Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
TjáncöSök K* PEK PÁL: BAJ I VAN KINS MIHÁLY: Utak hívása Se híre se hamva To óbbra is rejtély marad Hogyan tá ékozódnak a postagalambok 1972-ben egy olasz kutató, csoport kísérletei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a galambok szag után találják meg a hazave. zető utat. Azóta ez a téma heves viták tárgyát képezte. Most J. Kiepenheuer (.,University of Tubingen”) csak még több „olajat öntött a tűzre” azáltal, hogy megcáfolta az olasz kutatócsoport egyik olyan kísérletsorozatá. nak eredményeit, amelyek valóban arra engedtek következtetni, hogy a galambokat valamilyen mádon mégiscsak vezérli a szag, K. Kiepenheuer megismételte az úgynevezett ..eltérítő galambdúc" kísérleteket, amelyekben a galambokat olyan különleges galambdúcokban nevelik fel, amelyeknél különleges berendezésekkel elérik, hogy a galambdúcon átfutó szelek 90 fokos elfordítással észlelhetők a galambdúcban. így például, az északról fújó szelet, amelyik saját jellegzetes szagokat tartalmaz, a galambok úgy érzékelik, mintha mondjuk keletről vagy nyugatról érkezne. Az ebből a különleges galambdúcból kiengedett galambok valóban a helytelen irányba kezdtek el repülni — ez az olasz tudós eredményeit látszott megerősíteni.. A baj csak az volt. hogy éppen ilyen rossz irányban repültek azok a galambok is, amelyeket bizonyos módon teljesen megfosztottak szaglóképességük- től így tehát egyelőre rejtély, hogy az említett kísérletek során tulajdonképpen minek alapján döntik el a galambok, hogy merre kezdjenek el repülni. Humorszolgálat Ha továbbra is tartom magamat a diétához, amelyet rendelt, doktor úr, akkor egy szép napon a fii be harapok! — panaszkodik a kövér beteg. — Annál jobb — felel i! orvos — a fűben csak hat kalória van! A kamionsofőr felhívja a cégét: — Főnök, a jobb tükröm eltört, — Akkor cseréld ki! — hangzik a válasz. — Nem lehet,' mert egy teherautó fekszik rajta,' — Képzelje; Lehmannék csak egy éve házasodtak össze, és a férfi tegnap már úgy pofon vágta a feleségét, hogy annak feldagadt az arca! — Azt hittem, Lehmann úr elutazott? — Hiszen éppen az volt a baj, hogy Lehmann né is azt hitte... — Magának mégis van egy gyengéje: iszik! — Nagy tévedés, kérem, szépen — az ivás éppen a legnagyobb erősségem! A csinos Silvia közli barátnőjével. Karinnal: — Paler meghívott holnapra piknikre. — Ugyan, mi az? — kérdi a barátnője. — Hál pontosan magam sem tudom de óvatosságból előzőleg mindenesetre magi üi doni! Az új könyvelő csodálkozva kérdezi a főnökétől: — De miért lóg itt mindenütt csupa rabruha a falakon? — Mert szeretném, hogy mindig tisztában legyen az elődeinek a sorsával — hangzik a válasz. Amikor a skót egy csomag tyúkszemtapaszt talál az utcán, azonnal kellőképp reagál: egy pár szűk cipőt vásárol, Az apa szidjté a lányát: — Ügy, tehát gyereked lesz! Es most biztosan mindjárt férjhez is akarsz menni? — Szeretnék — sqjiajt fel a lány —, csak azt nem tudom, kihez? A bíró megkérdi a vádlottal ; — Ha nem volt pénze a számla kifizetésére, akkor miért kellett még osztrigái és pezsgőt is rendelnie? — Miért ne, bíró úr? Hiszen ismerem a vendéglőst! Ez az alak akkor is feljelenlcU volna, ha csupán egy par virslii rendelek! — Mondd, miért nevezed Hugót mindig háborús bajtársadnak? Hiszen ti sokkal fiatalabbak vagytok, semhogy a háborúban lehettetek volna! — Ez igaz. de egy napon házasodtunk! — hangzik a válasz. Ezek a (Imiihol» es a fák. a néma malom, zokogás, mit visM/agyíirtél — Éjszakád nevemén tol a látomás, amint a törvény működik, s szé'bu'l az arc, a gyermeki: semmi mögötte — Gyökérig földulva házad. s kiveti képed a táj, mert nincs esély másképpen élni, ha horul, mocsárt taposva meredély havát fürkészni. igazul végezni csak a fü konok munkáját, tudva: ez maradt' s lehajtva mégis homlokod a földre, lesni titkokat, utak hívását, s lent a nád húgait, szárnyat: hogy egy nap tán más világba lépve át megfejted önnön titkodat. Hajnal voltál olyan voltál Virágnak ja ékes voltál Csipkevirág Szegély kendőd > ) Borítson szemfedöt ) > Titokban szakított Rá a szerelemre > ) Legyél a vigasza Bánatának hajnala Állj ki a forgószélbe Kapja le fejedről f . ) Sötétjének ablaka A réti virágból * ) Kedvének asztala Megfont koszorút < Gyermekének anyja Kapja föl magasra Hajítsa a Napba így lesz igaz így lesz vigasz Nem élő szerelem Hogy a világ együtt igaz Se hire se hamva Mohácsi Regös Ferenc rajza Miért rokon a finnugor népek zenéje ? Beszélgetés Vikár László népzenekutatóval Beszélgetés Vikár László, népzenekutatóval. Az V. nemzetközi finnugor kongresszust az idén Turku- ban tartják, a finnek egyik legrégibb tengerparti városában. Vikár László népzenekutató két mordvin sira- tót elemez ezen a kongresz- szuson. A köztiszteletben álló zenetudós immáron huszonöt éve gyűjti a Volga és az Ural közötti vidéken élő finnugor és. török-tatár né ires zenéjét. A magvar őshazában és vidékén há-- romszáz falut járt be, négy- ezer felvételt negyvenezer szövegsorral, és háromezer adatközlőt szólaltatott meg. A magyar népzenetudomány egyetlen finnugor kutatója-' ként arra keresi a választ, hogy tőlünk távol élő rokonok zenéje miben hasonló a miénkhez: vannak-e az egész nyelvcsaládban megtalálható közös vonások, vagy másként alakult az őshazában maradottak zenéje, a másféle körülmények hatására? —• Kodály még azt mondta. hogy ami a cseremisz és a magyar zenében ' azonos, az nyilvánvalóan n közelmúlt. ön most' negyedszáza-'- oos kutatómunka után, hogy látja ezt? — Kodály csak azért lehetett ebben a kérdésben olyan biztos, mert kevés dalt ismert. Az ő aspiránsaként, az ő felkérésére kezdtük meg a munkát a helyszínen Retwzki Gábor nyelvésszel 1957-ben, Minél több anyagot gyűjtöttünk, minél nagyobb az összehasonlítási alap, annál kevésbé egyértelmű az eredmény. Nem lehet ma már azt a korai elméletet hangoztatni, hogy mi onnan, az őshazából hoztuk magunkkal nep/ene- kinesünk alapjait, s azóta őrizzük. Pl,; azok a hegyi cseremiszek, akik zenéjükben a legrokonabbnak tűnnek, a legtöbbféle hatásnak kitett területen élnek, s a keleti cseremiszek, akik a legrégibb kultúrát őrizték mag, mert Rettegett Iván erőszakos hlttéritése elől 4— 500 kilométerre elmenekültek, s ma is pogány isteneknek áldoznak, — nos, náluk nyoma sincs annak a dallamépítésnek, szerkezetnek, ami hasonlít a magyarhoz. — Akkor -honnan vannak a megdöbbentő hasonlóságok a hegvt cseremisz, a csuvas és más népekkel? — A pentatónia, az ereszkedő és kvlntváltós szerkezet csak ott lelhető fel a Volga-vidéken, ahol a finnugor népek törökökkel érintkeztek. Sehol máshol. Csak száz kilómét érés körzetben, Közvetlen rokonaink, az obi-ugorok zenéjében sem, Tehát az a furcsa helyzet, hogy ami a finnugor népek zenéjében közös, az egy harmadik néptől származik; különböző korból, különböző helyeken vettük át ugyanazt. Ezek a hasonlóságok esetleg anélkül alakultak ki, hogy például a magyar és cseremisz nép valaha is együtt élt volna a későbbi történelem során — állítom én. Persze mások mást mondanak. —r Majd a , turkui kongresszuson- -----gondolom — ü tköznek a vélemények.. a tudományos érvek és . ellenérvek találkozója a kongresszus. ön mivel készült, miről tart előadást? — Két mordvin siratót mutatok be Az elmüU években vettem fel. Kottáinkkal amit ezer éve basznál az európai ember — csak nagyon durván rögzíthetők ezek a finom díszítésekkel ékített dallamok. A kelet) zenei hagyomány ennél sokkal finomabb árnyaltságokra képes. Ezért használok grafikont, s erről a grafikonról játszom ott be ezeket a mordvin siratókat. Ehhez fogható alaposabb zenei elemzést nemigen végeztek eddig, — Mit tart a legjellemzőbbnek a Volga vidéki őshazánkra? —■ Sok különböző eredetű, nyelvű, vallású, és szokású nép élt ott évszázadokon át, Finnugorok, török nyelvű népek és oroszok. A kultúrájuk hatott és hat egymásra mind ez ideig. Például a faluban az egyik utca tatár, a másik cseremisz. 1984-ben, amikor gyűjtésünk első kötete megjelent, az első hatvannégy daliamra nyugodtan ráírtam, hogy cseremisz. Azóta jártam a cseremiszekkel szomszédos votjá- koknál és baskíroknál 1». s ott is megtaláltam ugyanazokat a dallamokat. Tehát a zen ekutat és ban is érvényre kellene 'juttatni azt- a szemléletet, anrvi egyre több tudományban érvényesül már, amely szerint nem népekhez kell kötni bizonyos stílusokat, hanem területekhez, Ennek a szemléletnek lehet csak eredményes jövője, és meggyőződésem, hogy á Volga-vídéken —- és sok esetben a Kárpát-medencében js —, ezt. az elvet kell- alkalmazni. Mert például, a déli szlovákok és az északt magyar palócok ugyanazokat a dallamokat éneklik, mint ahogy Közép- Érdél y ben ugyanazt a dallamot' húzza a cigány a románnak, mint a magyarnak, — Minél mélyebbre hatol, minél pagypbb az összehasonlítási alapja, annál" nagyobb a bizonytalanság, annál több a kérdőjel, Ez nem zavarja? — ötvenévesen ezt már természetesnek tartom. Fiatalkoromban persze nekem is voltak határozott kijelentő mondataim- Ez az anyag száz év múlva sokkal értékesebb lesz, mint ma- Lehet, hogy a bizonyosság be sem következik az életünkben A mi munkánk tulajdonképpen csak étvágygerjesztő, mert végső fokon az odavalósiaknak keli feltárni saját zenéjüket. Persze minden archívumban elhelyeztünk ott is minden gyűjtésből másolatot. Most úgy érzem, 1 rizs hegyet fogyasztok egyedül, — Tervei? — Ezt a kutatómunkát csak elkezdeni lehet, de befejezni sohasem, Ónody Éva Van egy öreg bá- vsikám, aki minden születésnapomon megajándékoz ötven lírával. Nélküle el is feledkeznék az évfordulóról, és a jeles nap éppúgy telne el, mint bármely másik 4m « bácsi már érek óla mindig megérkezik, benyit a szobámba, megsimogat és felébreszt a leglehetetlenebb időpontban, és elegedetten teszi elém a fényes öt- venlirást. amit az Olasz Bank nyugdíj- kiutalásával kapart, Azután síel a család tudomására hozni, hogy „ő már megajándékozott’. Ezzel megkezdődik az ünneplés. Általában Roberta lányom nyitja a sort. Almosán érkezik, és átad egy könyvet, amit az én polcomról vett el, es sietve begöngyöli eay gyűlölt áruházi papírba. ANTONIO AMURBl: A születésnapom — Isten éltessen — mondja. — Tetszik ez a könyv? Olvastad már? — Nem, még nem olvastam. Köszönöm — válaszolok különös érdeklődési színlelve, Amikor as ágy mellett keveredő nadrágért nyalok, hogy kivegyem belőle a pénztárcámat, felcsillan « szeme. — Tessék! — nyújtja feléin már nyitva a tárcát, Iwgy minél gyorsabban elővehessem hálám jelét, az e-er Urat. A másik kettő ké söbb jön, látszik hogy az anyjuk sietve emlékeztette őket az évfordulóra és leküldte a szem, közti virágárusból nyolc szegfűért, Ez a legszomorúbb és legziláltabb , csokn ,-xvw,- ■ j amit életemben láttam, de hát a gyerekeim adják, és ettől a legszebb lesz. Háromezer lira. Most következik a feleségem. — Egy pulóver megfelel? — Ugyan, ne törődj vele. Tudod, hogy nem kell ajándék' — De igen, valami szép ajándékot akarok adni neked. Ez fontos. Legalább a születésnapodon, nem? Rgy szép pulóver éppen jó lesz. Vedd meg, fizesd ki. es hó végén vond le a koszipénzből. Sőt. j ve is vond le, mivel) nemsokára nekem i is születésnapom S lesz* elég, ha meg- ^ mondod, hogy í mennyit költöttéi. \ Veszek magamnak; egy táskát ugyan- > ennyiért, és majd a > te ajándékodnak tekintem, Rendben? ' így kvittek vagyunk és a kosztpénzből sem kell elvenni, ; Nyugodtan és bol- '• dogan kelek fel, és ' megszámolom a bá- i esi ötve átírásait, Egy skatulyában tar-'/ tóm. Minden szüle- í tésnapomon megszámolom okét, e; ad erőt, hogy tovább I gyűjtsem. Fordította: Csantavérl Julia Hétrét görnyed A címbeli nyelvi formáról elsősorban azért írunk, mert, egy anyanyelvi ismeretterjesztő előadásomon art tó- paertaltóm, hogs- a hajjga- tőség nagyobbik fele nem ismerte e kifejezés jelentését és haszna lati értékét. Eg annál is inkább meghökkentett. mert ez. a nyelvi forma ma is él, szerephez is jut, bár az is igaz. hogy a hall- gatóeág a .*w vég környezet, segítségével mer érzékelni tudta, mire vonatkozhat e */okapesoj« t mondanivalója. Azok számár*, akiknek som aktív, sem passzív npo.. kíncsébennem egyértelműéit* n«k a s'/ólássz.erű nyelvi alakulatnak közlő, kifejező értéke, bemutatjuk . azt " az utat és módot, ahogyan kialakult ez a szokapogoJat. Alkotó elemei: áéí-j-rét-fgörnyed, A héf bűvös szám* ként ismert voltánál fogva a nyelvhasználatban igen nagy hatókörű használati értékhez jutott. Fokozó «telemben la gyakran vállal nyelvi szerelhet : l\éiördög (nagyon rossz). hét országra szol a hire, hetmérföldes csizma (nagyon gyorsan haladhatunk benne). hétpecsétes titok, hetpróbás gazember, hétszilvafás (na. gyem szegény nemes) *tb A rét elem jelentéséről a sző származékai árulkodnak: réteg rétes, réteges stb. A görnyed ige pedig ebbe a. rokon értelmű szósorba, illeszthető bele: görbül, hajlik, meghajol- összehajlik, meggörbed. görnyed, nagyon mélven meghajlik stb. Hogy milyen változatos a használati értéke, arról ezek a példák bizonykodnak: az asszonyok hétrét hajtogatták a lepedőt, hétiét a nyakába veti körikását, hétrét görnyed. Átvitt értelemben akkor élünk a címbeli nyelvi formával, amikor azt akarjuk kifej ezni, hogy valaki nagyon mélyen meggöynyed, illetőleg nagyon megialártcor dik, meghunyászkodik valaki előtt, alázatoekodik stb. Vannak példáink arra Is,' hogy egészen elvont jelenthez tartalmak kifejezésére is alkalma« a hétrét összetételi. Két verse asz. letet idézünk bizonyításul: „Téged magad hétrétre/ ízenként nyolc végbe" (Patikai Tivadar; Igaz- ságkereső), — ..Hétrét kiszakad számból a szó / égek éretted pózoktól meztelen téve/ s mint ősszel a fák' matatom fájdalmaim / fekete üszkett” (Kapusi Imre: Mint ősszel a fák). A kifejezéshez tapadó érzelmi-hangulati ertekek miau sem mondhatunk le róla meg a hétköznapok nyelv- használatában sem, váljék tehát aktív szókincsünk megbecsült tágjává. I)r. Bakus József
