Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

Telepiilések-szövetségben Rövidesen érvénybe lép egy új rendelkezés, amely szerint a helyi tanácsok társulhatnak más tanácsokkal, vállala­tokkal', mezőgazdasági üzemekkel a lakosság jobb ellá­tását szolgáló szervezetek létrehozására, fenntartására. Az első pillanatban érdektelennek tűnő intézkedés évek óta húzódó ügy végére tesz pontot. Nyilvánvaló, hogy a fal­sak lakosai is igénylik a városi színvonalú ellátást, szol­gáltatást. Csakhogy a kisebb településeken szőkébbek az anyagi lehetőségek. Még a tehetősebb, népesebb községek sem gondolhatnak arra, hogy önállóan létrehozzanak épí­tő, vagy útjavító vállalatot, köztisztasági üzemet. Közö­sen azonban könnyebben, hamarabb elérhetőek a célok. Falvak társulása A kis településeken egy­szerűen nincs mód bizonyos szolgáltatásokra, nincs pél­dául annyi iskolás korú gye­rek, hogy — a tanerőket ésszerűen foglalkoztatva be­vezethető lenne az osztott oktatás. Az viszont reális igény. hogy körzetenként, elérhető távolságban, több falu erejét egyesítve hozzá­férhető legyen mindaz, ami a városban természetes: a szakorvosi rendelő, az óvo­da. a művelődési ház, a ház­tartási gépeket javító mű­hely. A települések együttmű­ködésének eddig is számos formája alakult ki. Évről év­re újabb községek egyesül­tek, vagy alakítottak közö­sen tanácsot — kisebb-na- gyobb körzeteket, igyekeztek jobban élni szellemi és anya­gi erőikkel. A falvak társu­lását leginkább persze a gazdálkodás sürgette. A szükség a kisebb községek tanácsait is rákésztette, hogy belefogjanak egy-egy na­gyobb vállalkozásba. így persze csak nagynehezen jött össze a pénz új létesítmé­nyekre, aztán megint évekig húzódott a kivitelezés, mert a nagyobb építő vállalatok nem szívesen vonultak ki a falvakba apró munkáért, sok helyen éppen a közös ta­nács megszervezése hozott változást: abban a tái'sköz­ségben lehetett felhasználni a fejlesztésekre szánt pénz javát, ahol arra a leginkább szükség volt. Kölcsönösen mérlegelni. . . Mind gyakrabban szövet­keztek a jó tapasztalatokon okulva az önálló községek is: víztársulások, több tele­pülést összekötő regionális vízművek létesítésére, aztán közös érdekű építőbrigádo­kat szerveztek, s vannak ma már együttesen szervezett kommunális vállalatok, költ­ségvetési üzemek, amelyek utat javítanak, épületeket újítanak fel, és más karban­tartást végeznek. A ma- gyarnándori közös vállalko­zást például hat település hozta létre, a Velence köz­ponttal működő üzem pedig kiszolgálja az egész üdülő- területet. Mezőkövesden négy falu létesített közös rendelőintezetet. Az új ren­delkezés az ilyesféle törek­véseket segíti, A társulásokra, az együtt­működésre egyébként a vá­rosok és a környezetükben lévő falvak között is nagy szükség van. Egyre nyilván­valóbb. hogy sem a városok, sem a községek nem gondol­kodhatnak csupán saját „fa­laikon” belül, amikor fej­lesztési elképzeléseiket ki­alakítják. Ha mindenütt csak a saját igényekkel szá­molnának, könnyen előfor­dulhatnának ésszerűtlen köl­tekezések. Egy-egy körzet­ben ajánlatos közösen mér­legelni: hol, mit, miből, mennyit? Ezért szorgalmaz­za — már a VI. ötéves terv­re vonatkőzóan a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala a városok és szűkebb vonzás­körzetük közös, összehangolt fejlesztési terveinek kidol­gozását. Negyvenkilenc vá­roshoz már igazgatási szá­lakkal is kötődnek falvak, az úgynevezett városkörnyé­ki községek — ezekben a körzetekben egyenesen köte­lező lesz az ilyen összehan­golt. tervezés és fejlesztés. Városias szolgáltatások Ugye ez a városnak is. hi­szen ellátó szelepéből adó­dóan minél több információ­ra van szüksége a környék igényeiről — még inkább persze a falvak gyarapodá­sát szolgálja. Helyenként már ott tartanak — így pél­dául Tatán. Dombóváron, Makón. Szolnokon és kör­nyékén —, hogy közös érde­kű beruházások alakulnak ki és a városias szolgáltatá­sok (Patyolat. Gelka) kiter­jesztése is folyamatban van. A települések társulása, szö­vetkezése tehát mindenkinek jó. a legfontosabb azonban a/., hogy meggyorsítja a falvak fejlődését. Palkó Sándor > Botrányos bemutatkozás A művész helyett igazab- bul, vagy legalábbis ponto­sabban. szebben beszél a maradandó műalkotás, me­lyet létrehozott. Valahogi így szoktunk fogalmazni akkor, ha egy-egy nagy al­kotó. szellemi géniusz akár , gondolkodásbéli. akár ma- ga tart ás. illetve viselkedés- béli tévedését. botlását ■ akarjuk mentegetni. A fejcsóváló. ám megbocsátó mondat (mely természete- > sen nyugodtan alkalmaz- í ható az utca derék emberé- j re is, aki helyett mondjuk ? napi jó munkája beszél) í valljuk be. csak addig he- > lyénvaló. míg az ominózus { cselekedet nem vet egy j egész közösségre rossz ; fényt. Sajnos ez utóbbi történt > akkor, amikor az egri filmművészeti egyetem , programsorozatának egyik [ eseményére neves művésze- ? ink: . ndezök, írók a be- i szélöképtelenségig alko- ", holos állapotban jelentek ; meg. Eger nevezetességei > közül persze köztudott. > hogy a turisták, a városba ", látogatók jórésze első' helyre a kiviló borokat so- \ rolja. Meglehetősen csúfo: ■ bizonyítványt állítva ki í magáról, megteheti ezt bár- < ki — magánemberként. Ám ] nem akkor, ha egy száz- ) tagú, Egerbe mint az őst és / jelenkori magyar kultúra egyik végvárába látogató — nemzetközi csapat lesi sza- ■ vát. A közönség, a szűkebb és tágabb közösség, a vá- ", ros szellemisége iránt effaj- j! ta tiszteletlenségre nem ad- I ható felmentés. Még akkor í sem, ha remélhetőleg ma-; radandóbb emlékként vi- szik haza a vendégek a művészek produkciójának élményét, mint az igen rossz ízű estéét. (N. Zs.) r Uj cipőgyár Komlón Három évvel ezelőtt megkezdődött Komlón egy új cipőgyár építése. A CARBON Cipőgyárat a napokban adták át ren­deltetésének. A korszerű géppark részben szocialista orszá­gokból származik, részben a hazai ipar terméke. A gyárban nűszakonként ezer, ezerkétszáz pár rövid számú csizmát vártának. Modern vonalú, korszerű gyárépület Teljes üzem a malmokban Heves megyében is befejezés előtt az aratás Befejezéshez közeledik az aratás és a gabonfelvásár- lás. Baranya, Csongrád, Szol­nok, Bács-Kiskun és Fejér megyében már mindenütt magtárban a termés, máshol — így Heves megyében is — a hét végéig szállítják a malmokba és a raktárakba a • kenyérnekvalót. Egyedül Borsod, Szabolcs és Hajdú megye árvízjárta vagy a bel­vizektől felázott tocsogós, vi­zes tábláin, illetve az esők miatt még mindig megdőlt kalászoknál várat magára az aratás befejezése, a ter­mény elszállítása. A Gabona Trösztnél el­mondták, a mezőgazdaság és az ipar összhangjának ered­ményeként a termés fel vásár­lás mindenütt zökkenőmen­tes. az aratás üteméhez iga­zodik. A malmok mindenütt tel­jes üzemmel dolgoznak: a beszállított búzát osztályoz­zák, tisztítják, s az új búzát a tavalyi óbúzával keverik. Fokozatosan állnak át az ez évi termés őrlésére. Előre­láthatóan szeptember má­sodik felében már az új ter­mékből sütött kenyér' kerül­het a boltokba. Sok helyen a szárítóüze­mek három műszakban dol­goznak, hogy az árvíz miatt víz alá került, s a folyók visszahúzódása nyomán már aratható termés szárításába besegítsenek a gazdaságok­nak. A vízjárta termés dön­tő többsége sem vész kárba, takarmánybúzaként az ál­lattenyésztő üzemek használ­ják fel. Jelenleg többi kö­zött Mátészalka. Nyíregy­háza, Hajdúszoboszló és Debrecen szárítóüzemei dol­goznak éjjel-nappal teljes erővel, hogy hasznosítani le­hessen az árvíz után beta­karított terményt. (MTI) Megindulnak a hevesi „dinnyevonatok’’ A hűvösre, csapadékosra fordult idő nem kedvez a nö­vények fejlődésének. Az el­múlt tíz nap gazdag napsü­tése nyomán a zöldségek, gyümölcsök, szántóföldi nö­vények „megugrottak”, s így lefaragtak a tavaszi rossz idő miatt tartó két-három hetes késésből. Most azonban lelassult, a paradicsom, a paprika, a dinnye, a barack, s különösén a melegigényes kukorica fejlődése. Ráadásul — amint a MÉM-ben el­mondták — a hűvös ide •edvez a kórokozóknak. A -zölőt a peronoszpói'a, a tél. almát a varasodás vészé lyezteti. Ezért a gazdaságok. mezőgazdasági üzemek ezek­ben a napokban különösen nagy gondot kell, hogy for­dítsanak a növényvédelemre. A hét végi piaci felhozatal­ból szerencsére nem érző­dik a mostoha időjárás ha­tása. Bőséges kínálat lesz zöldségből, paprikából, para­dicsomból, gyümölcsből. A ZÖLDÉRT tájékoztatása sze­rint olcsóbb lesz a karfiol, 14 helyett 10 forintért kínál­ják. a burgonya ára pedig a jövő héttől 6,40-ről. 6 fo­rintra csökken. Heves me­gyéből megindulnak a „diny- nyevonatok", pénteken mar 15—20 vagon jut a fővárosi piacokra, s a bőség az árban is megmutatkozik, 14-röl 10 forintra csökken kilónkénti ára. Üj fajta, az eddiginél ízletesebb őszibarack, a Szatymaz vidékén termő ford is megjelenik sárga és fe­hér húsú változatban, s emellett az alma, valamint a körte választéka is bővül. Naposcsibék— küiönrepüiö vei Két különrepülógéppel 77 000 tetra B naposcsibét küldött csütörtökön Kijevbe a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. Ezzel jelentős ál­lomásához érkezett . eddigi legnagyobb szerződésük tel­jesítése: a nemzetközi vi­szonylatban is számottevő szovjet—bábolnai baromfi­programban munkához kez­dett — pontosan határidőre — az első telep. A 12 istál­lóból álló telepen szülőpáro­kat tartanak, s ezeknek Utó­dai. a pecsenyecsibék, jövő év áprilisában kerülnek a szovjet fogyasztók asztalára. A kijevi baromfigyárban még 12 ugyanilyen méretű telep épül fel. (MTI) A felsőrészkészítő műhely varró gépsora (MTI fotók — Kálmándi Ferenc felvételei) Sikeres hatvani vállalkozás! Olvasótábor pályaválasztás jegyében Több éves gyakorlat Hat­vanban. hogy az Ady Endre Könyvtár — a városi KISZ- bizott.ság és a TIT támoga­tásával — olvasótábort szer­vez u középiskolás fiatalok részére. Mint 'Kocsis István igazgató megjegyezte: ...4 tá­borozás elsődleges célja, hogy olyan ismerettöbbletet adjon, ami később segítheti a fiata­lok továbbtanulását, illetve pótolja az iskolai tananyag hiányosságait. A világszerte mindinkább számon tartott Krúdy Gyula írásművészete például teljesen kiesik a kö­zépiskolás tananyagból." Az idén, a korábbi sikereken fölbuzdulva. két olvasótábo- rozás is lezajlott a városban, s a középiskolások találko­zóján ott láthattuk Eger, Gyöngyös, Hatvan szakmun­kásképzőseit is. A most zá­rult, újabb tábor viszont unikum! A vasutasszülők ál­talános iskolás gyermekeinek nyújtott otthont a Delelő úti ifjúsági táborban, hogy sok egyéb általános műveltséget nyújtó ismeret mellett föl­keltse érdeklődésüket a vas­utaspálya iránt. „Húszezer volt” Negyven felső tagozatos tanuló jött össze erre a -tá­borozásra a város öt iskolá­jából igazgatói, nevelői ja­vaslat alapján. Bizony ne­héz volt ezt a negyvenet ki­választani a többszörös túl­jelen t-kezők köréből. De a cél­kitűzés bevált! A gyerekek az eltelt hét során nem csu­pán a könyvek, a versek, a képzőim! veszel i munkák iránt tanúsítottak fogékony­ságot. hanem nagy figyelem­mel hallgatták például Ma­ráz Béla vasútműszaki. elő­adását. Lobi Mária vasúttör- teneti ismertetőjét, amelyet később a pesti Közlekedési Múzeum megtekintése köve­tett. S külön élmény volt a fiataloknak, hogy a hatvani MÁV vontatási főnökség „Húszezer volt" szocialista brigádja be fűtött egy kiöre­gedett 424-es mozdonyt, s a hozzákapcsolt kocsin a tábor apraja-nagyja kirándult Jászberénybe, ahol Vidovich László állomásfőnök tüzete­sen megismertette velük a különböző forgalomtechnikai berendezéseket, illetve az egész pályaudvar munkáját. Itt a vasutasok konyhája is kitett magáért! Magyar Józsi. Bordás Kati, Szabó Attila. Baranyi Magdi alig tudott megbirkózni az étteremben fölszolgált ebéddel, a húsle­vessel és a tányérról lecsün­gő rántott szelettel. Hatvan­ban, az ifjúsági tábor „köz- véleménytáblá”-jára ezen az estén került fel az alábbi mondat is: „Ma jól tartott minket a vasút.. Elkötelezték magukat De nemcsak a kirándulás a vasúti ismeretekkel tarkí­tott könyvtári foglalkozás és vetélkedő, nem csupán a népi fafaragó Hegyi Flórián bemutató, tanító foglalkozá­sa, vagy az ugyancsak pom­pás csillebérci úttörő-vas- utazgatás jelentett maradan­dó élményt a tábor lakói naiv Az egyhetes együtt lét. való­ban kellő módon befolyásol­ta. orientálta a gyermekek érdeklődését a vasút felé. Erre vall többi közt, hogy tábori beszélgetéseink alkal­mával Debrei Laci és Fel­földi Zsolt például mindjárt elkötelezte magát, kerek-pe­rec kijelentve, hogy ők V— 43-as mozdonyt akarnak ve­zetni. ha felnövekszenek, s elvégezhetik a hatvani vas- útforgalmi szakközépiskolát. Ez iránt egyébként fokozódik az érdeklődés. Dr. Máté Jó­zsef igazgató megjegyzése szerint ma már ott tart. a város új típusú tanintézete, hogy akár páros osztályokat lehetne indítani. Pedig a mérce egyre magasabb, csak igazán jó általános iskolai bizonyítvánnyal lehet beke­rülni az intézetbe. Repeta Ezek után miben foglal­hatjuk össze véleményünket a\ vasutas olvasótáborról? Gazdag, vonzó volt a prog­ram. Tény továbbá, hogy a csomópont minden támoga­tást megadott a siker végett. A szakszervezet anyagiakkal istápolta az ügyet. Kovács Kálmán állomásfőnök és Gö­dör László vontatási főnök legjobb szakembereiket küld­ték a táborba kiscsoportve- zetőknek. Vas György szak­mérnök pedig napról napra sikerrel hangolta össze az egész tábor napi tennivalóit. A csomópont pártbizottságá­nak titkára, Szelei László tehát nem mondhatott mást a táborozárás alkalmából ren­dezett szülői értekezleten, mint hogy kijelentette: „Új­szerű. hasznos forma a pá­lyaválasztási tábor, s min­denképpen érdemes a repe­tára, érdemes arra, hogy a következő években is meg­ismétlődjék mind a vasút, mind a felnövekvő gyerme­kek javára, a szülök megelé­gedésére. . Moldvay Győző MmM® 198«, augusztus 15., péűtek

Next

/
Thumbnails
Contents