Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

Ä krimi védelmében? Ha a Tetthely, vagy a San Francisco utcáin egy-egy ? I darabját sugározza a tévé, bizonyára milliók szorítanak > < Dérnek felügyelőnek, vagy Stone hadnagynak. Jómagam' 5 is izgalmamban a körmöm rágom s csak akkor kommen- \ ■ tálom elnéző mosollyal a pergő képsorokat, ha túlságosan \ í hamar kilóg a dramaturgiai, vagy logikai lóláb, magya- j j ran, túl hamar sejthető, ki a gyilkos. Hasonló ez ahhoz a ' lekicsinyléshez, amit a keresztre;jtvényfejtő érez, ha si- J lány élvezetben van része a könnyen megfejthető rejt- vény miatt. - j Sokfeleképp lehet magyarázni a krimi népszerűségét, j a logikai játékon túl az izgalommal, kalandossággal is. j ? Ha úgy tetszik, a pótlékjellegével: a mindennapok ka* j landhiányát töri meg egy-egy film. vagy bűnügyi könyv < kalandossága. Csakhogy nem szabad elfeledkezni arról, j \ hogy a szórakozás a pihenés egyik formája, amikor is bi- } 5 zonyos képességeinket azért hozzuk működésbe, hogy : < másokat tehermentesítsünk, felfüggesszünk. A közkeletű \ | kifejezés: „kikapcsolódni” — jól kifejezi ezt a jelenséget. \ | A fontoskodónak tűnő magyarázat azért szükséges, > < mert azt az egyszerű kijelentést -*■ „szeretem a krímit" ( \ — bizonyos körökben kockázatos megtenni. Nem is el-, j hanem lenéző mosollyal nyugtázzák, amiben az a véle- \ meny is benne foglaltatik: aki ilyen hétköznapi szóra- j kozásnak áldoz, az egyéb becstelenségekre is képes. Ilyen i társaságban tudom, megítéltetésemen az sem enyhít, ha í hozzáfűzöm, évi tekintélyes krimifogyasztásom mellett ! > jóval nagyobb mennyiségben befogadom a mai magyari ‘ irodalom jeles (és kevésbé jeles) alkotásait, s a világiro­j dalom régi és új remekműveit is. És a sznob lebecsülést) l sem közömbösíti, ha elárulnám: Babits Mihály, akit í 5 aligha marasztalhatnánk el az olcsó olvasmányok bűné- ’ > ben, szintén kedvelte a krimit. A jó krimit. Persze, én még csak-csak túlteszem magam az effaj- j \ ta lekicsinylésen, de mit kezdjen vele az a gyanútlan kri- | 5 mikedvelő, aki nincs tisztában a szórakozást, a könnyű ! ‘ műfajokat lebecsülő rossz beidegződésekkel, s egy-egy S í gúnyos megjegyzés, vállonveregetés után joggal érzi sért- í < ve magát. S mivel minden sértés kirekesztő hatású, arra \ ^ kényszerítheti az érintettet, hogy a kulturális fogyasztás , j adott szintjén megragadjon. Pedig nyugodtan állítható, hogy a krimiolvasástól / £ — a kalandirodalom 'más műfajain át — vezethet út a / < szépirodalom felé. Különösen akkor, ha az út mentén J S segítőkész „útbaigazítók, s nem fitymálok állnak. Az iro-í < dalom élvezete ugyanis mindenekelőtt olvasni tudást té- / s telez fel. s nem kifinomult ízlést. Utóbbit már csak sok­< sok olvasás után lehet birtokolni. Olvasni tudásról szólva J 1 a leghétköznapibb dologra gondolok: arra, hogy valaki az'j < elolvasott szöveget úgy értelmezi, azt hámozza ki belőle, ) ( amit és ahogy a szerző elgondolta. Ha az olvasást illetően >. aggodalmaink vannak, még csak nem is a nyolc osztályt < el nem végzett emberekre kell gondolni. Magyartanárok / a megmondhatói, hogy a folyamatos, az értelmet meg­s' mozgató, s a szöveg értelmét befogadó olvasás a szak- ( i munkáskepző-intézetek első osztályaiban is gyakran > hiányzik. Az ilyen embereknek viszont nehéz elsőül a} í Háború és békéről állítani, hogy a világirodalom remeke, / S Viszont a pergő cselekményű, egyszerűbb dialógusokkal ' építkező bűnügyi történet, a rejtély vonzó izgalmával' / felkeltheti az érdeklődésüket. Itt a krimi nemcsak kikap- \ csolódás. hanem a szépirodalom „előszobája” lehet. Természetesen krimi és krimi között van különbség, ; \ A rossz kriminek, a ponyvának — joggal — nem adunk; ; ma sem teret. De az sem véletlen, hogy.Agatha Christie/ \ — az UNESCO statisztikája szerint — a hatodik legtöb- í bet fordított szerző a világon. Egérfogó című darabja t \ 1952 óta egyhuzamban, több mint tízezer előadással sze- j ! repel az egyik londoni színház műsorán. Sherlock Holmes : történeteiből is vagy másfél száz film készült. A jó \ krimi ugyanis egyfajta mese: bűnesetet feldolgozó törté-j ; net. amelyben a jó — általában a nyomozást irányitó j személy képviseli — végül is elnyeri jutalmát, a bűnös { | a büntetést. Természetesen ez nagyfokú leegyszerűsítés, í í hiszen a krimi „művészetéhez” az is hozzátartozik, hogy ; a képlet ne legyen túlságosan egyszerű, az elkövetés j módja, a felderítés leleményessége az újszerűség izgalmát > nyújtsa olvasónak, nézőnek. A műfaj becsületes darabjai/ ■ nem is kívánnak többnek látszani, szemben azokkal a .• | munkákkal, amelyek — nemegyszer mesterségbeli leg is; ■ selejtes mórion — valamilyen ideológiát akarnak elhitetni í ’ a befogadóval, többnek akarnak látszani önmaguknál. ' Ezek azért is veszélyesek, mert azt a vélekedést kelthe- ; ’ tik. hogy már nem „csak” krimiről, hanem „tartalmas” j | krimiről, igazi művészetről van szó. A kizárólagosság persze a krimi esetében is visszaüt. \ I Ha valaki egyedül ezt a fajta irodalmat olvassa, csak ] i ilyen filmet néz. annak meggyőződésévé válik, hogy más > szórakozás nincs is. S ez már öncsonkító hatasú — ha 1 nem is fizikai értelemben. Röpirat a krimi védelmében? Nem. A szórakozás, aj i szellemi játék, az ízlés különböző szintjeinek védelmében. ( ! Tehát nagyon is demokratikus alapkövetelmények vedel- / 1 mében. Aligha véletlen, hogy Rejtő Jenő. annyi szelle- ; mes kalandregény, krimiparódiaszámba menő történet ; ; szerzője egyenrangú társ lehetett annak a Karinthynak a i ! kávéházi asztalánál, akit klasszikusnak, a humor abszolút!> > tekintélyének ismerünk el. MARAFKÓ LÁSZLÓ n hatszáz négyzetkilomé­ter területű, nagy­reszt vulkanikus ere­detű Börzsöny mai alakja már nem mu­tatja az eredeti vul­káni formákat, mert a ten­geri iiledekek, a kavics, a homok, a homokkő es az agyagra kiömlő vulkáni anyag az évmilliók során jó­reszt síksággá pusztultak: előbb tenger tarolta és töl­tögette, majd trópusi időjá­rás mulasztotta a kőzeteket, azután az óriaái „cipó" a tektonikus erők hatására megemelkedett, s minden irányban mély. meredek falú völgyek szabdalták fei: így alakult ki lassan mai alakja. Ezt a „cipót” — amelynek legmagasabb „csücskei” a Magas-Börzsöny központi ré­szén sorakozó csúcsok: a Csó­ványos (939 m). a Nagy-Hi- deg-hegy (865 m) és a Nagy- Inóc (813 m) — a szélein, a völgyek nyílásában vagy a rajtuk mégközelíthető kis medencékben veszik körül a falvak. Innen már gyalog folytat­juk az utat a Nagy-Vasfa- zék-pataknak szemben. Nem messze a patakon átszökdé­cselve bal kéz felől a Lu­kacs Szállása nevű helvhez érünk; ott a Darabos-hegy oldalán még nem is olyan régen működött az utolsó vasércbánya, a börzsönyi vasércbányászatnak. illetőleg -kutatásnak az emlékeként. Ma már csak egy nagyobb horpadás emlékeztet rá! A bányaművelés egyéb­ként a Börzsönyben nem a vasérccel, hanem nemesfé­meknek a kitermelésével A vígan csörgedező Morgó-patak A királyréti* erdészei fakitermelői (Barcza Zsolt felvételei — KS) HAZAI TÁJAKON A florgé völffiéiien 9 Megújul a kisvasút Ilyen völgyben halad a Morgó-patak Királyréten és Szokolyán át Verőcemarosra, ahol a Dunába szalad. E völgyben régóta kisvasút járt, s reméljük, miután felújít­ják. s kiszélesítik, újra jár majd (addig buszok helyette­sítik). Mint Szalay Endre er­dőmérnök összegezte a tör­ténetét : 1895-ban építették, hogy a Szokolya környéki — akkor egv porosz gróf tulaj­donában levő — erdőbirtok­ról elszállíthassák á kiter­melt fát. Csaknem két évti­zedig egyetlén fafűtésű moz­dony vontatta a 600 milli­méteres nyomtávú pályán a fával megrakott kocsikat. Majd 1912-ben az erdőgaz­daság' új, tevékeny igazgató­ja gyarapította a vasút jár­műparkját. egyszersmind s pályát. Ettől kezdve hét mozdony sürgölődött a völgyben — fát, követ, a Paphegyen épült hengermű­ből kőzúzalékot fuvarozva — a második világháború kü­szöbéig. Akkor leállították a bányákat, a zúzol, négy moz­donyt eladtak — es a vasút ismét csak az erdők termé­keit hordta. A személyszállítást csak jóval a felszabadulást köve­tőén indították meg: 1954- ben. Azóta mai' a regi idők­re emlékeztető Triglav nevű gözmozdony vedett műem­lékként a nagycenki Vasút- múzeumnak egyik érdekes­sége. A Morgó völgyében pe­dig Diesel-mozdonyok ka­paszkodnak Verőcemaros es Királyrét kozott, ahol a ka­nyargó pálya 508 inéiért emelkedett. A hol összeszűkülő. hol széttáruló völgyben egymás mellett a kisvasút és a für­gén csobogó, csillogó patak, míg harmadik társuk, az országút ide-oda váltva ke­rülgeti a síneket, majd a pa­takot is. amellyel szemközt haladva a kitáruló Szokolyai- medencébe jutunk. Ott van Szokatva, ez az Árpád-kori eredetű falu. Solymctszfalu Neve a szláv szokol, azaz sólyom szót őrizve arra mu­lat. hoev királyi solvmászok települése lehetett hajdan talán még akkor is. amikor Mátyás király pompás udva­ra a visegrádi fényes palo­tából sűrűn átkelt a Dunán a Börzsöny erdeibe vadász­ni. A falu múltjának nem sok tárgyi emléke maradt. A pálos kolostor, amelyet a mo­hácsi vészt követő évtized­bén emeltetett Szapolyai Já­nos, elpusztult. A reformá­tus templom tornyának bizo­nyos részletei — támpillérek, alsóbb ablakok — őriznek valamit a török idők előtti templomból. A három évszázados pap­iak tálán emléktábla adja tudtuk hogy itt született 1673-ban Mányoki Ádám. II Rákóczi Ferenc festője, a szokolyai és egyúttal perc­esen,yi református papnak a fia volt. Mert egv papja volt akkor a Börzsöny két pro­testáns falujának! S bizony sokat szekerezhetett Mányo­ki tiszteletes uram a rejtett, csendes völgyekben kanyar­gó. úgynevezett Váci úton, amely Szokolyától a Morgó­patak partján indult észak­nyugat felé. Erre megyünk mi is az országúton, s a Szókolyai- médencét elhagyva megint összeszűkül a völgy. Az út közben el is aga zik: balra le­térve pgy másik medencébe. Kóspallagra, illetőleg a kis- inóci turistaházhoz juthatunk el. De egyenesen eljutunk a hajdani Hutára, azaz Király­rétre. a hegység központi ré. síébe legmélyebben beágya­zódó. legmagasabb és legki­sebb medencéjébe. Ai utolsó vasbánya kezdődött. A középkorban így lett bányászvároska Nagy- börzsöny, A vasércbányá­szatról a legrégebbi írások a XVIII. század első teléből maradtak, s egy budai pol­gár, Kollbacher Lambert Mátyás nevét' említik. Huta is állt e helyt, s a fújtatok és a pörölyök működtetésé­re foghatták vissza a patak­vizet a Szénpatak völgyszo­rosának kapujában. A fő­ként barnavasérc és vörös- vasérc mintegy 10 négyzet- kilométeres területén ágya­zódik be a vulkáni anyagba szórványosan Királyrét kö­rűi, a Darabos-hegytől észak­keletre a Szénpatak, s a Ma- daras-íaoldal, onnan délre a Vasbánya-hegy és az öl« hegy felé. ' Az árnyas bükkösök, á völgyek nem kevésbé szé­pek. mint a közeli kisebb, s a távolabbi magasabb csú­csok. Aki nem sajnálja az időt és a fáradságot, Király­réttől a szinte nyílegyenesen északnyugatra kapaszkodó hajdani „grófi úton” följut­hat néhány óra alatt a Ma- gas-Taxra (737 m). onnan a turistaház mellett a Nagy- Hideghegyre, s ezen at északnyugatra, az Oltárkő, vagy a Szabó-kövek sziklái felé elérheti a „Börzsöny te­tejét”; a Csóványost. Németh Ferenc-s

Next

/
Thumbnails
Contents