Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
1 Lakaigaxdálkodái Három és fél millió otthon A NÉPSZÁMLÁLÁSSAL EGVTDÖBEN végrehajtott lakásösszeírás szerint 1980. január elsején 3 537 000 otthon volt az országban, s ez 415 ezerrel több, mint tíz évvel korábban. A növekedés mérteke — a jelentős arányú szanálások, lakásmegszűnések ellenére js — a legnagyobb a felszabadulás óta. egy-egy évtizedet figyelembe véve. Egyik — de nem egyetlen — bizonyítéka eza‘ lakásgazdálkodás jelentőségének; tervszerűsége, távlati megalapozottsága fontosságának. Igazolja előbbieket az is, hogy 1970 óta a lakásállomány gyarapodása jóval gyorsabb volt — 13,3 százalék —, mint a lakosságé (3,8 százalék). Így azután a korábbinál kedvezőbben alakult a száz lakásra jutó lakók száma a nép- számlálás időpontjában, mivel 331-ről 303-ra csökkent. Egy évtizede, 1970-befi hozott együttes határozatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács a lakásépítés és lakásgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Az egy évtized igazolta az állás- foglalás, a feladatkijelölés helyességét, s ezért, azaz az eredmények adta alapra támaszkodva, valamint figyelemmel az eltelt időié, jogos társadalmi igény mutatkozik a lakásgazdálkodás továbbfejlesztésére. Indokoljá ezt egyebek között, hogy a népességnél négyszer gyorsabban nőtt az úgynevezett családegységek száma, s ezen belül az egyedülállók, a kétfős — idős —, jlletve a részcsaládok — például elváltak, gyermekekkel — aránya az összes háztartáson belül a számítottnál sokkal nagyobb lett. Szintén sürgetője a lakásgazdálkodás fejlesztésének az a tény is, hogy gyorsan bővül a fölújításra, valamint a rendszeres karbantartásira váró otthonok köre. Kézenfekvő ugyanis: a ma már községekben sem ritka emeletes lakóházakat nem lehet tapasztassál, meszeléssel rendben tartani; ilyen célra alakított szervezetek. ilyen feladatokra készített eszközök kellenek hozzá. S mert a lakások a nemzeti vagyon tekintélyes részel adják, a velük való gazdálkodás társadalmi méretű teendőknek, s egyéni tennivalóknak egyaránt hordozója. LAKASGAZDALKODAS- RÖL SZÓLTUNK, egy olyan fogalomról, ami szorosan a szocialista társadalomhoz kötődik, hiszen más társadalmi berendezkedésű országokban az otthonok döntő része adás-vétel tárgya. A gazdálkodás részek összefüggő folyama; a lakásállományt bővíteni kell (építeni). megóvni (karbantartani, tatarozni stb.), újra és újra elosztani (az újonnan építetteket, s részben a régieket js). Ennek az összetett tevékenységnek a célja — mint minden gazdálkodásnak — szükségletek kielégítése. A szükséglet: a lakásviszonyok, s az életkörülmények folyamatos javítása. Amiben állami és egyéni teendők sokasága sűrűsödik, példával élve: a lakáscserék ösztönzése állami, tényleges lebonyolítása egyéni feladat. Egy évtized alatt az új otthonok építése a városokban volt a legjelentősebb, ugyanakkor itt mutatkoznak a legégetőbb gondok mindenekelőtt az állami tulajdonban levő' lakások állomány karbantartásával, tatarozásával. Aminek pénzügyi, szervezeti stb. okai vannak, de. oka az a szemlélet is, amely csakis az újat ítélte eredménynek, gyarapodásnak. Most jutottunk el oda, hogy a lakásállományon belül az átlagot a kétszobás otthonok alkotják: száz lakásban 198 szoba van. Így száz szobára átlagosan 153 lakó jut: 1960-ban ez a szám 243 volt. Nem lényegtelen Változás az sem, hogy az egyhelyiséges lakások csoportja egy évtized alatt ötvenezerrel lett kisebb, s ma csupán 26 ezer. Várható: az év végéig, azaz az ötödik ötéves tervben 450 ezer lakás épül fel; valamivel. 10—15 ezerrel több az eredetileg számítottnál. Az új törekvéseket, s egyben a gazdálkodás helyes, nemcsak az építésre szorítkozó értelmezését bizonyítja, hogy a középtávú program időszakában az állami tulajdonban levő otthonok közül 75 ezernek a felújítását, s húszezernek a korszerűsítését végzik el. Ezek az adatok annak józan fölismeréséről tanúskodnak, hogy az új lakások építésével * azonos, fontosságú a meglevő otthonok használati értékének megőrzése, illetve ahol erre mód van, növelése, például két korszerűtlen lakásból egy komfortos otthon kialakításával. SOK MINDEN KELL AH HOZ, hogy a lakásgazdálkodás valóban ésszerű lehessen : a változó családnagyságot. a lakosság részvételét az építésben, fenntartásban igazságosan figyelembe vegye. A sok mindenbe az építőanyagok éppúgy beletartoznak, mint a kisebb, rugalmas karbantartói szervezetek; s természetes, már a tervezés idején' számolni kell azzal, hogy a családok szét- -és összeköltöznek, azaz a változtatható lakásbelsőkkel, s a cserék anyagi érdekeltségével szükséget, hatni erre. Jogos igény az is, hogy legyenek kiegyenlítettebbek a lakáshoz jutás esélyei, s mérséklődjenek a különböző lakáshoz jutás; formákhoz és a fenntartáshoz kapcsolódó anyagi terhek indokolatlan eltérévséi. (V. T.) Szerszámokat gyártanak A Kéziszerszámgépgyár Omega gyáregységében gyártják az ipari, mezőgazdasági gép- késeket, körfűrészeket. A gyár mintegy ezerféle terméke a KGM-hez tartozó vállalatok folyamatos munkájához nélkülözhetetlen. Az elmúlt évben több mint száznegyvenmillió forint értékben gyártottak gépkéseket, melegipari körfűrészeket és egyéb termékeket, az idén több mint tíz százalékkal tervezik növelni a termelést. (MTI fotó — Fehér József felvétele — KS) Egységes szemlélettel a tájvédelem, az idegenforgalmi fejlesztési célok összehangolása érdekében, túllépve a közigazgatási határokon is; ezt a célt tűzte maga elé a lelkes társadalmi aktívákat. felsorakoztató Mátra—Eger—-Nyn gat-bükki Intéző Bizottság, amikor hozzáfogott eddigi legnagyobb feladatához, az öt évre szóló idegenforgalmi fejlesztési tervkpncepció kidolgozásához. Ismeretes, hogy kormányhatározattal kiemelt üdülőkörzetté nyilvánították a Mátra—B^ikk vidékét. Azóta megnövejkedett hatáskörrel. s még nagyobb felelősséggel kell dolgoznia a bizottságnak a természet értékeinek védelméért, szervezni a minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat az ide látogatóknak Az Országos Idegenforgalmi Tanács májusban határozattá emelte az üdülőkörzet hatodik ötéves tervi fejAgráitörténeti emlékhely Hevesen Régi traktorok között Hevesen, az állami gazdaság mellett, a mezőgazdasági munkástovábbképző intézet udvarán, régi gépek sorakoznak. Különös élményben részesül, aki ide belép. Olyan, mintha a múltba csöppenne, évtizedekkel ezelőtti időbe. Régi traktorok állnak kiállítva, letűnt idők mezőgazdaságának emlékeit hordozva. Agrártörténeti emlékhelyen járunk, amely párját ritkítja a megyében és minden egyes darabját egy lelkes pedagógus, dr. Kar- nietky István igazgató irányításával gyűjtötték össze. — Sokan megnézik ezt a traktortörténeti gyűjteményt — magyarázza az igazgató. — Fejlődési sorrendben állítottuk ki őket és a legrégibbtől a legújabbig szemléltetik a mezőgazdaság technikai fejlődését. Az volt a célunk, hogy elsősorban az oktatást szolgálja, az itt tanuló szakemberek a kiállított gépeken keresztül is lássák a mezőgazdasági technika változását. De bárki, aki itt jár és nem is szakember, ugyanúgy meggyőződhet erről. Évekkel ezelőtt vetődött fel a gondolat, hogy traktormúzeumot kellene létrehozni Hevesen. Ez lelkese-, déssel párosult és sikerült. A hevesiek tehát, átmentetted az utókornak a régi gépekből néhányat. Amellett, hogy ezzel az- oktatást szolgálják. a múlt emlékeit is hemutaljak, megőrizve a mának. A kis traktormúzeum legrégebbike egy 1922-ből való amerikai Fordson. A húsz lóerős gép vaskerekes, melynek kapaszkodóival a lejtős dpmbokon és hegyoldalakon is megállt egykor. — 'Tudomásunk szerint 1917-ben kezdték el a sorozatgyártását Amerikában, és egészen a negyvenes évek végéig készítették. Jó hírű és megbízható gép volt. Petróleummal röpködött, és az első hazai gépállomásokon. | az ötvenes évek elején még cséplésre is felhasználták! A szabolcsi tanyákat járva találtunk rá az egyik házban a fészer alatt. Szívesen, ideadtak. mi pedig letestettük, és megőriztük. A Fordson mellé már az újabb korszak gépét, a hazai traktorgyártás egykori remekét, a GS—35-öst állították ki. Ezzel is jól szemléltetik a technikai fejlődést. — Kéményes traktornak is ■ nevezték — erősíti meg az igazgató —, mert a gép elejére szerelt kéményen át távozott a füst. az égéstermék a motorból. Ez már nem i^i- róleummal. hanem gázolajjal működött. A vaskerekes, harmincöt lóerős traktor Poroszlóról került ide. az egyik portán leltünk rá. Még most is működőképes. A hevesiek bemutatják ennek egy korszerűbb változatát is. az ötvenes évek nagy, sikerű mezőgazdasági gépet, a GS—35-ös gumikerekest. Ezt, szántás mellett Érdeklődő fiatalok a ma már ismerkednek már szállításra is használták. A valamikori mikófalvi termelőszövetkezetből hozták ide. a múzeumba. — A jásziványi tanyán találtunk rá az ötvenes évek derekán Magyarországra került 18 lóerős német Lanz- Bulldogra — mutatja az egyik különlegességet kalauzunk. — Univerzális gép volt, amely ha kellett szántott. kultiválorozott. és szállításra is használták. Főleg a kisüzemek gépe volt, noha később a gépállomásokon is alkalmazták. A bemutató része az ötvenes évek derekán mégjelent csehszlovák Zetor-csa- lád 25—K jelzésű tagja. Itt látni belőle egyet. Az uni-, verzális traktorral szántottak, növényápolásra és szállításra használták leginkább. Itt Hevesen ..öregedett” ki a szakmunkásképző intézetben. de mint érdekesség, mindmáig megmaradt. Ma már csak emlékként őrzik azt a Dutra—1000-t, melyet Detkrol hoztak. Az osztrák—magyar együttműködés révén egykor Stejer- motorral szereltek fel a Vorn uzeális Fordson-traktorral (Fotó: Szabó Sándor) rös Csillag Traktorgyárban. Van itt az ötvenes évekből maradt szovjet lánctalpas traktor is. a DT—54-es. amely jó szolgálatot tett a szántásnál, a meredek lejtők talajmunkáinál. Az ara- tő-cséplő gépek közül az ugyancsak szovjet. ,SZK—4- e.s a legrégibb mefvet ma is használnak takarmánybeta. karitásra a hevesiek. — A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter alig két esztendeje, hogy rendeletet hozott — hangoztatja az igazgató —, a mezőgazdaságban még fellelhető régen használt eszközök, szerszámok, gépek összegyűjtésére. Mi igyekeztünk ennek eleget tenni. Az itt kiállított néhány gép ma már mind emlék, és különlegességnek számit. A múzeumunk azonban ' nem lezárt. Tovább akarjuk bővíteni. ezért folytatjuk a gyűjtőmunkát. Továbbra is felkutatjuk a régi gépeket es felújítva kiállítjuk őket a meglevők mellé. Reméljük, hogy törekvésünket mások is megértik és segítik. Mentusíí liar oly lesztési irányelveit, elfogadva az intéző bizottság javaslatait. A fejlesztés céljaként többek között meghatározta. hogy a gyogy- üdültetés. az ifjúsági turizmus. a teli sportolás lehetőségeinek jobb kihasználását kell szolgálniuk ártámogatásoknak. A turistaforgalom növelése érdekében korszerűbb úthálózatra, a vízellátás. a közműhálózat fejlesztésére van nagy szükség. Vagyis: sokat kell itt még? tenni annak érdekébe«’,'' hogy az igények növekedésével lépést tarthasson áfe üdülőkörzet fejlődése. Természetesen a forgalom s az ebből származó bevétel ás-, olyan ütemben gyarapodik’, amilyen gyorsan nő majd az idegeneket hívogató szolgáltatások színvonala. A MEB1B aktivistái jól, ismerik szűkebb hazánk éjM tökeit, hasznosításuk lehetőségeit, bizonyítja ezt az a sok javaslat is. amely többek között a kedden tartott elnökségi ülésen elhangzott. Az Országos Idegenforgalmi Tanács értékelése szerint a körülményekhez jól igazodó, reális az a célkitűzés, amelyet öt évre szólóan kidolgozott a bizottság: ideértve természetesen az anyagi lehetőségeket, a fejlesztések bőségesnek nem mondható forrásait is. Ám. ha sikerül az érintett vállalatok, szövetkezetek. intézmények tevékenységét összehangolni. a területi érdekeket időben egyeztetni, újabb látványosságokkal gyarapodhat ez a sportolásra, üdülésre. gyógyulásra szinte egyedülállóan alkalmas, nagyszerű környék. Az, egységes tájvédelmet szolgálja az a közelmúltban született döntés, amely a MEBIB hatáskörébe utalja a Bükk egész területét. A hegység Borsod megyére eső része idegenforgalmi fejlesztéseinek eddig az Észak- magyarórszági Intéző Bizottság volt a gazdája. Az észak-magyarországiaknak az. igen látogatott Tokaj és Zemplén vidék gondozása lesz majd a jövőben a feladatuk. A Bükki Nemzeti Park igazgatósága együtt a most már nevében is megváltozó máira—bükki intéző bizottsággal sokat tehet azért, hogy híréhez méltón fogadja a táj a hazai és külföldi turistákat. A jobbnál jobb javaslatok, a fejlesztések alternatívái mutatják, hogy nem várják felkészületlenül a következő esztendőket. Az idegenforgalmat is szolgálják g vasút- fejlesztési tervei Eger—Szilvásvárad között, tovább bővül az erdei kisvasutak halózata is. Külön feladat lesz a közlekedés megsaervezese s Bükki Neaizeü Parkban, Készülnék a Mátraháza—Kékestető közötti felvonó tervei is. Az egri és miskolci új szálloda megépítése után nagyobb » létesítményekre várhatóan nem lesz . pénz, de új kempingek létesítésére. az ifjúsági szálláshelyek bővítésére sokfelé nyílik lehetőség. Újdonság — bizonyára hamar megkedvelik — ak üdülőszövetkezetek létrehozása. Saját erő bevonásával így is lehet bővíteni majd a szállás-férőhelyeket. Szó esett az elnökségi ülésen sok egyéb javaslat mellett az üdülőfalvak kia-’ lakításának lehetőségeiről is. Jól meg kell gondolni, hová adják a központi támogatást. szánton kell tartani, miként hasznosítják, egészítik ki azt a társadalmi ösz- szefogásból származó értékekkel. Példamutató — hangzott el az elnökségi ülésen — a nyugat-bükki al. bizottság munkája, az üdülőfaluvá fejlődő Szilvásvárad lakóinak lelkesedése. Lapunkban is többször írtunk már azokról az új létesítményekről, vendégváró programokról, amelyek méltán tették, teszik híressé határainkon túl is a községet. Különös ugyanakkor. hogy Egerben, az idegenforgalmi központban évről évre nem tudják elkölteni a turizmust szolgáló központi támogatást. Szervezettségben a célok összehangolásában is vannak tehát tartalékaink. .. Az idei első félév idegen - forgalmi mérlege. miként arról az Országos Idegen- forgalmi Tanács titkára az elnökségi ülés résztvevőit tájékoztatta. a tavaly kialakult helyzet folytatódására utal. Az idén is tovább csökken a hazánkba látogató külfpldi turisták száma, ám például a dollárbevétel 37 százalékkal több. mint a tavalyi első hat hónapban. Tovább nőtt a turisták itt- tartózkodásának ideje: az idén már átlagosan hat és fél napot töltöttek hazánkban a nyugati országokból érkezett vendégek. Változatlan értékű a rubelelszámolású idegenforgalmi bevételünk. A mátra—bükki üdülőkörzetben is hasonló a helyzet, ám mint ahogy az ülésén is elhangzott, itt az országos átlagnál gyorsabban nőtt a vendéglátás színvonala. s az átlagosnál is több új szálláshely várta az ide látogatókat. (hekeli) tMmmQ 1330 augusztus 5„ szerda. Készül az ötéves idegenforgalmi fejlesztési terű