Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

Ünnepelt az ország, a megye 99 Mezőgazdasági árintézkedések 1981-ben Váncsa Jenő miniszter nyilatkozata Alkotmányunk születésé­nek 31. évfordulója alkalmá­ból országszerte . megemlé­keztek a jubileumról. Váro­sainkban és községeinkben szinte mindenütt ünnepi nagygyűlésekre került sor. A Bács-Kiskun megyei város. Kiskunfélegyháza fo­telén felállított dísztribünön megjelent Magyari Béla őr­nagy, kiképzett űrhajós, a város szülötte és Vlagyimir A le kszandrovics Dzsani bekov űrhajós ezredes. A nagy­gyűlést, amelyen több mint tízezren vettek részt, Dobos Ferenc, a városi tanács el­nöke nyitotta meg, majd dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det, — A nemzeti ünnepekről való megemlékezés mindig jó alkalom arra is — emel­te ki —, hogy együtt és az ország nyilvánossága előtt beszéljünk közös dolgaink­ról: jólesöen a sikerekről, fe­lelősen a helyzetünkről, a tennivalóinkról. A mostani számadásnak és számvetés­nek — nyugodt szívvel, büsz­Heves megye központi al” kotmányünnepségét Hat­vanban, a városi szabadté­ri színpadon rendezték meg augusztus 20-án délelőtt. Csaknem háromezer dolgo­zó jelenlétében, szemerkélő esőben csendültek fel a Himnusz akkordjai. majd Gyuricza 1st váll né, a Haza­fias Népfront helyi titkára köszöntötte a díszelnökség­ben helyet foglaló Vaskó Mihályt, a KEB tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Fekete Győr Endre megyei tanácselnököt, a me­gye, a város különböző szer­veinek vezetőit, képviselőit, az ünneplő közönséget. Ez­után átadta a szót a nagy­gyűlés előadójának, dr. Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszternek. Hatvan díszpolgárának. A szónok bevezetőjében augusztus 2ü_a jelentőségét, alkotmányunk törvénybe ik­tatásának évfordulóját mél­tatta. megemlékezve egyben államalapító királyunk. I. István történelmi szerepéről. Kifejtette. hogy szocialista hazánk jogrendjét. új tár­sadalmunk létének tisztasá­gát. a 31 éve törvénybe ik­tatott alkotmány oly érte­lemben is szavatolja, hogy az előrelépés, a haladás ér­dekében lehetőséget biztosit a jelenünkről, annak gond­jairól folytatott párbeszédre, a vezetők és a széles töme­gek alkotó kapcsolatára. Az évforduló mód -és alkalom továbbá arra. hofey felmér­jük. mennyire sikerült ki­használnunk lehetőségeinket, s milyen perspektíva áll előttünk. — Azt hiszem, ha józanul értékelünk. mindannyian megállapíthatjuk, hogy a há­rom évtized igen hasznosan telt el hazánk, a magyarság életében. S a külpolitikai helyzetet is mérlegelve arra a következtetésre jutunk, hogy a világban tapasztalható fe»iíültségek ellenére biz­keséggei is mondhatjuk — az lehet az alapja, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban szi­lárd a munkáshatalom, tel­jességében érvényesül az al­kotmányos elv, hogy nálunk „minden hatalom a dolgozó népé”. Társadalmunk nyu­godt, kiegyensúlyozott köz­érzete, az emberek munka- és életkedve igazolja, hogy jó úton járunk. Tapolcán, a viszlói patak völgyében, tartották meg szerdán Veszprém megye al­kotmánynapi ünnepségét. A A nagygyűlésre a környező bányák. termelőszövetkeze­tek és más ipari üzemek dolgozóinak ezrei jöttek el. Az új kenyeret — amelyet a tapolcai járás termelőszö­vetkezeteinek nevében adtak át — Pintér Károly vájár szegte meg. Baski Sándor vá­rosi tanácselnök megnyitó szavai után Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB osztály- vezetője mondott ünnepi be­szédet. Kiemelte egyebek kö­zött, hogy alkotmányunk ér­vényesülése a szilárd népha­talomra. ez pedig erős és széles, kipróbált nemzeti egy­tosítottak a béke, az épí- tőmunka, a haladás fel­tételei — mondotta dr. Ábrahám Kálmán. — Ebben egyértel­műen a szocialista tábor, a Szovjetunió következetes bé- kepolitikája játszik szerepet, s ezen nyugszik Magyaror­szág külpolitikájának irány­vonala is. Természetesen fáj mindannyiunknak, hogy imperialista körökben az .enyhüléssel szembeállítják a fegyverkezést, s erre m.i nem fe 1 tétlen ül vá 1 aszol It a ttunk hasonló módszerekkel. An­nál kevésbé, mert minden szándékunk a háború elke­rülése, a társadalmi viszo­nyok fejlesztése, gyerme­keink erőben való felnöveke­dése. Gazdasági helyzetünkkel foglalkozva leszögezte a miniszter, hogy szép, tar­talmas. változásokkal te­li életet élünk. És az. emberi környezet kialakításában vi­lágra t szóló eredményeket tudunk felmutatni. Ennek illusztrálására elegendő ta­lán megemlítenünk, hogy az utolsó húsz esztendő alatt másfél millió lakást építet­tünk. a társadalmi gondos­kodás ma már kétmillió nyugdíjasra terjed ki. kór­házi ellátásunk színvonala a vilgg első tíz állama között van. s évente 13 milliárdot fordítunk családi pótlékra, ez egymilliónál több dolgo­zót érint. — Jól tudjuk, hogy a legutóbbi pártkongresszu­sunk is állást foglalt e kér­désben. hogy eddigi módsze­reink. éppen a világban uralkodó gazdasági helyzet miatt, nem biztosítják élet- színvonalunk megőrzésének feltételeit, ezért új tételeket kellett meg­fogalmaznunk. új kate­góriákban kell gondol­kodnunk — hangoztatta a nagygyűlés szónoka. — A Termelj töb­ségre épül, amelyet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikája kovácsolt, az or­szág javát, a nép boldogulá­sát szolgáló sikeres, közös országépítő munka teremtett meg. Tolna megye iraposodó' já­rása székhelyén, Tamásiban nagygyűlést i-endeztek szer­dán. Az ünnepségen Púja Frigyes külügyminiszter mon­dott beszédet. Szocialista épí­tőmunkánk egyik döntő té­nyezőjeként említette a szó­nok, hogy immár három és fél évtizede viszonylag bé­kés nemzetközi körülmények között dolgozhatunk. Külpo­litikai törekvésünk közép­pontjában változatlanul a béke és a biztonság megszi­lárdítása áll, ez volt ás ez lesz a jövőben is a Magyar Népköztársaság kormányá­nak alapvető külpolitikai tö­rekvése. Heves megye központi al­kotmánynapi ünnepségét Hatvanban, a város szabad­téri színpadán rendezték meg. Az ünnepi nagygyűlés szónoka dr. Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter volt. bet, jobban élsz” jelszó ma már a múlté, helyébe a ta­karékosság, a munkaszerve­zés, a termékek és nemzeti vagyonunk megőrzésének irányelvei léptek. éspedig abból az alapelvböl kiindul­va. hogy gazdasági munkánk eredmenyessége szorosan összefügg az életszínvonal- politikával. E téren, az épí­tőiparból véve a példát, már jelentős eredménnyel is di­csekedhetünk. Az egy év alatt megtakarított anyag­ból a tervciklus végéig négy­ezer lakással többet tudunk felépíteni. Az energia célsze­rűbb felhasználása pedig ugyanezen idő alatt annyi villamosságot takarít meg az országnak. amely Hatvan város négyesztendei szük­ségletét fedezi. Az sem közömbös természetesen, hogy miként gondozzuk környezetünket, hogyan bá. Alkotmányunk 31. évfor­dulóját a hagyományos mó­don ünnepelték meg az Eg­ri Csillagok Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. A gazdaság géptelepén gyüle­keztek reggel kilenc órakor a Finomszerelvénygyár, a MEZŐGÉP és a KAEV egri gyárát, valamint a tsz dol­gozói t képviselő küldöttek. Az ünnepségen — amelyen jelen volt dr. Vasas Joachim, az MSZMP Egri városi Bizott­ságának titkára, dr. Varga Já­nos, a városi tanács elnöke és Veres István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára — Tóth István. a termelőszövetkezet elnöke mondott beszédet, amelyben méltatta az alkotmány jelen­tőségét. továbbá ismertette a szövetkezet munkáját. Ez­után Tóth István a mező- gazdasági és élelmezésügyi Alkotmányunk 31. évfor­dulója alkalmából Heves nagyközségben. a központi parkban került sor az ünne­pi gyűlésre. A nagy számban megjelent ünneplő közönsé­get dr. Grúz János tanács­elnök^ köszöntötte. Ünnepi beszédet dr. Oláh János, a Hevesi Járási Hivatal elnök- helyettese mondott. Az al­kotmány törvénybe iktatá­sának jelentőségéről mondott szavai után elismeréssel em­lékezett meg a járás és a nagyközség dolgozóiról. a közös gazdaságok munkájá­ról, amely az elmúlt nehéz időszak ellenére is kimagas­ló eredményeket és nagysze­rű terméseredményeket ho­zott. Az ünnepi beszéd el­hangzása után az új kenye­nunk a ránk bízott lakással, egyéb köztulajdonnal. Dr., Ábrahám Kálmán ün­nepi beszédében Heves me­gye életének, gazdaságának alakulásával is foglalkozott. Nagy jelentőségűnek ítélte a nemreg megvalósult nagy- beruházás, a hétmilliárd fo­rintból megépített bélapát­falvi cementgyár termelő­munkáját. a megyén áthú­zódó olaj- és gázvezetéket, amely több település ener­giaellátását biztosítja. Az életszínvonal jeizőjeként emlegette a csaknem 5 mil­liard forint lakossági takarék- betétet. s annak évi 20 szá­zalékos növekedését. Hat­vannal foglalkozva pedig or­szágos érdekeltségű beruhá­zásként tett emlilest az Mil­as autópálya új szakaszának közeli átadásáról, ami az egész környék életfeltételei­nek változását hozza magá­val. Egyébként mind az 1979-es. mind az idei eszten­dő tanulság arra, hogy a néppel folytatott okos párbeszéd célravezetőnek bizonyult, a párt- és a minisztériumi szervek összehangolt irányítása olyan eredményeket hoz, amelyekre bízvást épít­hetjük a VI. ötéves terv­ciklus feladatait. A miniszter kötetlen és közvetlen hangú beszéde nagy tetszést aratott a kö­zönség soraiban. S bár idő­közben megeredt az eső, a beszed végéig mindenki ki­tartott a helyén. Megvárta, amíg a Lenin Termelőszö­vetkezet kétezernél több tag­ja nevében Szűrszabó Gusz­táv elnök átnyújtotta az első idei búzából sütött friss kenyeret, az új kenyér, az élet ünnepének jelképét. Az ünnepi nagygyűlés Gyuricza Istvánná zárszavával, illet­ve az Internacionálé hangjai­val fejeződött be. A nap további részében a város vendégei a Hatvani Galériába látogattak Szo- kodi Ferencnek, a városi pártbizottság első titkárának és Angeli József tanácsel­nöknek kalauzolásával. Meg­tekintették Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrász- művész tárlatát, s az eme­leli traktuson az eddig le­zajlott öt országos biennálé díjazottjainak műveiből ren­dezett kiállítást. miniszter által adományozott Kiváló munkáért kitüntetést nyújtotta át a tsz három dolgozójának: Borbas Sán­dornak, Császár József nének és Tömöri Zoltánnak. Ezt követően került sor a ha­gyományos ünnepélyes ak­tusra. az új búzából sütött kenyér átadására. A találko­zó további programjában a gazdaság üzemeinek látoga­tása, majd fogadás szerepelt. Délután a megyeszékhely lakói a Szépasszony-völgy- be rándultak ki. Két órá­tól az ott felállított szabad­téri színpadon a felnémeti citerazenekar, a siroki nép- dalkórus és az egri néptánc­együttes adott folklórműsort. A nap eseményeit a Megyei ’Művelődési Központ magnós­klubjának diszkóműsora zár­ret adta át jelképesen Sze­pesi Jánosáé, a Rákóczi Ter­melőszövetkezet dolgozója az ünnepség szónokának, majd a helyi áfész tombolájának húzására került sor. A nap további részében sportműsor­ral, vidám hangulatú szó­rakozással ünnepelték a he­vesiek augusztus 20-át. . Alkotmányunk ünnepén a megye szinte valamennyi te­lepülésén gazdag kulturális és sportműsorral töltötték idejüket, pihenőnapjukat az emberek. A megemlékező gyűléseket követően megye- szerte felszegték az új ke­nyeret. ezzel is jelképezve, hogy jó helyen, a magtárak­ban van a nehéz aratással betakarított termés. A Minisztertanács' csütör­töki ülésén határozatot ho­zott a mezőgazdaságban 1981. január 1-én életbe lépő ár- intézkedésekről. Ennek alap­ján egyrészt növekszik a me­zőgazdaságban felhasználás­ra kerülő termelőeszközök és anyagok ára, másrészt emel­kednek a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási árai. Az árváltozások szükségességé­ről és mértékéi’ől Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter nyilatko­zott az MTI munkatársának. — Milyen mértékű lesz a mezőgazdaságban fel- használásra kerülő fermé- kek árának emelkedése 1981. január elsejétől? — A mezőgazdasági gépek ára 2: a pótalkatrészeké 7— 8: a műtrágyáké és növény­védő szereké mintegy B; az ipari takarmányé 5—B: a szolgáltatásoké 5 százalékkal emelkedik átlagosan. Egyide­jűleg megszűnik az energia áremelkedését ellensúlyozó, idén érvényben levő dotáció. — Ez megdrágítja a ter­melést. Miért kell a terme­lőeszközök egy részének árát ilyen mértékben emel­ni? — Gazdaságunk erőtelje­sebben kötődik a nemzetkö­zi gazdasági élethez. Sok mindent vásárolunk és nagy mennyiségű terméket érté­kesítünk a külpiacon. Gazda­ságpolitikánknak megfelelő­en. a jövőben a népgazdaság egészében a hazai termelői áraknak az eddiginél gyor­sabban kell követniük a vi­lágpiaci árak változását. Ez alól természetesen az agrár- termelés sem lehet kivétel. Figyelembe kell azonban venni, a mezőgazdasági ter­melésnek azt a sajátosságát, hogy hosszú a termelési cik­lus és így egy éven belül nem célszerű az árakat vál­toztatni. — A mezőgazdaságban fel­használt ipari eredetű anya­gok idei évközi áremelkedé­sét ezért az állami költség- vetés nagyrészt megtérítet­te. A központi költségvetést terhelő támogatásokat — hogy a .mezőgazdasági termelők is érzékeljék a termelésben fel­használt eszközök, anyagok drágulását és ésszerűbben gazdálkodjanak azokkal — 1981-ben már nem célszerű az eddigi mértékben fenn­tartani. Ezért vált szüksé­gessé, hogy mind a mező- gazdaságban felhasználásra kerülő főbb termelőeszközök árát, mind a mezőgazdasági termékek többségének fel- vásárlási árát emeljük. — Miként alakul a me­zőgazdasági termékek fel- vásárlási ára? Közismert, hogy a mezőgazdaság álla­mi támogatására azért is szükség van, mert a fel- vásárlási árak szintje vi­szonylag alacsony. — A termelési költségek növekedése miatt emelkedik több mezőgazdasági termék felvásárlási ára is. A mező- gazdasági termékek felvásár­lási árszínvonala átlagosan 5 százalékkal nő. Ezen belül az étkezési búza ára 20, a takarmánygabonáé 25. a ku­koricáé 18, a cukorrépáé 5. a dohányé 200 forinttal lesz magasabb 100 kilogrammon­ként. Az állattenyésztésben 1.00 forinttal emelkedik, a vágómarha, 2 forinttal a vá­gósertés és 2,50 foi-inttal a vágóbaromfi kilogrammon­kénti ára. — A magasabb termelői ár mennyire ellensúlyozza a nagyüzemek várható többletköltségeit? — Az árintézkedések ab­ban a szellemben születtek, hogy az energiahordozóik, az ipari anyagok és eszközök idei áremelkedésére nyújtott különböző támogatásoknak a magasabb árakkal történő felváltása önmagában ne rontsa a mezőgazdaság jöve­delemhelyzetét. Mivel ága­zatunknak is részt kell vál­lalnia a népgazdaság terhei­nek viseléséből, egyensúlyi helyzetének mielőbbi megszi­lárdításából, a költségnöve­kedésnek mintegy 80 száza­léka épül be a felvásárlási árakba. A l'ennmaradó 20 százalékot a hatékonyság ja­vításával, a hozamok gazda­ságos növelésével; takarékos költséggazdálkodással, az élő. munka termelékenységének fokozásával a nagyüzemeik­nek kell kigazdálkodniuk. — Fontos feladatunknak tekintjük annak biztosítását, hogy a mezőgazdaságban —• a gazdálkodási fegyelem mel­lett — meg legyen a terme­lési érdekeltség, a termelői kedv is. Az ágazat olyany- nyira nélkülözhetetlen ter­mékeire — mind nagyobb mennyiségű termékére.— ez­után is számít az ország. A mezőgazdaságot érintő ter­melői árváltozások érdekelt­té teszik a termelőszövetke­zeteket. 'állami gazdaságokat adottságaik mennél teljesebb hasznosításában. A gazdálko­dás javulása esetén a mező- gazdaság jövedelemhelyzete nem romlik. Ez nem köny- nyű, de nem is teljesíthetet­len feladat. — Hogyan érintik az ár­intézkedések a háztáji és a kisegítő gazdaságokat? — Kedvezően. A termelő­eszközök áremelkedése — az eltérő termelési és ráfordítá­si szerkezet miatt — a kis­termelőket. lényegesen kisebb mértekben érinti, mint a nagyüzemeket. Ennek ellene­re a felvásárlási áremelés mértékében nem. teszünk különbséget a nagyüzemek és a kistermelők között. Il­letve egy eltérés mégis lesz: a kistermelőknél a több éves szerződés alapján, 1980. szep­tember elseje után átadott hízósertések felárát kilo-' grammonként 1 forinttal nö­veljük. Ezen 1 forint és a január 1. után érvénybe lépő 2 forintos vágósertés-áreme­lés révén, jövőre a több éves szerződésre átadott kisterme­lői hízott sertés felvásárlási ára 3 forinttal növekszik. Az áremelés beszél magáért: a háztáji és -kisegítő gazdasá­gok termelésére a népgazda­ság hosszú távon számit. — összhangban van-e az árak mozgása a termelés- . fejlesztési elképzeléseink­kel, a VI. ötéves terv cél­kitűzéseivel? — A készülő VI. ötéves terv olyan mezőgazdasági termelésnöveléssel számol, ami lehelöve teszi a gazda­ságos agrárexport számotte­vő bővítését. Az ágazatban tehát egyidőben kell a ter­melést bővíteni, a hatékonv.- ságot javítani és ennek je­gyében az élelmiszer-termé­kek kivitelét gazdaságosabbá tenni. A költségtakaréko­sabb megoldásokra — ame­lyekre új termelői árintézke­déseink is sarkallnak —min­den gazdaságban és minden ágazatban van lehetőség. — Mivel az élelmiszer-ter­melésben elérendő többletek elsősorban exportcélokat szolgálnak, nem mindegy, hogy mely ágazatok fejlesz­tését részesítjük előnyben. A jelenlegi árintézkedés a dif­ferenciált fejlesztést is elő­segíti. A külpiacon jól érté­kesíthető gabona árának az átlagosnál nagyobb emelése a fajlagos abrakfelhasználáp további mérséklődését is szolgálja. — Az új árak összhang­ban vannak lehetőségeink­kel. a népgazdaság tehervi­selő képességével, egyidejű­leg az. eddiginél is racioná­lisabb gazdálkodásra késztet­nek. és az igényeknek meg­felelően ösztönöznek a ter­melés fokozására. (MTI) Némisőafo 1980. augusztus 22,, péntek; Szép, tart változásokkal teli az életünk Dr. Ábrahám Kálmán volt az ünnepi szónok Hatvanban Dr. Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter ünnepi megemlékezését tartja (Fotó: Szabó Sándor.) Munkás—paraszt találkozó, folklórműsor Egerben Ünnepség, tombola, sportműsor Hevesen és megyeszerte

Next

/
Thumbnails
Contents