Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

A társadalom perifériáján 1. A két rablógyilkos: gyermek és fiatalkoré Diszkó - egy jelenség természeticijtű B, A hárommillió dolláros üzlet A Szombat esti láz főszereplői: John Travolta és... Olivia Newton John Mindenki megdöbben, vagy meg botrán közi k, ha valamilyen súlyos bűncse­lekményről hall. Még na­gyobb a felháborodás, ha ki­derül, hogy az elkövetők életkora még jócskán innen van a húszon. Hajlamosak vágyunk rá, hogy gyorsan pálcát törjünk felettük, anélkül, hogy elgondolkoz­nánk azon, vajon mi vezette az ifjú bűntetteseket erre az útra. hogyan lehetett, vagy kellett, volna elhárítani a súlyosabb következménye­ket. A fiatalkori bűnözés ma­napság gyakran 'emlegetett, mondhatni divatos téma. Hallani lehet, róla előadáso­kon. konzultációkor!, üléseik napirendjére tűzik a legkü­lönbözőbb szervek, és testü­letek — tehát komolyan foglalkoznak vele. A leg­gyakrabban azonban csupán statisztikái^ adatokról, kissé felszínes elemzésekről (pél­dául arról, hogy Magyaror­szágon a fiatalkorú lakos­ságnak évente csaknem egy százaléka ellen indul eljá­rás, az általuk megvalósí­tott bűncselekmények több­sége is csak kisebb jelentő­ségű: megyénkben egy esz- tendőbeen átlagosan 180— 190 ifjú elkövető kerül bí­róság ele) esik szó. Ugyan­akkor már ‘kevesen vannak tisztában azzal, mi is tu­lajdonképpen a fiatalkori bűnözés, mennyire eltérő büntetőjogi szabályok érvé­nyesek az ebbe a korosz­tályba tartozókra, mint a felnőtt bűnelkövetőkre. Elkövetkező sorozatunkban a megyénkben megtörtént esetek bemutatásával az iménti kérdésekre kívánunk választ adni. Ebben a téma­kör egyik szakavatott is­merője. dr. Magyar Elemér: a Heves megyei Főügyész­ség fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó \ ügyésze volt se­gítségünkre. — Magától értetődő az első kérdés: mi teszi szük­ségessé a különbségtételt a szabályozásban? — A fiatalság szél (ju- ventus ventus) — így tart­ja a régi latin közmondás. Ez annyit, jelentett, ^kkor. hogy az ifjúság állhatatlan, kiszámíthatatlan, Ma sem más a helyzet, a fiatalok személyisége még kiforrat­lan, sokszor maguk sem tud­ják. miért úgy cselekednek, ahogy teszik. Erre mondják, hogv forrófejűék. Érthető tehát hogy nem. lenne bölcs dolog ha teljesen egyfor­mán azonos szempontok sze­rint Ítélnénk még a fiatal korban levők és a felnőttek tetteit. Ennek természete­sen a jogi előírásokban is tükröződnie kell. A szüle­téstől a halálig tulajdonkép­pen mindenki .követhet el a társadalmat, illetve másokat veszélyeztető cselekményt. Mondjuk például, ha egy hároméves kisgyermek gvu- fáva: játszva felgyújtja a házat, s benneég a kistest­vére. ez gondatlan ember­ölés. Könpyű azonban be­látni hogy ezért őt nem vonhatjuk felelősségre, — Eszerint az életkor alantén több kategóriája lé­tezik az elkövetőknek? — A, különféle jogrend­szerek eltérően állapítják meg a határokat. Van.' ahol már 12. van. ahol csák 16 éves kortól lehet büntetni. Nálunk a 14 év alattiak gyermekek. Akik nem állít­hatók bíróság elé. A tulaj­donképpeni tiatalkorúulf a 14—IS év közöttiek, az efö­lötti életkornak pedig a fel­nőttek. — Mondana példaként egy megtörtént esetet arra. ho­gyan jön létre az eltérő el­bírálás? — Néhány évvel ezelőtt a meá.ye egyik kisközségében történt meg ez a súlyos bűnténye a 13 esztendős F. G. és a nála alig két év. vei idősebb R. T. . a helyi kocsmában italozott (!). Mi­után elfogyott a pénzük, el­határozták. mindenképpen szereznek valahonnan. Egy egyedül élő, idős embert szemeltek ki maguknak, akinél korábban már több­ször végeztek napszámos munkát, s úgy tudták róla, hogy nagyon sok pénze van. Behatoltak a lakásába, s azonnal követelőzni kezd­tek. Az öreg tiltakozott, er­re a két fiú brutálisan ne­kitámadt, addig ütötték- verték. amíg'meg nem halt. Ezek után a talált pár száz forinttal visszatértek a kocsmába. F. G. állami gon­dozásba, majd gyógyító-ne­velő intézetbe került. A fia­talkorú H. T.-re hétévi bör­tönbüntetést szabott ki a bíróság. — Laikus számára eléggé kevésnek tűnik ez a „meg­torlás” súlyos tettükért... — Már szó volt róla, gyermekekkel szemben a büntetőjogi eszközök nem alkalmazhatók. Amit az ügyész tehet, az a figyel­meztetéstől egészen az ál­lami gondozásba vételig ter­jedhet. A fiatalkorú eseté­ben á törvény szabja meg. hogy mi lehet a legnagyobb mértékű büntetés. Esetünk­ben ez akkor hét év volt, ma 10 év. S még valamit étről az ügyről: tipikus pél­dája annak, hogy ezekért a gyerekekért az egész közös­ség. amelyben élnek, fele­lősséggel kell, hogy tartoz­zék. Nemcsak a szülők nem törődtek azzal, mit csinál­nak fiaik, hanem a kocsma közönsége sem. Áz italmér§ nyugodt lélekkel kiadta az alkoholt ezeknek a fiatalok­nak, de az ott jelenlévők sem botránkoztak meg rajta Szalay Zoltán A maneken ajánlata Hogyan lesz valaki mane­ken? Kamaszkori álom, akár egy lányregényben, gyakor­lás tükör előtt, egy divatbe­mutató élménye, esetleg a szerencsés véletlen játszhat •főszerepet. Baráti Éva úgy lett maneken, hogy Györgyi, az, ikertestvére helyett sétált először végig a kifutón, a Luxus Áruház bemutatóján. A beugrás jól sikerült. Kez­dőnek tekinti magát, ez elő- • nyös. mert még friss, szem­mel látja foglalkozása elő­nyeit és hátrányait. — Divattal korábban nem foglalkoztam, csak annyira izgatott, mint a hozzám ha­sonló fiatal lányokat — mondja Baróti Éva. — Csak azóta érdekelnek a model­lek, a szabásminták, az anyagok és a színek, amióta maneken vagyok. — Ruhatárának kedvelt darabja? — Fekett bársonyzakó. Ez örökgs divat. Kz elmúlt években leg­alább egy tucat diszkófilm (Grease, Bors őrmester, Diszkóláz), készült Ameriká­ban és Nyugat-Európában. Az első és mindmáig leghí­resebb produkció — a „Szombat esti láz" — közön­ség- és kasszasikerét' azon­ban megközelíteni sem tud­ták. . Igaz, ritkán rendeznek akkora „Felhajtást” egy film körül, mint a „Láz” eseté­ben. A premieren, 1977 ka­rácsonyán a sajtófogadást a világ legnagyobb, 1600 négy­zetméteres diszkójában ren­dezték. A partin 800 vendég vett részt és az eseményeket 30 tévéállomás is közvetítet­te. A sajtó természetesen szuperlativuszokban írt, egy új korszak kezdetéről cikke­zett és a filmet az .egekig magasztalta. Hiába bírálta a szakkriti­ka — teljes joggal — a film bárgyúságát, hazugságait, a közönség érdeklődését mind­ez a legkevésbé sem befo­lyásolta. A mozik előtt száz­méteres sorok álltak. Volt. aki hússzor-harmincszor .is megnézte a filmet. Társasá­gokban hónapokig csak ez volt a beszédtéma. Nem cso­da, hogy a 3 millió dolláros költséggel készített film csak az USA-ban, s csak az első . félévben 100 millió dollárt ■ jövedelmezett és a zeneanya­got rögzítő dupla lemezalbu­mot is 10 millió példányban adták el, újabb 100 millióval növelve a mesebeli profilo­kat. Az üzletemberek dör­zsölhették a kezüket. A disz­kó két év alatt többet hozott a konyhára, mint a szóra­koztatóipar előző 5 éves be­vétele. A „Szombat esti láz” és a — Melyik szint szereti a legjobban? — Ősszel és télen a feke­tét. nyáron a fehéret. Ked­velemt a barna különböző árnyalatait is. Dehát állan­dóan változik a divat, újra és újra sorra kerül az egész paletta. Mindig van valami friss. Olyan a divatban egy új szín, mint a kifestett szo­ba. felüdíti azt is. akié, és azt is. aki jár benne. — Hogyan öltözik a leg­újabb divat'szerint? — Nem elsődleges az, hogy mi a divat. Azt hordom, ami megfelel az ízlésemnek, az egyéniségemnek. Kedvelem például a laza ruhákat, ame­lyek szabadon hagyják a tes­tet, nem szorosak, tehát nem akadályozzák a mozgást. — Hány ruhát mutat be egy bemutatón? — Átlagosan hatot. — És a készülődés? köréje épített nimbusz maga a díszkójelenség. A film sztorija soványka, holott Nik Cohn neves popújságíró „Törzsi szokások az új szom­bat estéken* című riportja alapján nagy és igaz filmet is lehetett volna készíteni. A történet főhőse Tony Manero, bevándorolt olasz szülők gyermeke. Hét közben egy f estékes boltban őrli unalmas mindennapjait, hét­végeken azonban kivirul; ki­öltözve, bepomádézva, hason­szőrűekből álló bandája élén diszkóklubba jár. ahol ő a „menő”, a táncoslábú, jó alakú, szívtipró. A film cse­lekménye jórészt a pazarul berendezett diszkóklubban .játszódik, parádés táncverse­nyekkel, vérpezsdítő diszkó­sikerekkel és némi szenti­mentális szerelmi regénnyel megfűszerezve. Neonfényben fürdő „hímpáva” A film főszereplőjét, John Travoltát, gondos és hosszú válogatás után szerződtették. Nagyon fontos szerepet bíz­tak rá. Neki kellett megtes­tesítenie az új tinédzser­ideált, a bálványt, akit min­denki követni akar, aki pél­dakép lehet mnidenki előtt. Travolta ugyanis a film ké­szítőinek szándéka szerint nemcsak csellengő, munká­jával, mindennapjaival elé­gedetlen fiatalt alakít, ha­nem a hetvenes évek ifjúsá­ga tekintélyes részének vágy­álmait is megszemélyesíti. A keserű pirulát — a társadal­mi valóságot — így vasta­gon bevonták cukormázzal, A hétköznapok problémáival küzdő, a társadalmi felemel­Négy-öt percet kíván az átöltözés két ruha bemutatá­sa között, ha a holmikat több rétegben kell magunkra ven­nünkj — Fárasztó foglalkozás. Sok az utazás, az otthoni előzetes készülődés. — Szeretek utazni — mondja Baróti Éva. — Min­den vidéki út újabb élmény. Önnön országát senki sem ismerheti eléggé. Ami az előkészületet illeti, úgy illik felkészülni, mint a színész­nek az előadásra. Frissen, kipihenten ajánlatos megje­lenni a kifutón és kell tud­ni a „szerepet” is, történe­tesen azt. milyen ruhákat mutatunk "be. Rendszeresen úszom,-, gimnásztikázom. mert ez is az előkészülethez tar­tozik. És még valami, nem használok erős sminket, mert mindenben a természetessé­get kedvelem (M. M.) kedés minden lehetőségétől megfosztott fiatal kereskedő- segéd csak jelzésszerűen van jelen a filmben, viszont a hét végi neonfényben pará­dézó Tony, a „hímpáva” úgyszólván másfél órán át a színen van. A jóképű, kék szemű Travolta ezért válha­tott szinte napok alatt szim- lummá, egy korosztály, egy nemzedéki állapot kifejező­jévé, A film pazar kiállítása, a diszkó gondűző környeze­te csak segített ebben. A díszkójelenség egyik lényeges eleme, hogy ma már szó sincs üvöltésről vagy csen­des meditációról, mint a ko­rábbi években. A hetvenes évek ifjúsága azért fogékony annyira a diszkójelenség iránt, mert alapvetően kü­lönbözik hatvanas évekbeli társaitól. Számukra a tánc jelenti a felszabadító érzést, szavak helyett ringó csípők, a szemek, a mozdulatok be­szélnek. Mert a jelenség ter­mészetesen megteremtette a maga divatját, tánctanfolya­mát is. Mindent gyökeresen átalakított, kiirtott, ami ve­szélyeztette. akadályozta vol­na a manipulációs gépezet működeset. Az ideális diszkóboy A diszkóban szó sem lehet többé olyan rebellis ruhada­rabokról, mint a farmer, a bőrruha vagy a hosszú haj. Az ideális diszkóboy ápolt, illatszereiket használ, ízlése­sen öltözködik — a legújabb divat szerint. Haját lakkal, pornódéval fényesíti, hegyes orrú cipőt, csípőre feszülő nadrágot hord. Az új módi a lányóktól is megköveteli a választékosságot és a méreg­drága öltözéket. A korábban elterjedt tánc­formák helyett is új jött di­vatba. A csoportos, zabolát­lan vonaglás, ugrabugrálás helyett koreografált ténclé- pésék, kiszámított mozdula­tok jellemzik a diszkótáncot. A táncosok párosán, vagy magukban, maguknak’ tán­colnak. A mozdulatokban erőteljes szexualitás, maga­mutogatás dominál. 1978-ban már az egész vi­lágon tombolt a diszkóláz, jellemzésül csak néhány adat ; 1978 első félévében 29 hétből 26-on át diszkósikerek vezették a legtekintélyesebb sikerlistákat. Az 1979-ben ki­osztott 14 Grammy-dijból — ami a popzenében a legna­gyobb elismerés — nyolcat diszkófelvétel kapott. A pop­zenével foglalkozó különböző üzletágak 1978-ban 3 billió (!) dolláros forgalmat bo­nyolítottak le és csak az amerikai lemezipar három- milliárd tiszta hasznot vá­gott zsebre. Félmilliárddal többet, mint a legproíitkepe sebbnek tartott filmipar. Sebők János (Következik: ILI. Kortünet vagy kórtünet?) MAI MŰSOROK RADIO Kossuth 8.25 Szimfonikus zene. 0.4ő Kis magyar néprajz. 9.50 Tarka mese, kis mese. 10.05 Fecskék és fruskák. 10.25 Szerpentin. 11.25 Csermák- verbunkosok, Szentirmay- nóták. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Magvető. 12.55 Gpera- slagerek. 13.25 Örökzöld dzsefcszmelódiák. 14.05 Nép­szokások dalai. 14.44 A szá­zadforduló irodalmának he­tei. 15.10 Brahms: Négy dal női karra, két kürtre és hárfára. 15.27 Winnetou (Kari May regénye). 16.IQ Kritikusok fóruma. 16.20 Népi zene. 17.07 Változó rangsorok. 17.33' Bemutat­juk új Goldmark-íelvétele- inket. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Kilátó. 20.00 Haydn: Aki hűtlen, pórul jár. 21.30 Csúcspont v?gy kezdet. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Magyar előadómű­vészek. 23.13 Rameau mű­veiből, Petőfi 8.33 Idősebbek hullámhósz- szán. 9.28 Válaszolunk hall­gatóinknak. 9.43 Operettek. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Ének­szóval, muzsikával. 12.33 Tánczienei koktél. 13.20 In­gyen bohócok? 13.30 Labi­rintus. 14.00 Kettőtől né­gyig. 15.33 Fúvószene. 16.00 Kettős évforduló. 16.33 Út­közben. 16.35 Néhány perc tudomány. 16.40 Fiatalok­nak! 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Opera­együttesek. 19.05 Könnyű­zenei újdonságok. 19.25 Da­loló, muzsikáló tájak. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Történelem oldalnézetben. 21.25 Közvetítés a Mátyás­pincéből. 21.44 A tegnap slágereiből. 22.30 Gyulai Gál Ferenc saerzeményei- ből. 23.15 Zenes játékokból. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Index. Gazdaságpolitikai magazin. Népdalcsokor. Sport. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes.,. 9.00 Tévétorna. 9.05 Óvo­dások filmműsora. 9.25 Del­ta. 9.45 Nyitott boríték. 10.15 Menekülés az arány földjéről (Csehszlovák film­sorozat). 16.20 Isztriái uta- zás (útifilm). 17.05 Stop. 17.15 Hőstett. 18.25 Ker­tünk — udvarunk. 18.45 Staféta. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- hiradó. 20.00 Jean Gabin- sarozat. Az elnök (Francia film). 21.45 örök fájdalom, örök reménység (Dók. film). 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Alföldi antenna. 20.20 „Mindenki örömére”. 20.50 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.35 Tv-híradó 2. 1980. augusztus 6„ szerda A fekete bársonyzakó

Next

/
Thumbnails
Contents