Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-09 / 186. szám
» Magyar krimi - profi módra Bizisten! Teszem hozzá azonnal megerősítésül, jól tudván,’ hogy a mozinéző, aki az elmúlt évtizedek alatt oly sok rossz tapasztalatot szerezhetett a magyar krimikről, a fentebbi címet olvasván, most csak tamáskod- va csóválja a fejét. Pedig az Áldozat című új magyar produkciót, amelyet Dobray György rendezett, bátran megtekinthetik a vérbeli .bűnügyi lórténetíalók is. oly* csekély a valószínűsége. hogy unatkozni fognak. Mert ezúttal az izgalom, a kíváncsiság fölkeltéséhez nem .hiányzik semmilyen elem. A Juhász Sándor és a rendező által irt történetben van különleges egyéniségű — kissé titokzatos, de föltétlenül rokonszenves — nyomozó. Van egy icipicit és bájosan könnyűvérű, ám ártatlan őszinteségével és csábító küllemével lekenye- rező leányzó, aki az előbbiek okán valószínűleg — a bűnözök által is! — megkívánni és -szeretni (?) való. Természetesen van egy kellőképpen utálatos -és félelmetes gyilkos is. (Sárközy Zoltán). .és van egy áldozat.i 1 akiről véletlenül sem árulnék el többet ezúttal. Érdekes a sztori is. amelynek kiindulópontja egy fiatal tudományág: az áldozattan. Kristály nyomozó dr. Aszaló Adóm tudós (Kállai Ferenc) segítségével, ennek alapján szeretné kideríteni milyen típusú nőkre „harapd a negyvenszeres kéjgyilkos. Hogy aztán a legközelebbi áldozat követésével eljuthasson a-tetteshez. A fentebbiekhez csatlakozik a kellő mennyiségű hát- borzongtatás, sejtelmessé«, vérfagyasztás, autós és helikopteres üldözés, szerelem, a cselekmény fordulatossága, a meglepetés, egyszóval igazán minden, amj elengedhetetlen kelléké e műfajnak. Talán csak a csipettel több derűt lehetne hiányolni, annál is inkább, mert a nyomozó .segítőjenek, egy rendőrfotósnak az alakja jó lehetőséget kínált volna erre. ■*» Mindenesetre e filmnél már csak plusz örömet jelent, hogy a rendező milyen NÉGYMILLIÓ DOHÁNYOS „Füstbe mehet” az egészségünk— ne dohányozzunk! AZaídei esztendő a dohányzás elleni küzdelem éve: Dohányzás vagy egészség — válasszon! — tette közzé felhívását az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Megdöbbentő adat. hogy hazánkban mintegy négymillió ember vallja magát rendszeres dohányzónak, s a cigarettafogyasztás az utóbbi évtizedben megduplázódott. Sokaknak „füstbe ment” az egészsége. Szinte hihetetlen, de igaz: Magyarországon a lakosság évente 7 milliárd forintot költ dohányzásra, ugyanannyit, mint nyershús- ra vagy tejtermékre és kétszer annyit, mint friss gyü- - mölcsre. zöldségfélékre. Az Országos Egészségnevelési Intézet orvos illetékesei megszívlelendő tényekről tájékoztatták az MTI tudósítóját: Már a magzat károsodhat a dohányzás ártalmaitól. A dohányzó nők között- gyakrabban fordulnak elő terhességgel kapcsolati» problémák például a dohányzás mértékének növekedésével arányosan emelkedik a koraszülések zárna. Szoptatáskor pedig a csecsemő az anyatejjel is magába szívja a dohányfüst káros égéstermékeit. Statisztikai adatok igazolják a szomorú tényt, hogy az OtäMäM 1380, augusztus 9„ szombat iskolások — rossz példák hatására és nem utolsósorban feltűnési vágyból — egyre fiatalabb korban kezdenek dohányozni. Pedig ez — éppen a serdülőkor biológiai sajátosságai miatt — egészséges felnőtté válásukat igen hátráltatja. A dohányfüstben lévő káros vegyületek — köztük a szénmonoxid — rontják a szervezet oxigén- felvevő képességét. aminek következtében csökken a szervezet fizikai teljesítőképessége, így a sportteljesítmény is. A felnőttek egészségét is sokféleképpen károsítja a dohányzás. hajlamossá teszi a szervezetet főbb súlyos betegségre. A hosszú ideig tartó füstártalom következménye a légutak idült hurutja. A tüdőrák a legismertebb és egyben a legsúlyosabb betegség. amelyhez ..hozzásegíthet" a dohányzás. Szakértők felmérései szerint: a dohányosok esélye a betegségre 30-szorosa a nemdohányzókénak. Kérés, jó tanács és egyben intelem, hogy cigaretta-meg pipafüsttel ne fokozzuk a le- vegőszennyeződést. Különösen zárt térben — és mások rovására — ne! A dohány- füstös környezetben ugyanis a passzív dohányzás révén a nemdohányzók szervezetébe is .nagy jnennyisegű füst jut. Kötelezően tiszteljük —1 különösen a munka'helyeken — embertársainkat azzal, hogy az ő egészségükre még jobban vigyázzunk, mint a sajátunkéra! (MTI) jól választotta ki a színészeket is. Reviczky Gábor első fi lm főszerepében á nyomozó figurájának ad arcot, egyéniséget. Mesterien találta el, hogy milyen mértekben kell a jellemet kidolgoznia, illetve mennyire elnagyoltnak hagynia ahhoz, hogy a krimi (ha már az) ne váljék valami enyhén irodalmiaskodó, suta bűnügyi művészfilmmé. Nemkülönben élvezetes partnere, Sáfár Anikó sok színt felvonultató játéka. Sikerrel egyensúlyozva kelti föl a közönségben az úgy- kell-neki és a szegény-kislány címkéjű érzéseket önmaga iránt. Bornyj Gyula operatőr nemcsak egyszerűen fényképezett. de ügyesen teremtett egy hideg kékes-zöldes fényekkel teli világot, amely — akárcsak a szépen szikárra komponált képek — segített egyrészt a sejtelmes, titokzatos légkör megteremtésében, másrészt pétiig abban, hogy a nézők kellőképpen távolságot tudjanak tartani. És még mindig van mit dicsérni: Presser Qábort, a zeneszei’zőt. akinek ezúttal sikerült igazi filmslágert is produkálnia. A föntebb leírtakon1 túl nehez lenne e filmet tovább elemezni anélkül, hogy a poénokat le ne lőjem. am talán ennyi is elég a kedvcsináláshoz. Dobray György rendezőnek ez volt az első játékfilmje. reméljük, hamarosan látjuk következő alkotását is. és talán egy másik műfajban. Németi Zsuzsa „Disneyland huszonöt éves 25. évfordulóját ünnepli az a nemzeti intézmény, amelyik egy ember álmából ' született — „Disneyland”-ról van szó. A pai'k egyre folytatódó és növekvő sikei-ét a nyitás napján még nem lehetett volna megjósolni. Azon az egykori tikkasztó vasárnapon. 1955. júliusában, 33 000 ember öntötte el a parkot. Rendzavarásokra i.s sor került. a tömegtől szinte mozdulni 'sem lehetett. Az esemény nagyon rossz „sajtót” kapott. Az első száz nap volt a legnehezebb. Azután „Disneyland” már megindult a siker útján. A kapukat mindeddig csaknem 190 millió ember lépte át. „Jelenleg 210 millió dollárt fektettünk be'a parkba, 58 létesítménnyel rendelkezünk” — magyarázza Card Walker, a Wait foisney Productions elnöke, „Amikor a parkot megnyitottuk, a beruházás értéke csak 17 millió dollár volt, a létesítmények száma pedig csak 23”. A pergő képek egri ünnepe Idén Eger immár hetedszer készült föl arra, hogy Filmes nyári egyetem címmel megtartsa a pergő képek tíznapos ünnepét. Ügy vélem, okkal használható ez utóbbi szó, hiszen a rendezvénysorozatot valóságos fesztivállá teszi programja, amely az évről évre idesereglö mintegy száz szakember számára nemcsak egy-egy rendező életművének bemutatását kínálja. de az elmúlt esztendő termésének legjavát, -s a még moziba sem került friss produkciókat is. Átfogó képet kaphatnak így mindig a résztvevők a magyar filmművészet legújabb tendenciáiról. Átfo- ' gót’és mélyet. Hiszen a vetítéseket viták, előadások, közönség—rendező találkozások, termékeny beszélgetések egészítik ki. Az 1980-as év fő témája — Makk Károly filmjeinek és alkotói útjának — megismerése mellen mód nyílik tehát például a Csontvá- ry (Huszárik Zoltán) az Örökség (Mészáros Márta), avagy a Circus Maximus (Radványi Géza) megtekintésére, valamint a Gyarmathy Líviával, Víté- zy Lászlóval való beszélgetésre. S az előbbiekre nemcsak a kilenc országból összesere glett. „mozisoknak”, klub. vezetőknek, filmtudósoknak lesz lehetőségük, hanem a megyeszékhely érdeklődő közönségének is. Hiszen a nyári egyetem filmjeit (szélesre tárva ezzel a kapukat) a Bródy moziban is vetítik. Látható lesz újra a Ház a sziklák alatt, a Szerelem, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, a Lí- liomfi, a Fűre lépni tilos, és az Egy pikoló világos. így teljesedik ki igazán a magyar filmalkotások egri ünnepe, amely a TIT szervezésében ma kezdődik a Hámán Kató Megyei Űttörőházban. Köszöntjük az érdeklődőket, a hetedik Filmes nyári egyetem vendégeit. (németi) Malária elleni gyógyszerkutatás Debrecenben A debreceni Kossuth I.a.jos Tudományegyetem szerves kémiai tanszékén a WHO (Egészségügyi Világszervezel) támogatásával egy éve végeznek kutatómunkát malária elleni új szerkezetű gyógyszerek előállítására. A legutóbbi adatok szerint százmillió ember szenved napjainkban is ebben a betegségben és évente hárommillióan halnak meg maláriái megbetegedés miatt. A KLTE szerves kémiai tanszéken előállított ellenanyagok hatásmechanizmusát a Moszkvai Trópusi Betegségeket Kutató Intézetben ellenőrzik. (MTI fotó: Oláh Tibor fel’v. — KS) fl múmia titka VI. A „fáraó átka” •Pierre Lacau végül megengedte Carternek. hogy belépjen a sírba. Egy feltétellei: Alá kellett írnia, hogy a kincsekre vonatkozó minden igényéről lemond.* Howard Carter nehéz szívvel aláírta a nyilatkozatot. Ha be akarta fejezni, amit elkezdett, nem volt más választása. Carter egyike volt azon keveseknek, aki anélkül járt ki-be a sírba, hogy utolérte volna a „fáraó átka”. Mi rejtőzött emögött? Évtizedekkel később dr. Ezzedin Taha. a kairói egyetem orvosa és biológusa úgy vélte, hogy megtalálta a választ erre a kérdésre. 1962. november 3-án az egyiptomi fővárosban sajtó- konferenciát tartott. Beszámolt arról a vizsgálatról, melyet a hasonló, szimptó- mákat mutató archeológusokon végzett, mint azokon, akik meghaltak, állítólag a „fáraó átka miatt”. Kimutatta. hogy a megvizsgáltak gombabetegséget szenvedtek el, mely a légzőutak lázas_ gyulladásával jár. A gombák — a mikrobiológiai leletek szerint — a sírkamrákban és a múmiákban évezredeket is átvészelnek. Dr. Taha: „Ez a felfedezés szétzúzza azt a babonát, miszerint az ■ antik sírokban dolgozó kutatók egyfajta varázslatnak estek áldozatul. Olyan betegség áldozatai lettek. mely a munkájuk kapcsán érte utol'őket. A fáraó átka a mesék bii'odalmába tartozik”. Ez meggyőzően hangzik. Mégis valami meglepő dolog történt: A sajtókonferencia után dr. Taha két munkatársával beszállt az autójába: Kairóból . Szuezbe utazott, Egy gyér forgalmú, nyílegyenes parti úton dr. Taha autója hirtelen átment a szembe jövő sávba és frontálisan nekiütközött egy kocsinak. Dr. Taha és munkatársai a helyszínen meghaltak. A másik járműből sebesültek kerültek elő. A boncolásból megállapították. hogy trombózis okoz-, ta,a biológus halálát. A baleset pillanatában egy halott ült a volánnál. Dr. Ezzedin Taha tévesen gyanúsította az évezredes gombákat? Öt is a titokzatos átok érte utol? — suttogták utóbb. Howard Carter vége ezzel szemben teljesen hétköznapi volt. Csak akkor- hagyta el a sírt. amikor az utolsó leletet is módszeresen biztonságba helyezte, katalogizálta* és preparálja. 1932-ben, pegyven évi ásatási munka utón tért vissza Angliába. Az extrém' sivatagi klíma. a megfeszített munka, de mindenekelőtt az . évszázad archeológia! felfedezésével kapcsolatos sérelmek lerombolták az egészségét. Londoni házában egyedül élt. Az emberek, akik valamikor ünnepelték, már régen nem gondoltak rá. Megoldotta a feladatát. Még annyi" ereje volt. hogy megírja három könyvét az ásatási ' munkákról. Hogy azoknak a lapóknak az ezreit kiértékelje, melyeken a Tutenkámen-vállalkozás legkisebb részletét is megőrizte, már nem futotta az erejéből. Howard Carter 58 éves korában halt meg. 1939. március 2-ári. Dicsősége még halála előtt elhalványult — el-, lentétben az általa felfedezett fáraóval. Tutenkámen dicsőség nélkül élt. é.s neve csak halála után 3260 évvel kezdett el közszájon forogni. Szupersztár azonban csak akloor lett az 1,67 m magas kis királyból, amikor 1978- ban az egyiptomi elnök. An-' var el-Szadat elhatározta, hogy a király arany maszkját é.s 55 különösen értékes leletet világ körüli útra küld. Az első állomás az USA volt. És az új világ hódolattal adózott a régmúltnak. Több mint nyolcmillióan látták a Tutenkámen-kiállítást A belépőjegyeket hetekre előre eladták. A fekete oia- con 50 dollárt kértek érte. Tutenkámen király azonban nemcsak az egyiptomiak dicsőségét és a múzeum bevételét növelte, hanem a ravasz kereskedők pénztárcáját is felduzzasztottá. ;A fáraó síri ékszerei után alakult áz utolsó divat: gyűrűket. karkötőket és nvakba- valókat készítettek műanyagból. ezüstből és aranyból. Az ingeken és az ágyneműkön Tutenkámen neve állt.' Az áruházak múmiaíormójú palackokat. kannákat, tortákat és hálózsákokat kínáltak. Amerikát megrázta a Tuten» kámen-láz. (—B-) (VÉGE)
