Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-28 / 201. szám

: SZERDA I SII KÜLrOl.tTtKAI KOMMENTÁRUNK: Ciprusról-Líbiában LESZ-E VEGRE IGAZI BÉKE Aphrodité szige­tén, Cipruson? — teszik föl a kérdést megfigye­lők. annak kapcsán, hogy a legfrissebb hírek sze­rint Líbiában Kurt Waldheim ENSZ-fötitkár je­lenlétében hamarosan újabb eszmecserét tartanak a görög és török ciprióták képviselői. Ezúttal Kadhafi elnök kezdeményezésére próbálják ki­mozdítani a holtpontról a. tárgyalásokat. Másfél esztendőnél is több telt el azóta, hogy az eszme­cserék kátyúba jutottak. % Azóta a világban jó néhány feszültség támadt, fenyegetőbb, súlyosabb is, mint a cm usi viszály. Ám a hajdanában a béke szigetének becézett, ha­zánknak alig egytizedét kitevő Ciprus számára égetően szükség van végre a nyugalomra. Törökország hat évvel ezelőtt hajtotta végre in­vázióját a sziget ellen. Tízezrek váltak hajlékta­lanná. kényszerültek otthonuk elhagyására, s a török—görög zónát máig is drótakadályok választ­ják el egymástól. PERSZE A BÉKÉT LENKEDES GYÖKEREI aligha a Földközi-tenger délkeleti medencéjének romantikus szépségű szigetén keresendők. Sokkal inkább a görög—török viszony alakulásában. Már­pedig Athén és Ankara kapcsolatában af utóbbi időben sem következett be látványos javulás, bár­miként is próbálkozik közvetítéssel a nézeteltéré­sek elsimításában érdekelt Amerika. Bemard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka tavasszal kész tervvel állt elő. Eszerint megoldható lenne az Égei-tenger keleti medencéje fölött a légi és a ten­geri ellenőrzés, megosztanák a török kontinentális talapzatban lapuló olajkincset a két ország között, viszont a ciprusi kérdés rendezését arra az időre halasztanák, amikor Görögország újból visszatér a NATO katonai szervezetébe. ATHÉN ÉPPEN A SZIGET ELLENI TÖRÖK INVÁZIŐ MIATT fordított hátat a katonai 'szerve­zetnek, ami valósággal megbénította az Atlanti Szerződés délkelet-európai szárnyát. Igaz, hogy Athén változatlanul szemet huny a görög területe­ken lévő amerikai bázisok fölött, de az Ankarával folytatott vitában gyakran elhangzott már a fenye­getés, hogy az USA nem veti latba befolyását a tö­rökökkel szemben, a támaszpontok ügyében Görög­ország is merevebb álláspontra helyezkedik. Látszólag mindez kissé távol esik a ciprusi kérdés rendezésétől. Valójában azonban nagyon is ösz- szefügg azzal: a ciprióták helyzetében csakis ak­kor következhet be lényeges változás, ha Athén és Ankara között enyhül a kölcsönös bizalmatlan­ság. Ennek fényében az újabb tárgyalások nem sok sikerrel kecsegtetnek, noha Líbia rendezési szándéka — akárcsak az ENSZ többszöri, hasonló kezdeményezése — mindenképpen tiszteletet ér­demel. Gyapay Dénes A farmerkirálynő nem kívánatos Csinos kis botrány gon­doskodott róla, hogy az ame­rikai felső tízezernek ne kelljen méla unalomban el­töltenie a nyári uborkasze­zont. A botrány hőse Gloria Vanderbilt 56 esztendős mil­liomosnő. A családi vagyont még a múlt században ala­pozta. meg egyik ükapja, a hírneves Cornelius Vander­bilt, aki pár évtizeddel a Panama-csatorna megépítése előtt hajózható utat lelt az Atlanti- és a Csendes-óceán között. A nagy aranyláz ide­jén e felfedezés komoly hasznot hozott: a vadnyugat mesés gazdagságára áhítozó tízezrek szívesen elkerülték a hatalmas nehézségekkel és veszélyekkel járó kalando­zást, amit az Egyesült Álla­mok keleti és nyugati part­ja közötti szárazföldi út je­lenlett. A Vanderbilt-utódok később ügyes vállalkozások sorával növelték tőkéjüket. Gloria, a név és a vagyon mai örököse a régi milliók­hoz újabbakat, csapott hoz­zá a Vanderbilt- farmerrel. Miért, miért nem, az e név­vel reklámozott nadrág Ame­rikában vetélkedik a legna­gyobb farmermárkálckal. • Gloria farmer-glóriája azonban úgy látszik nem ele­gendő ahhoz, hogy a legelő­(&% UpnuLcnn 1980. augusztus 28., csütörtök kelőbb ktfrök is befogadják. A Vanderbilt-lány ugyanis nemrégiben lakást akart vá­sárolni New York egyik leg­előkelőbb részén, a 26 eme­letes Riverhouse épület­tömbben. Nem sokat alku­dozott: azonnal kifizette a kiszemelt lakásért kért hor­ribilis összeget, s örült, hogy olyan kiválóságok szomszéd­ságába került, mint például Henry Kissinger, az elmúlt évtized amerikai politikájá­nak szupersztárja. Csakhogy Gloria korán ör­vendezett. A Riverhouse „la­kóbizottsága” ugyanis nem kívánatos személynek minő­sítette az új lakótórsjelöltet, mondván, hogy „akkor már bárki beköltözhetne ide”. Az. exkluzív tömb kényes ízlésű lakói számára Gloria Van­derbilt botránykő, akiről ok­kal tételezik fel. hogy „majd partikat rendez, amelyre mindenféle szedett-vedett népség” kap meghívást. A Vanderbilt-lány ugyanis együtt él egy bizonyos Bobby Shorttal, Amerika egyik leg­ismertebb dzsessz-zongoris- tájával. aki történetesen szí­nes bőrű. Ilyen lakó pedig eddig nem volt a River- house-ban. Gloria maga is ezt tartot­ta a furcsa diszkrimináció legfőbb okának, ezért faji megkülönböztetés vádjával pert indított a lakóközösség ellen. A sajtóban bőségesen ALMA-ATA Leonyid Brezsnyev, az Szovjet felszólalás az ENSZ rendkívüli ülésszakán Előfeltétel a Muskie—Genscher találkozó béke Edmund Muskie (balra), amerikai és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a washingtoni találkozón. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán Alma-Atába érkezett, ahol részt vesz a Kazah SZSZK és a Kazahsztáni Kommu­nista Párt megalakulásának 60. évfordulójának ünnepsé. gein. VARSÓ A tengermelléken kialakult helyzet még mindig válto­zatlan, tovább folytatódnak a munkabeszüntetések. Két- hete szünetel a munka a ki­kötőkben. a hajógyárakban és más ipari vállalatoknál. SZÖUL A dél-koreai „újraegyesité- si nemzeti konferenciának' nevezett e'.ektori terület szer­dán egyhangúlag Csőn Tu Hvan tábornokot választotta meg Dél-Korea új elnökének. JERyzSÁLEM Az izraeli kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy újabb hat települést létesíte­nek a megszállott arab terű. leteken — jelentették a kor­mányhoz közelálló hivatalos személyiségek. Izrael eddig 67 ilyen települést hozott lét­re a megszállt Ciszjordániá- ban és Begin, izraeli rninisz. terel nők ez év májusi kije­lentése szerint további 10 te­lepülés létesítését tervezik. TEHERAN Szerdán délután Teherán­ban folytatódtak az iráni kormányalakítási tárgyalások. Mohammad Ali Radzsai mi­niszterelnök félórás találko­zót tartott Khomeini ajatol- lahhal — jelentette a PARS hírügynökség. SAN JOSE. NEW YORK Hollandia után Haiti, Costa Rica és Panama is bejelentet­te, hogy izraeli nagyköveteié, gét Jeruzsálemből Tel Aviv- ba helyezi át. NEW YORK Irak kedden az ENSZ szer­vezetéhez eljuttatott üzene­tében határozottan elutasí­totta azokat az iráni váda­kat, hogy Irak az Iráni Isz­lám Köztársasággal szem. ben ellenséges politikát folytat. Ezzel szemben Iránt vádolta ugyanezzel. A beke biztosítása es az enyhülés fenntartása elen­gedhetetlen előfeltétele an­nak. hogy megoldják a világ fontos problémát. így a fej­lődő országok gazdasági és , társadalmi előrehaladásának kérdését — jelentette ki az ENSZ-közgyülés világgazda, sági problémákkal foglalko­zó rendkívüli ülésszakán Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminiszterének első he­lyettese. a szovjet küldöttség vezetője. Néhány nyugati állam — mutatott iá Viktor Malcev — a gazdasági agresszió út. iára lépett. A blokád, a boj­kott és a gazdasági kapcso­latok zsarolásra történő fel- használásával nyomást pró­bálnak gyakorolni más or­szágokra. Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök rámutatott, hogy a fejlett tőkés államok által bevezetett protekcionis­ta intézkedések tovább gyen. gílik a fejlődő országok hely­zetét a világpiacon.. A jelenlegi gazdasági vi­lágrend a volt gyarmatosító „anyaországok” érdekeit szol­gálja — szögezte le felszóla­lásában Mohamed Szeddik Benjahia, algériai külügymi­niszter. Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, az európai közösségek miniszteri taná­csának soros elnöke felszóla­lásában Muskie amerikai külügyminiszterhez hasonló, 'an kísérletet lett arra. hogy a világgazdasági helyzet rom­lásáért az olajtermelő orszá­gokat tegye felelőssé. Edmund Muskie amerikai külügyminiszter kedden a késő esti órákban Washing­tonban több mint kétórás megbeszélést tartott az ENSZ rendkívüli ülésszakára érke­zett nyugatnémet kollégájá­val. Hans-Dietrich Genscher­rel. A nemzetközi kérdések széles körét tekintették át és — mint a találkozó után ki­adott közlemény megállapítja — a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen hasz­nosnak és szükségesnek mon­dották a két kormány közti szoros kapcsolatok fenntartá­sát. A megbeszélés középpont­jában a leszerelés kérdése állott, különös tekintettel ar­ra a szovjet javaslatra, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalá­sokat a középhatótávolságú nukleáris rakéták európai te­lepítésének kérdéséről. Mus­kie és Genscher hangoztatta, hogy a NATO kitart decem­beri határozata mellett, amely amerikai Pershing ra­kéták és robotrepülőgépek nyugat-európai telepítését irányozza elő. A szovjet ja­vaslattal és Leonyid Brezs- nvevnek egyes nyugati ál­lamférfiakkal folytatott leg­utóbbi tárgyalásaival, kapcso­latban Washingtonnak az az álláspontja, hogy az ENSZ- közgyűlés szeptemberben New Yorkban megnyíló 35. ülésszaka alkalmából Gromi- ko szovjet és Muskie ameri­A nyugati fővárosokban bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev szovjet államfő levelet küldött mind a 15 NATO-tagállam vezetőjéhez, azt javasolva, hogy kezdje­nek tárgyalásokat a közép­hatótávolságú nukleáris ra­kéták számának korlátozásá­ról. Carter amerikai elnök Schmidt nyugatnémet és Nordli norvég kormányfő után Giscard d’Estaing fran­cia elnök, valamint Cossiga olasz és Van Agt holland miniszterelnök is bejelentet­te. hogy üzenetet kapott a szovjet államfőtől. A szov­jet államfő javaslatát elő­ször július elején ‘erjesztet­te elő, amikor Schmidt nyu­gatnémet kancellárral folyta­tott megbeszélést Moszkvá­ban. Leonyid Brezsnyev azt in­dítványozta. hogy az úgy­nevezett eurorakéták számá­nak korlátozását az előre­tolt telepítésű amerikai nuk­leáris eszközök kérdésével szerves összefüggésben vizs­gálják meg. iA tárgyalások megkezdésének nem feltéte­le. hogy a NATO visszavonja döntését az új amerikai közepes hatótávolságú atom­fegyverek nvugat-európai el­helyezéséről. A NATO-tagállamok első reagálása Leonyid Brezsnyev kai külügyminiszternek mód­ja lesz megvitatni ezt a kér­dést. Genscher a találkozón tá­jékoztatta amerikai tárgyaló- partnerét arról, hogy milyen okok késztették Schmidt kancellárt NDK-beli látoga­tásának elhalasztására, han­goztatva, hogy Bonn részéről „változatlanul fennáll az. óhaj a két német állam kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­re”. Afganisztán kérdésében megismételték kormányuk is­mert álláspontját és — fi­gyelmen kívül hagyva az af­gán nép elleni külső beavat­kozás tényét — sürgették a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból. levelére általában óvatos volt,, többnyire tartózkodtak minden kommentártól. Van Agt holland miniszterelnök, valamint a brit és a nyugat­német kormány szóvivője egyaránt azt hangsúlyozta, hogy először a nyugati szö­vetségi rendszeren belül kell megvitatni a kérdést. A •szovjet, javaslat eddig a nyugati állarrjférfiak két ta­nácskozásán volt központi téma: Schmidt és Nordli hamburgi találkozóján, vala­mint az amerikai és s nyu­gatnémet külügyminiszter kedd esti megbeszélésén. A francia kormány azt hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev kezdeményezése a kelet—nyugati feszültsé­gek csökkentésére irányul és kedvezőbb légkört teremt a szeptember elején kezdő­dő madridi értekezlethez. Brüsszeli NATO-körök em­lékeztetnek arra. hogy a jö­vő hónap közepén összeül a NATO különleges tanácsko­zó csoportja, hogy egyez­tesse a nyugati szövetsége­sek álláspontját a leszerelés kérdésében. Ugyanezen for­rások egyúttal kérdésesnek tartják, hogy akárcsak az előkészítő tárgyalások is megkezdődhetnek a Szov­jetunióval a november 4-re kitűzött amerikai elnökvá­lasztás előtt, Üzenet a niüTO-hoz A 26 emeletes „Riverhouse” épülete. Gloria Vanderbilt és barátja, Bobby Short. (Fotó: Stern — KS) szellőztetett ügy igen kínos­sá vált. A sértődött és en­gesztelhetetlen Vanderbilt- lány azonban immár nem enged. A kényes ízlésű elő­kelőségeknek a New York-i bíróság előtt kell választ ad­niuk a kínos kérdésre, hogy az „egyenlőség és szabadság honában” miért tartják kí­vánatosnak Henry Kissingert és miért nem Gloria Van der­biket?! A. K. Ütközet a halászokkal Több sztrájkoló francia halász megsebesült, amikor a francia haditengerészet szerdán reggel az ország két nagy ola j kikötőjében erőszakkal áttörte a halá­szok által létesített blokádot A Marseille melletti Fos_ Sur-Mer olajkikötő bejára­tát lezáró halászhajókat erő­szakkal távolították el a francia haditengerészet hajói. A csendőrség és a roham­rendőrség megcsáklyázta a halász.hajókat. amelyeket a mólóról ugyanakkor könny­gázbombával céloztak meg. Az ország második leg­nagyobb olajkikötőjében. a Le Havre melletti Antifer- nél vízágyúkkal vívott több­órás ütközet után űzték el a halászhajókat a kikötő bejá­rata elöl. A halászhajók azonban több kikötőt továbbra is el­zárnak. Turisták ezrei reked­tek a La Rochelle előtt fek­vő Ré-szigeten — megritkult kompjárat miatt. iimiiiinig sport jelentésünk Barátságos válogatott lábda- ! nígó-mérkÖzés a Népstadion- ' ban: Magyarország—Azov jelűn** 1—4 (! -?.)

Next

/
Thumbnails
Contents