Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
Szabad rendelkezésű jövedelem s lekötik a jövedelem további restet. Ami most már mindezeken felül fennmarad Kovácsoknál — mondjuk havi kétezer forint, azaz a teljes bevetel húsz százaléka — az a szabad rendelkezesű jö- / vedelem. AZÉRT SZABAD rendelkezésű ez a rész. mert saját belátása szerint dönt a család arról, hogy mire fordítsa. Gyüjtsek-e új tv-készü- lékre, külföldi utazásra, a gépkocsi majdani cseréjére, vegyenek-e a nagyfiúnak cipőt, vagy inkább a kislánynak a maga kinézte indiai pamütruhát, esetleg Kovác.s_ né óhajait kellene méltányolni, a már-már halaszthatatlan ágynenvűvásárlás érdekében? Érdekes és jellemző módon az emberek egy része — s éppen a nem keveset keresők — azért tartja jövedelmét kicsinynek, mert korábban hozott döntései fölemésztik forintjaikat. A hiteltörlesztés. a gépkocsitartás. a nagy értékű tartós fogyasztási cikk. a külföldi utazás az illető szemében kizárólag költségként jelenik meg, s elfeledkezik azok életkörülményeket javító — életszínvonalat növelő — hatásáról- Csakis azt hangoztatja. hogy mire kifizeti a kötelezőt, alig vagy egyáltalán nem marad szabad red- delkezésű pénzé. Az ilyen és hasonló esetek arra mutatnak. hogy a jövedelmek értékelése — s a különböző kiadási csoportok egymáshoz viszonyított arányának megítélése — meglehetősen szubjektív mozzanatok sorozatából all. Különböző számítások és becslesek szerint a szabad rendelkezésű jövedelemhányad tag határok — az ösz- szes jövedelem három es hatvan százaléka — közöli mozog, ráadásul gyakran változik. mert hiszen a fizetésemelés éppúgy befolyásolja, mint a kereskedők és az eltartottak aránya a családban, stb. Ennek a jövedelemrésznek az aránya a bérből élő családoknál mostanában átlagosan 15 és 20 százalék között helyezkedik el. figyelemmel a kötelező. illetve az állandó kiadások emelkedésére. KÉZENFEKVŐ: ha emelkednek a kötelező, s az el nem kerülhető állandó kiadások, akkor zsugorodik a szabad rendelkezésű jövedelem. amennyiben a jövedelmek változatlanok maradtak. A reagálás' erre sokféle lehet. Így például a kiadási szerkezet módosítása — az olcsóbb élelmiszerek keresletének emelkedése, az iparcikk-vásárlások csökkentése —. a megtakarítások mérséklésé. vagy — és — a munkajövedelmek növelése, de csakis a társadalom számára értékesebb teljesít- tnény tejében. Talán fölösleges is leírni: hosszú távon ez az utóbbi az egyedül járható — a közérdeknek és az egyéni érdeknek egyaránt eleget tévő — út a jövedelem. s azon belül a szabadon fölhasználható forintok gyarapítására. Veress Tamás ÜJ GYÁRTMÁNY, UJ MINŐSÉG Hogyan vált be a Hosszú kísérleti időszak, sok gonddal járó felkészülés után kezdődött meg a soro; zatgyértás. Hatása már jól érzékelhető a minőségen, a gyár szervezettségén, s talán a dolgozók munkafegyelmén is. Két betűvel jelölik ezt az új gyártmányt: „ZF". Nem ismeretlen az olvasók előtt, hiszen szinte amióta a Csepel Autó vette át az egri gyárat, s megkezdődött itt $ végleges profil kialakítása. azóta beszelnek a ZF- ről. NSZK-beli válalattól vették meg az egri gyárnak az új. a korábbinál sokkal tartósabb, korszerűbb sebességváltó gyártási jogát. A közúti jármüprogram fontos része ez az új típusú sebességváltó; valamennyit Ikarus autóbuszokba építik be. Ilyen módon természetesen eljutnak a világ minden tájára, Keletre, Nyugatra egyaránt. Azt mondtuk, érződik a hatása a minőségen, a szervezettségen, de még a munkafegyelem is változott az új gyártmánnyal. A Csepel Autó egri gyáráról a korábbi esztendőkben is azt tartották, hogy mintául szolgálhat hasonló gépipari üzemeknek. Akkor is, mikor még más volt a ..gazda", nem a Csepel Autógyár. A műhelyek között járva az első. ami feltűnik: a rend, a tisztaság, az anyagok rendezett tarolása. S azért tűnik fel. mert nem ez a megszokott, az al talános. .. A gyár egyedüli feladata autóbusz-sebességváltók és -^lkatrészek gyártása. Tiszta profil, korlátlan piac, mondhatnánk első hallásra. ismérve a keresletet. Ami a tiszta profilt illeti: a régi típusú sebességváltóhoz 35( féle alkatrészt gyártanak, az új. a ZF „csak” 120 féléi igényel. Szóval van jtt változatosság. Ezenkívül egyébként ezer úgynevezett hid- romechaníkus automata se bességváltót is készítenek szovjet exportra. .4 legnagyobb műszaki jeladatot természetesen a ZF - váltók adják. Szigorú technológia, különleges minőségi előírások — nem véletlenül teljesíti kilométerben a többszörösét a réginek ez a sebességváltó-család. Ráadásul nem csak a hazai vevők előtt, de a gyártmányt, technológiát eladó nyugatnémet cég' előtt is bizonyítani kell: a díjat többek között alkatrészek viszontszáltilá- sával fizeti a vállalat. — Most már bebizonyosodott T- mondta beszélgetésünkkor Demeter Pál, az egri gvár igazgatója —. hogy' jól ítélték meg annak idején k vezetők a gyár teljesítményét. sikerült az új termék meghonosítása. Tavaly sorozatban már 1500 ZF-se- bessésváltót gyártottunk, az. idén 2500 szerepel a progNemzetközi növényvédelmi konferencia „Űj törekvések a növény- védelemben” címmel nemzetközi konferencia kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémia székhazában. Huszonegy ország másaiéi száz tudósa csaknem 120 előadás - keretében vitatja meg a környezetkímélő növényvédő szerek kidolgozásává] és alkalmazásával kap. csolatos tapasztalatokat, s az egyhetes program- során szóba kerülnek majd a kórokozó vírusokhoz, rovarokhoz s a betegségeknek ellenálló nemesített növényfajtákhoz fü- — ződő kutatási eredmények is. A nemzetközi növényvédelmi seregszemlét Király Zoltán akadémikus, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója nyitotta meg. majd a résztvevők plenáris ülésen hallgatták meg neves külföldi szakemberek előadásait. rumunkban. A terv, amely” re már felkészültünk: igények szerint tízezer ilyen sem bességváttó gyártása évente. Persze igazodnunk kell az Ikarus tempójához is. s a piaci lehetőségek ingadozásaihoz. A gárda bebizonyította alkalmasságát, s az idei eddigi tapasztalatok alapján nyugodtan elmondhatom, eieget tettünk a magasabb színvonal követelményeinek. Most az átmenet időszakában igaz, sok kapun kívülről jött hatás is okoz nehézségeket. Hiszen tízezer ZF sebességváltót csak a régi típusok felszámolásával tudnak majd gyártani, az. új termék a jelenlegi termelésnek alig egyötödét teszi még ki. Az új típus nyilvánvalóan többe kerül, bar kétségtelen, ha a használati időt nézzük, akkor olcsóbb. A választékot is ezzel lehet jobban bővíteni, mert felépítése . az építőszekrény elvén alapul és a „család” egyes tagjaiban sok az azonos alkatrész. De ennyi előny mellett is több kell még a ré-giből, még ha nem is olyan tartós — hiszen kevesebbet kell fizetni érte. Hogyan tudják a költségeket csökkenteni? Először is a tőkés importból származó anyagok helyettesítésevei. Sok alapanyagot, s az itteni gyártás végleges ütemű 'beindulásáig sok alkatrészt kelleti vásárolni az NSZK-ból. Tavaly az első félévben például 40 millió I forint értéket tett ki a nyu- ' gáti országból származó importanyag. Az idén már csak 13 és fél milliót, pedig mennyiségben is nagyobb a gyár összteljesítménye, körülbelül három-négy százalékkal. Ez a törekvés sokat javít a hatékonyság mérlegén, Kényszer volt a javából JÖVEDELMÜNK igenve inkhez mérten mindig kévés. Ahhoz, azonban, hogy alapvető szükségleteinket kielégíthessük. elegendő Ezek a szükségletek — valamint bizonyos kötelezettségek — jövedelmünk nagy részét föl. emésztik. Marad viszont egy bizonyos pénzösszeg — családtagonként. egyénenként erősen eltérő summa ez —, aminek fölhasználásáról belá. tásunk — igényeink, kedvünk. érdeklődésünk stb. — alapján dönthetünk. A fo. rintnak ezt a részét nevezik szabad rendelkezésű jövedelemnek. Nagyon egyszerű példával élve: a Kovács család havi jövedelme tízezer forint. Ebből először — lévén törvény- tisztelő állampolgárok — az el nem kerülendő kiadásokat róják le; a lakbért, az adót a szerény hétvégi telek és házacska, valamint a gépkocsi után, azután befizetik a-z OTP-hitel törlesztésének részletét, aminek fejében a gyerekek szobájában ott áll az új bútor. Ezeknek a kiadásoknak az egyik csoportja — a lakbér az adó — nem szabadon választott; állami rendelkezések teljesítése. A másik csoport azonban — az adó a hétvégi ház, a gépkocsi után. a hiteltörlesztés — egy korábbi, saját elhatározásból született döntés következménye, most már kötelesség formájában megjelenve. Kovácséle ezzel még nem értek a kivonás, az osztás végére, hiszen enni kell, gázt, villanyt fizetni, tisztítószereket venni s így tovább. Újabb, ugyan már nem kötelező jellegű, mert például az élelmiszerkiadások összege családtagonként különbözik, de állandóan ismétlődő elkerülhetetlen kiadások ezek, Ilyen szép fogalmazást, lehet használni: az élet kenv- szerí tette rá a gyöngyöspataiakat arra, hogy a szarvas- marhatartás módszerein gyökeres változtatást hajtsanak végre. Nagyon szépen hangzik ez így, s ráadásul még — igaz is. Az egészben a legcsodálatosabb mégis az, hogy a Mátrái Egyesült Tsz szakemberei semmi újat nem találtak ki, a gyökeres változtatás ellenére sem Hogy ez így fából vaskarika? Talán mégsem. Nézzük a tényeket, ★ A tanyaudvar csupa virág. Rend. tisztaság mindenütt. Egv asszony az aszíaltutat szegélyező jelzőoszlopokat festi. Az épületek tála fehéren világít, az ajtók lemázolva, az istállók előtt karámok, az út felé eső oldalukon etetővályú. Néhány ember jön. megy az épületek között. Ki valami szeiszámot tart a markában. ki még azt sem. A Szarvasmarháknak pedig hűlt helyük. — Egész évben a szabad ég alatt tartjuk az állatokat — kapjuk meg a rövid felvilágosítást Csörgő Istvántól, aki az állattenyésztési osztály vezetője a szövetkezetben. — Minek palinak altkor ezek az épületek? — Le nem bonthatjuk ezeket, ha már annak idején elkészítették. De már égé- . szén más célt szolgálnak, mint amire eredetileg szánták azokat. Afféle menedékhelyként használatosak. Az ajtajukat télre se zárják be, de méláz egyik épületen a bejárati olyan korlátokkal szűkítették le, hogy azon a felnőtt állat be sem fér. Csak a borjak „csámboroghatnak” be az epületbe, de ha enni vagy inni akarnak, nekik is ki kell onnan jönniük. akár esik. akár fúj, akár fagy, akár nem. Rideg tartás. Ezt a fogalmat ismerték hajdanán, mert a gulyát így tartották mind közönségesen. — A magyartarka marhát elrontottuk az idők folyamán — jegyezte meg az állattenyésztési osztály vezetője. — Most -mi lassan visz- .xzaszoktatjuk az eredeti körülményei közé. Hát ennyi a titok, ami olyannak is tűnhet, mint amikor valaki újra felfedezi a spanyolviaszt. A teljes képhez még az is hozzátartozik, hogy nem kell sokáig keresgélnie annak, aki az állatokat is látni akarja. Az épületek mögött ott a jókora területű legelő. Ott legelészik a gulya. Méghozzá — felügyelet nélkül. ★ Egy liter tejet sem termelnek. Meghökkentő? Az bizony. De nem kell azt hinni. hogy emiatt veszélybe kerül a tejipari tröszt. A tej ma nálunk már nem gond. Sőt! A jövő miatt sem kell aggódnunk. Viszont az élő állat exportja üzletnek sem kifogásolható. A pataiak tehát engedélyt kértek arra, hogy kifejlesszenek egy ötszázas tehénállományt, amelynek egyetlen célja, hogy „húshasznosítású” le. gyen. Méghozzá úgy. hogy a saját lábán jusson el a tehén a vevőhöz. Még az ötszázból hiányzik egy kevéske ma. A teljes állomány azonban meghaladja aa. ezret. Ebben a hízóbikák is benne foglaltatnak. Ezek a számok ugyan hsemtmt nem mondanak“ önmagukban, hogy valóban érdekessé váljanak, hogy bizonyos fokú „izgalmat” keltsenek. ahhoz még a „körülmények” is szükségesek. Ezek pedig egy kicsit meghökken- tőek. Például! Egy tehén napi tartása most csak a ti zed részét teszi ki annak a költségnek, amibe kerülj korábban. Egy állat tartásara azelőtt évente harmincezer forintot kellett szánniuk, most a cél a tízezer forintra való áttérés. Tavaly már tizenötezernél tartottak, az idén pedig nagyon közel jutnak a végső célhoz a számításaik szerint. Az intenzív legelőgazdálkodásuk következtében egy hektárról annyi értéket, tudtak adni. mintha hatvan mázsa bii/a termett volna. Igaz., a költség „nem ugyanaz". Az állattenyésztésben dolgozók számát negyven százalékkal csökkentették az új módszerre való áttérés nyomán. A szőlészet fogadta be az embereket. Ha azt vizsgáljuk. mennyivel jártak rosszabbul az új munkakörben. azt. mondhatjuk, hogy naponta mintegy tíz forintot „veszítettek”, de sok szabad időt „nyertek”. Mert nem lehet elfeledkeznünk arról, hogy a tehenészetben se hús- vét, se karácsony és a napi munka is jóval korábban .kezdődik es jóval később te- jez.ődik be. mint a szőlős- kertekben. Egyszóval: csupa feltűnően jó eredmény a következménye az ..átállásnak'’. ★ — Hogyan takar mányozzák az állatokat? — A legelőn vannak április végétől november vegéig. A kukoricatarlót a kombájn után lelegeltetjük. Télre silót készítünk a szárból, répaszelet hozzáadásával. Abrakot csak télen kapnak, naponta másfél kilót. 1 — A szaporítás? — Ez is a legtermészetesebb körülmények között folyik, hiszen a tehenek és a bikák állandóan együtt vannak. Az ellesnél sincs ott az ember. Télen sem. Előfordult. hogy a tehén nem tudta ..felnyalni'’ a borját az ellés után. mert olyan komisz idő volt. A borjúnak mégsem lett semmi baja. A téli elleskor az elhullás sokkal kisebb arányú, mint más évszakban. Egyébként is a mi mutatószámúnk jóval kedvezőbb az „engedélyezett” átlaghoz képest. — Milyen ,,babonákat" vetettek el az állattartással kapcsolatbli n ? — Az utóbbi években kialakult sokféle hiedelem. Mert mi történt? Megvettük a drága külföldi teheneket, bevittük azokat a négy fal közé, ..zabáltattuk'’, őket. ^ia már olyan sokba kerültek és elfeledkeztünk a mi magyar- tarkánkról. aminek viszont az etetéséről szoktunk le. és elfeledtük azt is. milyen körülmények között tud a magyartarka jó eredményeket produkálni. — Mindez valami isteni szikraként pattant ki valakinek a fejéből itt, Gyöngyöspatán? — Dehogy úgy. Mi is járjuk az országot, figyeljük a szakmai újdonságokat és így láttam meg máshol, hogyan lehet olcsón jó eredményeket elérni. Aztán összedugtuk a fejünket, az elnökünk pedig azt mondta: csináljuk. Még egy kérdésre kértünk választ Csörgő Istvántól. — Mennyi a haszon így? — Ha' a teljes költségeket Vesszük, akkor még mindig ráfizetünk, de már nem milliókat, mint korábban. Jövőre azonban már nyereséget akarunk. A szűkített önköltség viszont már most is nagyon kedvező. Amiből az is kiderül, hogy a szarvasmarhatartás nem feltétlenül „rassz üzlet”. Csak... ! ★ Ott álltunk a tanyaközpont ban. Szó volt arról, hogy a trágyát nem hordják ki naporrta az istállókból, mert a legjobb trágya készítési mód. ha az állat maga tapossa le az akár egy méter vastag almot, a trágyát, amit a vizelet átitat. Naponta kapnak friss alomszal- mát. tehát az állatok tiszták maradnak. A vastag trágyaszőnyeg még a borjak egészségének a fenntartását is segíti. — Mi csak azokat az állatokat selejtezzük ki. ame- lvek ..gulyaidegenek", akár olyan gyengék, hogy nem tudnak beilleszkedni a többiek közé. akár olyan agresszívak. hogy nem tűrik el a többieket maguk körül — magyarázta Kalcsó Benedek. akinek gondja a telep működtetése. Tessék csak még egyszer feleleveníteni a kifejezést: gulyaidegen... ! Mennyi mindent rejt magában ez a szokatlan szóösszetétel. Akár még arra is jó. hogy gondol a ttá rsítást f ü zz ü n k hozzá. Az pedig nyilvánvaló. hogy ma már a modern módszerek az állat egyedi jegyeit is figyelembe veszik. Ha úgy tetszik: a tudomány így válik napi gyakorlattá. ★ Azzal kezdtük, a pataiakat a kényszer vitte rá arra. hogy a korábban megszokott módszerektől eltérjenek az állattenyésztésben. A könyvelési eredmények szorították rá őket a helyzetük átgondolására. Aztán — cselekedtek. Hát nem egyszerű ez? G. Molnár Ferenc mindenképpen elismerésre méltcwak a gyár takarékos- sági eredményei. Bár igazéban nem is kap erre kézzelfogható ösztönzést a válla- láti központtól távol dolgozó kollektíva. Az NSZK-beli partnerrel tíz évre szóló szerződést kötött a Csepel Autó alkatrészek exportjára. A tíz évre elosztott mennyiséget már az idén teljesítik, vagyis nem egészen két esztendő alatt. Az. egri és a budapesti 2. sz. gyár küldi az alkatrészeket, s a közeljövőben szükségképpen megújuló egyezmény persze újabb alkatrészek exportjának lehetőségét jelenti! A minőség? Arról csak annyit, hogy az egriek által eddig külföldre szállított 80 ezer alkatrészből összesen 13 darab (!) volt. selejt. Százalékban alig kifejezhető. Az idén egyébként 150 ezer sebességváltó-alkatrészt küldenek Egerből az NSZK-ba. A megtakarítást szolgálja a brigádok vállalásainak sora is. A gyártóeszközök, a szerszámok készítői — több ezer különböző szerszám kell a sebességváltók alkatrészeinek gyártásához — ötvenféle. tőkés importból származó szerszám hazaival való helyettesítését vállalták idén. Már most hetvennél tartanak. Csak megjegyezzük, hogy a mu n ka verse n y színvonalának javulásával nem elégedettek a gyár vezetői, mondván, keveset .jutottak előbbre a tavalyi esztendőhöz képest. Igaz, így is az első helyen állnak a vállalat üzemeinek rangsorában. A jót is lehet persze jobban. A környezetben és munkájában egyaránt rendet tartó kollektíva képes nagyobb teljesítményre, bizonyította ezt a világszínvonalat képviselő új gyártmány sikeres meghonosítása. A jó, a versenyképes termekből itthon és a külföldi piacokon mind többre van szükség. He keli Sáiitía*
