Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
Nikolai Ro nov bolgár képzőművész grafikái Bíró HA EGYSZER ELKÉSZÜL Heves megye irodalmi kistükre. abban külön hely illeti meg Bíró Lajost, az írót. publicistát, a filmművészet jeles egyéniségét. Száz évvel ezelőtt született Bécsben, de már az eszmélkedés leghajnalibb időszakától, hároméves korától minden gyermekkori emléke Heveshez köti. Itt lett példaképe az 1843-ban született Hevesi Lajos, a világhírre szert tett szerkesztő, a szecesszió út- egyengetője. Az ő szülőházában élt Bíró Lajos, apja korai halála után — anyjával és húgával. Innen Egerbe visz az útja. A megyeszékhelyen végzi el a középiskolát. Ebből a tornyos, barokk kisvárosból indul tovább Pestre, az írói érvényesülés lehetőségeit kínáló ..éhes vá- ros”-ba. Kitűnő nyelvtudását Párizsban kamatoztatja és tökéletesíti. Jól beszél franciául, németül, ért olaszul és angolul. A szenver délyesen olvasó, széles körűen tájékozott fiatalembernek a szeme előtt a ..pontos, rendes és rendszerető” hírlapíró eszménye lebegett. Távolságtartó igényessége lelki szuverenitást rejtett. Városok felől, európai műveltséggel és látókörrel érkezett Nagyváradra. Adyval egyidö- ben kerül a váradi Szabadsághoz. A legtöbb eszmei és személyes szál Bíró Lajoshoz fűzte Ady Endrét a , pályakezdés váradi és pesti éveiben. A lángoló fiatalkori évek jelképe A műhelyben című Ady-egyfelvonásos. amelynek bemutatóján egymás maszkjában jelent meg a két jó barát. A KÖZTUDATBAN ÉS A VALÓSÁGBAN IS testi-lelki jó barátok Castor es Pollux módjára /éltek. Egymás állandó kísérői, szükség esetén kölcsönös párbajsegedei voltak. Küzdölársak az új irányzatok védelmezesében. A publicisztikai radikalizmus jegyében vállalták a társadalmi elkötelezettséget. Ady olvasta elsőként Bíró minden sorát, amint Bíró volt az első rajongó olvasója, „füsttel fogó kéménye” az Adyban égő verseknek is. Szellemi erjesztöként, lelket Lajos jubileumára nevelő erőként belenőttek egymás életébe. A több mint két esztendővel fiatalabb Bíró Lajos csendes, halk szavú. tanulnivalóan szépen ad elő történeteket. Egy szerkesztőségben dolgoznak 1900 elejétől 1901 májusáig, amikor is Ady a Nagyváradi Naplóhoz megy át. Továbbra is együtt laknak, a munkahelyváltozás semmit sem változtat barátságukon: a „kon- kurrencia” dolga a kiadóké volt. Budapesten is közösen bérelt „hónapos szobában” tengődnek együtt. A „közös háztartást” csak Bíró küszöbön álló házassága miatt mondja föl Ady. aki az albérleti szobák nyugtalanságát ekkor váltja fel a hotelszobák otthontalanságával. A zaklatott lélek állapotához igazítja életét, átköltözik a Párizsi Hotel udvari kis szobájába. néhány hónappal második párizsi útja előtt. .. Már a váradi időszakban is sajátságos volt a barátságuk: a fiatalabb Bíró tart respektust nyugalmával, megértő magatartásával, komolyságával. Ady munkatársa, lakótársa, örömeinek részese. éjszakai mulatozásainak józan szemtanúja. Joggal írja később: ..Éveket töltöttem el a fiatal Ady szoros testi közelében”. Neki köszönhető, hogy Ady 1900 késő nyarán ellátogatott Hevesre. Bíróék családján kívül egy kis szűk baráti kör fogadta a költőt. Kitűnő ebedet, adtak a híres vendég tiszteletére. Bor is került az asztalra, amely náluk ritkaságnak számított. Az ünnepi ebéd pompás hevesi dinnyével zárult. Ady kert, is dinnyemagot. . hogy Érmindszentre küldhesse az anyjának. Az ebédnél szereiéire méltóan kedves volt. Elragadó tudott lenni. ha akart. önfeledten tudott örülni, hiszen ekkor még nagyon fiatal volt. Bíró mondta ki elsőként Adyról az ítéletet: lángész. Hatását eav 1904-ben Párizsból .küldött levélben a költő így értékeli: ..Hosszú időn át szerettem jobban önmagámnál”. Találkozásukat később is szerencsésnek, barátságukat öröknek nevezte. A poéta halála után sokan jelentkeztek zsenijének első felismerőként. Bírót nem találjuk köröttük, pedig ő nemcsak rriondta, hanem már 1900 deeetüberé- ben le is írta Adyról (szólva a zseniális jelzőt. 1919/ben a Nyugatban kijelent^sszerű igazsággal írja: Adyn^k nem volt életben: sajátossága a démoniság. Ö szeretetne vágyón, gráciával, derültséggel tudott élni. mulatná, /szeretni. Minden fájdalon/ megdöbbentette. minden jajszóra könnyel telt a szeme, de „geniejéröl királyiafn bizonyos volt már huszonhárom éves korában. . . már bizonyosan tudta, hogy lő egyetlen és páratlan és (rendkívüli”. ADYVAL TUDOTT EGY ÜTEMRE LÉPNI a váradi Szabadság munkatársa, majd szerkesztője: Bíró Lajos. Polgári radikális cikkeivel, a magyar valóságot/ találtján ábrázoló elbeszéléseivel a társadalmi igazságtalanságok ellen harcol. A Századforduló kis drámáit./ hivatalnokok, dzsentrik sorsát drámai erővel pergetik! elbeszélései: a Szolgák országa. Kunszállási emberek. Budapestiek. A polgári házasság, a férjre vadászó leányos és vénkisasszonyok világfit tárja elénk a Mária és más asszonyok, amely a polgári erkölcs álnokságait pelieigérezi ki. A máig eleven, dilámai hevüle- tű prózája a dzsentriosztály- lyal kiegyező polgári körök liberalizmusát ; ítéli el. A Szolgák országi témakörét és anyagát viszi színre a Sárga liliom. Bíró a naturalizmus iskolájából indul, műveit tényszerűi anyagra építi, legjobb írásait gondos környezetrajz (jellemzi. A Sárga lilom nyitányában (El. ső elbeszéléskötete a Bálványrombolók!) (csak megcsillantja a közmorál leleplezésének lehetőségeit, de a folytatás már a közönségsikerigényét elégíti ki. A szerző az első felvonásban még hű marad ugyan a Szolgák országa valóságábrázolásá- hoz, de a végkifejlet a naturalista dráma társadalombírálatától romantikus pózokkal átszőtt szerelmi drámává vált át. Az első rész még azt bizonyítja, hogy a radikális polgári progreszsziónak nincs tömegbázisa, a polgári radikalizmus mellett szónoklók nem igazi polgárok. Mintha meg Ady igazának a vízjelét ismerhetnék fel ebben: a magyar polgárság meg sem született, maris megöregedett. A felemás és vékony magyar polgári réteg sérelmei ellenére is kiegyezett. a dzsentriosztállyaí, mert félt az igazi demokráciától. A darab íve megtörik, a szatirikus és kritikai elemek elhalványulnak.. A rokonszenves főhős, Peredy Jenő sem vonja le a szükséges tanulságokat sem a maga, sem mások számára.' Szentimentális végkifejletbe fut a történet az üzletszínház szabályait és igényeit követve: a hercegi ifjú és Peredy húgának, Juditnak a házassága kerül előtérbe. Mindez azt is mutatja, hogy miért lazult meg Ady és Bíró barátsága: eszmei- elvi, világnézeti okai voltak eltávolodásuknak. Bíró Lajos műveinek sikeres darabjaival az uralkodó közízlésre figyeli, amit a sikerszerzők, Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc szentesítettek. Ütjaik elváltak. Bíró liberális demokrata, hangos sikereket élvező, családnak élő, emlékező. jellegzetesen kétarcú író lett. Látta a társadalmi valóság bajait, de nem tudta vállalni az utat, amelyet Ady kiteljesedő forradalmi demokratizmusa jelölt ki. aki a „társadalmi megváltást” egyetlen élni érd eines feladatnak tartotta. Látta, hogy a magyarság sorsa: két eszméletlenség közt egy rövid ébrenlét. Bíró üdvözölte a forradalmat, a Károlyi-kormány külügyi államtitkárnak nevezi ki. 1919 nyálán azonban emigrációba kényszerül, Bécsben. majd Londonban él haláláig, 1948-ig.’ Korda Sándorral alapítja meg a London Film Produc- tion-t. Világsikert aratott filmek, a VIII. Henrik magánélete és a Nagy Katalin is az ő nevéhez fűződik. JELENTŐSÉGE GARANCIA LEHETNE, hogy emléke ne maradjon jeltelen Heves nagyközségben és me. gyénkben. Cs. Varga István Három hétig csodálatos világban éltem: medvék között. Egészen olyanok, mint az emberek; van köztük jó és gonosz, van jó es rossz tulajdonságuk, valahogy mégis jobbak az embereknél: egyszerűbbek, természetesebbek. Dino Buzattj A medvék nevez® tes hadjárata Szicíliában című regényét fordítottam magyarra. Az időtlen idők mélyén, a népmeséi időkben játszódik, amelyben minden megtörténhet, mindaz valósággá válhat, ami az ember fejében megfordul, amit a szíve sugall. A medrek Szicília fenséges hegyei között élnek (..amelyek nem léteznek ma már, annyi, ne annyi év eltelt”), zord. hófödte csúcsokon, kemény magányban —, de békességben, nyugalomban. Egyszer aztán minden eddiginél borzalmasabb tél jött, elfagyott minden ennivaló: gomba, borókabogyó. az éhségtői álmukban felsírtak a kis medvebocsok. A medvék az irdatlan magasságból vágyakozva tekintettek le a termékeny. virágzó völgyekre, ahol füstölt az emberek házainak kéménye —. s ez a világ minden táján azt jelzi: ennivalót készítenek ott. Es a medvék, amilyen „együgyű- ek”. azt képzelték: mi sem természetesebb. mint. hogy az emberek élelmüket -megosztják velük, a szűkölködőkkel. Le kell hát menni a völgybe, a virágzó paradicsomba! Hosszú, végeláthatatlan sorokban indult a medvék menete az emberek közé. Az emberek va- ion kaláccsal, mézzel teli csuprokkal fogadták őket? Ágyúkkal, puskákkal, mordál vök kai! A medrek, azonban —, ahogy a mesébe illik — legyőztek minden föloi és földöntúli hatalmat: a gonosz Na ár-herceget Szicília zsarnokát, a mágus! szellemekéi. emberer-n óriásokat, a félelmetes Banvagyot. Elfoglaltak Szicília mesés gazdagságú fővárosát, es tizenhárom éven át Leonzió, a bölcs medvekirály uralkodott bekében, nyugalomban — a" medvék és az emberek megelégedésére. Minden jóra fordult tehát, ahogy a mesébe illik. Csakhogy a medvék kezdtek emberi módra élni, elirigyelték az embertől a pompát rangot, gazdagságot, sőt merényletet szőttek a bölcs medvekirály ellen. A haldokló király utolsó kívánsága: népe térjen visz- sza a hegyekbe, hagyja itt a gazdagságot. s éljen úgy, mint régen — medve-módra. És megindulnak a medvék királyuk holttestével végeláthatatlan sorokban visszafelé azon az úton. amit tizenhárom évvel ezelőtt megtettek. Az emberek megsiratják a királyt, megsiratják a medvéket, mert szívük mélyén kicsit ők is — medvék. Azóta soha senki sem tudja, hogyan élnek a medvék, § nem is fogja megtudni többé. Buzatti „ravasz” író: engem, az olvasót kényszerít arra, hogy keressem, a medvéket, magamban, másba n Mert h medvének léteznie kell! Hogvne léteznének, ha egyszer ö megírta Es most mar tálán bennem is élnek. Elindultam Szicíliába, Buzalti medvéinek nvonlát keresni Palermo. Réai dicsőségét idez.o meglehetősen elhanyagolva. Sötét, bűzös sikátorok — és az újabb gazdagságot hirdető elegáns főútvonalak. És körben a csupasz, sziklás hegyek. Nem nehéz mögéjük képzelni a még magasabb, meg zordabb hófödte csúcsokat, amit az írói fantázia teremtett. És itt vannak a termékeny, virágzó völgyek is. Április van. a hatalmas kertekben virít a narancs, a citrom. Most szüretelik. Szicília egész sorsát, lényegét jelképezi ez az ellentét: zord kietlenség és minden fantáziát felülmúló szépség, termékenység. A piac lenyűgöz. Feleségemmel járjuk gyalog a várost. é.s lépéseinket szinte öntudatlanul is úgy igazítjuk, hogy a piacot naponta többször útba ejtjük. Nem tudok szabadulni az ismert és ismeretlen gyümölcsök, zöldségek halmaitól. És a tenger „gyümölcsei”! Halak, kagylók, polipok, rákok, homárok ezernyi fajtája, jég között tartva vagy percenként friss vízzel locsolva. Hatalmas, kétméteres karóhalak, egy szelet belőlük egy ogesz családnak elég. A piac benne el a városban, a tout melletti sikátorok egész szövevényé van tele ' bódékkal, asztalokkal. Reggeltől estig zsong elevenen, hangosan, az árusok nagy hangsat kínálják portékáikat. nem úgy. mint a ki mértebb északi városokban. Persze lehet itt enni, inni is olcsón, egymást érik a lacikonyhák. A választék bőséges: fasírtszerű rizses húsgombóc. kagylók, főtt halak, polipok. húsok, két szelet kenyér köze rakott belsőségek, vagy egyszerű főtt krumpli. Megsózva, papírzacskóban. Kipróbáltam, ízlett. Lehel, hogy csak a gyerekkori nosztalgia miatt; amikor nagyanyám üstben főzte az apró krumplit a malacoknak, mindig elcsentünk belőle. A feleségem vállalkozóbb szellemű nálam, kipróbálja a tengeri herkentyűket. Én valami hagyományosabb ételt keresek. Egy signore főtt marhahúst árul, azt nézem ki magamnak. Megérzi a szándékot, már messziről invitál. — Pofásodjon a signora — mutatja is, soványnak ítélvén a feleségemet. A signora viszont már jóllakott, így hát én akarom átvenni a késhegyen kínált kóstolót. Nem engedi. Ragaszkodik hozzá, hogy a signora kóstolja meg először, én utána következem. Kérünk egy adagot. Tányérba rakja szelet kenyérrel, citrommal. — Mennyit fizetek? — kérdezem. Csak legyint. No, jó, nyilván a végén szokás fizetni. Nézem az ősz hajú. hatv'an év körüli embert. Beszédhibás, nem szívesen beszél, inkább kézmozdulatokkal fejezi kj magát. Az arca szigorúnak tűnik, el se mosol yo- dik. . körülötte mégis derii van, mindenki más mosolyog. Pultja mellett egy háziasszony megy el, egyik kezében nagy bevásárlók» - •■ár. a másikkal egy négy év körüli kisfiút vonszol maga után. Látszik, a fiú szívesen megállná. Az ősz hajú signore egy falat húst nyújt neki. — ízlik? — kérdezi. — Igen — válaszol a bambino. Az öreg boldog. Nekem is felteszi az „ízlik-e” kérdést, s aztán fag- > gatni kezd. — Franciák? Németek? — Nem, magyarok vagyunk. — ) Látszik rajta, hirtelen nem tudja > hova tenni Magyarországot. — Luigi Tüköry honfitársai va- ) gyünk — mondom —, akiről utca í van itt, Palermóban elnevezve. ? Méltóságteljesen bólint. Peoig ( lehet, hogy nem tudja, ki is volt > Tüköry Lajos. Próbáljam elma- 5 gyarázni, hogy Tüköry a 48-as s magyar szabadságharc hadnagya, < később Garibaldi ezredese, Paler- / mo ostromakor esett el az olasz > szabadságharcért? Hogy Garibaldi S megbízására ötven vörösinges élén ( elsőnek tört utat a városba, el- ( foglalta a Porta Terminit, de köz- ? ben halálos sebet kapott? És idéz- > hetném Garibaldi 1860. június 6-i s napiparancsát: ..Igen. az olaszok , esküvel fogadják a hős vértanú / sírjánál hogy Magyarország ügye > az ő ügyük is, a testvéri vérért ) vért fognak cserébe adni.” Kiok- s tatás lenne a magyarázat. Nem ) tudóin miért, de biztos vagyok ) benne, hogy mindezt, ha nem is > tudja pontosan, de érzi. Befejezem a.z evést, fizetni aka- f rok. — Inkább egyék még — mond- / ja. ' j — Köszönöm, elég volt. — Nyi- > tom a pénztárcámat. — Tegye el, mert ellopják — / mondja, s egy kézmozdulattal, / mintha azt aoná tudtomra: mit > értetlenkedek itt; menjek már. Zavaromban alig tudom megkö- í szönní a vendéglátást. Pár lépés ; után eszembe Jut. mivel y'iszonoz- / hatnám legalább jelképesen a vi- J> •Nzonzás nélkül adottakat. Vissza- í megyek hozzá.- > — Kérem, fogadja el. magyar I cigaretta. A signore kijön a pult mogul, s > kezem szorongatja, ölelget. Öszin- í tén örül — nem a csekély aján- i déknak. j — Találkoztam egy medve-em- 5 berreL f .*a**.**»a.*1íb># rö paloták — | IfíWíhMtii ANGYAL JÁNOS: Találkozásom egy iiHMluk>eiiilieiTel
