Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

Hörman at egyetemről A mozis, az archívumigazgató és a nyugdíjas... Mint talán a címből is ki­derül, a2 egri filmes nyári egyetemre az idén is a leg­különbözőbb foglalkozású hallgatók jelentkeztek. Ami mindenképpen közös ben­nük. az annyi, hogy ha mind­annyian másféleképpen is. ríe szeretik a mozit, n filmmű­vészetet. Kinek, mit nyújthat az immár hetedik alkalom­mal megrendezett tíznapos kurzus? A félidőben erről beszélgettünk három részt­vevővel. i A francia Albert Lévy már negyedszer látogat vissza a megyeszékhelyre, nem csoda, hogy barátok gyűrűjéből kell kiragadni a röpke beszélge­tésre. — Számomra a film a tu­dást jelenti — szögezi le "rögtön elöljáróban. — Mi­előtt. I nyugdíjba vonultam, egv sportbóltban dolgoztam kereskedőként. Ehhez a fog­lalkozáshoz elég volt a köte­lező általános iskolai végzett­ség. Nekem azonban nem. Igaz. szervezett., oktatásban nem vettem részt, de kicsi korom óta úgy jártam mozi­Tanévnyitós: szeptember 1*én Megkezdték az oktatás előkészítését . Közeledik a nyári vakáció vége. Az országos ünnepi tanévnyitót az idén augusz­tus 3l-én, vasárnap délután a békéscsabai iskolaközpont­ban tartják, ahol Pozsgay Imre művelődési miniszter mond ünnepi beszédet. Az »eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti majd. Az iskolákban egyéb­ként szeptember 1-én, hétfőn nyitják meg az 1980—81-es tanévet, az első tanítási nap: szeptember' 2-a lesz. A javí­tóvizsgákat augusztus utolsó hetében tartják azoknak a tanulóknak, akik az előző tanévben egy vagy kél tan- tárír-böl elégtelen osztály­zatot kaptak. Az általános és középisko­lákban a pedagógusok már megkezdték az oktatás elő­készítését. A hónap ‘utolsó napjaiban tanévnyitó, neve­lőtestületi értekezleteken vi­tatják mag a következő tan­év feladatait. Ezekben a na­pokban alakítják ki az új órarendeket. Az elsőfokú ne­velési-oktatási intézmények általános tantervű osztályai­ban a tanítási órák száma az alsó tagozaton a napi 5. az első osztályokban a 4. a fel­ső tagozaton a napi fi órát nem haladhatja meg. A következő tanév menet­rendje szerint a téli szünet december 2'2-én kezdődik és január 4-én fejeződik be; az ezt követő, első tanítási nap ,január S-e. Az első félév 1081. január :‘l-ig tart. a fél­évi értesítőt február fi-án kapják kézhez a tanulók. A tavaszi szünet. 1981. április fi—11 között lesz. a szünet utáni első tanítási nap ápri­lis 13-a. A tanév utolsó tanítási íaoja az általános iskolák­ban. a közéoiskoták I—III. osz*ájvaiban, az. egészségügyi szakiskolákban, valamint a géo'i'ó- és svorsíróiskclái< I— II. osztályaiban 1981. június 12-e. A középiskolák végzős tanulói, m eoészsógOevi szak­iskolák ITT. osztálvnc tanulói 1981, máios 9-én búcsúznak az •'=ko1átót. tanáraiktól. A? é-ep r-ágj VÍZSnák 1981. m"i"s 18 árt kezdődnek. Az <5rp"i..á'ii.n-.'vételi közös frás- Kp'i , rráins 25-én ós re p faf’iák A nemz°ti- '=’■ ■■ 'Tini-.-piiim'skhpn máilis 1" p p apt-nzóv v«7áo'«ko- ’ ‘ r- - - t iiiplns t-én •. ,..a vw,\- a7 írásbeli érett­ségi vizsgák. 1980. augusztus T7„ vasárnap ba. hogy ott tanulni fogok. A földrajzzal, a pszichológiával, a történelemmel én a vetí­tővászon előtt Ismerkedtem meg alaposabban. Máig is úgy vagyok,vele, hogy ha módom van egy francia, vagy egy japán, esetleg afrikai produkció közül választani, fel tétlenül az utóbbiakra me­gyek ... — A magt/ar filmmel a kapcsolatom igen régi. A második világháborúban az idegenlégió tagja voltam, ak. kor ismerkedtem meg a ma­gyarokkal. Amikor egyszer Algírban magyar filmet ve­títettek. azt már feifokoz,ott kíváncsisággal néztem és nem csalódtam ... — Sajnos, a felébredt ér­deklődést csak 11 évvel ez­előtt volt módom újra kielé­gíteni. Akkor, amikor a Ma­gyar—Francia Baráti Társa­ság mozás tanfolyamot szer­vezett Budapesten. Az ott tapasztaltak alapján nagyon megszerettem Magya rorszá - got az új, a szocialista élet­formával egyetemben. Azóta évről évre vissza-, szinte ha­zajárok. Vollmuth Frigyes, a békés­csabai mozi üzemi vállalat művészeti előadója. A gyors beszédű, élénk gondolkodású férfi, a viták egyik leglelke­sebb résztvevője, Ö első íz­ben látogatott el Egerbe. — Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy el kellene jönnöm az egri egyetemre, de idáig mindig közbejött vala­mi. Lehet, ez az oka annak, hogy most már úgy indultam útnak: a lehető legkeveseb­bet várom a tanfolyamtól, megpróbálok egyszerűen ki­kapcsolódni. Hát szerencsére nem sikerült. Mit mondjak? Tegnap, majdnem kettőig vi­tatkoztunk a ..művészet, dol­gairól" a csapattal. Tolmács nélkül persze spanyolul, oro­szul. angolul, németül, min­denféle keresztbe-fordítá- sokkal ..'. — Hát igen. nagyon jól összekovécsolódott a társaság már ez alatt az ót nap alatt is. En korábban pedagógus, grafikus voltam,. így külön öröm. hogy nemcsak a fil­mek tartalmáról, tie a képi megvalósításokról is van ki­írni beszélgetnem. És általá­ban mindenről, ami a művé­szet címszó alá tartozik. A tapasztala tokát különben, azt hiszem, úgy tudom a legjob­ban hasznosítani, ha Békés­ben is szervezünk majd ha­sonló pár napos találkozókat. Zinaida Satyinának, a Szó v j et uni ó Fii mm ú zeum a igazgatójának szinte mindig derűs az arca. Ügy mondja, alapvetően barátságos termé­szete mellett erre magyará­zat az is, hogy sokkal többet kapott az egri nyári egye­temtől, mint amennyit várt-. A bizonyíték, a sűrűn teleirt határidőnapló, melyben min­den, de minden ötletet fel­jegyzett. — Nos. én úgy véltem in­duláskor. hogy körülbelül ve­lem egy beosztásban lévő kollégákkal munkaértekez­leteken vehetek majd részt, ahol megbeszéljük, miként lehet a közönséget az eddi­gieknél jobban megszervezni, a moziba csábítani. Titkos reményem volt. hogy lesz alkalmam megnézni azokat a filmeket, melyeket e napok­ban a városban vetítenek. Hátha ezekből is tanulok va­lamit. — Nos, aki ismeri az egye­tem programját — rengeteg a filmvetítés, a vita, a ren­dezőkkel való találkozás — rögtön megérti, hogyan is telt meg a naplóm. Már a ko­rábbi tapasztalatok alapján is megvalósíthatónak láttam azt. hogy a jövőben a Szov­jetunióban az egyes országok alkotásaiból rendezzünk programsorozatokat. Most ez megerősödött bennem. Külö­nösen, hogy nemrégiben nagy sikere volt, Moszkvában a mintegy húsz év magyar filmjét bemutató rendez­vénynek. Gondolom, érdemes lenne úgynevezett tematikus programokat is létrehozni. Mondjuk egy olyat, amely­nek a témája: „Az árulás a szocialista filmművészetben". E címbe persze beleértendő1 akár egy férfi és nő közti kapcsolat.’akár egy szűk kö­zösség, akár egv ideológia el­árulása is. Hogy még egyet em 1 ítsek, beve/.c‘ hetőnék'la­tom nálunk, a Magyarorszá­gon bevált éjszakai mozit... — Nem is sorolom tovább. A lényeg az, hogy úgy vé­lem. e pár nap alatt is kitá­gultak ismereteim, sok új, hasznos gondolatom szüle­tett. Ha még hozzáteszem ezekhez a benyomásokhoz, hogy a vendéglátó város hangulata csodálatos, hogy a programok szinte tökéletesen szervezettek, s a nemzetközi társaság is nagyon jó, akkor talán érthe.tő. ha azt mon­dom, kiválóan érzem magam. Németi Zsuzsa Szobrok y á BORBÁS TIBOR HATVANI TÁRLATÁRÓL Dózsa-szobra elölt csak Salome-jót és Akt. ál­modozóval című két kompo­zícióját említsük. Nála azon­ban a gondolatiság dominál! S midőn páratlan gyengéd­séggel bontja ki a háttérből figuráit, torzóit, azok erős kölcsönhatása el lensúlyozza az üresnek tetsző szakmai bravúrt. Itt kell még szóla- nunk a protrékat oly dúsan befoglaló, gyűrt drapériák­ról is, példaként idézve a halotti maszkból kiinduló Ady-fejet. Manír lenne? Aligha. Sokkal inkább lázas, izgatott keret, amely fdnk- cionálisan erősíti föl az.alap­témát. annak katartikus lé­nyegét. , Borbás Tibor plakettjei sem kevesebbek, mint amit a nagyobb formákban nyújt. Legfeljebb világuk, tartalmi mivojltuk tolódik el a paj­zán j‘derű, a bővérűség irá­nyába, miként ezt Bacchaná­lia, Szerelem, Pár, Ivó cí­Űj kiállítás, Borbás Tibor Munkácsy-dí.jas ’ szobrász- művész válogatott anyaga fogadja szombat óta a Hat­vani Galéria földszinti -ter­mének látogatóit. Egy új ki­állítás. amely — másfél év­tized nyilvános szereplései­nek ellenére —• a fölfedezés erejével hat még a szakma­beliekre is. Borbás ugyanis jelentős utat járt be indulása óta. A magas szín von a fű le- mintózás darabjaitól eljutott az átlényegítés, a filozófia, a' gondolkodva karakterizá- lás olyan gyűjteményt kite­vő szoborcsoportjáig, ami már fiatalon sajátos helyet és rangot biztosít neki kor­társ mű veszetünk ben. .Első meglepetést anyagvá­lasztásával okoz Borbás Ti­bor. A teremben jóformán csak gipszet látni, de annyi­ra intenzív tartalmi, formai sugárzással, amely szinte a megronthatátlanságot, a ma- radandóságöt föltételezi. Realisztikus szemléletmód­ja ugyanekkor egészen új, hatékony stílusjegyekkel öt­vöződött, s oly érzékenységet, oly friss, szokatlan megkö­zelítést tár elénk legjobb müveiben, ami választott modelljeit megtisztítja min­den tradicionális sallangtól. Mi több: a maghoz társadal­mi. hátteret, kort, olykor epikus elemeket társít vallo- másszerűen. Megdőlt, karjára támasz­kodó Krúdy Gyulájában a nyírségi, a budai kiskocs­mák csöndes világa például éppen úgy jelen van, mint Széchenyi e csöndnek, e társas ma­gánynak a termékenyítő, ro­máncokat szülő humuszvolta. Széchenyije? Nagyság és tra­gikus partszakadás, alkotó lélek és meghasonlott élet; távol minden konvenciótól. Döbling, annak előzményei­vel. Ha -pedig horpadt mellű, de fölmagasodó Kodály Zol­tánját szemléli az ember, képtelen elvonatkoztatni géniuszát attól a szereptől, amelyet a pedagógus mivolt, a tűzcsiholás dolgában egy nemzetnyi teherrel fölvállalt nagy zeneköltönk. Manzu újreneszánsza, or- namentális gazdagsága és finomsága csábító. Borbás, is betért ebbe az utcába, hogy Féja Géza: Tarióvirág i. Ezerkilencszáztizen nyolc júliusa járt, az ötödik há­borús nyár. Ó-Bőd mellett döngölt a cséplőgép az ura­dalom learatott búzatáblájá­nak csücskén, mindössze kes­keny. könnyen átgázolható patak választotta el a falu­tól. túlnan már a bődi ker­tek zöldelltek. A gép köze­lében kerekekre szerelt, könnyen szállítható faházikó állott, mellette mázsa, odább szekerekre várakozó búzás­zsákok halmozódlak egy­másra fektetve szép rend­ben. A zsákok tetején tizen­hét éves fiú hevert, a pa­rasztok maguk közt Miská­nak hittak, de szemtől szem­be ifiúrnak tisztelték. Ö mázsáita a zsákokat, irta a szállítóleveleket az uradalmi hengermalomba, jelt adott a munka kez.désére meg a szünetre, és ügyelnie kellett volna az emberekre, de .sem­minemű szükség se mutat­kozott ilyesmire. A bődiek feie, Márton bácsi mindent elintézett, szinte kézmozdu­latokkal irányította népét. A fiú gimnáziumba járt, év közben nehéz fejű kis diákokkal kínlódott, a hosz- szú. négyhónapos, háborús szünidőre pedig az urada­lomban kapott munkát. A férfiaknak akkor már a ma­radékát is elhurcolták a vi­lág négy tája felé. messze pirosló frontokra. Itthon asz­szonyok és gyerekek léptek helyükbe. A fiú örült a csépiésnek, különösen ked­velte a gép egyhangú dongá- sát. úgy érezte, mintha ma­gányos, gyötrelmes ifjúságá­nak bánatát mondaná tovább a világnak. De kora gyer­meksége óta szívéhez nőtt ez a táj is, az öreg vízimalom, ahol parasztok őrlették so­ványka termésüket, a pa­takpart szederindái, itt-ott méltóságteljes tölgy vagy szil. Szerette a búza ígére­tes kenyérszagát, az árpa átható, csípős illatát, a tar­lót, mikor ropogott lépte alatt, s íme a- búzák halála után a tors közt rögtön ap­ró virágok ütik fel együgyű kis fejüket, hirdetvén, hogy nincsen halál. Tarlóvirá­gok ... Mélázva feküdt a zsáko­kon, képek cikáztak bertne, de ezen a napon soruk egy­re megszakadt. Nyugtalaní­tót la valami. Tegnap érkez­tek a bődi határba, és a fa­luból új munkás „banda” jött a gép mellé. A népi kat­lan az időben mán sistereg­ni kezdett, ezért az urak okosak próbáltak lenni, min­den falunak hagytak egy harapás kenyeret. • amerre megfordult a gép. A bődiek Márton bácsival, a gazdával az élen gázoltak át a pata­kon. Szikár, szíja* ember volt Márton bácsi, bizony- nyál elkagyta már a hatva­nak vagy a hetvenet is? Szürke szeme mélyen ült, bajos volt valamit kiolvasni abból. Arca akár a paraszt pátriárkáké, de ha szerte­kémlelt a határban, öreg be­tyárnak tetszett. Mikor meg­érkeztek, kezet adott a fiú­nak, és hosszasan mustrál- gatta, éppen csak a fogait nem vizsgálta meg. Árva szót sem ejtett, ma is egész délelőtt hallgatott, de a fiú érezte, hogy szüntelen lesi a szeme sarkából. Furcsán viselkedtek a többiek is. Eddig mindenütt egykettőre összemelegedett a ialvak né­pével, de ezek a bődiek szó­ra se méltatták. Kora reg­gel a lányokhoz lépett, be­szélgetni próbált vélük. Ked­vesen. de kimérten, kurtán feleltek, miként idegeneknek szokás. Elérkezett a dél. szállin­gózni kezdtek az öregasszo­nyok és a gyermeklányok fazekakkal, a fiú ebédjét is kihozták a majorból. Jelt adott a gépésznek, éleset si- kíto.tt a masina, majd csönd lett. A bődiek elindultak a közeli fák felé. de nem ül­tek le mindjárt, hanem a fiúra lestek. Pillán tilsuk lói bátorságra kapóit. elindult feléjük. Ekkor körbe ültek, és helyet hagytak neki. Ma­rika. egy fiatal katona-asz- szony lett a szomszédja. Ma­rika fölfedte fazekát, az. ára­dó illatra a fiú önkéntelenül odatekintett. — Aratógaluska — magya­rázta az asszony —, barna lisztből gyúrjuk, megfőzzük, az-után hagymás . zsírban almijuk. üátta, hogy a fiú megkí­vánta: — Cserél ebédet vélem? — kérdezte kácéran. — Szívesen — válaszolta a fiú, és elpirult. ■ A bődiek most már me­legebben tekingetlek feléje. Egyhamar vége lett az'ebéd­nek. fél óra maradt a pihe-, nésre. Az öregek pipára gyújtottak, és elnyúltak a fák tövében, a lányok és a menyecskék a kazal mögé tértek az. árnyékba. A fiú egy ideig tétovázott, majd betért fabódéjába, még reggel friss szalmát vitetett be. takarót dobolt reá, s . leheveredeü. Szundítani próbált, de nem ment, különös izgalom do­bolt benne. Nemsokára moz­gást. csobogó zajt hallott a patak felől. Kitekintett a deszkafal hasadékán, hát a bődi emberek láncot alkot­tak. és hordták a búzakévét a másik partra. Meglepeté­sében felugrott, nagyot reccsent a bódé fapadlóje, f Folytatjuk) (Fotó: Szabó Sándor) mű bronzai tanúsítják. És ne feledjük egyetlen színes, terrakotta művét, amely ugyancsak a szenvedésre, an­nak heroikus tükröztetésére hangolt fiatal mesterüjvjjtúj-. szerű Dózsa-megjelenítése, Miben üt el Somogyi József, Kiss .István utóbb látott pa­rasztvezérétől ez a ’figura? Kevésbé idealizál, nem glo- rifikál, hanem a mű maga a történelmi tragikum,. kié­gett szemekkel, bordákig üszkösödött hússal, kínok­kal. Az elmondottakból kisej- lik, hogy Borbás Tibor mély­ségekbe tekintő, kegyetlen sorsok iránt fogékony mű­vész. néhány évvel tűi a harmincon. Hogy a szálló esztendők merre lendítik ér­deklődését, kifejezési mód­ját. s mit ad föl elveiből, még nem tudni. Mai teljesít­ménye azonban így is mara­dandó értéke a kortárs kép- ző pi ű veszeti kultúrának, szellemi gyarapodásul szoll gálva mindazoknak, akik a szeptember közepéig nyitva tartó kiállítást megtekintik. Moldvny Győző Bezárult a harkányi egyetem Szombaton hazautaztak a ..népek barátsága” nyári egyetem harkányi tagozatá­nak résztvevői, s ezzel bezá­rult a nagy hírű politikai jel­legű nyári univerzitás hu­szonkettedik évfolyama, A bolgár, dán, finn. jugo­szláv. kanadai, lengyel. NDK- beli. osztrák és magyar hall­gatók hazánkkal ismerked­tek. Az előadássorozat és a baranyai tájukon, városok­ban tett kirándulások, láto­gatások tárgyilagos képet ad. lak a sokoldalú mai magyar valóságról, országunk gazda­sági, társadalmi és politikai helyzetéről, nemzetközi kap­csolatainkról. Az 1958-ban alapított és az Országos Béketanács által ki­tüntetett „népek barátsága" nyári egyetem évfolyamain eddig több mint ötezren vet­tek részt a világ intneeo kontinenséről, így. ts va a Mke és a népek közéig» désértek ügyét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents