős prímás. pesti tanulmányok után, hazatér szülővárosába, hogy zenekart toborozzon, amely nótaszóval fogadja az átvonuló felszabadító alakulatokat., s városszerte műsorokat ad, hogy a jócskán megbombázott város lakóinak visz- szaadja az életkedvét. Akkoriban járják az alkalmi kórházakat, köztük a Grassal- kovich-kastélyt. Ahol a sebesültek, a megcsonkultak ajkára gyakorta lop mosolyt, derültséget a fölcsendült cigányzene, az énekszámokkal fűszerezett alkalmi műsor. Később, ugyancsak tiszteletből. társadalmi munkában — ki jegyezte ezt akkor? — az aratókhoz, a munkások közé mennek. És nincs olyan hét, amikor valamelyik ifjúsági szervezet föl nem fogadja őket, hogy báljait kimuzsikálják. ■ ■ ■ Kik e korban Mezei Gyula segítőtársai? Jószerintegy sincs már körülötte. Bárányt Géza. Szénást Sándor, Szénást Géza, idős Mezei György azóta kiköltözött a temetőbe. Baranyi Dezső, Oláh István, Vidák Lajos pedig a nyugdíjasok kenyerét eszi. Akik később jöttek, persze, már jobb, képzettebb muzsikusok. És a zenekar járási, megyei első díjakat nyer az akkoriban divatos népi zenekari versenyeken. A prímás pedig tovább képzi magát az OSZK tanfolyamain. Ennek tudható, hogy fölfigyel rájuk többi közt a résem. Nézelődtek, mint egy kiállításon, nevetgélve vitatták a borsos árakat, aztán az Ínycsiklandó élménytől kiéhezetten átba Hágták a szomszédos sütödébe kerek lángosért. — Érthetetlen — csóválta fejét Tálas Tas —, hát most mondd meg, sok az a kétszáz forint ezért a matyódíszítésűért?. Vagy a kecskekörmös stilizációért az a háromszáz? Vagy a szőlőfürtös aktért az az öt? Bagatell árak! Csak a színük ne lenne ilyen egyformán sárga! És ez a zsírs^ag, ez már egyszerűen elviselhetetlen ! — Mit akarsz? Milyen legyen egy lángos? Megsózzák, megeszik és kész! — Ezeket? — A szobrász felháborodva bámult az asz- szonyra. — Mj az, hogy megeszik? Csak azért vajúdtam velük, hogy azután megsózzák. megegyék és megemésszék?!... Hát. már arra sem méltó egy Tálas-kompozíció, még ha történetesen tésztából is készült, hogy feltegyék otthon a falra? mondjuk, stílszerűen, a konyhába, esetleg két cseréptányér vagy fakanál közé? — De az istenért, ne beszélj őrültségeket! Ne téveszd össze a lángossütödét egy kiállítással! — Kiállítással? Látod, ez nem is rossz, nem ártána dió. ahol 1955-től már régi ismeretként üdvözlik a hatvaniakat egy-egy felvétel alkalmával. És szívesen említi Mezei Gyula azt a kilenc évet. amikor színjátszók zenés darabjait kísérték. Micsoda primadonna volt Musz- tafa Fuadné! Akkoriban tért vissza törökből, s csengő hangjával a sikerek fő részeseként emlegette a megyei sajtó. ■ ■ ■ *— Szép volt, rég volt! —■ jegyzi meg kesernyésen öblös székéből Mezei Gyula. — Most már a tizedével is meg. elégednék. Azzal, hogy három és fél évtized munkája után ne kerüljünk a kispad- ra. És valóban olyan helyen játszhassunk, ahol nem kell untalan megalázó alkuba bocsátkoznunk. Azt hiszem, hogy prímásunk épp úgy rászolgált zenészeivel a több megbecsülésre, miként Hatvan társadalma joggal elvárja a vendéglátóipar nagyon időszerű korszerűsítését, fejlesztését. Mindegy, hogy honnan indul ez az akció. Csak elinduljon. Moldvay Győző Nyitott a Mátra klub A gyöngyösi főiskola Mátra ifjúsági klubja az új tanévben is színes, vonzó programmal várja az érdeklődőket. A múltban is az volt egyik jellemző-vonása, hogy rendezvényeire meghívta a város többi oktatási intézményeinek fiataljait i's. A klub programja szerint tegnap este tartotta első ösz- szejövetelét, ameiyen Kun János előadó . Latinovits Zolt tán színészi kvalitásait ál-* lította középpontba. Beat- koncert következik 18-án, csütörtökön este, amikor a zene mellett filmérdekességeket is láthatnak a témából az érdeklődők. Szeretnék meghallgatni még Hrudinák Alajos élménybeszámolóját is, amit nagy várakozás előz meg a klubtagok és bérlettulajdonosok körében. néhány barbárnak megmutatni a szakmában, hogy én még egy lóngosból is ... De nem, mégsem, amilyen irigy disznók, még megza hálják vagy összeharapdálják nekem az egészet! — Na és? — nézett rá évődve az asszony. — Mi történik akkor. ha megeszik? A lángosnak, végül is ez a sorsa. De te megcsinálod újra időálló anyagból ... mondjuk bronzból... Nem gondolod? Tálas Tas a feleségére nézett, aztán elnevette magát — No igen — mondta, hát persze, hogy megcsinálom! Hiszen ismersz, milyen konok vagyok, ha én egyszer valamit a fejembe ve. szék. .. ! Pedig tudod, hogy ez a lángossütöde nem is lett volna bolondság? Csak hát .. negyvenen túl nagyon nehéz megszokni a zsírszagot. Fenemód nehéz! Hidd el, csupán ez mindennek aZ oka. — Csak ez? .... Tálas Tás nem felelt, a tekintete nagyon messze, valahol a műterem tájékán kalandozott, aztán sóhajtva leemelte egyik frissen készült lángosplasztikáját, meg. sózta jól, és lassan, komótosan befalta az utolsó asír- cseppig. (VÉGE) Darvas Iván — Socino; Kállai Ferenc — Dávid Ferenc
