Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-12 / 162. szám
I Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Francwrnyugatnémet konzultációk EGY ŰJABB, nagy horderejű javaslat bizonyltja: a ' u-ac. „lista országok minden alkalmat megragadnak a jelenlegi feszültség csökkentésére, az enyhülés vívmányainak megro 'éré. Miközben a NATO berkeiben, de légióként Washingtonban a középhatótávol- ságu nukleáris eszközökkel összefüggő szovjet kezdeményezéseket tanulmányozzák, Bécsben négy szocialista ország újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Az osztrák fővárosban immár csaknem hét éve tart a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről az eszmecsere. Tegyük nyomban hozzá: mindmáig tulajdonképpen látványos eredmények nélkül. A csütörtöki ülés már a 243. volt a tár- ; gyalássorozat keretében, s nem az első, amelyen ; konstruktív elképzeléssel jelentkeztek a szocialista j országok. i A javaslat lényege a következő: az első szakaszban > — a tényleges haderőlétszámnak megfelelően — a ; Szovjetunió 20. az USA pedig 13 ezer fővel csökken- ' tené a Közép-Európában állomásozó egységeinek lét- 1 számát. Mindez nem érinti azt az egyoldalú szovjet J lépést, amelynek értelmében az NDK tei’ületéről 20 ? ezer katonát és ezer harckocsit kivonak. Egyszer-t smind kompromisszumos megoldást tárt a plenáris ülés < elé Taraszov szovjet nagykövet a Varsói Szerződés es \ a NATO Közép-Európában állomásozó haderői közös : felső szintjének meghatározására. Az úgynevezett \ kollektiv plafont az első és a második csökkentési íd- ? zis eredményeként állapítanák meg. KOMPROMISSZUMRÓL VAN SZÓ, olyan meg- ; egyezési alapról, amely az eddig tett javaslatokat ' messzemenően figyelembe vette. Hosszú huzavona ! előzte meg már azt is, hogy kölcsönösen tájékozódja- í nak a haderők létszámáról. Most a szocialista országok ismét azt javasolják: az adatokat újból cseréljék > ki. Mint az mái- a múltban is világosan beigazolódott, > a két katonai szervezet térségben állomásoztatott had* érőinek létszáma megközelítőleg azonos. Az új, fontos ; kezdeményezés is ezen alapul, vagyis az erőegyensúlyt teljes mértékben figyelembe veszi. A BECSI TÁRGYALÁSOKON részvevő szocialista , országok kezdettől fogva az egyenlő biztonság elvét \ tartották szem előtt, s ennek rendelték alá vaiameny-; nyi javaslatukat. A legfrissebb kezdeményezés ugyan_ csak ebből indul ki, s magában foglalja a NATO ál- ! láspontjának is több elemét. Híven bizonyítva a megegyezés iránti készséget, a leszerelésért érzett felelősségtudatot. Remélhetően a tárgyalópartnerek is eb- * ben a szellemben tanulmányozzák majd a javaslato- 1 kai. Gyapay Dcncs Egység, erőegyensúly és béke Valery Giscard d’Estaing francia elnök és Helmuf Schmidt nyugatnémet kancellár közös .sajtóértekezletet tartott Bonnban (Ncpujnug lelefoto — AP — MTI — KS) BONN: A francia—nyugatnemet együttműködés szükségességének hangsúlyozásával, az együttműködés céljaiban való egyetértés demonstrálásával ért véget pénteken Bonnban a két ország közötti rendszeres kormánykonzultációk 36. fordulója. A kétnapos csúcstalálkozóra —, mint ismeretes — Giscard d'Estaing hivatalos NSZK- beli látogatásának keletében került sor. Schmidt kancellár egyetértett vendégével abban, hogy az együttműködés célja Nyu- gat-Európa egységének megszilárdítása, s — amit Giscard d'Estaing annyira szorgalmazott —7 sajátos világpolitikai szerepének biztosítása. A kontinens és a világ békéjének szavatolását a nyugatnémet kormányfő ugyancsak a kétoldalú együttműködés céljai között említette, bár e cél elérését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a béke megszilárdításához szükség van a két ország közötti katonai együttműködés fokozására. ami — mint mondotta — az ..erőegyensúly” megteremtésének biztosítéka. Schmidt üdvözölte a közelmúltban bejelentett francia fegyverkezési terveket, ezen belül a neutron fegyver gyártásának Párizs által kilátásba helyezett lehetőségét, s úgy vélekedett, hogy ez a francia program — akárcsak a NATO tavaly decemberi fegyverkezesi határozata — az egyensúly helyreállítását szolgálja. Giscard d'Estaing és Helmut Schmidt több alkalommal utalt a béke megőrzésének szüksegessegére. Nem említették ugyan sem az enyhülés, sem a kelet—nyugati kapcsolatok kilátásait, Giscard d'Estaing egy kérdésre válaszolva mégis utalt a Varsóban és Moszkvában folytatott megbeszélések „szükségessegere és hasznosságára”. A nemzetközi kérdések közül a felek kiemelték Afganisztánét, s ezúttal is elfogadhatatlannak minősítették az afganisztáni kormányzat kérésére nyújtott szovjet katonai segítséget. A kormány konzultációk befejezését követően a francia elnököt Karl Carstens, nyugatnémet k"’'.társasági el. nők ünnepélyesen búcsúztatta. A francia államfő és kísérete kora délután hazarepült a nyugatnémet fővárosból. Kairó ajtót nyit Washington számára Kairó az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja katonai létesítményeit, hogy Washington „megvédhesse a stratégiai fontosságú, olajban gazdag Perzsa-öböl térségét, vagy ismét megnusoreihesse az Iránban fogva tartott amerikai túszok kiszabadítását” — közölte Anvar Szádat, egyiptomi elnök a japán televíziónak és a Jomiuri Simbun című lapnak adótt nyilatkozatában. Az interjú arab nyelvű változatát csütörtökön tette közzé a kairói sajtó. Az egyiptomi elnök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Washington nem tesz „sürgős lépéseket a Szovjetunió elrettentésére”. Alekszandr Szisznyev a TASZSZ hírügynökség hír- magyarázója a Szadat-interjú kapcsán _ megjegyzi, hogy Kairó egyre tevékenyebben segíti elő az Egyesült Államok behatolását a Közel- Keletre. FEGYVERKEZÉSI SPIRÁL Űnmegtartöztafös és felülvizsgálat Energiaprosram-1930 ig A KÖZPONTI BIZOTTSÁG legutóbbi üléséről kiadott közlemény a nemzetközi helyzetet áttekintve megállapította: a katonai erőegyensúly megbontására irányuló törekvések változatlanul veszélyeztetik a világ békéjét. A világban két párhuzamos. de egymással szöges ellentétben álló folyamat figyelhető meg. Egyrészt jelen vannak a feszültség nemzetközi méretű enyhülését és a különböző társadalmi berendezkedésű országok cözötti kapcsolatok normalizálását célzó törekvések, másrészt — ezek mellett — folytatódik, sőt bizonyos vonatkozásban erősödik a fegyverkezési verseny, a háború anvagi előkészítésének folyamata. Azonnal felötlenek ezek a gondolatok, amikor az ember kezébe veszi a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 1980-as évkönyvét és átfutja az országok, vagy országcsoportok fegyverkezéséről közzétett adatokat. A világ fegyverkezési kiadásai, amelyek 1978-ban csaknem 440 milliárd dollárt tettek ki. tavaly - - haladták a 446 milliárd dollárt, az idén pedig elérik az 500 milliárdot. A világ fegyverkereskedelme — az intézet közlése szeéIzmusán MAO. julius U„ szombat rint — a hetvenes években három és félszer olyan gyorsan nőtt, mint az előző évtizedben. A legfőbb fegyvervásárlók a Közel- és a Távol-Kelet, valamint Afrika országai, ök vásárolták meg a világkereskedelembe jutó fegyverek kétharmadát. Az országok közül első helyen a Dél-Afrikai Köztársaság all 16 százalékkal, míg az OPEC- tagországok tavaly atlagban 15 százalékkal emelték katonai kiadásaikat. A NATO az elmúlt évben — 1978-as dollárértékben számolva — 192 milliárd dollárt költött fegyverekre, ebből 110.1 milliárdot az Egyesült Államok. Az atlanti katonai szövetségben az Egyesült Államok után az NSZK következett 21.6 milliárd dollárral. Ezzel megelőzte Franciaországot, amely 18,9 és Nagy-Britanniát, amely 15,5 milliárd dollárt költött katonai célokra. Mindezt figyelembe véve. a világ összes katonai kiadásaiból a NATO tavalv 4.3 százalékkal részesedett. A NATO-ORSZÁGOK katonai körei a fegyveres erők céljait szolgáló kiadások állandó növelésénél gyakran a fokozódó „szovjet veszélyre” hivatkoznak. Anélkül, hogy a stockholmi adatokat száz százalékig autentikusnak tekintenénk (maguk a szerzők is meaieavzik. hogy felfelé kerekítették a szovjet hivatalos kiadvánvok adatait), érdemes a varsói szerződésről közölt számsorokat megvizsgálni. A jelentés tanúsaga szerint a szocialista országok katonai szövetsége tavaly 74.2 milliárd dollárral költött kevesebbet katonai célokra, mint a NATO. ezen belül a Szovjetunió 4.4 milliárd dollárral maradi el az Egyesült Államok mögött. Azokat a magyarázatokat tehát, amelyek a fegyverkezés megnövekedett ütemét a Szovjetunió „védelmi szükségleteket meghaladó” katonai kiadásaival szeretnék igazolni, a jelek szerint még egyes nyugati kiadványok is megkérdőjelezik. És egyenesen ide kapcsolódik az. amit Frank Barnabv professzor, a Stockholmi Nemzetközi Békekiön- tó Intézet i°az.gatója az Évkönyv megie'enése alkalmából megtartott saitötáiéknz- tadón mondott: „Az USA fokozatosan közeledik ahhoz, hogv elérje az első csapás- mérő-képességet a Szovjetunióval szemben, új és az eddiginél nagyobb találati pontosságú atomesz.köz.ök te- ]enít'é«4vet". VII. Anns KÉPLET. A S'ovieuinió tehát önmegtartóztatását tetézze további fegvverkorlátozással — miközben a másik oldalon fokozódó ütemben fegyverkeznek — ísv bizonyíthatja bé- k^s szándékainak hitelességét —. ezt nróbáliák Oda -: a vii'j««ai elfogadtatni. Ügy vél Kik. ez a n<L-et a rea’itás érzék hiányát tükrözi és legalábbis felülvizsgálatra szorul. Tolnay László A gazdasági fejlődésnek egyik legfontosabb meghatározó tényezője a I uzelöanyag- és energiagazdálkodás helyzete. Ezért is törvényszerű, hogy a KGST szervezete nagy figyelmet fordít az energiaipar és -ellátás problémáinak megoldására. Az 1990-ig kidolgozott célprogram biztosítja a, tagországok energia- igénvenek kielégítését a tervszerű gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében. A célprogram egyik fontos területe az atomenergiaipar, főleg ezen iparág fejlesztésére épül a KGST-tag- országok növekvő áramszükségletének biztosítása. A terv 1990-ig a tagországok atomerőműveinek beépített kapacitását 37 ezer millió kilowatt értékben (a Szovjetunió nélkül) írja elő. A program nagyobb szerepet' juttat az energiagazdálkodásban a szilárd tüzelőanyagok számára. A KGST-tagországok geológiai szénvagyona, mintegy 650—690 milliárd tonna (ebből a Szovjetunió 420 milliárd tonna). A tervezett és az építés alatt álló hőerőművek — melyek a szénvagvont hasznosítják — 200—800 megawatt teljesítményű turbinaegységeket alkalmaznak. A kőolaj és a földgáz szerepe az ismert okok miatt, elsősorban a vegyipar és a motorüzemanyag-előállításá- ban fokozódik.- TERRA — Kivégzés és kegyelem i Az iráni hatóságok szabadon engedtek egy amerikai túszt. A képen Richard Queen t hordágyon szállítják cl a zürichi repülőtérről (hlepújsáa telefotn—■ AP — MTI — KS), S Iránban pénteken ‘kivégeztek több személyt, akik részt-, vettek az előző nap leleplezett összeesküvésben — jelentette be a teheránii radio a Forradalmi Tanács közleményére hivatkozva. A meghiúsult összeesküvés részvevői több laktanya elfoglalását, Khomeini ajatotlah te- heráni lakhelyének bombázását. es a qumi vallási főiskola lerombolását tervezték. Khomeini ajatollah. lián vallási vezetője pénteken szózatban fordult a mohamedán papsághoz és figyelmeztette őket. a nemzet iránti felelősségük súlyéra. Célzott arra, hogy a belső ellenség legalább annyi veszélyt jelent az iráni forradalom számára, mint a külső. ANKARA: Tovább tartanak a zavargások Törökország különböző városaiban. Isztambulban pénteken újabb öt ember esett politikai merénylet áldozatául. A karhatalmi erők pénteken a Fekete-tenger pártján fekvő Fatsa városban a szélsőbaloldali csopot - tok elleni hajtóvadászatban 300 személyt vettek őrizetbe, köztük a polgármestert. TOKIÓ: Szuzuki Zenko. a japán kormányzó Liberális Demokrata Párt végrehajtó tanácsának 69 éves elnöke, megszerezte két legnagyobb ve- télytársa támogatását és ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy ő lesz az új kormányfő. Az egri Tejüzem FELVÉTELT HIRDET: KEK. RAKTÁROS TMK-LAKATOS TÉRÍTÉS NŐI ÜZEMI MUNKÁS munkakörök betöltésére. Jelentkezés: Tejüzem Eger, Sas út 60. 8—15 óráig. Középfokú szakképesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkező ÉPÍTÉSI CSOPORTVEZETŐT ALKALMAZUNK AZONNALI BELÉPÉSSEL. Jelentkezés: PANORAMA Vállalat. Személyzeti osztály Eger, Bajcsy-Zsilinszby-tömbbelső
