Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
Hof tart a magyar műemlékvédelem ? Beszélgetés a szakemberekkel A műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetem rendezvénysorozata nemcsak tartalmas kikapcsolódást kínai a felnőtt diákok számára. hanem lehetőseget nyújt arra is. hogy a hazai és a külföldi szakemberek mérlegeljék, értékeljék az eddig megtett út. eredmé-. nj'eit es gondjait, s megvitassák a jövőre szóló feladatokat is. Erről a sok szempontból közérdekű és izgalmas témakörről kérdeztük ' Menetele Ferenc Ybl-díjas építészt. az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóját, valamint dr. Rarcza Gézát, az OMF osztályvezetőjét. Dr. Barcza Géza Gyarapodó tennivalók — Milyen alapvető nehézségekkel kellett megbirkózniuk az elmúlt évtizedek során? » — A műit hagyatékának mentése, óvása, tulajdonképpen csak a felszabadulást követő esztendőkben kezdődött meg. Ez akkor is igaz. ha korábban is voltak ilyen irányú kísérletek, ugyanis ezek — kellő megértés hiányában — nem válhattak széles körűvé. A Magyar Tudományos Akadémia keretein belül 1858-ban alakult meg azr az archeológiái bizottmány, amely csak az igazán rangos régészeti és művészettörténeti értékek védelmét szorgalmazta. Az 1881-es törvény létrehozta azt a szerény hivatali apparátust, amely csekély szervezeti módosítással egészen 1949-ig tevekenykedett. A munka jellemzéséül hadd említsem meg azt. hogy az első lajstromok csak a középkori emlékeket tartották számon. 1945-ig hazánkban mindössze ötven épületet nyilvánítottak műemlékké. Így már világos, hogy menynyi feladat várt fánk. Kormányzatunk nem hagyott magunkra bennünket-: komoly segítséget adott azzal, hogy egyértelműen meghatározta teendőinket. 1957- ben kezdte meg munkáját fél ügyel öségü n k: kol 1 égá inkkal karöltve arra törekedtünk. hogy a tetemes lemaradást a lehetőségekhez képest gyorsan behozzuk, vagyis felfedezzük és megfejtsük őseink üzenetét. Jó érzés elmondani, hogy nemhiába szorgoskodtunk. ennek érzékeltetésére ide kívánkozik egy adatsor. Ma műemlék jellegű építményt és 1189 városképi jelentőségű házat jegyzünk. — Természetesen nem állítjuk azt. hogy minden zökkenő nélkül sikerült. Fel kellett vennünk a harcot a téves nézetekkel, a nemegyszer elavult szemléletmóddal. Vitáztunk tegnap. s amennyiben szükség van rá. ezt tesszük ma is. mert a nemes cél. a tisztánlátás érdeke ezt követeli. Elfogadtattuk azt, hogy elsődleges Mendele Ferenc mifidig a történeti, s nem az esztétikai érték. Ezért nem hagytuk veszni szél-és vízimalmainkat, a hajdani falusi gazdasági épületeket. Elértük azt is. hogy napjainkban már nem fetisizáljak egy-egy relikvia keletkezési idejét, kizárólag az a lényeges: melyik mit mond számunkra. Életképes szervezet — Véleményük szerint mi a magyarázata annak, hogy hazai törekvéseinkre. Euró- pa-szerte felfigyeltek. s azokról egyre több elismeréssel szóljak? — <4 sok töprengés nem volt felesleges. Olyan életképes szervezetet teremtettünk. amely a legaggasztóbb nehézségekkel is megbirkózott.. A jogi. az államigazgatási keretek biztosítása után kidolgoztuk a helyre- állítás elvi 1 és gyakorlati módszereit. Az elmúlt két évtized során olyan magasan kvalifikált tudományos, műszaki és építőm ű vészi szakembergárda toborzó- dott, amely nemcsak a hétköznapi munkálkodás alkalmával bizonyította rátermettségét. hanem arra is gondolt, hogy létrehozza a műemlékvédelem társadalmi tömegbázisát. — Az sem mellékes, hogy ,a nálunk tevékenykedők zöme törzsgárdatag. azaz any- nyira megkedvelte mindennapi elfoglaltságát, hogy semmiképp sem cÓfc-élné fel' másra. Egyébként nem csalódtak, akik így vélekedtek, hiszen munkájuk gyümölcseit látva joggal lehetnek elégedettek. Hasznosítás kérdőjelekkel — önök következetesen kardoskodtak a2ért, hopy valamilyen módon hasznosítsák a megmentett vagy óvásra váró épületeket. Mit értek el ezen a téren? Ér- , dekes lenne, ha Heves me gyei példákat is hallhatnánk. .. — Ha kellett — s erre többször szükség volt — vészjelzéseket adtunk. Ezt tettük a kastélyok . eseteben is. A tarnaörsire azért uta lók. mert hiába küldtük a/. SOS-jelzést. Méltatlanul pusztult el ez a jobb sorsra érdemes epületegyüttes Olyannyira, hogy ma már minden mentőakció hiába lenne. Korábban viszont elfogadható áron rendbe lehetett volna hozatni. Akkoi nem kellett volna iskolát emelni, akkor méltó otthont kaphatott volna, a leendő komplex nevelési központ. — Határozottan állítjuk azt — s ezt számításokkal is igazoltuk —. hogy az időbeni helyrehozatal olyan, mintha új létesítményeket építtetnének az illetékesek. Ezzel elvileg egyet is értenek, de igen -sokszor akadozik a gyakorlati megvalósítás. No, éz nem túlzott panasz, mert szűkebb hazájuk, ma már ebből a szempontból is kivétel. Az ügyben érdekelt vezetőkkel ugyanis rendszeresen konzultálunk. s mindig közösen keressük a valóban megnyugtató megoldást. Természetesen — anyagi lehetőségeinkhez mérten — zsebbe is nyúlunk. Folyamatosan biztosítunk pénzt a boconádi Szeleczky-kastély újjávarázsolására. Annál is inkább, mert itt a könyvtár, az óvoda, s később itt kaphat otthont a község kulturális központja is. — Az egri nyári egyetem tízesztendős működése során helyes törekvéseiket népszerűsítette. Mi a véleményűk erről a küldetésről? — Bevált, a hajdani kezdeményezés. amelyekkel születésénél az OMF is bábáskodott. Kettőn, s munkát» fsaink nevében is beszélek, amikor azt mondom, hogy, az elvetett mag szárba szökkent, s a műemlékvédelemmel foglalkozók szá- • mára nemzetközi szinten is rangos fófummá lett Eger. Egy lényeges szakaszt zártunk le, a vállalkozás felnőtt korúvá érett, s az elkövetkező időszak még többet ígér. mint az utóbbi évtized nyújtott. Pécsi István 0 múmia titka III. Búzavirág a szarkofágon 1880. augusztus 6., szerda Ha azt nem is tudjuk, miben halt meg Tutenkámen király, azt azonban viszonylag pontosan tudjuk, hogyan temették el. Amikor népe a halála miatt érzett első sokkból felocsúdott, azt mondták az emberek: ..Milyen szép, amiben része lesz”. Az egyiptomiak ugyanis azt hitték. hogy az igazi, örök élet csak a halál után kezdődik. Azt is hitték, hogy az ember a másvilágon is az marad, ami ezen a világon volt. Tutenkámen tehát a sírjában is, „örök házában” is király. Sírjának tervezését is, építését is — fáraói szokás szerint — trónra lépésének napján kezdték meg. A sírépítők szívesen gürcöltek ott. Munkájukat és hallgatásukat jól megfizették. Senkinek nem árulhatták el a sír helyét és bejáratát. Normális körülmények között bemutatták a fáraónak a sírbolt és a sírszövegek tervezetét jóváhagyásra. Igaz ugyan, hogy Tutenkámen már tizenkét éves korában király lett. feltételezik azonban, hogy a döntést nem ő maga hözta. A történészek gyanítják, hogy Éje. a „király legfőbb hivatalnoka” döntött a gyermek fáraó he- lyett Ma azt kérdezzük magunktól : Azt is Éje határozta meg. hogy védencének a legkisebb, legjelentéktelenebb sírt építsék a Királyok völgyében? Tutenkámen elődjeinek a sírja ugyanis sokkal nagyobb és pompásabb volt. A mellékelt dolgok is sokkal gazdagabbak és értékesebbek lehettek. Mindenesetre ezek közül a sírok közül mindegyiket kifosztották a sírrablók. Csak Tutenkámen sírja maradt érintetlen, úgy, ahogyan Howard Carter megtalálta. A fiatal fáraó halála, úgy tűnik, meglepte a sírépítőket. Amint Carter megállapította. az utolsó munkákat nagy sietséggel végezték. Sok volt a „kontár” munka. A temetési szertartás a következőképpen zajlott lé: A halott királyt először muA Pjatnyickij kórus új műsora A Pjatnyickij kórus új műsorral mutatkozott be Szeretlek, Oroszországom címmel a moszkvai olimpiai játékok idején. A műsorban az orosz népzenei hagyományok legszebb kincseit láthatták, ugyanakkor szovjet zeneszerzők dalai is felcsendültek. Az orosz dalművészet elképzelhetetlen táncbetét nélkül, ebben a műsorban sem volt ez másként. Az új koreográfiát a Szovjetunió népművésze, az Állami Díjjal kitüntetett Tatjana Usztyinova tervezte, gazdag folklórhagyományokra alapozva a táncRar munkáját. Felvételünk a főpróbán készült. (Fotó v— TASZSZ — APN — KS — A. Morkovkin felv.) Az Olvastam valahol beszélgetései olykor történelmünk peremvidékeire viszik a hallgatót és olyan vitatott vagy homályba veszett kérdésekre adnak választ, amelyek az első pillanatban lényegtelennek tűnnek. de amelyekről utóbb kiderül, hogy mennyire szerves alkotó elemei történe-, lemszemléletünknek. A modern ember a technika, vívmányai között élve egyébként is szívesen fordul a múlthoz, választ keresve a „hová jutottunk?”, „eddig jutottunk?” kérdéseire. Benda Kálmán és Szűcs Jenő egy budai hallgató gyermekeinek adtak megnyugtató választ. „Gyermekeim azzal jöttek haza az iskolából: Hunor és Magyar nem létezett, sőt a hunok és a magyarok nem is rokonok, mindezt később találták, ki a krónikások a csodaszarvas- mondával együtt”. Mi hát az igazság? „Azokat a tankönyveket rónám meg, amelyekből az derül ki, hogy a hunmagyar monda nem hiteles” — mondja a történész, utalva arra. hogy a magyarság naiv emlékezete megőrizte a rokonság hagyományát. De más is a hitelesség mellett szól. Amikor a magyarok kalandozásaik során megjelentek Európában, az itt élő népek hunoknak nevezték őket emlékezvén Attilának, az isten ostorának hódításaira es küldetésére, amely nem volt más, mint afféle igazságszolgáltatás a bűnbe süllyedt Nyugat fölött. Erről mifikálták a papok. Eközben kivették a zeigereket. Egy 35 napig tartó titokzatos- procedúrával a hullából minden nedvességet kivontak. A beesett testrészeket a papok lenpólyával, agyaggal, fűrészporral és szénával tömték ki. Az így kezelt testnek olajokkal és zsírokkal a lehetőségekhez képest kellemes szagot kölcsönöztek, a sminkkel pedig a lehetőségekhez képest jó külsőt. A halottnak szépnek kell lennie, hogy az életereje, mely túlélte a halálát, kiváló burokba térjen vissza. Ezután egy háromszorosan ösz- szekapcsolt szarkofágba tették. Thébában, a fővárosban, százezrek álltak a Nílus partján. amikor a szarkofágot az udvaroncok a csónakra tették. A fáraó háztartását, melynek a sírban is körülötte kellett lennie, más csónakokra" rakták. Arany kocsiknak. ékszereknek, élelmiszereknek kellett a rendelkezésére ' állnia. Babák kísérték utolsó útjára: A cselédséget ábrázolták — minden elképzelhető munkára egyet. De minden szórakozásra is: táncosnők és anyaszült meztelen kéjnők is voltak közöttük. Mindenük megvolt, csak a lábuk hiányaz előéletről beszél Jordanes is. de ezt hitelesíti az a feljegyzés, mely szerint Salamon 1063-ban engesztelés- ként átadta Otto bajor hercegnek Attila kardját. Á magyar királyi udvarban is élt a rokonságtudat, igaz, volt ebben némi politika, éspedig az, hogy a magyar királyok Attila birtokjogát érvényesítették Pannóniában. Kézai is ezt igazolta: Attila halála után. amikor a hun birodalom felbomlott, maradékaik visszahúzódtak Szkitiába. majd megerősödve, más törzsekkel egyesülve évszázadokkal később visszatértek Attila földjére. Ez volt a honfoglalás. A két testvér — Hunor és Magyar — meotiszi kalandja valóban a mítoszok homályába vész. de ez a kettősség. a testvérek szarvas- és farkasűzése nem ismeretlen a kaukázusi népek mondavilágában. s a finnugor népeknél sem. Új színt jelentett a beszélgetés során Anonymus írói módszerének magyarázata. A Gesta első fejezeteiben nem esik sző Attiláról, amikor azonban Pannónia birtokbavételéről ír, elmondja, hogy Attila is zott. hogy ne futhassanak el. ..Kormányos, a szép Nyugat irányába fordulj!” — kiáltották a szolgák, „a kellemes élet országába”. A menet végén, Anche6enamun, a király fiatal felesége haladt. Hosszú, fehér öltözéket viselt. És azt mormolta: „A mai nap szép nap, mert a boldog újjá fog születni.. Mielőtt a halottat a Királyok völgyében a sírba helyezték volna, szokás volt, hogy az özvegy ráboruljon. Sírva kiáltotta: „Ó, bánat, ó bánat! A testem érted könyörög, de a tested hideg”. Mielőtt Anchesenamunt elvezették. egy kis csokor búzavirágot helyezett a szarkofág lábához — azt a csokrot. melyet 3260 évvel később Howard, Carter megtalált o o o A sír felfedezésével Howard Carter angol kutató világhírű lett. 5000 pompás műtárgyat hoztak egymás után napfényre. Kincseket, melyek olyan értékesek és szépek voltak, amilyeneket még soha nem láttak. Mindenki meg volt győződve róla. hogy Carter gazdag ember lett. Egy napon figyelemreméltó eset történt. Következik: IV. Botrány a fáraó sírjánál Magóg nemzetségéből származik. Mégis, visszatérve a gyerekek kételyeire, fontos lenne kettéválasztani a hun- magyar eredetmondát, egyrészt a mítoszokban megőrzött, májd áthagyományozott történetre, ami lényegében vallástörténet, másrészt a XI—XIII. századból fennmaradt krónikák adataira, amelyek bármennyire is szóbeli hagyományokat őriznek, hiteleseknek kell felfognunk. A mai kommunikációs eszközök világában ez főleg a fiatalok számára felfoghatatlan, ezer éve azonban egy-egy esemény, vállalkozás hírének elterjedéséhez évszázadokra volt szükség. Ha nem így fognánk fel a hun-magyar mondatöredékeket, a gyerekek később is bajba jutnának, s nehezen válna előttük világossá a Buda halála. Arany Jánosnak az epikai- hitelről vallott nézete, a Kalevala vagy a Niebelung-ének néhány motívuma. Persze, a gyerekek tudatában akkor fog mindez világossá válni, ha az események összefüggései, a társadalomtörténeti szemlélet felé visszük érdeklődésüket és nem hősök tettei- \ bee láttatjuk meg a múlt fényes vagy kevéssé dicsőséges lapjait. Ebergényi Tibor Felújítás miatt Bezárják az egri képtárat Az egri Dobó István Vármúzeum egyik állan'dó kiállítása. az egri képtár augusztus 7-től 1981 - márciusáig korszerűsítési munkák * miatt bezár. Az 1872-ben alapított gyűjtemény körülbelül 130 legjobb darabját mutatja be a- tárlat: elsősorban régi olasz, francia, német, osztrák, németalföldi és magyar mesterek munkáit. Az épület azonban hosszú érek alatt jelentősen megrongálódott, ezenkívül a ma igényeihez kell formálni. A termek vakolata meglazult, a" falakat újra be kell burkolni. Ezenkívül a világítás sem felel meg »követelményeknek, eddig neonfény volt, amelyben nem lehetett jól látni az alkotásokat. Gondoskodnak majd a megfelelő fűtésről is. «
