Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-13 / 189. szám
Az elgörbült szög becsülete ÚJÍTÁSRÓL - KÍOJBLN Lehet és érdemes NINCS FÉLTÉI LENÜL IGAZA annak, aki szerint valóban takarékoskodva még a görbe szöget is erdemes kiegyenesíteni. Noha, kétségtelen : rozsdás. és. görbe szög valóban százmázsaszám akad az építkezéseken, gyárudvarokon szerteszét, deszkákkal, lécekkel, ládákkal együtt, s végső sörön tényleg nem ártana összeszedni azokat. Sőt: az is igaz, volt idő, amikor a fiatal inasnak, ipari tanulónak faipari üzemekben, raktárakban, építkezéseken azt. adták napi. heti feladatául, hogy a halomba gyűjtött fahulladékot szétválogassa és kihúzza, kiegyengesse a bennük rejtőző szögeket. Elvileg tehát nem vitás. hogy itt is van mit megtakarítani. Csakhogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szegett kívül egyáltalában nem árt takarékoskodni a munkaerővel sem. A szegek kikalapálása ugyanis időt rabló munka: s jó, ha egy-egy óra alatt 20— 30 forint termelési értéket eredményez. Tehát ott gondolkodnak helyesen, ahol igyekeznek ennél hasznosabb feladatokkal megbízni a segédmunkaerőt is, a fiatal kezdőket vagy a nyári gyakorlaton lévőket. Arra különben sem gondolhat senki komolyan, hogy a termelés fősodrában részt vevő szakmunkásokat ültesse le használt szeget menteni. Az elgörbült szegnek tehát — konkrétan — a mai gazdasági életben objektíve nincs, nem is lehet nagy becsülete. A termelőmunka mai meretei — és órabérei, vállalati költségei — mellett az efféle anyagvissza- mentes már drága takarékosság lenne. Ma inkább arra kell törekedni, hogy a nagyipari folyamatokban — a szállításban, csomagolásban. az asztalosiparban, az ácsmunkában stto., — egyre kevesebbet kelljen szegelni. A szegelést, mint technológiai elemet erdemes kiküszöbölni, az lenne az igazi takarékosság, s ezáltal lehetne jó hatásfokkal sok szeget is megtakarítani, tudniillik, hogy eleve fel'sem használják, mert szegelés helyett ragasztanak, kötnek, préselnek. fröccsöntőnek, stb. A korszerű gazdálkodásban a hulladékokkal való törődés — hiszen itt erről van szó — a hulladékokból a még felhasználható anyagok visszanyerései ma már más léptékű feladat, mint amikor munkaeróbőseg léven a kisinast még odaültették szeget kalapálni. Az ..elgörbült szög becsülete" tehát ma már csak kepletes lehet, haÚj növényvédő szerek A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter újabb növényvédő szerek kísérleti forgalomba hozatalát engedélyezte. Alkalmazásukkal változatosabbá tehetik a gazdaságok a kártevők, betegségek elleni védekezést, amire az idén különösen nagy szükség van. A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban állítják elő az Actellic rovarölő szert. A Nitrokémia Ipartelepeken készül a Purivel. a növények betakarításai lehet vele megkönnyíteni. Ez a készítmény ugyanis lomb- talanítja a repcét és így egy időben takaríthatják be és kevesebb veszteseggel a termést. További új növényvédő szer a Mikai peronoszpö-/ ra elleni védőanyag, ez a szőlőkben, illetve a komló- növényeken használható igen jó hatásfokkal. Az Észak-magyarországi Vegyiművekben előállított Kelokarb elnevezésű gotnba- ölő szerrel az őszi búza vetőmagját lehet fertőtleníteni. Ezenkívül több rovarölő és atkaölő szer keiül kísérleti céllal a termelőkhöz nagy- próbára. sonlat kéret fontos. Így viszont teljes mértékben. Tehát az „elgörbült szegben" még rejtőző értékért való egykori aggódás lényégét, az ebben megtestesülő takarékoskodó szemléletet érdemes (lennel ma is, mindenütt hasznos példaként követni. JELENLEG A MAGYAR IPARBAN átla gosan a bruttó termelési érték minden 100 forintjából megközelítően 70 forint az adott termékhez felhasznált anyag és energia értéke. Ráadásul az anyag és az energia a népgazdaság importjának legjelentősebb tételei. S éppen ezek ára emelkedett (emelkedik még most1 is) gyors ütemben a világpiacon. Egyáltalában nem mindegy tehát. hogy a termeléshez szükséges nyersanyagim- port mekkora része takarítható meg például a keletkező ipari — és háztartási — hulladékokból kibányászott, visszamentett, s újra fel- használhatóvá tett anyagok révén. Egy-két százalékos megtakarítás az anyagim portban a népgazdaság számára 12—14 milliárd forint értéket eredményez. S az import a jobb hatásfokú hulladékgazdálkodással is jelentősen csökkenthető. 12—14 milliárd pedig nagy összeg. Ebből, ha egy új lakás árát félmillióba számoljuk. 26—28 ezer lakás építhető fel. A hulladékok eddiginél jobb hasznosításában rejlő lehetőségek kifogyhatatlanok. Jelenleg az úgynevezett másodlagos nyersanyagként (tehát bizonyos kezelés, munka után újra felhasználható anyagként) számításba vehető fém-, papír- és texttil- hulladéknak csak alig több mint a felét menti vissza a hazai gazdaság a termelés^ számára. A fémhulladéknak még aránylag a nagyobb része (55—60 százaléka) jut vissza a kohókhoz. (Főleg a< vas. de a színesfém már kevésbé.) A textilhulladékoknak, viszont már csak a töredéke hasznosul újra. a hulladék 10—12 százaléka, A kiselejtezett gumi és a fá- radtolaj pedig eddig szinte teljesen megsemmisült, mindössze 4. illetve 2 százaléka jutott vissza regenerálás után a felhasználókhoz. A FÉM-, PAPÍR-, TEXTIL-, gumi- és fahulladékok meg nem mentett részével óriási értékek mennek veszendőbe. Például az 1977tárnyi erdőt mentett meg a kivágástól: egy ugyanekkora erdőt viszont hagytunk elpusztulni. sorsára hagyva a szemétbe került papírt. Továbbá egy tonna vashulladék 4 tonna vasérc és az ennek feldolgozásához szükséges 2 tonna feketeszén megtakarítását teszi lehetővé. Vagy pl. a hulladék alumíniumból tízszerte kevesebb villamos energiával állítható elő új aluminiumtus- kó. mint bauxitból. E kiragadott példák nyomán is érv demes végiggondolni, hogy az anyagtakarékosságnak mekkora lehetőségei rejlenek a hulladékokkal való bánásmód ésszerűsítésében, a hulladékán vágok jobb megbecsülésében. A műhelyek kollektívái, a szocialista brigádok, ifjúmunkások verseny vállalása lehetne a területük hulladékgazdálkodása feletti védnökség. Hatalmas értéket lehelne pl. megmenteni azzal, ha megszerveznék, hogy a különféle értékes anyagok hulladéka ne keveredjen össze a műhely, a gép takarításakor. Érdemes lenne külön-külön gyűjtőedényt felállítani a színesfém-, a vas-, a műanyag-, az alumínium-, a papír-, s az üveghulladékoknak az ipari munkahelyeken, a műhelyek sarkában, az építkezéseken, így nem kellene az anyagokat szétválogatni, azok nem szennyeznék egymást, s ezzel gyorsabbá válhatna a begyűjtés, olcsóbbá az újrahasznosítási folyamat megindítása. Igaz, van teendő népgazdasági szinten is: a hulladékok begyűjtési, tárolási, újra feldolgozási kapacitását növelni, bővíteni kell. Ezekre készülnek a tervek. Ezek mellett azonban valamennyi vállalatnál, a népgazdasági beruházásokra nem várva, azok nélkül is. meg lehet kezdeni az ésszerű hulladék- gazdálkodás fejlesztését, kiépítését. ELVÉGRE A VISSZAGYŰJTÖTT értékes anyagok nemcsak a népgazdaság im- portterheinek csökkenésén keresztül érintik kedvezően a lakosság életszínvonalát, hanem konkrétan úgy is. hogy — az értékesített, válogatott. nagy mennyiségű hulladék új bevételi forrást nyit a vállalatok számára, növelve a vállalati eredményt. Űjításról, újítókról beszélni nem ritkán éá nem is kevés helyen ma sem könnyű még. A dolog tulajdonképpen érthető: Ha egy gyár (egy újító, egy újítókollektíva) netán nagy horderejű újításokkal rendelkezik, amelyek — tételezzük fel — már a megvalósulás, a teljes kidolgozás közelében vannak, akkor aligha lesz bolond ezekről másoknak (hát még a nyilvánosság számára !) beszélni. És főleg nem részletesen. Mert megeshet, hogy ellesik az ember tudományát. s mire észbe kap, már késő: kirepült a fészekből a madárka — s mosnak csicsereg. Lehet persze fordított is a helyzet: nem megy. vagy csak nagyon lassan döcög az újítás szekere. Ha ilyen helyen érdeklődsz ez ügyben, szintén számíthatsz rá. hogy rövid úton — vagy esetleg udvarias mellébeszéléssel —: elutasítanak, más témát javasolnak. Bevallom, amikor egy alkalommal a „Kisbervában”, a Finomszerelvénygyár Hevesi Gyárában jártam, és néhány beszélgetés kapcsán szóba került ez is. kicsit úgy éreztem magamat, amiről úgy szokás beszélni, hogy ..darazsat ültettek a fülembe’. És nem azzal, hogy hétpecsétes újítási titkokat őriznek, hanem éppenséggel fordítva: nincs, vagy csak nagyon kevés mondanivalójuk lehet az újításról... Mivel pedig legjobb az egyenes beszéd, a következő alkalommal megkérdeztem: — Jól értettem a múltkor, hogy hadilábon áll az újítás a Kisbervában? A kérdés olyan körben hangzott el, amely mindenképpen illetékes a válaszadásra. Ott volt Vass Tibor igazgató, ott volt Sinka Ferenc párttitkár (pontosabban: az új tanévtől a párt- főiskola hallgatója). Borbáth Sándor műszaki osztályvezető, a gyár újítási kérdéseinek szervezője és irányítója, és nem utolsósorban Wittib Péter, aki az elmúlt évben elnyerte a kiváló újító cím ezüst fokozatát. Tizenkét kitüntetés Sorban egymás után ők adtak választ a kérdésre és más-más megfogalmazásban, különböző oldalakról megközelítve, de végül is egybehangzó volt a vélemény. — Kern. Szó sincs itt semmiféle hadilábról újításügyben. Wittib Péter, a gyár technológusa: ben begyűjtött 155 ezer tonna papírhulladék 2 ezer hek- Gerencsér Ferenc-----------------------------------------------—-----------------------------------------------;------------> A ugusztus 19-től OMÉK Az augusztus 19-én nyíló országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás területen építik a pavilonokat. Bemutatják a faszerkezetes állattartó istállót is. amely higiéniai, anyag takarékossági s/cmponlból is megfelel a kor követelményeinek. Képünkön: a ME- ZÖFA scrlésistálló kutricait a dallasi Fehér Akár Tsz szocialista brigádja állítja fel. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc felv. — KS) — A múlt évi eredmények alapján tizenketten kaptunk kitüntetést újításokért. Borbáth Sándor: — Évente átlagosan öt és tíz között van az újításaink száma. Ezeknek kb. 50 százalékát fogadják el. ami azt jelenti, hogy megvalósulnak, bevezetik őket. Ez — tekintettel a körülményeinkre — nem rossz, elégedettek azonban mégsem vagyunk, jóllehet. most e téren javulást tapasztalunk. Ehhez — illusztrációként — egyelőre ..csak" annyit, hogy gyárunkban az 1979-ben elfogadott újítások eredményeként pontosan 76.9 792 forint volt á megtakarítás, a kifizetett újítási díj pedig 33 696 forint. Vass Tibor: — Lehet tehát, és tudunk is újítani. Más kérdés, hogy a hozzá nem értők újításról hallva — többnyire nagy dolgokat várnak, és mi ilyet nem produkálunk, a helyzetünkből adódóan nem is produkálhatunk. .. Sinka Ferenc: — Ez a helyzet az egri gyár vezetői es szakemberei, valamint a hevesi vezetők előtt is ismei-etes. Arról van szó. hogy fiatal a gyár. fő profilunk, amelynek gyártását éppen az elmúlt évékben kezdtük meg. az autóbusz- ajtóműködtető kitűnő svéd licence alapján készül, itt a konstrukció, a technológia adott, aligha lenne ésszerű hozzányúlni. Más: fejlődésben levő gyáregységről van szó, és ennek megfelelően az új ítomozgalom gyerekcipőben jár, és az az igazság, hogy nem dúskálunk szellemi energiában sem. hiszen többségében olyan emberekkel dolgozunk, akik nem is olyan régen még a mezőgazdaságban, a háztartásban vagy az élet egyéb területén igyekeztek boldogulni — az iparhoz azonban kevés közük volt. A kínálat: 53 téma Borbáth Sándor: — Ez így van, de bizonyos az is, hogy a legjobban felkészült mérnök dolgaiban is lehet találni lehetőséget jobbításra, praktikusabb megoldásra. Lényegében erre alapozzuk újítási terveinket is. ez évben például 53 témát kínáltunk az újítóinknak. A lehetőségeket ez már magában foglalja, szerepel a brigádvállalásokban, és a múlt évi példa is mutatja: siker esetében az anyagi és erkölcsi elismerés nem marad el. Vass Tibor: — Ez így igaz. a lehetőségek korlátozott voltáról mégsem feledkezhetünk meg. Adotl a két alapvető dokumentáció: egyik a konstrukciós rajz, amely meghatározza, hogy milyet gyártsunk, a másik a technológiai utasítás, ez viszont azt írja elő. hogyan kell megcsinálni. A gyártmány és a gyártás kérdéséről van tehát szó. ezek adottak, de mégsem jelentik azt. hogy ne kerülhetne sor konstrukciós vagy technológiai újításra. Ez azonban nálunk egyelőre még csak lehetőség. .. Borbáth Sándor: — A mi lehetőségeink közt gyakorlatilag — legalábbis az én véleményem szerint—. a fő tevékenység, a termelés mellett az újításokhoz nagyobb teret biztosit a munka másik, a jó értelemben vett kiszolgáló oldala, ahol az energiabiztositás, a gépek karbantartása, a szerszám- gyártás és a munkavédelem található például, és ez lényegeben tág terel nyit az újítási szándék számára. Olyan témakörök* ezek, amelyekben — mint már mondtuk — lehet és érdemes újítani. Nem elveszett ügy Wittib Péter: — Ha nem lenne érdemes, aligha foglalkoznánk vele annyit és annyian, arról nem is beszélve, hogy ellentmondásba kerülnénk például a brigád vállalásokkal. Sinka Ferenc: — Neked könnyű, tavaly harmincezret felemeltél... De tréfán kívül — nem elveszett ügy ez itt egy percre sem. hiszen napjainkban az ésszerűsítés, az újítás szerepe hallatlanul megnőtt a jelenlegi gazdasági körülmények között. Minden. ami előnyt jelent a régivel szemben, rendkívül fontos! Borbáth Sándor: — Illusztrációként ehhez: Ebben az évben eddig nyolc újításunk van. Ezek közül egyik Török Zoltáné. A másik : az ajtóműködtetőhöz készülő hengerfedelet eddig kézzel sorjáztuk”, ami a gyártmány peremén maradó apró részecskék eltávolítását jelenti. Kristóf János szerszámkészítő e kis kitüremkedések leborotválására egy fémhüvelyt készített, amelyen csak át kell vezetni a ..szakállas" hengerfejet, s a sorjázás ezáltal gyorsan és tökéletesen megoldódik. A megtakar,itás 22 815 forint. Kérdeztük, hogy jutott eszedbe? — Láttam, hogy kínlódnak vele. gondoltam, lehet ezt egyszerűbben is. Biztos, ami biztos, de. . . Vass Tibo-r: — És persze, sok mást is. Ennek ellenére döntő, hogy nálunk teljes gyártástervezet, illetve folyamat van. mindent előírnak — mit, hogyan, mennyi idő alatt, még azt is, mit milyen szaktudású munkás csináljon. Ez lenne tehát a „hátrányos” helyzet az újító számára. A lehetőség azonban már kezdődik ott, hogy maga a tervező többnyire olyan gyártás-, művelet-, vagy technológiai tervet ad ki, ami „biztos”. Ez azt jelenti, hogy az a bizonyos alkatrész jó minőségben, különösebb probléma nélkül legyártható, de nem elképzelhetetlen, hogy esetleg gyorsabban is elkészíthető... Vagy: mondjuk eltelt néhány év a tervezés óla, és közben — éppen a gyakorlat megszerzése által — új. jobb elképzelés születik. Mindenesetre nem túlzás, ha azt mondom, nálunk a vállalat nemcsak buzdítja dolgozóinkat az újításra, de minden lehetőséget meg is ad ahhoz, hogy valaki elképzelését megtervezze, kivitelezze. bent a gyárban, a gyár eszközeivel. Szóval a gyár számlájára. A hevesi „Kisbervában" tehát: lehet és érdemes. B. Kun Tibor Termékbővités a Pattinka-üzemben 900 ezer tasak sósrudacska Kuvaitnak A gyöngyösi áfe&z 1.974 óta foglalkozik a népszerű sósrudacska, a Pattinka gyártásával. Az üzem. — ahol most karbantartási munkálatokat végeznek. — az idén tízmillió-négyszáz- ötvennyolcezer tasak sóspál- cikát gyártott 35 és fél millió forint értékben. Ebből a mennyiségből 300 ezer tasa- kot exportáltak Kuvaitba és a tervek szerint még az idén továbbá 600 ezer tasakkai küldenek sós ropog tat ni valóból a távoli Országba. Egyébként a közeljövőben harminckétmillió forint ráfordításával üzembe helyeznek egy újabb gépsort, amellyel sós teasüteményeket gyártanak majd. tNMümfá 1980. auguiaius IX, »ser«»
