Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

Rugalmas termelés Szabályozási, szemléleti, tárgyi hiányuknak egyaránt részé van abban, hugy a termelőágaza­tuk arukiboesatása nem igazo­dik kellő rugalmassággal a pia­ci igényekhez, a felhasználói szükségletekhez.. A változtatás e helyzeten éppen ezeri nem puszta elhatározások függvé­nye. annál inkább leltet sokré­tű cseiektes eredménye. MEG NAPJAINKBAN IS — érték alapjan számítva — tíz százalékkal részesednek a gép- és berendezésipar termeléséből azok az áruk. amelyek készítését, első íz­ben 1959-ben vagy korábban kezdték meg. S egészen másnak látszó, valójában azonos értelmű eset: a vegy­ipar egy év alatt 228 új termékkel lépett piacra, ami önmagában' örvendetes, el­ismerésre érdemes. Ám ez­zel együtt az új árucikkek aránya a teljes termelésből az egy százalékot sem tette ki. További példa arra. hogy nem elszórt, . hanem sajnála­tosan jellemző akadályop tö­rik meg gyakran a lendület: a szövőgépek állásideje az üzemidő 14 százalékát érte el egy esztendő átlagában a textiliparban, ám azon be­lül a gyapjúiparban már 28 százalék volt. s ugyanitt az automata szövőberendezések az üzemidő' 41 százalékában álltak tétlenül. A rugalmas termelés sok­féle részteendő eredménye, de természetes., hogy a ru­galmasságnak is korlátái vannak., Többnyire nem le­het elvárni egy műszeripari cégtől, hogy állítson elő fémtömegcikkeket. így bú- torvasalásokat. mert azok igencsak kelendőek lenné­nek. Az viszont jogos kívá-, na lom. hogy a cég i gyekez­zék technikai, technológiai eszköztárát rugalmassá for­málni. Rugalmassá, azaz ké­pessé arra, hogy amikor a fölhasználok úgy- igénylik, akkor alkatrészek nagy tö­megét termeljék meg. ami-- kor pedig a legkeresettebb műszercsaládra futnak be a rendelések, - akkor rövid idő alatt az kerüljön le a gyártósorokról. Jogos kívánalomról ír­tunk az előbbi bekezdésben, s hogy tényleg jogos lehes­sen. hozzá kell tennünk a következőt: elengedhetetlen, hogy a rugalmasság kifize­tődőnek bizonyuljon, a be­vételek tükrözzék tehát a tel jesítményt, legyen az áru vagy szerviz, alkatrész vagy berendezés csekély értékű, esetleg ellenkezőleg. nagy pénzbe kerülő holmi. Nem ez volt a helyzet, ilyesfajta előnyöket nem élveztek azok a cégek, amelyek a korábbi szabályozás körülményei kö­zepette is megpróbáltak ru­galmasak leírni. A szabályo­zás tökéletlensége — az: ér­dekeltség és az ösztönzés hiánya — s a termelő ké­nyelmessége összetalálko­zott. ráadásul tovább fokoz­ta ezt a hatást az objektív adottságok némely elemé­nek gyengesége. AZ ELEMZÉSEK AZT mu­tatják. a gépgyártásban ál­talában nem gond a rugal­masan fölhasználható tech­nikai eszköztár, hanem — gyakran — az a baj. hogy a gyors váltásokat a terme­lési folyamat egy-egy pont­ja akadályozza meg: a felü­letkezelés hiánya vagy sze­rény kapacitása, a festőmű­hely korszerűtlensége, egyet­len nagy teljesítményű saj­toló nélkülözésé stb. Amiből arra következtethetünk: jó néhány termelőhelyen fi­gyelmes vizsgálódás eredmé­nyeként csekély — viszony­lag szerény — ráfordítások­kal igenis kialakíthatók a rugalmas árukibocsátás fel­tételei. A tapasztalat viszont arra figyelmeztet: a vállala­tok vagy a meglévő tech­nikai. technológiai alapok­hoz szabják .hozzá a gyárt­mánytervezést — konzervál­va ezzel a nehézkességet, s vele az elmaradást a nem­zetközi piaci követelmé­nyektől —. vagy teljes körű fejlesztést óhajtanának meg­valósítani. Talán középút nincsen? Vitathatatlan: nem elég. ha úgy határoz a. termelő, hogy njegpróbál rugalmas lenni Ehhez feltételek szük­ségesek; előgyártmánvok. könnyen ,— és a tömegterme­lés következtében —, ol­csón beszerezhető kiegészítő gépfelszerelések, szerszá­mok stb. kellenének. A fej­lesztési irányok napjaink­ban azt mutatják, hogy el­sősorban a szakosított rész­egység- és alkatrészgyártás fejlesztésében rejlenek nagy lehetőségek a feldolgozó ágazatok rugalmasságának fokozásá hoz. NINCS RUGALMAS ter­melés az igények ismerete nélkül. A lassúság' a rugal­masságban: fából vaskari­ka. Olykor mégis sikerült, sikerül elérnünk. A hazai textilipar például a vevő kérte kimintázást háromszor annyi idő alatt valósítja meg. mint legerősebb kül­földi versenytársai; s ezzel együtt még a rugalmas — divatot követő — területek közé tartozik! Ami általáno­sítható esetként erőteljes figyelmeztetés arra. ott tar­tunk-e lehetőségeink kama­toztatásában. ahol lehet­nénk? S ahol lehetnénk a termelés rugalmasságában, az még mindig eléggé el­marad attól. ahol kellene, hogy legyünk. L. G Nemzetközi szakkiállítás Jól csomagolni a jót is Tíz nap múlva, az Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítással egy- időben rendezik a kőbányai vásárvárosban a BUDA- TRANSPACK ’80 elnevezésű nemzetközi anyagmozgatási és csomagolástechnikai kiál­lítást. A vásárközpont C pa­vilonjában és a környező szabad területeken, kapcso­lódva a másik kiállításhoz is. az élelmiszeripárban el­ért csomagolástechnikai ered­ményekről ad számot első­sorban a bemutató. Szere­pelnek természetesen itt' a korszerű raktári csomagoló­eszközök', állványok, csoma­gológépek és az anyagmoz­gatás legújabb eszközei is. A Magyar Hajó és Darugyár például bemutatja teljes kon­ténerválasztékát. a Hajtó­művek és Festőberendezések Gyára pedig új konvejor tí­pust állít ki; ennek sorozat- gyártását az idén kezdik ei. Utoljára 1978-ban rendez­tek hasonló kiállítást: a BUDATRANSPACK '78-ra 137 vállalat érkezett újdon­ságaival. s mintegy százezer érdeklődő tekintette meg a kiállítást. Hasonló számú résztvevő várható ezúttal is. Megyénket a fémcsomagoló eszközöket gyártó vállalat, a Mái ravidéki Fémművek képviseli a bemutatón, első­sorban azzal a céllal, hogy a hazai és a külföldi szak­emberek előtt bemutathassa gyártás- és _ gyártmányfej­lesztésének eredményeit, s termékkínálatával jelent­kezzen a külföldi piacokon is. A fémművek, mint a ha­zai fémcsomagolöeszköz- gvártás egyedüli nagyválla­lata. a hazai ellátás mellett nagy mennyiséget szállít kü!: földi megrendelésekre, első­sorban tubusokat és aerosol- paiackokat. A kiállítás jó lehetőség a tapasztalatcserére is. tájéko­zódásra a fejlesztési irányok­ról az igények változásairól. A vállalat termékeinek be­mutatására információs szol­gáltatást. szervezett a vasár Idejére. Nem ígérték, hanem cselekedtek. .. Augusztus 20-ra elkészül Hatvan legnagyobb ABC-áruháza Éppen egy esztendeje, hogy Hatvan bolthálózatának fej­lesztéséről. a felmerülő igé­nyekről beszélgettünk Koncz Elekkel, a Hatvan és Vidéke Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet elnökhelyettesé­vel. Akkor azt mondotta, hogy az áfész — széles szö­vetkezeti összefogással — a rohamosán fejlődő Münnich- lakótclep ellátása végett a Szabadság út sarkán, új, kor­szerű nagy ABC-áruhózat épít, a fedezetet biztosítot­ták. sőt megkezdődött a há­zilagos kivitelezés is: Az építkezési költségekre tíz­millió, forintot irányoztak elő. s további ötmillió fo­rintra van Szükség a beren­dezéshez. az árufeltöltéshez. Külön figyelmet érdemelt az elnökhelyettes kijelentése, miszerint egy éven belül, azaz 1980 augusztusában áll­ni fog a tjáros legnagyobb. 850 négyzetméter alapterüle­tű áruháza. Nos, Koncz Elek társasá­gában az építkezés színhe­lyére látogattunk, s ami elénk tárult, arról győzött meg. hogy az áfész nemcsak ígért, hanem tervét valóra is váltotta. Ottjártunk alkal­mával a hatalmas. tágas csarnokban éppen az eladó­tér padlózatának készítését fejezték be. az ugyancsak szellő:* megfelelő hűtőkapa­citással ellátott raktárakban a villanyszerelésen dolgoz­tak a szakemberek, s a jö­vő hétre csupán a külső csinosítás, a felfutó falazat színezése maradt. Ez egyben annyit jelent, hogy a tetsze­tős, nagy körzetét friss áru­val ellátó ABC-áruház mű­szak,! átadása még augusztus 20. előtt megtörténik, s utá­na nincs más hátra, mint az esetleges hibákat korri­gálni, valamint a legrövi­debb időn belül feltölteni élelmiszerrel, húsáruval, tej- ternjékkel. háztartási szerek­kel. hidegkonyhai és cuk­rászati készítményekkel az üzletet, amely jelentősen te­hermentesíti majd a Dózsa téri ABC-áruházat. Ha már húsáruról, tejter­mékekről említettünk szót. ide kívánkozik annak . a megjegyzése is. hogy a ha­talmas áruház teljes beren- dezését. a Tayl'or rendszerű apparátust a Jászberényi Hűtőgépgyár szállította a hatvani áfész rendelésére. Ehhez csatlakozik az ugyan­csak Jászberényből szárma­zó. nyolc tonna áru tárolá­sára alkalmas mélyhűtőtér. amelyben hosszabb ideig is biztosított a különböző áru­cikkek tartós elhelyezése. Látogatásunk alkalmával azt is elmondottá Koncz Elek. hogy előrehaladott tárgya­lást folytattak több élelmi­szert. vegyianyagot értéke­sítő vállalattal a nyitáshoz szükséges árukészlet bizto­sítása végett, s folyamatban van a nagy létszámú, jó erőkből álló személyzet ösz- szeállítása. (m. gy.) Mentik a vadállományt Az árvíz tetemes vesztesé­get okoz az árterületek vadállományában Szolnok megye Tisza és Körös men­ti területein. A MAVOSZ megyei intéző bizottságának legfrissebb terepszemléjén azt tapasztalták, hogy a sű- rű aljnövényzet közé rakott fészkekből 'az apró szárnya­sok és mezei nyulak nem bidtak ki menekülni, így oaegkoaetlitöe* hetven-íiyolc­vanezer tollas kisfáeán, öt- hatezer süldőnyúl. továbbá négy-ötszáz őz esett a víz áldozatául. A Tisza és Körös menti vadásztársaságok tagjai mo­torcsónakokon járva i$ye- keznek menteni a szigeteken rekedt özeket, ahol pedig nincs remény a riadt állatok kimentésere. ott engedélyt kaptak azok letevésére! (MTI) Es a többiek? 1 iMiu a magasban Lázár József (Fotó: Perl Márton) Augusztus van, süt a nap. fül­ledt a levegő, de a meleg, a nyár mégsem az igazi. Hiá­ba. ez van. ehhez kell alkal­mazkodnunk. Tulajdonkép­pen még örülhetünk, hogy — ha sok késéssel is. de — vegre aratunk, szépen fogy­nak az ősziárpa-táblák, és •már nemcsak halkan me­rünk beszélni rekordtermé­sekről. .. Az is bizonyos azonban, hogy maga az ara­tás képe is megváltozott, össze sem lehet hasonlítani az egyszer volt, hol nem volt kaszásidőkkel. Akkor az aratás megmozgatta az eaész falut, gyakorlatilag minden­ki aratott, kicsik, nagyok, fiatalok, öregek, férfiak, asz- szonyok. Most. hogy a gépek min­dennaposak lettek a földeken is. egy aránylag kis létszámú csapat dolga az .aratás, és ők ezt el is végzik.' És a többiek? Tollal és fényképezőgéppel erre kerestünk választ me­gyénk déli részén. Heves és Kisköre között. Nem kell sokáig keresni: alig hagyjuk el a tárásszék­helyet színes embercsoport­ra figyelünk fel. Meglehető­sen szokatlan képet adnak, amint egy hatalmas búzatáb­lában a kalászok közt boga­rásznak. Illetve: nem époen bogarászás ez.: özv'egv iro­nies Istvárivé mondja el, hogy a hevesi Rákóczi Tsz 9 hektáros vetőmagbúzáia ez. és nekik az a dolguk hosv az idegen szálakat kisvűitöse«- sék. Rozsozásnak is nevezik ezt. szelektálásnak is. A csa­pat tagjai — hevesvezeké- nviek. többnvire nvusdíia- sok. de gyerekek is akadnak köztük a VT —VTT osztálvt most végzettek. Míg a nasv táblát bejárták, sokat gvalo- . goinak, de a munka nem ne­héz. Id Kiss Jenő som fáradt el. csak meesznmiazott Tót húz a korsójából, azután mondja: — Kétszáz forintot is meg tudunk . keresni eav nap aiatt. de oersze csak akkor, ha nemcsak szaporán dolgo­zunk de ió a minőség is Na. eddjg nem volt ránk sok pa­nasz: nődig mostanáig 110 hektárral végeztünk. Nem kell messzire men­nünk. feltűnik egv hatalmas, de magányosnak látszó gén: nagv port csap. amint nehéz tárcsaspraival keresztül- kasul tár be e<*v' nasv táb­lát Néhánv szóra meg a fn. tó kedvéért megáll a vezető­ig bemutatkozik- y a hó And­rás. a komlói Máius 1 Tsz tasia Tőle tudakoljuk, miért kell a tárcsa. — Leeelőfelúiítás — vála­szol. — Száz hektár ió legelő les7 ez. Él por zik a nagv Ráha- Steiser. mi is mesrvünk to­vább mfsnem feltűnik egv hamisítatlan ..hortobáavi” kén: naev csorda tehenész­szel kufvával A szép számú csorda a kiskörei Vörö« Hal­nál Termelőszövetkezeté. Tolvaj, a nyelvét lógató puli q szikár férfié Pe/ké 7st«é«é Munkában a — Sok a tehén, sok a dol­ga? — kérdezzük. — Itt nem az ember dol­gozik. hanem legtöbbet a ku­tya. — Miért, hogy Tolvajnak keresztelték? Nevet az ember, derűsen néz fürge segítőtársára: — Mikor kisebb volt. min­dig elvitte a gyerekek Zokni­ját. cioőiét. tgy lett Tolvaj.. De nem ez a fontos hanem hogy nagvon ió kutya, nem adnám semennyiért. Dél körül jár, .märe Kis­körére érünk. A nagyközség egvik szélső utcájában az ÉMÁSZ egyik nagy ZIL- Simon szerelőgépével talál­kozunk. A gépkocsi vezető mezőkövesdi, Lazar József. Rába-Steiger A villanyszerelő, aki fent/ a kosárban dolgozik. Szabó Pál Harmadik társukkal. Szűcs Pállal iáriák az északi orszáereszt. úira cserélik ki az elromlott égőket és a hi­ganygőzlámpákhoz szükséges kis trafókat. — Van sok munka? — Az bizony mindig akad. így igaz: 'munka mindig van. mindig akad iivenkor, júliusban, aretás ideién is — nemcsak a gabonaföldeken. B. Kun Tibor 1939, augusztus 9-, szomb*l |

Next

/
Thumbnails
Contents