Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

Megkérdeztük az igazgatót ,, Mi lett a szociálpolitikai tervekből? A vállalatok életeben is rendkívül nagy jelentősége van a szociálpolitikának. Egy-egy munkahely életé­ben meghatározó, hogy a dolgozók számára milyen fel­tételeket biztosítanak a na­pi feladatok végzéséhez, mennyire biztonságosak, egészségesek a helyi körül­mények, törődnek-e kellően kivel-kivel a műszakok után is. Korántsem veletlen, hogy a jelenlegi — s immár a befejezéséhez közeledő — ötéves tervben már külön fejezetet kapott a fontos té­ma, s a program megvaló­sítását a gazdasági kérdések­hez hasonlóan figyelemmel kísérik, időről időre számon kérik. A magunk részéről nem a számonkérés, csupán a pusz­ta kíváncsiság vezetett, ami­kor szűkebb hazánk egyik tanácsi felügyeletű vállala­tánál érdeklődtünk. Lugosi Józsefet, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat igazgatóját kérdez­tük, hogy mi is lett. terveik­ből, sikerült-e valóra válta­ni elképzeléseiket, maradt-e, marad-e adósság, gond. — Azzal kell kezdenem a válaszadást — mondta —, hogy a szociálpolitika terve­zésének csupán a jelenlegi formája új nálunk is, hiszen valójában korábbon sem hiányzott nunkákból. Az elózó terv­időszakban sem hagytuk ki számításainkból. Határozott volt a vállalat vezetőinek törekvése közismerten rossz, mostoha adottságaink javí­tására. Talán még ismere­tes a lap olvasói előtt, hogy milyen volt például az egri, Széchenyi utcai autójavító üzemünk, s mennyi változást sitrgetett Kocsis Bernét ul- «M, illetve 3 tégla gyártói át­vett kerecsenül telepünk, vagy éppenséggel a megye­székhelyi, dr. Sándor Imié utcai központunk. A szektor sanyarú, nehéz öröksége mindez azzal együtt, hogy az előbbre lépés sem köny- nyü. Am, ha lassan is, de azért nekünk is csak sike­rült kimozdulni a cseppet sem rózsás helyzetből. Nem­csak új gépkocsi-szervizhez, hanem további korszerű, ki­sebb üzemekkel egész javító­hálózathoz jutottunk. Futot­ta erre-arra másutt is, s ma már vállalati központunk is olyan, hogy senki előtt sem kell szégyenkeznünk vele. — Mas kérdés, hogy ele­gendő-e mindez. Nos, azt kell mondanom, hogy időközben természetesen nálunk is sok minden egyre kevesebb­nek bizonyul. Az annak ide­jén kétségtelenül modern­nek számító központi autó­javító üzemünk — vállala­tunk büszkesége — nem ké­pes hosszabb távú igénye­ket kielégíteni, s miniszer­vizeink sem éppen korsze­rűek már. Toldjuk-foldjuk a munkahelyeket, hogy job­ban megfeleljenek a növek­vő követelményeknek, ne érje szó a ház elejét a Köjál, a tűzoltóság, vagy a munkavédelmi felügyelők részéről. Apróbb-nagyobb javításokkal, bővítésekkel próbálkozunk, elavult. légi berendezéseinket iparko­dunk, ha nem is mindig újakkal, legalább jobbakkal felváltani. Nagy segítségünk­re van a más szervezetek­kel, például a Gépipari Tu­dományos Intézettel való együttműködésünk, amely­nek során — a pótlólagos automatizálási programon belül — gépeket kölcsönöz­hetünk kedvezményes felté­telekkel, s támogaíást ka­punk a fejlesztési alaphoz. Ugyanekkor élvezzük a gyó­gyászati eszközök gyártásá­ban partner MEDICOR Mű­vek támogatását is ... Azzal, hogy például tavaly össze­sen 5,2, s tavalyelőtt 3,7 mil­lió forintot költöttünk fenn­tartási és fejlesztési célok­ra a munka- és egészség- ügyi körülmények megfele­lőbbe tételére, több más mel­lett az anyagmozgatás köny- nyítésére. lényegében sike­rül megelégedést teremteni dolgozóink körében. — Figyelemmel kísérjük az ifjúsági és nőpolitikái ha­tározatok érvényesülését, s akár év közben, rendkívüli beremelessel is pótoljuk az esetleges lemaradásokat. Tavalyelőtt félszáz asszony keresetét korrigáltuk, az el­múlt évben pedig a fiatal szakmunkások, pályakezdők fizetését javítottuk számot­tevően ... Ügynevezett jó­léti célokra külön 3.9 millió forintot terveztünk a mos­tani középtávú -időszakra, de úgy néz ki, hogy ötöt is rá­költünk! — folytatta az igazgató. — A reszesedesi alap terhére, normán felül képeztük a felhasználható összeget, így a tervidőszak­ban megvalósult saját üze­mi étkezdénkben, illetve azoknál, akik a távolság mi­att nem juthatnak ide be, duplájára növeltük az ebéd­hozzájárulást. s az időköz­ben már száznál is többre szaporodott szakmunkásta­nulóinkat szintén kulturált körülmények között ültethetjük asztalhoz. Kerecsend után egri. Kocsis Bernát utcai termelő üze­münkben és központi telep­helyünkön is üzemorvosi szolgálatot teremtettünk meg­felelő körülményekkel, heti két rendeléssel. Hetvenezer fonnlot utaltunk át a KISZ­szervezet céljaira, a szakszer­vezeti bizottságoknak külön­böző kulturális ráfordítások­ra, könyvtárfejlesztésre, mű­sorokra pedig 350 ezret bizto­sítunk öt esztendőre a prog­ram szerint. Hétszázezer fo­rint a sportot — növekvő mértékben a tömegsportot — szolgálja. Korábban is meglevő Robur-buszunk melle egy szép kis Ikarust is vásároltunk sportolóink­nak, NB II-es kézilabda­csapatunknak, s a szocialis­ta brigádok kirándulásaihoz. Országjárásra és külföldi utazásokra is. Vagy éppen­(seggel a balatoni üdüléshez. Mert négy esztendő óta nya­ralót is bériünk Zamárdiban. ahol júniustól szeptemberig 10 turnusban — két éve a kismamák külön csoportban — szezononként összesen száznyolcvanán pihenhetnek. Legalább másfél millió jut lakástámogatásra, s így csu­pán az idén legalább 18—20 dolgozónk élvezheti valami­lyen tormában ezt a segít­séget. — Egyszóval: minden rend­ben? — Ö. sajnos még koránt­sem ! Műhelyeinkben még mindig elég sok az elavult gép. a verpeléti tsz-tői má­jusban átvett autójavító szervizben szinte a normá­lis munkavégzés elemi fel­tételei is hiányoznak. Ke- recsenden, az egri Kocsis Bernét utcában máig sem megfelelő például a munka­helyek szellőztetése. fűtésé. Csak további nagy erőfeszí­tések árán tehetjük kedve­zőbbé a helyzetet. Szeren­csére a megyei tanácsot állandóan magunk mellett érezzük, s így reményünk van további kedvező válto­zásra. S természetesen a magunk, iparkodásával is ezen leszünk! Gyoju Újuld Forgalomban levő élei miszerek ellenőrzése A vásárlók védelmében... A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet a fogyasztói érdekvédelmet, a minőség szigorú ellenőrzését végzi. Az elmúlt évben mintegy öt­ezerötszáz termék és előmin- ta minőségét vizsgáltak meg, ennek hetvennégy százaléka felelt meg a követelmények­nek, tizenhárom százalékot pedig forgalomba . hozatalra alkalmatlannak minősítettek. Budapesten és vidéken mint­egy ezerhatszáz üzletben vé­geztek vizsgálatot. Az áru minősége mellett a helyes tárolást és kezelést is ellen­őriztek. Az intézet másik fontos feladata a vásárlói reklamációk szakvéleménye- zese. Az elmúlt évben mint­egy harmincötezer vásárlói kifogást vizsgáltak meg. A Tesla-gyár rádióját ellenőrzik (MTI fotó —Hadas János felvétele) Göcseji parasztsonka— pármai módra Ősi recept alapján kezd­ték meg egy újfajta hentes­áru. a pármai módon készült göcseji parasztsonka gyártá­sát a Zala megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nál. A feljegyzések szerint év­századokkal ezelőtt az olasz- országi Párma környéki hen­tesmesterek kiváló készít­ménye volt ez a típusú son­ka. A sólében és különböző fűszernövények kivonatában itócolt sojika egy idő után sülnie puas színűre érik, szírié, íze megegyezik ■ a szal­ma- vagy nádtetős paraszt­házak padlásán füstöli son­káéval és hónapokig is el­tartható. . A Zalaliúsnál napi 1000 sonka készítésére rendezked­nek be. (MTI) 13S0. augusztus 17,, '-aidifi*# A vegyipari osztályon ellenőrzik a háztartási cs kozme­tikai szerek minőségét Demokrácia a mezön KI EMLÉKSZIK MEG az úgynevezett határi közgyű­lésekre? Az Idősebb lsz-ta- gok közül bizonyára sokan. Hiszen úgy 15—20 évvel eze­lőtt. amikor még kisebb mé­retűek voltak a közös gaz­daságok, eléggé elterjedt, népszerű találkozási fóruma volt ez dologidőben a szö­vetkezeti tagoknak és a ve­zetőknek. Az előre meghirdetett na­pon a tsz vezetői eleve úgy szervezték a munkát. ,úgy osztották el az embereket, a különféle mezei feladatok­hoz, hogy késő délután, ami­kor már nem nagy a meleg, az alkalmas, árnyas, nagy fák alá könnyen összejöhes­sen az egész tagság. Szívesen részt vettek az emberek az ilyen gyűléseken és figyelmesen meghallgat­ták az elnököt, aki ismer­tette a szövetkezet legfonto­sabb időszerű ügyeit. Kér­dezni, véleményt mondani is lehetett. Vitás kérdéseket tisztázhattak és két-három óra hossza múlva mindenki — tagok és vezetők — tájé­kozottabban folytathatták munkájukat. Regi felismerés tehat szö­vetkezeteinkben, hogy a tag- ;ag tájékoztatásával, véle­ményének megismerésével a legnagyobb munkák idején is törődni kell. A demokrá­ciának a közgyűlések közti időszakban is érvényesülnie kell. Szerencsére a szövetkeze­tek túlnyomó többségében a vezetők , és tagok sok eszten­dő tapasztalatai alapján pon­tosam' tudják, mikent kell a demokráciát ésszerűen, ha­tékonyan érvényesíteni. Tud­jak, mikor van ideje es hol van helye a szükségét, pár­beszednek, a demokratikus vitának. Viszont azt is meg­tanultak, hogy ha közösen valamit elhatároztak, akkor ufana mar a tetteké a szó. Azon már nincs mit vitat­kozni, ha szántani, vetni, vegyszerezm, betakarítani kell. Természetesen a jó javas­latoknak, észrevételeknek mindig értekük, becsületük van, azokat az évszakoktól, a hónapoktól függetlenül fi-, gyelembe kell venni. Lehe­tetlenné válna viszont a fo­lyamatos munka, ha mond­juk egy gépesítési brigád minden reggel meg kívánná vitatni és szavazással akarná eldönteni, hogy hol és mit dolgozzanak. Ez egyébként is szakkér­dés, melyben elsősorban a tsz felelős szakemberei ille­tékesek. Fontos persze a szakmai kérdéseket is meg­beszélni, megértetni, elfo­gadtatni, de erre való a fel­készülés ideje, a téli tanfo­lyamok időszaka. A torlódó mezei munkák időszakában erre már nincs mód, nincs idő. EZZEL EGYÜTT igaz vi­szont az is, hogy a tsz-tagok nyáron is gazdái a szövet­kezetüknek. Jogas tehát az igényük, hogy rendszeresen és idejében értesüljenek a tsz fontos, közös ügyeiről, es ne kelljen nekik várni köz­gyűléstől közgyűlésig a vé­leményük kinyilvánításával­Hiszen ma már a legtöbb tsz-ben csak egy, vagy két közgyűlést tartanak évente. Éppen ezért a korszerűsített szövetkezeti törvényünk ma­ga gondoskodik arról, hogy a nagyobb tsz-ekben a küldött­gyűlések es valamennyi szö­vetkezetben a munkahelyi közösségek tanácskozásai elő. segítsék a demokrácia érvé­nyesülését. Az 1350 tsz-ben jelenleg mintegy 10 ezer munkahelyi közösség működik. Ezek évente legalább három meg­beszélést tartanak, egyel kö­zülük épp a nyári időszak­ban. Ezektől sok függ A tagság értékeli azt, ha maga a tsz elnöke és a tsz többi vezetője minél több ilyen megbeszélésen részt vesz. Így mindenki első kézből szerezhet értesüléseket: a ta­gok a közös ügyekről, a ve­zetők a közhangulatról. A küldöttgyűlések, vezető­ségi ülések határozatairól a tsz-tagok sokat megtudhat­nak attól a társuktól, aki az ágazatot, vagy az üzemegy­séget képviseli az adott tes­tületben. Ha a választott küldött, illetve vezetőségi tag visszaérkezik a tanácskozás­ról. akkor a munkatársai rendszerint azon nyomban meghallgatják, hogy miről is határozott a küldöttgyűlés, illetve a vezetőség. Bevált a tsz-híradok tevé­kenysége is. A jól összeállí­tott, közvetlen hangú — nem a napi sajtót utánzó — sok­szorosított tájékoztatók a nagy létszámú tagsághoz is rendszeresen eljuthatnak és növelhetik tájékozottságukat. Kár, hogy különféle bürok- ratikOs akadályok, az eltúl­zott igények es a belőlük adódó nagy költségek nehe­zítik a tsz-híradók tömege­sebb ellerjedeset. Sokra kell értékelni végül a vezetők es a tagok gyako­ri munkahelyi találkozásait. A legtöbb tsz-ben korán reg­gel az elnök maga is vala­melyik majorban, állatte­nyésztő telepen, a gépjaví­tóknál. vagy a traktorosok­nál kezdi a munkáját. Ezt teszi a többi vezető is. Ilyen­kor bárki, bármiről beszél­tei az elnökkel, illetve a tsz illetékes vezetőivel. MINDEZ SEGÍT ABBAN, hogy a tsz-demokrácia a nagy munkák idejen. a dol­gos hétköznapokon is gyü­mölcsözően érvényesüljön. Tóth Benedek

Next

/
Thumbnails
Contents