Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
KOCSIS ILLÉS NYUGDÍJAS EMLÉKEZIK Sztrájkoló vasutasok Hatvanban Népművelő, fehér köpenyben A TAN ACSR ÓZTA RS AS A G bukass után állandóan rosz- szabbodott a vasutasok helyzete is. Még az első világháború idejen alakult ki a szolgálattal való túlterhelés. Ennek mérséklésére ugyan lehetőség nyílt a trianoni szerződés után. amikor az elcsatolt országrészekből tömegesen települtek át a magyar állami alkalmazottak, köztük a vasutasok is, remélve, hogy nem maradnak munka nélkül. A MÁV legalább munkahellyel értékeli házasságukat. a magyar államhoz való ragaszkodásukat. Az ellenforradalmi rendszer urai azonban nem csökkentették a vasutasok túlterhelését a menekültek munkába állításával. sőt, kényszernyugdíja- zássál, B-listával. a vasutasok számának csökkentésével kívánták a vasút zavartalan forgalmát biztosítani. 19,19-től 1925-ig a kinevezett vasutasok száma 20, a munkásoké 55 százalékkal csökkent, 1923 júliusában a vasutasok bérének értéké már 14-szerte kevesebb, mint a háborús évek előtt. Később elvették az automatikus előléptetést, eltöröltek a mellék járandóságok at, az utazási kedvezményt, a nyugdíjakat. nyugbéreket csökkentették. A műhelyeket kivéve megszűntették a napi nyolcórás munkaidőt, helyébe a 10—11 órás munkanapok leptek. Az alkalmazottak gyakran nem kapták meg az evente biztosított szabadságot sem. A mozdonyvezetők é« a mozdonyfűtők szövetségének vezetői 1923 tavaszán már egyre határozottabban követelték anyagi helyzetük javítását. Miután kéréseiket nem teljesítették, elhatározták, hogy augusztus másodikén sztrájkba lépnek Erre válaszul a Vasúti es Hajózási Főfelügyelőség képviselője figyelmeztette a vasutasokat, a sztrájk törvénybe ütköző fegyelmi vétség, aki sztrájkba lép, azt fegyelmi vizsgálat nélkül elbocsátják. ENNEK ELLENÉRE a vontatási dolgozók bizalmi fér- fiainak augusztus 2-i gyűlése elhatározta, hogy sztrájkba lépnek, és meg is választottak egy tíztagú sztrájk- bizottságot. A sztrájk kimondásáról rövid időn belül értesültek a budapesti fűtöhá- zak dolgozói. A fővárosi pályaudvarokon szolgálatot teljesítő mozdonyszemélyzet 16 vonatot. A többiek megéljenezték. amiért ilyen bátran csatlakozott a sztrájkhoz.” A SZTRÁJKOLÓ vasutasok és vezetőiknek voltak tapasztalataik a sztrájkharcot illetően a múltból, ezért nem elégedtek meg a munka beszüntetésével, hanem központi és helyi sztrájkbizottságokat választottak a követelések megfogalmazására, a munkáltatókkal való tárgyalásra és a sztrájktörők munkába állásának megakadályozására. A hatvani sztrájkbizottság vezetői Kocsis Illés emlékezete szerint Deák János. Litnekker Dezső és Garai János voltak, többek között. Igen eredményesen irányították a sztrájkot. A sztrájkbizottság utasítására a mozdonyvezetők nem tartózkodtak lakásukon, hogy a munkába hívó értesítést át se vehessék. Napközben a sztrájktanyán gyüléseztek. a Zagyva- és a Nógrádi-patak találkozásánál. Itt hallgatták meg a híreket, itt beszélték meg a tennivalókat. A hatvani fűtőházfőnökség is toborzott sztrájktörőket, de nem sok sikerrel, ezért kénytelenek voltak a mérnököket és a technikusokat megbízni a legfontosabb vonatok mozdonyainak vezetésével, így például Valkó István fűtőházi mérnök vállalta, hogy Salgótarjánba elvisz egy vonatot. A kormány kíméletlen eréliyel válaszolt a sztrájkra. Letartóztatták a központi sztrájkbizottság tagjait, lezárták a mozdonyvezetők székházának .helyiségét. Megakadályozták a sztrájkharc központi irányítását és megszüntették az első fővárosi Sztrájktanyát. Katonaság szállta meg a pályaudvarokat. A kormány statáriumot rendelt el. kimondva, hogy ha valaki megakadályozza a mozdonyvezetőket munkájukban. azt azonnali halálbüntetéssel sújtják. Ezzel a kormány megakadályozta a sztrájkőrség szervezését és a sztrájktörőkkel szembeni fellépéséi. A FŐNÖKSÉGEK utasítást kaptak a MÁV elnökétől, hogy a sztrájkolókat azonnal függesszék fel. illetményeik kifizetését szüntessék be. szolgálati helyükről távolítsák el. akár karhatalommal is. A sztrájk letörésében a rendőrség, a csendőrség és a katonaság mellett elsődleges szerepet szántak a Nemzeti Munka vedelem elnevezésű jobboldali sztrájktörő szervezetnek, amelynek tagjait már július 28-án mozgósították es elrendelték felfegyverzésüket. A vasutasok többi kategóriái, a munkások, a szolgák és az altisztek rokonszenveztek a sztrájkoló vontatási dolgozókkal, de csak két műhely munkássága és a Déli Vasút vonatkísérő személy-" zete lépett sztrájkba. A nemzetgyűlés augusztus 3-i ülésén a jobboldali ellenzék és a kormánypárt képviselői kétségbe vonták a sztrájk bérharc jellegét. A hazaárulással. bűncselekmény elkövetésével vádolt sztrájkolok ellen könyörtelen megtorlást követeltek. A kormány szabadkezet kapott a sztrájk letöréséhez. Augusztus 3-án egész nap folyt a sztrájkolok vezetőinek letartóztatása országszerte: 4-én a mozdonyvezetők és fűtők már tömegesen jelentkeztek szolgálatra, 3-én pedig már csak elszórtan akadtak sztrájkolok. A sztrájkot sikerült letörni, s ezután kíméletlen megtorlás következett. Azonnali hatállyal elbocsátották a mozdonyvezetők szövetségének három vezetőjét, majd néhány nap múlva újabb 17 vasutast. De ez sem volt elég. a kereskedelmi miniszter rendelete feloszlatta a Mozdonyvezetők Országos Szövetségét, valamint a fűtők és a vontatási munkások szervezetét. • A sztrájkot tehát néhány nap alatt sikerült a kormánynak elfojtania. Ennek magyarázata elsősorban a kíméletlen erőszak, de hibát követtek el a sztrájkolok is. amikor nem kérték a többi vasutasdolgozó támogatását, megelégedtek csak a mozdonyvezetők és a vontatási munkások harcba hívásával. ÍGY A TÖBBI VASUTAS úgy érezhette, hogy a mozdonyvezetők csak a^. saját helyzetük javítását tűzték ki célul. Ugyanakkor a mozdonyvezetők elég erősnek hitték magukat követeléseik kiharcolására. A kettős hiba tragikus következménye nemcsak a sztrájk kudarca lett. hanem az osztályharcos vasúti szervezet feloszlatása is. Németi Gábor Az ember sok mindent elfelejthet. de pályakezdésének drukkban, tettvágyban, tervekben. bizakodásban bővelkedő időszakát aligha. Egymás után suhanhatnak az esztendők, de az emlékek nem halványulnak. önkéntelenül is hajdanvolt önmagámra gondolok, amikor a matematika—népművelés szakos Sáfránné Végvári Piroskával az első szárnypróbálgatásokkal járó örömökről és gondokról beszélgetek az erdőtelki kastélyiskolában. Mai és egykori énem figyel, érvel, helyesel, vitázik. A beilleszkedésről. a dédelgetett, a csak- azértis védett álmokról, a hivatás szépségeiről és útvesztőiről. •. A legritkább és legszerencsésebb diáktípushoz tartozott: egyaránt vonzódott a humán és a reál tárgyakhoz. Fantáziát látott nemcsak az irodalomban és a históriában, hanem Gaus és Newton tudományában is. — Ez elsősorban annak köszönhető, hogy olyan tanáraim voltak, akik a legbonyolultabb összefüggéseket is felfedeztették velünk, még- 1 hozzá színesen, fordulatosán, érdekfeszítően. Azt hiszem, ezért határoztam el azt, hogy mindenképpen követem példájukat, s pedagógus leszek. Akkor is, ha első nekifutásra nem szerzek belépőt a főiskolára. Egyébként feleslegesen aggódtam. Előbb matematika—pedagógia szakra pályáztam, de menet közben értesítettek, hogy meg lehet próbálkozni a népműveléssel is. Nem sokat töprengtem, elfogadtam az ajánlatot. Felvillanyozta kíváncsiságomat az újszerű lehetőség, amiről olyan keveset tudtam. Így lett a veszprémi középiskolásból pécsi tanárjelölt. Hadd mondjam el: döntésemet nem bántam meg. hiszen a tanulmányok során jöttem rá arra. hogy milyen felelősségteljes, küldetést vállalhatok. 2 A boldogulás felé nem mindig vezetnek kikövezett, nyílegyenes utak. Az ő sorsa nem alakult úgy. ahogy elképzelte. — A falutól akkor sem húzódoztam, ha városon nőttem fel. Függetlenített mű- velődésiház-igazgatónak mégsem mertem menni, mert az alma matertől szinte kizárólag elméleti ismereteket kaptam, így hát'semmit sem értettem a gazdasági ügyekhez s az irányítás és a szervezés megannyi fortélyához. Azt szerettem volna, ha beosztottként alkalmaznak egy nagyobb településen, s az ifjúsági klubokkal foglalkozhatok. ugyanis ezt a területet kedveltem meg leginkább. Három helyre pályáztam, de mindenünnen elutasító választ postáztak. így aztán nem maradt más választásom, mint a tanítás. Mi tagadás. csalódott voltam, de nem elkeseredett, nem kiábrándult, Nem kellettem népművelőnek? Sebaj, akkor megmutatom, hogy mire vagyok képes a katedrán. Erre mód adódott egy bakonyi községben, Csetényen. 3 Férje — akivel egv zalai népművelési gyakorlaton ismerkedett meg — az idén végzett, a keszthelyi agrártudományi egyetemen. Mehetett volna hivatalnoknak, de ő a földeken akart bizonyítani. Erre a Dunántúlon pillanatnyilag nem volt lehetőség — ezért a hevesi járásban kötött ki a feleségével együtt, aki szeptember elsejétől ismét felöiti a fehér köpenyt. s szerződéses tanár lesz. Két hetet töltöttek már a faluban, ennyi épp elég volt arra, hogy egyeztessék elképzeléseiket a valósággal. Maradunk először az igényeknél. a leendő jó közérzet összetevőinél... — Korábbi iskolám anyagilag jobban állt. ezért ott az előírtnál kétszáz forinttal többet adtak haVonta. Itt épp ennyivel kevesebb jut. A kétezer-háromszáz forint nem nagy összeg, de a tsz főbb mint kétszer annyit fizet a páromnak, azaz nem panaszkodhatunk. Pillanatnyilag a KISZ-szer vezet helyiségében lakunk de a szövetkezet hamarosan biztosítja a szolgálati otthont. — Lehet, hogy most meglepődik. s hitetlenkedve néz rám. de én nem az anyagiakat tartom a legfontosabbnak. A pénzre is szükség van. különösképp a fészekrakóknak, de ennél sokkal fontosabb az, hogy a jobbító törekvések zöld jelzést kapjanak. Ezzel, úgy érzem, nem is lesz különösebb baj. Egyik szakomat, a matematikát tanítom majd. Alig várom azt a percet, hogy katedrára léphessek. Állítom: ezt a tárgyat is meg lehet szerettetni mindenkivel. Tekintetén látom: kétkedik ebben, bizonyára olyan pedagógusra akadt valamikor, aki csak kötelességszerűen végezte munkáját, s nem törődött azzal, hogy mindenki utána megv-e a megértés lépcsőfokain. Ez az alapállás helytelen. mert a számok birodalmában is ezernyi érdekességre bukkan az. aki megfelelő kalauzt talál. Ilyenné óhajtok válni, mert nincs nagyobb elégtétel annál ha a tanulók szemében felvillan az értelem fénye, ha minden nehézség nélkül követik a nevelő gondolatmenetét, ha az óra után megkérdik: ugye, oldunk még meg ilyen példákat? Ebben a sikerélményben már volt részem, s minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy a jövőben is legyen. Nosztalgiára gyanakszom, 8 amikor célzok rá, nem is kendőzi. — Sajnos a népművelő megint háttérbe szorul, pedig ötletekben nem szűkölködik, de hát egyelőre a tanárt kell majd — ez úgy hírlik: idővel megy is — véglegesíteni. Teljesen azért mégsem feledkeztek meg ilyen irányú képzettségemről sem. Az iskolai könyvtár vezetője leszek, s az irodalombarátok körét — tagjai diákokból toborzódnak — is én irányítom majd. Ez korántsem a vágyak netovábbja, dé pillanatnyilag a legfontosabb az, hogy a pedagógus bontakozzék ki bennem, hogy beilleszkedjem a tantestületbe, hogy fehér köpenyben álljak helyt nap mint nap. .Hallgatom ezt a mértéktartó. s ugyanakkor mégis lelkesedéstől fűtött önvallomást Bár soha se kopna meg. bár ne vesztene kisugárzó erejéből... Pécsi István Hazánk, Kelet-Európa (9.) Fasizmusok óra körül beszüntette a munkát. A vidéki fűtőházak létszámába tartozó mozdonyszemélyzet augusztus 2-án Budapestről meg a honos állomásig sem volt hajlandó vonatot továbbítani. Kocsis Illés nyugdíjas vasúti munkás így emlékszik vissza: — A hatvani mozdonyvezetők is részt vettek az országos sztrájkban. Én is a sztrájkolok között voltam. Fizetésünk emelései és a pihenőidő meghosszabbítását követeltük. Abban az időben ugyanis 26—30 órás szolgálat után csak 10—12 órai pihenést „élvezhettünk”. A MÁV Igazgatósága elutasította követeléseinket. Ezt a mozdonyvezetők központi vezetősége sérelmesnek találta, ezért úgy határozott, hogy az egész ország területén beszüntetik a munkát. A mozgalom az egész országon végigsöpört. A beérkezett mozdonyokat az állomáson hagyták/ így a forgalom teljesen megszűnt egyazon időben az egész országban. Fábián István abban az időbért vonatkísérő volt. A sztrájkról akkor szerzett tudomást, amikor munkába kellett volna állnia. Értesítettek. hogy menjünk munkába. de hiába mentünk szolgálatba, nem indúlt vonat. nem volt. aki vezesse a mozdonyt. Hallottam, amint egy Bakó nevű mozdonyvezető elmondta társainak, hogy Gödöllőn leszállt a mozdonyról és otthagyta a Qjtémm 1986. »zmtemb«- 3., szerda Elöljáróban történészi kulisszatitkot kell elárulnunk: sajnálatosan hiányos a kelet-európai fasizmusok ismerete. a történettudomány és a politikai gondolkodás az összehasonlító vizsgálatok helyett még mindig hajlamosabb a német nemzeti szocializmus és az olasz fasizmus általánosítására; inkább ezek jellegzetességeivel helyettesíti az egyes helyi fasizmusok sajátosságait. Ugyanakkor, érthető okokból, például a román törtépetírás inkább a szocialista jelen közvetlen előzményeinek tekinthető 1944-es augusztusi fordulatot járta körül, mint az Antonescu-diktatúra. vagy a Vasgárda problematikáját. Hasonló a helyzet Szlovákiában. a szlovák nemzeti felkelés és a szlovák fasiszta Tiso-állam viszonylatában is. A példákat szaporíthatnánk. Ami minket, magyarokat illet, hajlamosak vagyunk egyfajta doktrinér szőrszálhaso- gatásra a hazai fasizjnus- vitákban: a Horthy-rentlszer jellegéről elhangzó minősítések az ellenforradalmitól a fasisztáig a jelzők meglehetősen széles körét vonultatják fel. Mindenesetre azért a segítő dimitrovi koncepció mellett. amely a klasszikus, a német fasizmus lényegét kívánja megragadni és azt a finánctőke legreakciósabb, legsovínisztább militarista elemeinek nyílt, terrorisztikus diktatúrájaként írja le, a kelet-európai fasizmusok sajátosságairól is vannak különös ismereteink. Feltétlenül megállapítható, hogy az elmaradottság, a történelmi fáziskésettség szoros kapcsolatban van az irányzat itteni jelentkezésevei. A polgáriasultság korlátáit lebontandó. a növekedési és strukturális problémákat megoldandó egyes társadalmi rétegek és csoportok (főleg a kispolgárság és a lumpen elemek! különböző fasiszta mozgalmakhoz, és ideológiákhoz fordultak. A várt világforradalom elmaradása, a tanácsköztársaságok kudarca az erős nacionalista és anti- kommunista hangulatkeltés csak erősítették ezt az irányzatot; Ám ha bizonyos keleteurópai tényezők fokozták, mások gyengítették a fasiszta prediszpozíciókat. Például az ebben a térségben (főleg Szlovákiában és Magyarországon) a fasizmus szállás- csinálójának szerepét is betöltő keresztényszocializmus nyugat-európai testvérmozgalmaival szemben ugyan fokozatosan elvesztette kezdeti demokratikus és plebejus vonásait az eredeti ideológia maradványai egyben korlátozták is a mozgalom jobboldali radikalizmusának teljes kifejlődését A munkás- mozgalom formai eszköztárából való átvételek pedig — bár a demagóg tömegbefolyásolást célozták — egyben segítették bizonyos elemek eltávolodó ocsúdását is. Vagy nézzünk más eredeti keleteurópai sajátosságot. A népies gondolat jobboldalának romantikus kulturális vágy- nacionalizmusa ugyan vastagi thatta a fasiszta irracionalizmus ideológiai felhámját. de például a magyarországi népiesek fő vonulatukban alapvetően racionalisták voltak (ez különös sajátosság a térségben, és nem véletlen, hogy ez az irányzat végül baloldalivá vált), a romániai populisták misztikájában pedig éppen a nemzeti-népi sajátosságnak tekintett ortho- doxia. a túlfűtött vallásosság volt a korlátozó elem. Mégis, függetlenül az elmondottaktól. a korszak egészére megállapítható, hogy az egyes államok többé vagy kevésbé súlyos fasiszta vonásokkal voltak terhelve. Akkor is igaz ez. ha totális fasizmusról ebben a térségben nem beszélhetünk, h» szén bizonyos polgári liberális elemek, az előbb felsorolt korlátozó tényezők nem engedték ezt kifejlődni. Csehszlovákia volt az egyetlen pozitív kivétel. A korabeli Európa talán legfejlettebb polgári demokráciájaként élte át az időszakot és a hatalomba nem engedett fasisztoid beszivárgást. Más kérdés, hogy a megoldatlan vagy mesterségesen szított nemzeti nehézségek a szudé- tanémet és szlovák nemzeti mozgalmakat egyre inkább a csehszlovák állam felbom- lasztására törekvő náci Németország felé taszították, s így a külpolitikai orientáció nem lényegtelen ideológiai meghatározottságokat is eredményezett a Henlein és Tiso-féle mozgalmakban. (Közbevetőleg: bizonyíték ez arra, hogy a hatalomhoz vezető úton egy mozgalom messzemenően átalakulhat és különösen Kelet-Európábán a külpolitikai meghatározottság döntő szerepet játszhat.) Bulgáriában és Jugoszláviában — Magyarországgal és Romániával ellentétben — nem volt komoly fasiszta tömegmozgalom. hanem olyan diktatúrák alakultak ki, amelyek' fasiszta módszereket is adaptáltak. Különösen Bulgária volt jellemző, ahol a diktatórikus és liberális kormányzatok váltották egymást. A baloldal, a kommunisták és a parasztpárt hagyományosan nagy ereje mindvégig akadálya volt a bolgár fasizmus kiteljesedésének. Romániában bizonyos fokig más volt a képlet. Az első világháború nagy keleteurópai haszonélvezője, győztes ország volt, amely fejlettebb viszonyok között a 20-as. 30-as években sok liberális vonást is mutatott: Ám az általános európai jobbratolódás és a széteséstől való félelem, az 1939—40- es nemzeti válság itt is a diktatórikus, esetenként a fasiszta tendenciákat támogatta. és vezetett végül is az egyértelmű német orientációhoz, az Antonescu-diktatúrá- hoz. a külpolitikai indítékú fasizálódási törekvésekhez. Ami Lengyelországot illeti, a kél világháború között egyértelműen antiliberális uralmi rendszer jött létre, amelyben a fasiszta vonások egyre markánsabban jelentkeztek. A lengyel történészek szerint különösen Pilsudski diktatúrájának bukása után történt bizonyos alkalmazkodás a feltörekvő nyugati szomszédhoz. Az egymással versengő jobboldali csoportok váltakozásai. a konszolidáció hiánya is erősítette ezt az irányzatot. Magyarországon a Tria- non-sokk és a belső gazdasági feltételek a 30-as években tovább erősítették a szélsőjobb tömegbefolyását. Az uralkodó ellenforradalmi elit ugyan lavírozni próbált a né- metbarátsággal. hogy elkerülje a saját hatalmát is veszélyeztető totális fasizmust, ám az országgyarapító látszatsikerek a szélsőjobb, és az egyértelmű német orientáció malmára hajtofták a vizet, Mindezt betetőzte 1944 ősze. amikor Szálasi totalita- rianizmusa teljesen kiszolgáltatta az országot is a német fasizmusnak. Még egyszer összefoglalva: a belső feltételek, a külpolitikai orientációváltás. a munkásmozgalmon belül zajló, ellenségeskedésig menő viták Kelet-Európábán elősegítették az. antiliberális. antidemokratikus fasisztoid ten. denciák erősödését. A térség országai, az uralkodó és hatalmon levő politikai csoportok nem tudták és nem is akarták kivonni magukat a forradalomellenes siker lehetőségeivel kecsegtető uralommentő kísérletből. Vállalták és bele buktak. Dérer Miklós
