Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
rü dolgozók közösségéért Hetven éve létesült a munkásotthon Egerben Tej a vízből Fiktív szántók. - Fém. mafifee nélkül ü népgazdasági, a társadalmi tulajdon Cjsájfhír: Augusztus 28-án délután koszorúzás! ünnepséget tartottak Egerben, a' Diófakút útra 3. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál. Ebben ßz épületben alakult meg l9lft-ben. hetven évvel ezelőtt az Egri Munkás-Otthon Szövetkezet. Hetven esztendővel ezelőtt. 1910. augusztus 28-án vette birtokba az egri szervezet munkásság az új munkásotthont, amely a Diófakút utca 3. számú házban volt. A ma is meglevő épületben elhelyezett emléktáblán az otthon használatba vételének időpontja téves, ott ugyanis ez szerepel: „1908—1919. között e házban volt az egri szervezett munkások Munkásotthona, itt. működött az SZDP egri pártszervezete is." Küzdelmes évek teltek el addig, amíg az egri munkásság eljutott az otthon létesít téséig. Heves megyében a munkásmozgalom kialakulár sa a múlt század végén kezdődött. Ez azt jelentette, hogy létrejöttek a különböző szakmák szakszervezetei, s megalakult a Szociáldemokrata Párt; kiépültek a pártszervezetek. A munkások kezdettől keresték a rendszeres összejöveteleik és a gyűléseik megtartására alkalmas helyet. Előbb a befizetőhelyeken tartották szakmai megbeszéléseiket. Munkásotthon híján rendszerint vendéglőkben jöttek össze, s ezt a tulajdonosok a fogyasztásért — a hatóság tudtával — engedélyezték. Például Vályi István, ez időben vezető szociáldemokrata. a bornak nem volt nagy barátja. Hallgatóinak is legfeljebb félliternyi elfogyasztását engedélyezte. Ezért is nevezték el rövidesen körét a ,.Félliteresek Asztaltársaságának". A munkások, míg végleges otthonra tettek szert, összejöveteleik színhelyét gyakran cserélgették. A nyomdászok például 1900—1901 között, a Kossuth Lajos utca 22. számú házban, az akkor még működő Kurtakocsmában találkoztak. 1903 májusában, amikor az Egri Szociáldemokrata Part létrehozásán fáradoztak, Fischer Manó vezető szocialista a Maklari út 11. sz. hazát és lakását aján- lotta fel a gyűlések tartására. (Az épület jelenleg is áll.) 1904 nyarán az egri szervezett munkások kibérelték a v Jókai utca 1. számú épületet. A csoportok közösen használták e ház emeleti részét. Ide már nemcsak a bérbevevő szakcsoportok tagjai járhattak, hanem minden szervezett munkás. Vasárnaponként táncmulatságokat, úgynevezett „legényfogókat'' rendeztek. Az estek belépti díjaiból felszerelték a helyiségeket, így padokat, lócákat, sakkot, dominót, biliárdasztalt vettek. Itt leltek otthonra ősszel-télen a munkanélküliek is. 1906 novemberében a Jókai utcából az otthon átköltözött az egy kot Dóbó tér 2. szám alatl levő, úgynevezett Vass-féle ház émeleiere. Itt már gondnokot is alkalmaztak. E ház lett a székhelye a Szakszervezeti Tanácsnak és az egri, illetve a Heves megyei Szociáldemokrata Pártnak is. 1908 őszen egy ideig a mai Hibay Karoly utcában beteltek helyiségei. 1909 őszétől '— 1910 májusáig az egri munkások otthonául a Kossuth Lajos utca 20. számú épület földszintje szolgált. 1910 májustól őszig használták a szakszervezetek és az SZDP a Makiári úti Zöldfa vendéglőt. Ez időben kedvelt találkahely volt még az Alkotmány utca 11. számú épület, ahol a „Vörös Rák’ véndéglő állt. QMmöB, 1980. augusztus 31„ vasárnap A közben eltelt mozgalmas évek alatt az egri szak- szervezet és az SZDP megerősödött, taglétszáma felduzzadt. Ezzel együtt megnőtt a befolyása.. A szervezett munkások gyűléseire nemegyszer 800—1000, vagy még több érdeklődő elment. Szükség volt egy nagyobb, önálló épületre, ahol a betiltott felvonulást pótolni lehetett zárt körű gyűléssel, és nagyobb számú érdeklődő, szimpatizáns is részt vehetett ezeken az előadásokon. Az otthon nélkül szervezkedő egri munkások, különböző beléptidíjas műsorok szervezésével kívánták előteremteni azt a pénzt, amelyre a munkásotthon felállításához szükség volt. Ezért 1906-tól rendszeresen tartottak a különböző szakmák képviselői: az ácsok, famunkások, cipészek, vas- és fémmunkások nyilvános rendezvényeket. Sajnos az ezekből származó bevétel mindig csak a bérleti díjak fedezésére volt elegendő. Végül, hogy a felállításához szükséges pénzt előteremtsék Munkás-Otthon Szövetkezetei alakítottak. 1910 nyarán a Diófakút utca 3, számú házat eladósodott tulajdonosa megvételre felajánlotta a szövetkezetnek. A tízezer koronás vételárat az Epri Agrárt akar ékpénztár kedvező feltételek mellett teljes egészében meghitelezte. A vételárat 15—20 év alatt kellett volna visszafizetni az esedékes kamatokkal. Az épület alkalmasnak ígérkezett: egyemeletes volt. nagy udvarral és gondnoki lakással. 1910. augusztus 28- án tartották az ünnepélyes házmegnyitot. ez. alkalommal Fischer Manó üdvözölte az. egybegyűlteket, s rövid beszedet tartott dr. Ormos Ede makói ügyvéd, a Népszava munkatársa, majd műsor következett. A nagy esemény tiszteletére az. egri munkások lapot adtak ki Egri Munkás-Otthon Szövetkezeti Értesítő címmel, melynek folytatása ázz Egri Munkás című lap lett. A szakmák csoportjai még szeptember első napjaiban beköltöztek. Végre megvalósult az, amire egy évtizede vártak. A munkásotthon rövid idő alatt a munkásmozgalom és a munkásművelő- riés fontos centruma lett. Ide került a munkáskönyvtár, hamarosan ez. lett az otthona a munkásszin játszóknak és a zenekarnak. Egymás után szervezték a különböző tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat. Jutott hely benne . még utásszá Hó-" nak is. ezt a szervezett dolgozók vehették olcsón igénybe. Ide került a sztrájktanya: ‘ a munkabeszüntetések idején a munkások napközben itt tartózkodtak. Az uj munkásotthon azonban anyagi gondokkal küzdött. Kiderült 'az is. hogy a nagyterem szűk. Ezért a vezetőség elhatározta, hogy az udvar jobb oldali részén több száz személyt befogadó termet építtet, színpaddal. Pénz ugyan nem volt, az építkezés mégis megindult. Az anyagokat hitelbe is meg lehetet! venni, csak a munkabért ! kellett előteremteni. Ekkor ezer koronás váltókölcsönt vettek fel újra. az Agrártakaréktól, A váltóra tíz aláíró keltett. A felhívásra kellő számú Jelentkező akadt, az összeget 'tehát, kiutalták. A szövetkezet örökösen anyagi gondokkal küszködött. Az elkészült nagyteremben ezért majd minden vasárnap este műsoros előadást, táncmulatságot szerveztek. Kérőbb hogy a bevétele fokozódjék, ital mérési engedélyt kértek. \ büfét nyitottak, artiely kellő. ( szakértelem hiányában nem , sok haszonnal járt. I Kiéleződtek a vezetés k^rüi a személyi ellentétek is. Ellenségeskedés osztotta meg a munkásságot. A ráfizetéssel működő munkásotthon arra a sorsra 1 jutott, hogy végül ’a lejárt váltó kamatait sem tudták fizetni. Egy ideig a hitelintézet humánus volt, "s a fizetési felszólításokat nem követte erélyesebb intézkedés. A szakmák csoportjai azonban — érezve a közelgő véget — még 1913 novemberében elhozták a tulajdonukat képező felszereléseket. Az 1914-es május 1-ét még a munkásotthonban való gyülekezéssel kezdték, de az. ünnepélyes felvonulás után néhány napra, a, felvett kölcsönt nem tudták visszafizetni. ezért a bank elárve- reztette az épületet. Ezzel megszűnt az oly sok fárado- , zással megteremtett önálló munkásotthon Egerben. Rövidesen kitört az! első világháború. A szervezett munkások legtöbbjét bevo- nultatták katonának,. így a mozgalom átmenetileg megszűnt. Az a kevés demokratikusan érző és gondolkodó ember, akit'nem vittek el katonának, az átmenetileg a mai Dobó tér 7. számú épületben egykor működő Otthon Kávéházban találkozga- tott. Az őszirózsás forradalom után' 1918 novemberében újjászerveződött az: egri .munkásság. November 11-től az egri SZDP vezetősége munkásotthon céljaira lefoglalta és kiigényelte a Szarvas tér 1. számú épületet, az üresen álló Szarvas laktanyát. A forradalmak idején újra birtokba vették az egykori Diófakút utcai munkásotthont, is. Szinte mindvégig a különböző egri szakszervezetek .használták. gyűlések, összejövetelek céljára, fgy a földmunkások. cipészek, dohánygyári munkásnők, közalkalmazottak stb. A Tanácsköztársaság megdöntése után 1919 augusztus első hetében a protetárdiljta- túra intézményei felszámol.-' ■sára létrehozott városi tanácsi likvidáló bizottságok megszüntették a Diófakút utcai munkásotthont, berendezéseit lefoglaltál^. Ez az otthon végül is az egri szervezett munkásoké volt 1910 augusztusától 1914 májusáig, majd a kettős forradalom idején. A tanácsállam megdöntése után, az 1922-től újjászerveződő egri szakszer vezetek újra megindították a fáradságos küzdelmei az önálló munkásotthonért. Az ország gyarapodásának alapja —, mint ismeretes — a gazdasági építőmunka. Zavartalanságának, az esetleges rendellenességek megelőzésének, megszüntetésének - biztosítása többi között a rendőrség feladata. Szőkébb hazánkban is rendkívül felelősségteljes. egyszersmind pedig erdekes. izgalmas a tevékenység, amellyel a BM-szervek az állami, társadalmi és gazdasági szervezetekkel szorosan együttműködve foglalkoznak. A napi. tennivalókban — ahogyan Halász Ferenctől, a magyei rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tu.lajdonvédel- mi osztályának vezetőjétől értesültünk — igen jelentősek a rendszeres tapasztalatcserék, fontosak az idejében történő figyelmeztetések egy-egv mulasztásra, jelenségre. Tulajdonképpen az a cél, hogy lehetőleg elkerüljék a súlyosabb eseteket, s csak utoljára maradjon a szigorúbb büntetés. Jól szolgálják a nemes ügyet a nagyobb fórumokon történő találkozók, amelyek során például 1976-ban a rendőrség képviselői gazdasági vezetőkkel, tavaly pedig szocialista brigádok vezetőivel tanácskoztak. Az előbbi alkalommal magának a belügyminiszternek a részvétele mellett! Sokat segít a lakosság is: az, hogy az/ állampolgárok — az alkotmányban rögzítettek alapján — valóban kötelességüknek érzik az ország értékeinek oltalmazását. a nép vagyonának védelmét, a társadalmi tulajdon .szilárdítását, á nemzet gazdasági erejének fokozását. Nos. Ilyenformán Heves megyében általában nem mondható éppen rossznak a helyzet, sőt. a népességhez viszonyítva a bűncselekmények aránya kedvezőbb is az országos átlagnál. Lopás, sikkasztás. csalás, hűtlen és hanyag Jtezelés. rongálás. rablás, illetve üzérkedés, árdrágítás, devizagazdálkodást sértő bűncselekmény, vagy — uram bocsa' — vesztegetés azért, sajnos, még mindig elég munkát ad rendőrségünknek. A társadalmi tulajdonnal kapcsolatban, az elmúlt esztendőben összesen 517 bűn- cselekmény történt • megyénkben. s együttesen nem Nemcsak rendőri feladat i kevesebb, mint 7 277 000 forintos volt az okozott kár, míg az idén — csupán az első félévben — csaknem 300 különböző ügyben találtak vétkest. Tavaly az összes bűncselekmények egyötödénél nagyobb hányada tartozott ide. Az eseteket tekintve magasan vezetett a lopás és a betöréses lopás, de számottevő volt a sikkasztások, csalások száma is. zömmel -- csaknem kétharmad részben — a kereskedelem. a mezőgazdaság, az építőipar területen. Ahol az. értékek őrzésére, a szükséges biztonsági berendezésekre még ma sem fordítanak mindenütt kellő gondot! A vám- és pénzügyőrség által vizsgált 54-en felül 29 gazdasági jellegű bűncselekménnyel — leggyakrabban üzérkedéssel, közbeeső, indokolatlan kereskedelmi tevékenységgel, különféle termékek. cikkek engedély nélküli adás-vételével, az áruellátás egyenetlenségeit kihasználó „ügyeskedő", harácsoló személyekkel — foglalkozott a rendőrség 1979- ben. Az utóbbi idők esetei közül mindmáig emlegetik példái a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatalnál történteket. Nem kisebbről volt ugyanis, szó. mint arról, hogy az itt beváltott rubel és lej összege feltűnően meghaladta a turistaforgalomban általában kialakult pénzügyietek gyakoriságát. S mint utóbb kiderült: nem volt alaptalan a gyanú, hiszen az illegálisan gazdát cserélő érték együttesen elérte a 2 827 237 forintot — ami természetesen példás büntetést sürgetett. Ennél kisebb ügy volt az istenmeze ji Béke Tsz-é, de nem kevésbé meglepő és tanulságos., Hiszen a vizsgálat abban" marasztalta el a szövetkezet vezérkarát, s fejőbrigádjának vezetőjét, hogy kereken 30 köbméter vizet adtak el — tej helyett. A felvásárlónak 80 ezer, az államnak félmillió forintos kárt okozván! A frissebbek közül való. az idén történt az a tűzeset, amit a technológiai utasítás be nem tartása okozott a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál, s több mint félmillió forintos veszteség követett. Vagy egy másik, amelynél a füzesabonyi áfész sziholmi TÜZÉP- telepét dézsmálta csalafinta módon az itteni vezető. I)r. Csiffáry Gergely Minden elismerésem Bizonyára nem tart ra igényi, dr nem is sokra megy relé. ha kijelentem, hogy minden elismerésem Csomós Miklósé. Ö az. aki egy jo ideje mast sem csinál, csak „szaladgál". megy az egyik helyről a másikra, agitál. érrel, segítséget kér és nem is tágít addig, amíg nem kap. Megnyerte a Gagarin erőmű Csapóién szocialista brigádját, az Ingatlankezelő Vallalat illetékeseit, maga mellé állította a nemrég megválasztott ország- gyűlési képviselőt. Dobos Józsefit ét is, aki még azt is elvállalta hogy az „ünnepélyes megnyitón" maga is jelen legyen. Mert ez is fontos körülmény. Minden elismerésem •tehát Csomós Miklós nyugdíjasé, aki a fejébe vette, hogy a gyöngyösi Élmunkás utca 28-ban kialakít egy „házi" gyermekklubot. A szárító helyiséget úgy sem használja senki, tehát. . .! Gyorsan felmérte, hány „srác" és „csaj" ödöng nap mint nap. nem tudván mit. kezdeni a; idejével — a ház körül, vagy még annál is távolabb, felügyelet nélkül, ha-, szóntalanul elpergetve a soha vissza nem hozható'drága percekéi. I.egyen hát gyermekklub a házban. íme a statisztika, amit a fáradhatatlan szervező állított össze, hogy megfelelő súlyú adatok birtokában tudja győzködni azokat, akik erre rászorultak: 10, család 24 gyermeke az alap. nemek szerinti megoszlásuk: 14 lány és 10 fiú. Hatéves kórt még nem "ért el 8 gyerek, a többi pedig még nem lépte át a tizenhatodik életévét. Engem ez az „agitatív” célzatú statisztika is meghal. Hadd adjam még tudtára mindenkinek: j h{ első „házi gyermekklub" ünnepélyes at- * adásának időpontja szeptember 7.. délután ' pontosan 4 óra. J Ennyi a tény. ami önmagában is megér- J demelt egy kis figyelmet. De engem az is j érdekel, ami „mögötte van". Áz a tenni \ akarás, az a jobbító szándék, az a fáradsz- J got nem ismerő önzetlenség és lelkesedés, az a fölösleges kérdésekkel nem bíbelődő [ együttműködési készség, ami oly gyakran J súlyösodik a Közélet sóhajára, hőn áhított t vágyakozássá. És marad is nagyon gyakran J — "ágyálom. , \ Pedig ez a mostani példánk is mit bízó- j nyit? J Tessék mondani. miért nem tudunk 1 ugyanígy gondolkodni és cselekedni a köz- j nani munkaidőben is? Vagy az lenne a meg- ' oldás, hogy egész kicsi hazánkat m égé ni ten- I dö ..gyermekklubbá" minősítenénk át? J Belátom gyerekes ötlet. Az a „másik", uz J a most vázolt ayönnuösi alapheluzet is „gue- | rekes" ötletből nőtt ki Mindebből esetleg az is kitetszhet, hogu maga az elnevezés j nem lényeges. A cselekvés a fontos és a — j véneredmény. J Hadd ismételjem meg bar erre bizonyára \ nem tart igényt és nem is sokra megy vele j ha kijelentem, hogy minden elismerésem i Csomós Miklósé. j . . .és mindazoké. akik nem bíbelődtek -fő- J lösleges kérdésekkel, hanem egyetértőén hó- i lintottak és tették, amire lehetőségük volt. ) G. Molnár Ferenc Tóth Sándor. Bármennyire is ravasz volt azonban a módszer — a mezőszemerei. tsz elnökhelyettese, Szabó György, fiktív szénvásárlási számlákkal falazott partnerének''—1 nem lehetett azért annyira körmönfont, hogy a turpisság, az igazság utóbb ki ne derüljön. Szóval: a 2984 mázsa szénre szóló „bizonylat” hamisságát csak sikerült leleplezni s ráadásul megállapították bizony a 450 ezer forintos leltárhiányt is, amikor a telep — átadásra került. Aztán, szintén a felejthetetlenebbek közé tartozik a csodálatos seprű története is, amely éppenséggel az árfelhajtásra egy remek példa. Mi volt ez? Afféle sajátos vállalkozás. Az egyébként házi iparcikk-kereskedelemre engedélyt kapott Borsos József. illetve teknőkészítő fivére, Miklós, társaival 36 965 vesszőseprűt vásárolt, darabonként 35 forintért, negyvenért pedig továbbadta a füzesabonyi áfész poroszlói felvásárlójának. Akitől aztán úgy került az üzletekbe, hogy végül is 56,20 (?!) lett a seprű áfti... S idézhetnénk persze még jócskán a megyei rendőr- főkapitányság aktáiból ‘ —, de talán, ízelítőül ennyi is éppen elég. Világosan ’ látszik a néhány példából is, hogy ha van is javulás szű- kebb hazánkban, ha erősödik is a különböző szervezetek közötti együttműködés, gyakoribbak is a Gazdasági vezetők által , történő felelősségre vonások, s szigorú a rendőri beavatkozás, az igazságszolgáltatás — marad még jócskán tennivaló. Továbbra is fontos feladat. marad a társadalmi erők mind szélesebb körű bevonása a vag.vonyedelem- be is, a lakosság határozottabb segítségadása. S az eddiginél is sokkal nagyobb gondot kell fordítani a bűn- cselekmények megelőzésére! (lyoni Gyula Siker a bwfor* bemutatón Mint azt korábban hírül adtuk, a napokban bemutatót rendezett Egerben gyártmányaiból a Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyára. A termékbemutató felvonultatta a kínálat teljes skáláját, de egyúttal jó alkalom volt arra is. hogy felmérjék a piac igényeit. Dicséretes törekvés ez akkor, amikor a bútorértékesítés üteme meglehetősen ingadozó. A bemutatón ott voltak a Bútorért Vállalat .szakemberei, a Domus áruházak igazgatói s a megyei kereskedelemben érdekelt vezetők is. A megbeszélések eredményei azt mutatják, jól találta meg profilját az egri gyár. amikor késztermékek gyártására határozta el magát. Nagy ér. de klódést mutat például a vendéglátóipar az éttermi berendezések iránt: az egri Unicornis Szálló presszóját már be is rendezték a kiáll1 táson megismert bútorokkal, A VASYILL nagykereskedelmi vállalat Heves megyei kirendeltsége mintegy tízmillió forint értékben vásárolt kisbútorokat, virágtartókat. polcokat, fűszertárukat — olyan cikkeket, amelyeket gyakran hiába keres a vásárló az üzletekben. A „nagyobb” üzletek megkötésére várhatóan szeptemberben kerül sor. ekkorra 'esznek szerződések az ajánlatokból. Az egri gyár egyébként termelésének jó részét nyugati piacokra exportálja: az első félévben 5ff ezer’ dollár értékben szállítottak külföldre bútorokat
