Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
Amíg van szabod fuvarkapacitás... Ütemes vasúti áruszállítást! MUNKACSÚCSOK NÉLKÜL Még nincs ído a piiienisre A korábbi években ilyenkor, augusztusban már az őszi forgalom miatt főtt a vasutasok feje, most a számítások szerint egész évben szabad fuvarozási kapacitással rendelkezik a MÁV. Az első félévben 1 millió tonnával kevesebb árut adtak fel szállításra a termelő üzemek, vállalatok, mint a múlt év első felében. Eny- nyivel maradt el a vasút a szállítási terv teljesítésétől és ezt az év végéig aligha tudja pótolni. Több árut szombatra, vasárnapra ' V 1 A hét munkanapjain kiÍ egyensúlyozott a vasúti szállítás, naponta 310—330 ezer , tonna árut fuvaroz a vasút. Sajnos ennek csak egy töredékét adják fel a vállalatok a hétvégeken — a hétköznapi árumennyiség 30—40 százalékát —, ami egyenetlenné, kiegyensúlyozatlanná teszi a fuvarozást, A vasúti kocsik napokig a csorognak kihasználatlanul, ez hátrányosan hat a következő hét első munkanapjainak teljesítményére is. Csak látszólagos az ellentmondás, hogy a szabad kapacitás hangsúlyozása mellett a MÁV-vezérigazgató- ság illetékesei a hét végi ra- I kodások növelését saorgal- j mázzák: most lehetne ideá- í lis körülmények között le- 1 bonyolítani a belföldi áru- l szállításokat, ősszel mér a mezőgazdasági termények szállítása jobban igénybe veszi majd a kocsiparkot, később pedig a kiszámíthatatlan téli időjárás okozhat f Energiatakarékos villamos berendezések és háztartási gépek gyártását kezdte meg a Villamos Berendezés és Készülék Művek. A DIL- jelzésű, új olvadóbiztosítócsalád országos elterjesztésével például évente 35 ezer megawattóra elektromos energiát takaríthat meg a népgazdaság. i Az esti csúcsfogyasztás 1 csökkentése a cél, amelyet fennakadásokat a közúti és vasúti szállításokban. Több árura számítottak . 7 7 Az év elején hozott energiatakarékossági intézkedések nyomán arra számítottak, hogy a gépkocsik üzemanyagköltségének emelkedése miatt a vállalatok, a szállíttatok jobban meggondolják, hogy mivel szállítsanak: gépkocsival, vagy az 50—60 százalékkal olcsóbb tarifájú vasúttal? Sajnos a fuvaroztatók egy része nem látja be a vasúti szállítás gazdasági előnyét. Igaz, olyan tényezők is közrejátszottak, mint az építőipari beruházások 3,5 százalékos csökkentése, ezzel tetemes mennyiségű építőanyag-fuvarozás maradt el, de van olyan tényező is, melyet a vasútnál hagytak figyelmen kívül: érezhetően csökkentette a szállításokat, hogy egyes gyárakat, feldolgozó üzemeket a nyersanyagforrások közelébe telepítették. Ez a helyzet a cukoriparnál. A kábái Hajdúsági Cukor- művekbe a répát nem kell messziről szállítani, 60—70 kilométeres körzetből a tsz- ek fuvareszközével kerül Kabára. A takarmányfeldolgozó üzemek is ott létesültek, ahol a takarmány megterem. Az okos tervszerű lépések eredményeként jelentős fuvarkapacitások szabadultak fel. Segítenek a komplexbrigádok A Körösök vidékén pusztító árvíz szinte minden gazdasági ágazatra bokros tennivalókat ró. Sok száz vasúti kocsit köt le a védekezés, tartalék személyvopéldául a hangfrekvenciás központi vezérlés megvalósításával segítenek elő. A karbantartást nem igénylő, hanghullámmal vezérelt elektronikus jelfogókat jö- vőre kezdi gyártani a VBKM. Győr után két év múlva a fővárosban és környékén is bevezetik az új üzemirányítási rendszert, amellyel 50—70 megawattal tehermentesíthetik az esti csúcsterhelést. nati szerelvények állnak készenlétben, hogy a kitelepített lakosságot elszállítsák. A MÁV-nál azonban már azt mérlegelik, honnan, mennyi építőanyagot kell heteken belül az árvizsújtotta területre szállítani, hogy még a tél beállta előtt felépüljenek a rombadőlt otthonok. A Sarkadi Cukorgyár körzetéhez tartozó répaföldek szintén víz alatt vannak. Csak az ár elvonulása után becsülhetik fel a károkat és dönthetnek arról, hogy a gyár ellátásához szükséges cukorrépát az ország melyik vidékéről szállítsák Sarkadra. Ezekhez a szállításokhoz is soron kívül biztosítják majd a vasúti kocsikat. Az őszi forgalom sikere minden résztvevő együttműködésén múlik. A fuvaroztatók, a Volán-vállalatok, a MÁV, — nemzetközi fuvarozás esetén a határállomások személyzete, a vám-, és határőrség közös munkájának eredménye az áru- szállítás zökkenőmentes lebonyolítása. Sok helyen komplexbrigádokat szerveztek vagy szerveznek, a legelterjedtebb formája ennek a MÁV és a Volán brigádjainak szerződéses együttműködése, de hasznos volna, ha minél több fuvaroztató is csatlakozna ehhez a kezdeményezéshez. Nemzetközi fuvarozás — megszorítással Exportszállításaink — nemzetközi síkon — két fő irányban történnek. A Szovjetunió és Olaszország felé. Mindkét irányban az a helyzet, hogy a külföldi vasutak nem képesek mindig olyan ütemben átvenni és további tapi az árut, mint.ahogy a magyar szállító partnerek küldenek. Ez különösen az év végi torlódások esetén okozhat komoly nehézséget. A rakodásokat szigorúan rangsorolják, az élőállat, vagy gyorsan romló küldeményeket soron kívül szállítják. Az olasz kikötőkből a tengeren túlra irányuló szállításokat a hajók indulási idejével egyeztetik. Havonta 950 ezer tonna exportárut továbbít a MÄV, ezért fontos, hogy a fuvaroztató vállalatok előre számoljanak azzal, hogy szállítmányuk esetleg hetekig fog átvételre várni. Az exportra dolgozó vállalatok gondosságén és előrelátásán múlik. hogy rajtuk kívülálló okokból — ne érje hazánkat anyagi veszteség. CB. ÍJ Az energiatakarékosság jegyében Új villamos Kévéséi a másod- és A halállomány védelmében Levegőztetik a főcsatornát Az augusztusi áradás következtében folyamatos vízromlás lépett fel a Hortobágy—Berettyó csatornában. A víz oldottoxigén-tartalma erősen csökkent, szervek anyagokkal telítődött, így nem biztosítja a halállomány -számára szükséges oxigént. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, a főcsatorna gazdája ezért ideiglenesen megszüntette a környékbeli halastavak vízpótlását a Hortobágy—Berettyóból. Miután a víz csökkent oxigéntartalmával még hosszabb ideig számolni kell, a 330 hektárnyi halastavak vízellátását ideiglenesen műszaki létesítményekkel, a nagykunsági öntözőrendszerből oldják meg. Az igazgatóság — együttműködve a Debreceni és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság szakembereivel — egyéb intézkedéseket is tett a halállomány védelmére: a víz oxigéntartalmának dúsítása érdekében a főcsatorna apavári hídjánál levegőztetőberendezést helyezett üzembe. (MTI) A rendkívüli időjárás miatt, bár ígéretes eredménnyel, mégis háromhetes késéssel érett be a gabona. így az aratás tovább tart megyeszerte. A korábbi folyamatos esőzések miatt a földek nagyon átáztak és a betakarító kombájnok jelentős taposási kárt okoztak. Az őszi árpát július 18-ra és a korán érő búzák egy részét is a fél év végére betakarították Heves megye , gazdaságai. Esek helyére 'zömmel másod- és tarlóvetés került. A közős gazdaságok az idén 650 hektáron vetettek főleg takarmánykeveréket: gyorsan beérő napraforgós csalamádét, szudáni füvet, takarmánycirkot és kölest az üresen maradt gabonal’öl- dekre. Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy csaknem száz hektáron vetettek a gazdaságok gabona után uborkát és késői érésű káposztát is. Az idén a tavalyinál lényegesen kevesebb a másodvetés, miután a gazdaságok augusztusban már nem kockáztatnak vele. Bizonytalan ugyanis a beérésük és a fokozott takarékosság miatt nincs is vállalkozó kedv. Az üzemekben arra is panaszkodnak, hogy a másodvetésű terményeknek nincs piaca, mert sem a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat, sem pedig a Hatvani Konzervgyár nem tart rá igényt. Tavaly más volt a helyzet. Akkor a kemény, hó nélküli tél és a májusi kánikula után kevés gabona, valamint takarmánynövény termett, így nagyobb szükség volt a korán betakarított gabona után 2300 hektáron tarlóra vetett növényekre. Most viszont a rendkívül csapadékos, napfényben szegény tavasz és nyárelő után minden növény egyszerre érik. így a betakarítási csúcs is hamarabb jelentkezett, ami csökkentette a másodvetések lehetőségét. Egyébként a gabonaaratás jól halad, a búza 65 százaléka már magtárakban van Heves megyében. Nehezen haladnak viszont a Tisza menti részeken, főleg Sarudon és Poroszlón, valamint Eger farmoson, ahol belvizes ... s ahonnan lekerült a bűz: Még néhány napi vágni- való búza maradt hátra ott- jártunkkor a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz szántóföldjein. Ügy hinné az ember, ilyenkor mindenki megkönnyebbülten felsóhajt a gazdaságban. — Ma már az aratás nálunk egyáltalán nem olyan „feszítő” feladat, mint amilyen volt a közelmúlt években is — halljuk dr. Nagy János műszaki főmérnöktől. Tulajdonképpen „gépkérdés” az egész, mondhatnánk. De hát várhatnánk mást a gépészmérnöktől, nem? — Ezt a feladatot, az aratást már mindenki érti és tudja is nálunk — toldja meg az előbbi summázást dr. Kocsis István termelési főmérnök. — Az embereket sem kell biztatni, tudják, hogy minden percet ki kell használni. Az aratásnak azonban van valami olyan hangulati környezete is, amit még a kaszás, arató-koszorús és ara- tó-bálos időkből hoztunk magunkkal. Az „életet” gyűjtötték be, tartotta a hajdani vélekedés. — Most aztán ölbe tett kézzel, nagy nyugalomban lehet várni a szüret időszakára? A kérdésre nagyon gyorsan érkezik a válasz: — Annyi a munkánk, hogy ha kétszer ennyien lennénk és ha még több gépünk lenne, akkor sem kellene senkit tétlenségre kárhoztatni. Mondják ezt ott. ahol több mint félszáz erőgép található, ahol a munkagépek sem hiányoznak, és ahol csak ámuldozni lehet a tagok több százat kitevő létszáma hallatán. a tarlóvetés táblák is vannak. A közös gazdaságok learatták a tavaszi árpának is több mint a felét, amely az idén ugyancsak megkésve érett be. A nagyüzemekben továbbra is segítik egymást a betakarításban. Ahol már előbbre tartanaik a munkákkal, ott a felszabaduló kombájnokat átcsoportosítva mások rendelkezésére bocsátják. Az utóbbi napokban a kánikulai meleg hatására csökkent a búza nedvességtartalma és jelenleg 13—15 százalékos. Jó termést ad a magborsó is, me- lyett most gyűjtenek be An- dnrnaktályán. Kerecsenden, Hatvanban, Hevesen, valamint a Füzesabonyi Állami Gazdaságban. A szatmalehordás után, amely mindenütt meggyorsult. folyamatosan végzik a tarlóhántást és a talaj-előkészítést az őszi vetésekhez. Nagy munkát ad ez, főleg a taposási károk miatt, nem beszélve arról, hogy a betakarítással párhuzamosan végzik. Ezért nagy körültekintést és szervezettséget igényel. , ott már Kovács Vince John Mi olyan sürgős ebben a mintegy nyolcezer hektár területű nagyüzemi gazdaságban? * Az elszámolás gyorsan megy. A férfiak mind gépen vannak. De nem ám úgy, hogy a traktoros és a gépkocsivezető! — Mondtuk, a kőbánya leáll, a.z építőcsoport sem habarcsot kever, téglát rak, hanem mindenki ki a határba. Most ezt kell csinálni, mert a nagyobb érték a döntő. — Es az emberek tapsolva, hurrázva hagyták ott a fejtőkalapácsot, a malteros- kanalat? — Néhány kisgyűlést azért szerveznünk kellett. Egyik- másik méltatlankodott is, hogy nem azért tanult ő szakmát, hogy a szőlőben... De hát a nyíltan kimondott szó csak használt náluk is, Ha metszeni kell a szőlőt, akkor azt metszeni kell. De most azt mondtuk, inkább nőjön még néhány centit a fű a tőkék között, mert most az őszibarack a • legfontosabb és a szalmabehordás. Igen, a gyümölcs. Kezdődött a cseresznyével és a meggyel, most a őszibarack idejét élik, aztán a szilva következik, a végére pedig marad a szőlő. Rázzák a gyümölcsöt. — Olyan a termés meny- nyisége, hogy kézzel nem győznénk a leszedését. — De hát az ára... ! — Aránylag így is jó árat kapunk érte. De gondolunk a fogyasztókra is, a háziasszonyokra is. Kiválogatunk mindig annyi piaci értékű gyümölcsöt, amennyire igény van. A környező nagyobb üzemekbe elvisz- szük, ott kedvezményes áron kimérjük. Például az Izzóban. Csak szóljanak, visz- szük az őszibarackot. — Csak a szépet lehet elsorolni a gyümölcsösükről? — Hát... ! Van egy jókora terület, amibe annak idején, még az elődeink diófát ültettek, hogy azzal alig lesz munka. Így igaz, de még termés se volt rajta, tavaly sem, még egy kilónyi diót sem tudtunk leszedni. De a fa sem akar nőni, tehát még a fáját sem tudnánk értékesíteni. Az a terület csak legelőnek való. Most tehát minden „gyalogmunkást” — az asszo- . nvok népes laborét — a gyümölcsösök kötik le. Lenne pedig zöldmunka a szőlőkben is. de arra csak elelcsípni tudnak egy-egy napot. * Mindenki dolgozik. Méghozzá úgy, hogy ugyancsak kell igyekeznie. Szívességből még egy fillért sem fizetnek ki senkinek. Hordják a szalmát, végzik a talajmunkát, permeteznek megállás nélkül. Még az a szerencse, hogy a dolgozók száma megnövekedett, mert sokan visszajöttek olyanok, akik néhány évvel ezelőtt, az előd-tsz-ek kritikus szakaszában máshol próbáltak szerencsét. — Ügy volt, hogy 1980-ra ml is szőlőkombájnt veDeere-je nyomán fordul % (Fotó: Szabó Sándor) szünk, mert a szüretre nem tudtunk volna elég embert összeszedni — halljuk a főmérnököt. — El is vittük a pataiakat a szőlőkombájn munkájának megtekintésére. Hadd szokják a gépet. Azt mondták, jó gép ez, hadd jöjjön hozzánk is. De egyelőre leálltunk a vásárlással, mert van emberünk elég. A gépek. Minden rendben van körülöttük? — Igen — kapjuk a választ. — Az aratáskor is csak egyetlen esetben kellett állnia egy napra az egyik gépnek, mert el kellett menni az alkatrészért. A KITE keretében ez a feladat jól oldódott meg. Ha a szőlőhöz is lehetne egy komoly alapgépet beszerezni, akkor sokkal jobban éreznénk magunkat. Szóba hozzák, hogy a csehszlovák gyártmányú, fiagy ' teljesítményű " traktor sokat tud; de hát alkatrészt kapni hp?zá,.’,„ !?, ■ ■* Tetszik,. nem tetszik, ahogy fogy a -munkaerő, az ember a gazdaságban; úgy kell a gépekre bízni a munkákat. Például a szalma kazlazását, Milyen, egyszerű munkának látszik. — Ma már néhány idősebb ember ért csak a kazalrakáshoz, tehát azt mondtuk: a kazlak nem lesznek szépek, a veszteség is lesz vagy húsz százalék, de hát mit lehet csinálni ? — Becsülete lett újra a szalmának? — Már nem égetjük el, mert az állattenyésztésben nemcsak az almozáshoz használjuk fel a búzaszalmát, hanem az etetéshez is. Másodvetés? Nem. Akkor nincs idejük az őszi talajmunkákra. Különben is, ha kisebb területen nagyon bel- . terjes módszerrel termesztenek .silót; elérik'a céljukat. Szántás?;'Csak. a’ tavasziak alá. A tarlóra talajlazító- val mennek rá, amit „házilag” készítettek el, aztán a tárcsázás következik. Vetésváltás? Igen. igen, igen. Nagyon jók a tapasztalataik, és most már tudatosan törekszenek a vetésváltás elérésére, ha a klasz- szikus vetésforgót nem is tudják megvalósítani. — Könnyű a mezőgazdaságban — jegyzem meg. — ősszel elkészítenek egy tervet, aztán mindenki tudja a dolgát, ahogy jönnek a hónapok egymást követően. — Ha így lenne, nagyon jó lenne. Az alapterv azonban a napi tennivalókat nem dönti el. Ma is fél kilenckor három gépet vettünk ki a szőlőből, mert... máshol kellett jobban. * Mondjuk, nagyüzem, de olykor még a kisüzemi módszerekre gondolunk. azok élnek bennünk továbbra is. Pedig a patai példa is igazolja, hogy a mezőgazdaságban is el lehet érni az egész éven át tartó egyenletes termelői munkát. Nincs -szükség a nagy kapkodások utáni nagy semmittevésekre. Folyamatos termelés. Ismerős a fogalom? G. Molnár Perea«
