Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-28 / 201. szám
Ä jé szándék, a nagy elhatározás kevés Takarékosabban a hulladékokkal is... »I Több szakmával... A KÖZISMERT SZÖI.AS- MONIJÄS... annyi ember vagy*. -áhánv nyelven be- szélíő/.:,. . másképpen is ér- vélij'és: annyi ember vagy, ah'any szakmához, ahány munkafolyamathoz értesz. .. Csakhogy: a nyelvekkel sem birkózhat mindenki a siker reményében, s a szakmaváltás. a több szakmához nélkülözhetetlen tudásanyag megszerzése is reménytelen vállalkozás, ha hiányzanak a tudásbeli alapok. Mert a tanuláshoz a jó szándék, a nagy elhatározás kevés ... Tudott dolog, hogy a technikai-gazdasági fejlődés, valamint napjaink egyik legfontosabb gazdasági követelménye, a termékszerkezetváltás többféleképpen, is érinti a munkások szakképzettségét. Egyrészt megköveteli a magasabb iskolai végzettségen alapuló konvertálható — tehát több szakma. több munkakör ellátásához megfelelő — szaktudást; másrészt a munkások jelentős hányadának szükség szerinti átcsoportosítását. illetve — az átcsoportosítás feltételeként — átképzését, továbbképzését. A gazdaság működése szempontjából létfontosságú feladatok végrehajtása nem az elhatározásoktól, s a központi kinyilatkozásoktól függ. Alapfeltétele, a munkaerő-állomány megfelelő minőségi összetétel^, s persze az is, hogy milyen az emberek alkalmazkodóképessége. E két feltétel pedig összefügg a munkások iskolázottságával, szakmai képzettségével. Vitathatatlan tény, hogy a fizikai munkások iskolázottsága az elmúlt három évtizedben jelentősen változott. Egyre többen fejezik be az általános iskolát, egyre több az érettségizett szakmunkás, s a szakközépiskolai oktatást is egyre jobban összehangoljak a szakmunkáiké p zéssel. U g y a n a k - kor a kedvező —■_ s főleg a felnőttoktatásban ' jelentkező — eredmények mellett a fizikai munkakörben dolgozók ölven százaléka (több mint egymillió ember) nem végezte el az általános iskolát. S miközben a felnőttoktatás szervezete mindent elkövet, hogy csökkenjen ez az ijesztően magas szám, évről évre 12—15 ezer fiatal lépi túl a tanköteles kort anélkül, hogy elvégezné az általános iskolát. Vagyis: a nyolc osztály nélkül munkába lépők száma évről évre „újratermelődikBizonyíték erre az is. hogy az általános iskolai végzettség nélkül dolgozó fizikai munkások mintegy harminc százaléka (félmillió emberj a 15 —39 év közötti korosztályba tartozik, tehát hiányos iskolai végzettségük nem kezelhető afféle múltbeli örökségként. S ők még legalább 20—30 évig részt vesz-, nek a társadalmilag szerve-' zett munkában. A GAZDASÁGI ST11ÉK- TLIRA fejlesztésének szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy az aktív keresők közül körülbelül egymillióra tehető azoknak a száma, akik közvetlenül a háztartásokból, illetve a mezőgazdaságból kerültek áz ipari szervezetekbe. Többségük szakképzetlen, vagy olyan ismeretekkel, s főleg olyan gyakorlattal rendelkezik. ami ma már hasznavehetetlen a gazdaság számára. Ráadásul az ö esetükben még mindig számolni kell a nehézkes alkalmazkodás mi-, atti elemi gondokkal; olyan környezetbe kerültek — és kerülnek —, ahol a szervezeti- és a munkastruktúra egészen más, sokkal magasabb színvonalú, mint amit eddigi életük során tapasztálhallak. Mindez persze közvetlenül hat az ipari termelés minőségére. az alkalmazható technikára és a fejlett technika kihasználásának lehetőségeire. Az alkalmazott technika viszont meghatároz-, za a termékstruktúrát. Azt már tudjuk, hogy a műszaki fejlesztés nem köny- nyen ' előteremthető anyagi eszközök függvénye. Azt’ is tudjuk —, mert drága pénzzel megfizetett keserű csalódások árán megtanulhattuk (lásd például: textilipari rekonstrukció) —. hogy a végrehajtandó fejlesztéseket, rekonstrukciókat nagyon pontosan össze kell — kellene! — hangolni a lehetséges és szükségszerű struktúramódosítással. Mondom: mindezt többé-kevésbé jól tudjuk, ám alighanem egy valamire csak mostanság kezdünk rádöbbenni: a technika működtetéséhez, a műszaki fejlesztéssel megalapozott struktúraváltáshoz erre alkalmas emberek is kellenek. Képzett, és viszonylag könnyedén továbbképezhető munkavállalók. Olyan dolgozók, akik munkája szükség esetén — szaknyelven szólva —. gyorsan konvertálható. S itt hadd ismételjük meg a néhány bekezdéssel korábban leírt adatot: a fizikai munkakörben dolgozók ötven százaléka éppericsak írni-ol- vani tud, az általános iskolából kimaradt ember. Miattuk i-s történt, hogy egy sor szakmában eltekintettek a műveltségi minimumot jelentő általános iskolai végzettségtől, mint alapkövetelménytől. MÁSKÉPPEN FOGALMAZVA: jelenleg a szakmunkásoknak csak meglehetősen szűk rétege rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy az üj követelményeknek megfeleljenek. Következésképpen: hiába lepne elyg pénz. hiába lenne még több elszántság és még nagyobb cselekvő akarat, a strukturális- átrendeződésből adódó gondjaink csak súlyosbodnak azáltal, hogy túl sokan vannak olyanok, akik tanulatlanok, akik speciálisan képzettek ugyan (egy valamihez jól értenek), de az igények diktálta gyors átállásra képtelenek. S mert az iskolarendszer — a jelek szerint — halad tovább az eddigi úton. nincs más megoldás. mint hogy e gondok enyhítését a vállalatok vállaljak magukra. S csak reménykedhetünk: talán elbírják ezt is. talán még megbirkóznak ezzel is ... Vértes Csaba Hogyan a Az elmúlt esztendőkben megszoktuk már; ha megyénk gazdaságának, iparának büszkeségeiről volt szó. nemigen beszéltünk a Cse_ pel Művek apci vállalatáról, a Qualitálról. Évről évre sok gonddal, bajjal küszködtek itt. többnyire inkább csak kértek a „nagy kalapból". minthogy raktak volna bele valamit. így aztán lassan halad a mind sürgetőbb korszerűsítés. A Qualitál a hulladékot összegyűjtő, értékesítő MÉH és Metalloglobus vállalattól vásárolja az alumínium hulladékot é.s önt belőle tömböket, készít öntvényeket. így adja -tovább. A hulladékot, különösen azt. amiben sok a különböző szennyeződés. olcsón vásárolja. A tiszta öntvényekhez azonban úgynevezett ..K”_ tömböket, vagyis kohóalumíniumot is felhasználnak. Az ajkai alumíniumkohótól vásárolják, meglehetősen drágán jutnak hozzá. Nem jó üzlet a hulladékokkal foglalkozni? A mind nagyobb veszteség ezt látszott igazolni Apcon. Az értékesítők sem mutatkoztak igazán jó partnereknek, hiszen a jobb minőségű hulladékot exportra, mégpedig Nyugatra adták el. Maradt itthon a rossz, a nehezebben feldolgozható. Az. alumínium világpiaci ára is jó_ val meghaladta az itthoni árakat, s ez is nyomasztotta a vele foglalkozó hazai vállalatokat. A mélypont 1978-ban volt a Qualitálnál: akkor ötvenmilliót tett ki a gazdálkodás vesztesége. Idén januárban — ahogy ezt az üzletekben edényt vásárló háziasszonyok ugyancsak tapasztalhatták — hozzóeíneltük ,az ''alumínium árát a világpiacéhoz. S most minden megváltozni látszik Apcon is. A magasabb áraktól lenne? Kíváncsian vártuk a magyarázatot Horváth Lajostól, a fiaHifii lett a Itaualyi OlUlf-nagifclijas termékek sorsa? Egy hónap múlva- megnyílik az őszi Budapesti Nemzetközi Vasár. A fogyasztási cikkek seregszemléje látogatóinak évről évre visszatérő kérdése a hazai vállalatok, szövetkezetek reprezentatív árubemutatóinak láttán: mikor és hol kerülnek forgalomba a kiállított termékek? Tizenegy hónap telt el a legutóbbi őszi vásár óta. Összeállításunk annak a 15 terméknek a sorsát követi, amelyek a múlt évi íogyasztásicikk-bemutatón a legnagyobb/ elismerést, a BNV nagydíját kapták meg. A Kőbányai Textilművek tavaly hét termékével pályázott sikerrel a BNV-nagy- dijra. A divatos, áttört mintázatú, női blúz és ruha készítésére alkalmas „Azsúr termékosalád” gyártását már a múlt évben elkezdték. Exportra eddig 500 ezer métert készítettek belőle, a hazai igények kielégítésére pedig az idén mintegy 400 ezer métert. A Köbtext másik jiagydíjasa, a ..Roulette” fantázianevű cérnapuplin a Fékon divatingeinek alapanyagául szolgál, a hazai üzletekben fekete tulipáA védjeggyel kapható. A Pamuttextil Művek az idén már tizenkétezer métert gyártott a rugalmas, elasztikus fonal felhasználásával készülő Lille koydszö_ vetből. A hagyományos kordszövetnél rugalmasabb, előnyös tulajdonságokkal rendelkező anyagból divatosan szűkre szabott ruhadarabok készíthetők, ezek viseléskor nem nyúlnak meg maradandóan. Á nagydíjas szövetből a Ruhaipari Szövetkezet az idén 5—(i ezer konfekcionált terméket, zömmel nadrágokat gyárt. A győri Graboplast Pamutszövő és Műbőr gyár G rabomat Carina elnevezésű, valódi bőrre emlékeztető, pu_ ha tapintású termékéből az idén már 110 ezer négyzet- métert gyártottak. A megrendelők sorában ott találjuk a legnagyobb hazai bőrdíszmű-vállalatokat, melyek a Carina vastagabb, strapabí- róbb változatából női táskákat, retikülöket készítenek. A Carina puhább változatából készült őszi-tavaszi mű- bőrkabátok a Centrum Áruházakban • megvásárolhatók. A Carinából készült táskák az országhatáron túl is sikert arattak, a bőrdíszműipari szövetkezetek például az NSZK-ba szállítottak belőlük. Az igények eddigi felmérése szerint a műbőrfeldolgozók jövőre az idei meny- . nyiségnek mintegy másfél- szeresét kérik a győri vállalattól. A Habselyem Kötöttáru- gyár a polieszter-acetái alapanyagú nagy-díjas fehérnemű- családját „Dublon” fantázianévvel hozta forgalomba. A könnyen kezelhető, kényelmes és egészséges női fehérneműk a hazai választékot bővítik, az idén 140 ezer -darab készül belőlük a belkereskedelem megrendelésére. A Budapesti Bútoripari Vállalat teljesen új vonalú, íves. rétegeit idomú bútorcsaládja is a belföldi piac választékát bővíti. A lakossági igények kielégítésén túl szállodák részére is gyártják. Régi igényt elégít ki a Szék- es Kárpitosipari Vállalat a plüssel kárpitozott Glória elnevezésű bútorcsa- ládja. A modern lakások méreteihez és az egyéni ízlésnek megfelelően összeválogatható fotelok, . fotelágyak, sarokeíeimek, ágyneműtartós heverek, ülőkék és dohányzóasztalok rendkívül keresettek az alapanyag-ellátási gondok azonban az igények teljes kielégítését nem teszik lehetővé, bár a vállalat a tavalyinál két és félszer többet, 500 Glória garnitúrát készít az idén. Az eltelt egy év alatt megkedvelték a vásárlók a Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalat Velmetina samponját is. A gyár ez idő alatt több mint kétszeresére emelte a termelést, az idén ösz- szesen 1.2 millió flakon különböző illatú sampont hoznak forgalomba. Tervezik a választék bővítését i.s. újfajta banán, alma és mandarin illatú samponnal, habfürdővel. Gondot [okoz azonban, hogy a Mátraplast szövetkezet pvc-Ha konokból nem tudja kielégíteni a megnövekedett igényeket, ezért a KHV saját flakongyártásra rendezkedik be. Népszerűvé vált a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat Hungelastic habbetetes pvc-padlója is. Az idén a gyárból több mint egymillió négyzetméter kerül ki. a tavalyinál nagyobb választékban. Jelenleg nyolc minta ban kapható, de a nagy ér. deklődésre való tekintette' — e padlófajta ugyanis olcsóbb, mint az importból származók — tervezik a termelés növelését és a mintaválaszték bővítését is. A Tiszai Vegyi Kombinát fakkfestékgyárában folyamatosan gyártják a fémfe- lületek korrózióvédelmére szolgáló Tiszákon!, a fafelületek konzerválására használható Tiszám,attot, valamint a mindkettő bevonására, „lakkozására” alkalmas Tiszaluxot. A BNV-nagydí- jas termékek jól helyettesítik az eddig importból beszerzett hasonló festékfajtákat, az idén összesen 2500 tonnányit állítanak elő üzemi es lakossági felhasználásra. A Lampart salgótarjáni gyárában az év elején kezdték meg a GÁ-LA tűzhelycsalád hat típusának sorozatgyártását. s arra vállalkoztak. hogy az év végéig több mint 100 ezer készüléket adnak át a belkereskedelemnek. Ezzel egyidőben megszűntették a hosszú éveken át készített Komfort gáztűzhelyek előállítását. Az élelmiszeripar nagydíjasai: a Budapesti Konzervgyár kapros töltött káposztája, a Borsod megyei Tejipari. Vállalat gyümölcsös habosított túrókrém-családja és a Magyar Hűtőipar gyorsfagyasztott morzsolt csemegekukoricája rendkívül hamar népszerű lett a vásárlók körében. Mindhárom termékből az igényeket kielégítik. Krémtúróból rövidesen forgalomba kerül az almával ízesített ú.i termék, mely kalóriaszegényebb a meggyel, a kajszibarackkal, vagy eperrel ízesített társai- riál. A hűtőipar zalaegerszegi gyárában készülő gyorsfagyasztott csemege- kukorica iránt külföldön is nagy a kereslet, az évi termelés nagyobb hányadát exportra szállítják NSZK svéd és finn megrendelésre. lett nyereséges Qualitál? tál mérnök-közgazdásztól, akit tavaly neveztek ki gazdasági igazgatónak, az idén pedig, a régi igazgató betegsége mialt megbízott vezetője lett a vállalatnak. — Megelőztük az áremelést. sikerült ■ nagyjából rendbe hozni a gazdálkodásunkat már az elmúlt évben — kezdte beszélgetésünket Horváth Lajos. — Ha ezt nem tettük volna, a jobb árak is legfeljebb „nullára” hozzák fel a céget. Tavaly viszont a régi árak mellett is nyolcntílliós nyereséget könyvelhettünk el, vagyis jót ugrottunk az ötvenmilliós veszteség után. Az is igaz viszont, hogy a termelési tervet nem teljesítettük: 760 millió forint helyett 710 milliót termeltünk. — Ezért persze nem járt dicséret... — Őszintén szólva csak elhatározás kérdése volt, mi a fontosabb. Termelni bármi áron vagy nyereseg- geL gazdálkodni? Korábban mindig azt várták tőlünk, hogy többet, egyre többet. A veszteségek miatt nem kellett magyarázkodni, de az elmaradt termelésért mindig. Itt volt a drága „K”- tömb különben tavaly is, csak utasítást kellett volna adnom, hogy be a kemencébe. Csak amit abból készítünk, az anyag áráért is alig tudjuk eladni. Viszont ősszel . megmondtuk már a tröszt vezetőinek, szakítani szeretnénk a régi szemlélettel. Rendbe akarjuk hozni a portát. Nagy dolognak tartom, hogy elfogadták az érvelésünket. — Korábban a veszteségek fő magyarázata az volt. hogy a leggyengébb minőségű anyagokból tudlak csak termelni••• — Aliért hibáztatják a partnercéget? A ^aját nyere_ sége. a saját gond}a. s mi is azzal gazdálkodunk, amivel tudunk. Meg kell találnunk a közös érdekeltséget. Valóban kísértett ez a kiszolgáltatottságérzés, mert azt a hulladékot is megvásároltuk, amiről pedig tudtuk, képtelenek leszünk feldolgozni. A tárolásra nem volt elég helyünk, az anyag szétporladt, használhatatlanná vált. Volt nekünk 115 milliós készletünk is. ötezer tonna összehordott hulladék, amikor egy évben összesen 15—16 ezer tonnát dolgoztunk fel. — Hogyan lett nyereség mindebből már tavaly? — Ennyi anyagot nyilvántartani. szétválogatni, egyáltalán lemérni is szinte lehetetlen felada^. Vettünk ócskavas áron egy nagy rázórostát, magunk rendbe hoztuk. azzal úgy-ahogy szétválogattuk a hegyekké halmozódott hulladékot. Feldolgoztuk az egészet és mint gyengébb minőségű tömböt, eladtuk az egészet — Nyugatra. — Gyengébb minőséget tőkés exportra? — Az olcso alumíniumárak miatt a magyar öntödék csak a legjobb minőségű tömböket^ használják, így nem kell olyan szigorúan figyelni a gyártás előírásaira. A nyugati vállalatok már régen vásárolnak gyengébb minőségű, szeny_ nvezettebb tömbökét is, az árak miatt. Megéri nekik jobban figyelni a technológiai előírások betartására. — Tiszta kohótömböt a szállítási költségek, a magas ár íniatt nekünk nem éri meg gyártani; a jövőben csak addig használunk kohó_ alumíniumot, amíg az nekünk gazdaságos. Megegyeztünk az ajkatokkal: helyben, a kohónál nyereséggel tudnak tömböket gyártani. A hazai felhasználók így nem nagyon vették észre a mi profiltisztításunkat. Végül is 1300 tonnával kevesebb ..K”-tömböt dolgoztuk fel változatlan termelési érték mellett, ez már önmagában is harmincmillió forint megtakarítást jelent. Egy Juhász Ferenc gúlába rakja az ötvözött alumíniumtönibö-' két (Fotó: Szabó Sándor) sor intézkedés a pontosabb készletgazdálkodásra, s mindezekkel együtt fizetőképes vállalat lettünk. Meg, szűnt a sorbanállás a banknál, nyomasztó terhektől sikerült megszabadulnunk. — A vállalat a tömbök öntése mellett félkész termékeket is gyárt, az öntvényeket más üzemekben alkatrészként hasznosítják. Eddig jobbára ezekben az üzemekben is a veszteség volt a jellemző... — Világos a tennivalónk: magasabb minőségi színvonalat elérni, s a gyengébb termékektől megszabadulni, leadni olyan kisebb teljesítményű, öntödéknek, ahol niég nyereséggel gyárthatják. Nagy mennyiségben gyártunk festékszóró berendezésekhez öntvényeket: ez igen fegyelmezett munkát, szupertiszta alumíniumot igényel, de még is van az ára. — Arra törekszünk, hogy lehetőleg készre munkáljuk az alkatrészöntvényeket, fúrókkal, menetvágókkal, kisgépek beállításával. Igyekszünk- versenyképessé válni. — Ez már a jövő ígérete is. Mit hozhatnak a következő esztendők? — Az idén 60 millió forint nyereséget terveztünk a megnövekedett vállalati befizetéseken túl. Fél év alatt 45 milliót ebből ínár teljesítettünk — persze, ebben a magasabb árak is segítettek. Összesen 80—85 milliós nyereségre számítunk ebben az évben, egymilliárd 300 millió forint termelési érték mellett. — A teljes hulladékfeldolgozást itthon is meg lehetne szervezni, hogy ne kelljen nekünk hulladékot exportálni. Csak meg kell találnunk a közös érdekeltséget. A MÉH és a Metalloglobus vezetőivel megegyeztünk, közös beruházással létrehozunk egy hulladékelőkészítőt. Kétszázmillióba kerül, a számításaink szerint két-három év alatt megtérül. Megoldatlan a salakfeldolgozás is, ezt szintén exportáljuk, ól- esőn. Nyugatra. A salak negyedrésze alumínium, ha lenne berendezésünk, Székesfehérvárról is idehoznák a salakot. Ez a beruházás egy év alatt megtérülne. Át akarunk állni pakuráról a földgázfűtésre; a pontosabb, egyenletesebb hővel így a leégési veszteségeink csökkennének. Mindezek megvalósításához persze fizetőképes, szilárdan gazdálkodó vállalat kell, hiszen hitéihez nem könnyű jutni. Akkor bebizonyíthatják Apcon is: jó üzlet a hulladékokkal foglalkozni ... Ilckeli j
