Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

1 Lakaigaxdálkodái Három és fél millió otthon A NÉPSZÁMLÁLÁSSAL EGVTDÖBEN végrehajtott lakásösszeírás szerint 1980. január elsején 3 537 000 ott­hon volt az országban, s ez 415 ezerrel több, mint tíz évvel korábban. A növeke­dés mérteke — a jelentős arányú szanálások, lakás­megszűnések ellenére js — a legnagyobb a felszabadulás óta. egy-egy évtizedet figye­lembe véve. Egyik — de nem egyetlen — bizonyítéka eza‘ lakásgazdálkodás jelentősé­gének; tervszerűsége, táv­lati megalapozottsága fon­tosságának. Igazolja előb­bieket az is, hogy 1970 óta a lakásállomány gyarapodá­sa jóval gyorsabb volt — 13,3 százalék —, mint a la­kosságé (3,8 százalék). Így azután a korábbinál kedve­zőbben alakult a száz lakás­ra jutó lakók száma a nép- számlálás időpontjában, mi­vel 331-ről 303-ra csökkent. Egy évtizede, 1970-befi hozott együttes határozatot a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács a lakás­építés és lakásgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Az egy évtized igazolta az állás- foglalás, a feladatkijelölés helyességét, s ezért, azaz az eredmények adta alapra tá­maszkodva, valamint figye­lemmel az eltelt időié, jo­gos társadalmi igény mutat­kozik a lakásgazdálkodás to­vábbfejlesztésére. Indokoljá ezt egyebek között, hogy a népességnél négyszer gyor­sabban nőtt az úgynevezett családegységek száma, s ezen belül az egyedülállók, a két­fős — idős —, jlletve a rész­családok — például elváltak, gyermekekkel — aránya az összes háztartáson belül a számítottnál sokkal nagyobb lett. Szintén sürgetője a lakásgazdálkodás fejleszté­sének az a tény is, hogy gyorsan bővül a fölújításra, valamint a rendszeres kar­bantartásira váró otthonok köre. Kézenfekvő ugyanis: a ma már községekben sem ritka emeletes lakóházakat nem lehet tapasztassál, me­szeléssel rendben tartani; ilyen célra alakított szerve­zetek. ilyen feladatokra ké­szített eszközök kellenek hoz­zá. S mert a lakások a nem­zeti vagyon tekintélyes ré­szel adják, a velük való gaz­dálkodás társadalmi méretű teendőknek, s egyéni tenni­valóknak egyaránt hordozó­ja. LAKASGAZDALKODAS- RÖL SZÓLTUNK, egy olyan fogalomról, ami szorosan a szocialista társadalomhoz kö­tődik, hiszen más társadalmi berendezkedésű országokban az otthonok döntő része adás-vétel tárgya. A gazdál­kodás részek összefüggő fo­lyama; a lakásállományt bő­víteni kell (építeni). megóv­ni (karbantartani, tatarozni stb.), újra és újra elosztani (az újonnan építetteket, s részben a régieket js). Ennek az összetett tevékenységnek a célja — mint minden gaz­dálkodásnak — szükségletek kielégítése. A szükséglet: a lakásviszonyok, s az életkö­rülmények folyamatos javí­tása. Amiben állami és egyéni teendők sokasága sű­rűsödik, példával élve: a la­káscserék ösztönzése állami, tényleges lebonyolítása egyé­ni feladat. Egy évtized alatt az új otthonok építése a városok­ban volt a legjelentősebb, ugyanakkor itt mutatkoznak a legégetőbb gondok minde­nekelőtt az állami tulajdon­ban levő' lakások állomány karbantartásával, tatarozá­sával. Aminek pénzügyi, szervezeti stb. okai vannak, de. oka az a szemlélet is, amely csakis az újat ítélte eredménynek, gyarapodásnak. Most jutottunk el oda, hogy a lakásállományon be­lül az átlagot a kétszobás otthonok alkotják: száz la­kásban 198 szoba van. Így száz szobára átlagosan 153 lakó jut: 1960-ban ez a szám 243 volt. Nem lényegtelen Változás az sem, hogy az egyhelyiséges lakások cso­portja egy évtized alatt öt­venezerrel lett kisebb, s ma csupán 26 ezer. Várható: az év végéig, az­az az ötödik ötéves tervben 450 ezer lakás épül fel; va­lamivel. 10—15 ezerrel több az eredetileg számítottnál. Az új törekvéseket, s egy­ben a gazdálkodás helyes, nemcsak az építésre szorít­kozó értelmezését bizonyítja, hogy a középtávú program időszakában az állami tulaj­donban levő otthonok közül 75 ezernek a felújítását, s húszezernek a korszerűsíté­sét végzik el. Ezek az ada­tok annak józan fölismerésé­ről tanúskodnak, hogy az új lakások építésével * azonos, fontosságú a meglevő ottho­nok használati értékének megőrzése, illetve ahol erre mód van, növelése, például két korszerűtlen lakásból egy komfortos otthon kiala­kításával. SOK MINDEN KELL AH HOZ, hogy a lakásgazdálko­dás valóban ésszerű lehes­sen : a változó családnagysá­got. a lakosság részvételét az építésben, fenntartásban igazságosan figyelembe ve­gye. A sok mindenbe az épí­tőanyagok éppúgy beletar­toznak, mint a kisebb, ru­galmas karbantartói szerve­zetek; s természetes, már a tervezés idején' számolni kell azzal, hogy a családok szét- -és összeköltöznek, az­az a változtatható lakásbel­sőkkel, s a cserék anyagi ér­dekeltségével szükséget, hat­ni erre. Jogos igény az is, hogy legyenek kiegyenlítet­tebbek a lakáshoz jutás esé­lyei, s mérséklődjenek a kü­lönböző lakáshoz jutás; for­mákhoz és a fenntartáshoz kapcsolódó anyagi terhek in­dokolatlan eltérévséi. (V. T.) Szerszámokat gyártanak A Kéziszerszámgépgyár Ome­ga gyáregységében gyártják az ipari, mezőgazdasági gép- késeket, körfűrészeket. A gyár mintegy ezerféle termé­ke a KGM-hez tartozó válla­latok folyamatos munkájához nélkülözhetetlen. Az elmúlt évben több mint száznegy­venmillió forint értékben gyártottak gépkéseket, me­legipari körfűrészeket és egyéb termékeket, az idén több mint tíz százalékkal ter­vezik növelni a termelést. (MTI fotó — Fehér József felvétele — KS) Egységes szemlélettel a tájvédelem, az idegenforgal­mi fejlesztési célok össze­hangolása érdekében, túllép­ve a közigazgatási határo­kon is; ezt a célt tűzte ma­ga elé a lelkes társadalmi aktívákat. felsorakoztató Mátra—Eger—-Nyn gat-bükki Intéző Bizottság, amikor hozzáfogott eddigi legna­gyobb feladatához, az öt év­re szóló idegenforgalmi fej­lesztési tervkpncepció kidol­gozásához. Ismeretes, hogy kormányhatározattal kiemelt üdülőkörzetté nyilvánították a Mátra—B^ikk vidékét. Azó­ta megnövejkedett hatáskör­rel. s még nagyobb felelős­séggel kell dolgoznia a bi­zottságnak a természet érté­keinek védelméért, szervez­ni a minél magasabb szín­vonalú szolgáltatásokat az ide látogatóknak Az Országos Idegenforgal­mi Tanács májusban hatá­rozattá emelte az üdülőkör­zet hatodik ötéves tervi fej­Agráitörténeti emlékhely Hevesen Régi traktorok között Hevesen, az állami gazda­ság mellett, a mezőgazdasá­gi munkástovábbképző in­tézet udvarán, régi gépek so­rakoznak. Különös élmény­ben részesül, aki ide belép. Olyan, mintha a múltba csöppenne, évtizedekkel eze­lőtti időbe. Régi traktorok állnak kiállítva, letűnt idők mezőgazdaságának emlékeit hordozva. Agrártörténeti em­lékhelyen járunk, amely pár­ját ritkítja a megyében és minden egyes darabját egy lelkes pedagógus, dr. Kar- nietky István igazgató irá­nyításával gyűjtötték össze. — Sokan megnézik ezt a traktortörténeti gyűjteményt — magyarázza az igazgató. — Fejlődési sorrendben állí­tottuk ki őket és a legré­gibbtől a legújabbig szem­léltetik a mezőgazdaság technikai fejlődését. Az volt a célunk, hogy elsősorban az oktatást szolgálja, az itt ta­nuló szakemberek a kiállí­tott gépeken keresztül is lás­sák a mezőgazdasági techni­ka változását. De bárki, aki itt jár és nem is szakember, ugyanúgy meggyőződhet er­ről. Évekkel ezelőtt vetődött fel a gondolat, hogy trak­tormúzeumot kellene létre­hozni Hevesen. Ez lelkese-, déssel párosult és sikerült. A hevesiek tehát, átmentet­ted az utókornak a régi gé­pekből néhányat. Amellett, hogy ezzel az- oktatást szol­gálják. a múlt emlékeit is hemutaljak, megőrizve a má­nak. A kis traktormúzeum leg­régebbike egy 1922-ből való amerikai Fordson. A húsz lóerős gép vaskerekes, mely­nek kapaszkodóival a lejtős dpmbokon és hegyoldalakon is megállt egykor. — 'Tudomásunk szerint 1917-ben kezdték el a soro­zatgyártását Amerikában, és egészen a negyvenes évek végéig készítették. Jó hírű és megbízható gép volt. Pet­róleummal röpködött, és az első hazai gépállomásokon. | az ötvenes évek elején még cséplésre is felhasználták! A szabolcsi tanyákat járva találtunk rá az egyik házban a fészer alatt. Szívesen, ide­adtak. mi pedig letestettük, és megőriztük. A Fordson mellé már az újabb korszak gépét, a hazai traktorgyártás egykori reme­két, a GS—35-öst állították ki. Ezzel is jól szemléltetik a technikai fejlődést. — Kéményes traktornak is ■ nevezték — erősíti meg az igazgató —, mert a gép ele­jére szerelt kéményen át tá­vozott a füst. az égéstermék a motorból. Ez már nem i^i- róleummal. hanem gázolajjal működött. A vaskerekes, harmincöt lóerős traktor Po­roszlóról került ide. az egyik portán leltünk rá. Még most is működőképes. A hevesiek bemutatják ennek egy korszerűbb vál­tozatát is. az ötvenes évek nagy, sikerű mezőgazdasági gépet, a GS—35-ös gumike­rekest. Ezt, szántás mellett Érdeklődő fiatalok a ma már ismerkednek már szállításra is használ­ták. A valamikori mikófalvi termelőszövetkezetből hozták ide. a múzeumba. — A jásziványi tanyán ta­láltunk rá az ötvenes évek derekán Magyarországra ke­rült 18 lóerős német Lanz- Bulldogra — mutatja az egyik különlegességet kalau­zunk. — Univerzális gép volt, amely ha kellett szán­tott. kultiválorozott. és szál­lításra is használták. Főleg a kisüzemek gépe volt, no­ha később a gépállomásokon is alkalmazták. A bemutató része az öt­venes évek derekán mégje­lent csehszlovák Zetor-csa- lád 25—K jelzésű tagja. Itt látni belőle egyet. Az uni-, verzális traktorral szántot­tak, növényápolásra és szál­lításra használták leginkább. Itt Hevesen ..öregedett” ki a szakmunkásképző intézet­ben. de mint érdekesség, mindmáig megmaradt. Ma már csak emlékként őrzik azt a Dutra—1000-t, melyet Detkrol hoztak. Az osztrák—magyar együttmű­ködés révén egykor Stejer- motorral szereltek fel a Vo­rn uzeális Fordson-traktorral (Fotó: Szabó Sándor) rös Csillag Traktorgyárban. Van itt az ötvenes évekből maradt szovjet lánctalpas traktor is. a DT—54-es. amely jó szolgálatot tett a szántásnál, a meredek lej­tők talajmunkáinál. Az ara- tő-cséplő gépek közül az ugyancsak szovjet. ,SZK—4- e.s a legrégibb mefvet ma is használnak takarmánybeta. karitásra a hevesiek. — A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter alig két esztendeje, hogy rende­letet hozott — hangoztatja az igazgató —, a mezőgazdaság­ban még fellelhető régen használt eszközök, szerszá­mok, gépek összegyűjtésére. Mi igyekeztünk ennek eleget tenni. Az itt kiállított néhány gép ma már mind emlék, és különlegességnek számit. A múzeumunk azonban ' nem lezárt. Tovább akarjuk bő­víteni. ezért folytatjuk a gyűjtőmunkát. Továbbra is felkutatjuk a régi gépeket es felújítva kiállítjuk őket a meglevők mellé. Reméljük, hogy törekvésünket mások is megértik és segítik. Mentusíí liar oly lesztési irányelveit, elfogad­va az intéző bizottság ja­vaslatait. A fejlesztés célja­ként többek között meg­határozta. hogy a gyogy- üdültetés. az ifjúsági turiz­mus. a teli sportolás lehető­ségeinek jobb kihasználását kell szolgálniuk ártámogatá­soknak. A turistaforgalom növelése érdekében korsze­rűbb úthálózatra, a vízellá­tás. a közműhálózat fej­lesztésére van nagy szük­ség. Vagyis: sokat kell itt még? tenni annak érdekébe«’,'' hogy az igények növekedé­sével lépést tarthasson áfe üdülőkörzet fejlődése. Ter­mészetesen a forgalom s az ebből származó bevétel ás-, olyan ütemben gyarapodik’, amilyen gyorsan nő majd az idegeneket hívogató szol­gáltatások színvonala. A MEB1B aktivistái jól, ismerik szűkebb hazánk éjM tökeit, hasznosításuk lehető­ségeit, bizonyítja ezt az a sok javaslat is. amely töb­bek között a kedden tartott elnökségi ülésen elhangzott. Az Országos Idegenforgalmi Tanács értékelése szerint a körülményekhez jól igazodó, reális az a célkitűzés, ame­lyet öt évre szólóan kidolgo­zott a bizottság: ideértve természetesen az anyagi le­hetőségeket, a fejlesztések bőségesnek nem mondható forrásait is. Ám. ha sikerül az érintett vállalatok, szö­vetkezetek. intézmények te­vékenységét összehangolni. a területi érdekeket időben egyeztetni, újabb látványos­ságokkal gyarapodhat ez a sportolásra, üdülésre. gyó­gyulásra szinte egyedülálló­an alkalmas, nagyszerű kör­nyék. Az, egységes tájvédelmet szolgálja az a közelmúltban született döntés, amely a MEBIB hatáskörébe utalja a Bükk egész területét. A hegység Borsod megyére eső része idegenforgalmi fejlesz­téseinek eddig az Észak- magyarórszági Intéző Bizott­ság volt a gazdája. Az észak-magyarországiaknak az. igen látogatott Tokaj és Zemplén vidék gondozása lesz majd a jövőben a fel­adatuk. A Bükki Nemzeti Park igazgatósága együtt a most már nevében is meg­változó máira—bükki intéző bizottsággal sokat tehet azért, hogy híréhez méltón fogadja a táj a hazai és kül­földi turistákat. A jobbnál jobb javaslatok, a fejleszté­sek alternatívái mutatják, hogy nem várják felkészü­letlenül a következő eszten­dőket. Az idegenforgalmat is szolgálják g vasút- fejleszté­si tervei Eger—Szilvásvárad között, tovább bővül az er­dei kisvasutak halózata is. Külön feladat lesz a köz­lekedés megsaervezese s Bükki Neaizeü Parkban, Ké­szülnék a Mátraháza—Ké­kestető közötti felvonó ter­vei is. Az egri és miskolci új szálloda megépítése után nagyobb » létesítményekre várhatóan nem lesz . pénz, de új kempingek létesítésé­re. az ifjúsági szálláshelyek bővítésére sokfelé nyílik le­hetőség. Újdonság — bizo­nyára hamar megkedvelik — ak üdülőszövetkezetek létrehozása. Saját erő bevo­násával így is lehet bővíte­ni majd a szállás-férőhelye­ket. Szó esett az elnökségi ülésen sok egyéb javaslat mellett az üdülőfalvak kia-’ lakításának lehetőségeiről is. Jól meg kell gondolni, ho­vá adják a központi támo­gatást. szánton kell tartani, miként hasznosítják, egészí­tik ki azt a társadalmi ösz- szefogásból származó érté­kekkel. Példamutató — hangzott el az elnökségi ülé­sen — a nyugat-bükki al. bizottság munkája, az üdü­lőfaluvá fejlődő Szilvásvá­rad lakóinak lelkesedése. Lapunkban is többször ír­tunk már azokról az új lé­tesítményekről, vendégváró programokról, amelyek mél­tán tették, teszik híressé ha­tárainkon túl is a községet. Különös ugyanakkor. hogy Egerben, az idegenforgalmi központban évről évre nem tudják elkölteni a turiz­must szolgáló központi tá­mogatást. Szervezettségben a célok összehangolásában is vannak tehát tartalékaink. .. Az idei első félév idegen - forgalmi mérlege. miként arról az Országos Idegen- forgalmi Tanács titkára az elnökségi ülés résztvevőit tá­jékoztatta. a tavaly kiala­kult helyzet folytatódására utal. Az idén is tovább csökken a hazánkba látoga­tó külfpldi turisták száma, ám például a dollárbevétel 37 százalékkal több. mint a tavalyi első hat hónapban. Tovább nőtt a turisták itt- tartózkodásának ideje: az idén már átlagosan hat és fél napot töltöttek hazánk­ban a nyugati országokból érkezett vendégek. Változat­lan értékű a rubelelszámo­lású idegenforgalmi bevé­telünk. A mátra—bükki üdü­lőkörzetben is hasonló a helyzet, ám mint ahogy az ülésén is elhangzott, itt az országos átlagnál gyorsab­ban nőtt a vendéglátás szín­vonala. s az átlagosnál is több új szálláshely várta az ide látogatókat. (hekeli) tMmmQ 1330 augusztus 5„ szerda. Készül az ötéves idegenforgalmi fejlesztési terű

Next

/
Thumbnails
Contents