Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Kevesebb az újítás Állásfoglalás az újítási érdekeltség vizsgálatára Évekig tartó lendületes fejlődés után kisebb-nagyobb megtorpanás jellemzi az újí- tomozgalmat — állapították meg a Minisztertanács csütörtöki ülésén. Igaz ugyan, hogy ma már kétszázezres az újítók tábora — a hetvenes évek elején még százezren sem voltak — ám az utóbbi két évben megcsappant az újítókedv. 1977-ben még 132 ezer javaslat érkezett az újítási irodákba, tavaly viszont már ötezerrel kevesebb: s a hasznosított újítások száma is kétezerrel csökkent. Különösen az ipari ágazatokban szembeszökő a visszaesés. Akad olyan gépipari nagy- vállalat. ahöl egyetlen év alatt harminc százalékkal csökkent a benyújtott javaslatok száma. Az átmeneti visszaesés a vállalati érdekeltség és az újítómozgalom ellentmondásos kapcsolatából fakad. A vállalatok ugyan hosszú távon érdekeltek az újítások hasznosításában, ám rövid tá- . von legalább ennyire nem érdekeltek azok anyagi elismerésében. Az újítási díjak kifizetése ugyanis a bér-, illetve részesedési alapból történik. A hasznos ötletek, javaslatok pénzbeni . elismerése gyakorlatilag a vállalati kollektíva bér- és jövedelem- forrásait szűkíti. Anyagi elismerés híján — viszontért- hetően — lanyhult az újítási kedv is. Pedig a vállalatok tisztában vannak azzal, hogy fejlődésük egyik lényeges belső tartaléka éppen az újítómozgalom. Ezt bizonyítja egyébként, a tavalyi — nem túl erős év — statisztikája is: 1979-ben hetvenezer újítást vezettek be a gyakorlatba, s ezek csaknem négymilliárd forinttal gyarapították a vállalatokat. Az ellentmondás persze elsősorban azoknál a vállalatoknál látszik igazán, amelyek gazdasági nehézségekkel küzdenek, s a kis nyereségük okán kicsi a bérfejlesztési, illetve részesedési alapjuk. Az erőforrások szűkös voltának tulajdonítható az is, hogy a vállalatoknál számos esetben indokolatlanul mellőzik az újítások bevezetésével kapcsolatos gazdasági számításokat. Terjed az a gyakorlat, hogy inkább eszmei díjjal jutalmazzák az újítókat. A gazdasági számítások nélkül díjazott javaslatok arányára jellemző, hogy tavaly száz újítás közül már hetvenhétnek az aktájára«ir- ták. hogy „eszmeileg díjazott”. Ezzel voltaképpen kényelmességre, az újításokkal kapcsolatos felelősség elhárítására, és persze pénzbeni megtakarításra törekednek a vállalatok. Az újítások hasznosításával összefüggő és ráadásul népgazdasági vetületű gond az újítások vállalatok közöt t.i áramlása. Jóllehet, az utóbbi három év alatt négyszáz újítás helyett már több. mint hétszáz hasznosítható ötletet adlak ál a vállalatok más gyáraknak, a megvalósított javaslatoknak még mindig csak egy százaléka kerül gyárkapun kívülre. Ez megintcsak a vállalati érdekeltség hiányára vezethető vissza. A jelenlegi tapasztalatok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy az újítómozgalom rendszerét megváltoztassák. Most arra van szükség. hogy pontos kép rajzolódjon ki az év elején hatályba lépett új szabályozó ‘ rendszer tényleges hatásáról. A nagy kérdés nemcsak az, hogy miképpen, de az is, hogy milyen mértékben hatnak az új szabályozók az újítások iránti vállalati igényre, és a dolgozók újítókedvére. Ezért a Minisztertanács állásfoglalásának értelmében már a közeljövőben sor kerül a szabályozó rendszer tényleges hatásának feltérképezésére. E vizsgálat eredményeinek ismeretében kerülhet majd sor az újításokkal kapcsolatos szabályozás korszerűsítésére. Az újítók gondjainak, elképzeléseinek további megismerését szolgálhatja az újítók és feltalálók V. országos tanácskozása is. amelyet 1981. második felében hívnak össze. (MTI) m A Művelődési Minisztérium céljáról, feladatáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állam- igazgatás ésszerűsítését szolgáló átfogó törekvések értelmében törvényerejű rendeletet alkotott a Művelődési Minisztérium létrehozásáról. Az új minisztérium az oktatási' -és 'kulturális ■ tevékenység állami irányításának, illetve felügyeletének egységes központi szerve. Feladata az oktatási és kulturális ágazat egymásra épülő, egymást kiegészítő tevékenységének összekapcsolása, a kultúra társadalmi szerepének növelése, az oktatással szemben tapasztalható, egyre fokozódó népgazdasági és társadalmi igények jobb kielégítésé, valamint a művelődés és a társadalmi-gazdasági fejlődés teljesebb összhangjának megteremtése. E törekvéseknek telel meg a Művelődési Minisztérium feladatköre, amely felöleli és egységes államigazgatási rendszerbe foglalja a közoktatást, a szakmunkásképzést. a felsőoktatást. az iskolarendszerű felnőttoktatást és továbbképzést, a posztgraduális képzést, a kulturális nevelést és a közművelődést. Hatáskörébe tartozik a művészetek támogatásával, fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátása, a kulturális és oktatási rendszerbe illeszkedő tudományos kutatás, valamint az állami vezetőképzés szervezése, irányítása. Munkájához tartozik a nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok tartalmi irányítása, az e kapcsolatok fenntartását, fejlesztését szolgáló államközi egyezmények végrehajtásának megszervezése és a — részben koordinálása is. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai céljainak eredményes megvalósítása. az oktatáspolitikai. közművelődési és művé- szetpolitikai határozatok végrehajtása során jelentkező új feladatok megoldása érdekében a minisztérium a korábbiaknál nagyobb mértékben épít a felügyelete alá tartozó intézmények önállóságára. A tanácsi irányítás sajátosságainak figyelembevételével tart kapcsolatot az intézményhálózat tevékeny- ségében érdekelt állami és társadalmi szervekkel. Az egységes szervezetben jelentősen növekszik a koncepciók kidolgozására alkalmas szervezetek és tanácsadó testületek szerepe. Előtérbe kerülnek az elemző-tervező, valamint az elvi-politikai irányítást szolgáló, a szervező és felügyeleti tevékenységet egyesítő szervezeti formák. (MTI) Nem ráz a kapcsoló... A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetben vizsgálják. és minősítik az elektronikai alkatrészeket és berendezéseidet. villamosipari készülékeket és berendezéseket, valamint a háztartási gépeket. A vizsgálatokat az ölelés vagyonbiztonság szempontjából végzik, és erről minősítő iratot adnak. Az in-' tézet évente öt-ötezer-ötszáz típust vizsgál meg. Képünkön: a szerelési anyagok osztályán háztartási és ipari elektromos csatlakozókat, aljzatokat, kapcsolókat vizsgál nak. , (MTI Fotó: Hadas felvétele Ja nos - KS) PÉNTEK VOLT ÉS TIZENHARMADIKA II kár félmillió forint Nos, igazán nem kívánunk reklámot csinálni a babonának, de hát éppen péntek volt és tizenharmadika. Az ügyeletes villanyszerelő szokásos ellenőrző körútját végezte. Hajnalodott. Bent, az egri baromfikeltető állomás termeiben a hatalmas gépek finom neszezése hallatszott. A félhomályban csak a visszajelző lámpák' piros és zöld fényei hunyorogtak. Minden rendben volt. A vállalatnál hetente három alkalommal — hétfőn, szerdán, és pénteken — van úgynevezett kelési nap. Ezeken a napokon mintegy hetvenezer sárga kiscsibet szednek ki a belga gépekből és szállítják speciális teherkocsikban a megrendelőkhöz. A június 13-i pénteki nap is egyike lett volna a szokásos rutinmunkáknak, amelyet tizennyolc esztendeje szinte percnyi pontossággal végeznek. Pénteken hajnalban háromnegyed ötkor a vállalat FELTÖLTÖTT RAKTÁRAK, SZERVIZKOCSIK, SZERELŐK Uratúsí ügyelet a EülEiZOGEiP Trösztnél A MEZŐGÉP Tröszt ebben az évben is. június 28-tól augusztus 15-ig, nyári ügyeleti szolgálatot tart, Erről beszélgettünk Légrádi Lászlóval, a MEZŐGÉP Tröszt termelés- irányító főmérnökével. — Hogyan értékeli a felkészülés jelenlegi helyzetét? — A MEZŐGÉP Tröszthöz, tartozó vállalatok ügyeleti szolgálatát végző bázisain a raktárak feltöltése megtörtént. készen állnak a gépszerelők is a feladatok végrehajtására. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai az első télévben a gépek javításához háromszáznyolcvanöt-millió forint értékű alkatrészt gyártottak és szállítottak a MEGÉV-nek és más forgalmazóknak. Az alkatrészek mintegy 60 százaléka az importgépekhez való. Vállalataink részegység- es fődarab-felújító üzemei az év első felében ötvennyolcezer darab különböző traktor, kombájn és egyéb járműszerkezetet újítottak fel. A tavaszi hónapokban háromszáz gabonakombájn-motoron elvégezték a revíziós szerelést, egyidejűleg kettőszázötven új gabonakombájnt helyeztek üzembe. Tudomásunk szerint, még kettő-kettőszázötven kombájn érkezik az országba. amelyek összeszerelésére. üzembe helyezésére, megfelelő időben szerelőket biztosítanak a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai. — Hány gépkocsi és szerelő áll — a műszaki ügyelet ideje alatt — rendelkezésre a. géphibák javítására? — Az , ügyeleti szolgálat alatt vállalataink százötven szervizkocsival es mintegy háromszázötven — a szakmát és- a mezőgazdaságban alkalmazott gépekei jól ismerő — gépszerelővel állnak a mezőgazdasági üzemek ren delkezésére. — Van-e mód "arra. hogy más jellegű segítséget is nyújtsanak a mezőgazdasági üzemeknek? — Igen. Mint az elmúlt években — amennyiben igénylik a mezőgazdasági üzemek — most is nyújtunk szolgáltatásokat. Gondolok itt olyan szerelők ideiglenes átadására, akik kombájnt tudnak vezetni. De előfordult már olyan eset is. amikor a szállításban segítettek vállalataink. — A vállalatoknál megszervezték az ügyeleti szolgálatot. A MEZŐGÉP Trösztnél ez miként van? — A központban is ügyeleti szolgálatot tartunk, amely munkanapokon 7—19 óráig, szombaton 7—17 óráig és vasárnap 7—13 óráig tart. A központi ügyeleti szolgálat feladata, hogy országosan koordinálja és irányítsa a vállalati ügyeleti szolgálatot, és ahol kell, azonnal intézkedjék. — Mi történjék egy-egy géphiba bejelentése után? De kérdezhetném úgy is. mi a nyári műszaki ügyelet vezérelve? — Az. hogy egy hibabejelentőt sem lehet elutasítani. Azt kérjük viszont a mező- gazdasági üzemektől, hogy csak olyan hibákat jelentsenek be, amelyeket maguk nem tudnak kijavítani. Másik fontos vezérelvünk az, hogy minden ügyet ott kell elintézni, ahol azt bejelentették. Ennek még akkor is így kell történnie, ha az alkatrészeket máshonnan kell beszerezni. Itt mondanám el azt is. hogy vállalataink ügyeleti szolgálatainak foglalkozniuk kell minden bejelentett hibával. azonban kiemelt feladatunk az általunk gyártott gépek üzembiztonságának megőrzése. A tröszt vállalatai az ügyeleti időszak alatt szorosan együttműködnek, hogy adott esetben egymást kisegítsék. — Milyen szervezési tevékenység előzte meg az ügyeleti szolgálatot? — Június 10—11-én. országos tanácskozást tartottunk Tamásiban, amelyen részt vettek a MEZŐGÉP Tröszt megyei ügyeleti szol-, gálatainak vezetői. Meghívtuk az AGROTRŐSZT és a MEGÉV illetékes szakembereit is. Tisztáztuk az operatív tennivalókat és a végrehajtás módszerét. Megállapodásunk értelmében az AGROTRŐSZT és a MEGÉV is ügyeleti szolgálatot tart. hogy a mezőgazdasági üzemek és a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainak igényeit azonnal kielégíthessek. m. aj igazgatóját, dr. Sárost Istvánt a lakásán ébresztették, hogy baj van, jöjjön azonnal az üzembe. Valóban nagy baj volt. Már nem lehetett segíteni. Hetvenezer kikelő csirke pusztult el a gépekben. A kár értéke négyszáz-ötszázezer forint. De mi is történt tulajdonképpen? Ki követett el hibát, egyáltalán hogy fordulhatott elő, hogy a kitűnő belga gépekben megfulladtak a csirkék? Akkor hajnalban aligha tudott volna valaki választ adni ezekre a kérdésekre. Nem is csoda, hiszen a véletleneknek olyan különös és rendkívül szerencsétlen egybeesése okozta a hibát, amelynek matematikai valószínűsége csaknem a nullával egyenlő. Amint később kiderült, pénteken hajnalban — ezt az ÉMÁSZ illetékes szakemberei is visszaigazolták — igen nagyfokú áramingadozás volt. a hálózatban. Ennek következtében az egyik mágneskapcsoló kikapcsolt. Az energiahiány egy nyolc gépből álló blokkot érintett. Egy gép üresen állt, kettőben hétfői kelésre voltak beprogramozva a tojások, ötben aznap reggelre várták a csirkék kibújását. Mint már említettük, az ügyeletes villanyszerelő éppen ellenőrző körúton volt, de a kritikus időszakban nem a leálló gépek előtt, haladt el. Még így sem lett volna nagyobb baj, hiszen a keltetők működését ellenőrző automata bármilyen hiba esetén azonnal erős. szaggatott szirénahanggal jelez. A vészjelző berendezés azonban néma maradt. ugyanis A vészA hálózati energia oda sem jutott el. jelző azonban akkumulátorról is kap áramot, hogy szükség esetén így is jelezni tudja a rendellenességet. A véletlenek sorozatában azonban még ott volt a következő láncszem. A jelző- berendezés egyenirányítója elromlott, zárlatos lett, így akkumulátorról sem. működött, a riasztó. Az ügyeletes villanyszerelő tíz-tizenkét perccel az energiakiesés után haladt el a nyolcblokkos egység előtt, s ott vette észre a hibái. Azonnal intézkedett, de már késő volt. A kikelő csibék nem kaplak levegőt, pontosan akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, a tojásból való kibúvás után. Az öt gépben hetvenezer leendő baromfi pusztult el. A szomszédos gépben, amelyben hétfőre várták a kelést — életben maradtak a csibék. Számukra elég volt a tojás apró légkamrá- .jának levegője. A belga cég osztrák állampolgárságú vezető szerelője még aznap délután megérkezett, majd alapos vizsgálat után jegyzőkönyvbe diktálta, hogy személyi mulasztás nem történt, a hibát a jelzőberendezes egyenirányítójának zárlata okozta. Az eddig használt egyenirányító helyett az osztrák szerelővel egyetértésben. a helyi műszaki gárda új alkatrészt tervezett és állított elő. amely még — okulva a tapasztaltakból — a véletlenek legrosszabb összejátszása esetén is megakadályozza a műszaki hibát. Sz. A. Volna egy javaslatunk... A távolsági busz vezetője megszegte a szabályt; Olyan helyen vett fel utast, ahol nem hogy állandó, de még feltételes megállója sincs a járatnak. Reméljük, nem lett belőle kellemetlensége, noha ellenőr is akadt a buszon. Az történt ugyanis — mint ahogy J. János egri olvasónk írja —, hogy a bekölcei járat vezetője megállt a szakrendelő új épületénél, s felvette az egyik, Bekölce felé utazó beteget. Kétségtelen, hogy ez szabálytalan volt. s ..súlyosbítja’' a helyzetet, hogy a járat vezetői — mert van még hozzá hasonló, több autóbusz- vezető is — sokszor követnek el kihágást. De! — teljesen érthetően —, az utasok egyáltalán nem háborodnak fel ezeken. Megállnak a kórház tájékán akkor is, ha befelé utaznak a betegek kivizsgálására, különösen, ha gyermekes anyákról van szó. Az emberségből' jelesre vizsgáztak — szokás mondani. de az is igaz. hogy ugyanakkor szabálysértést követnek el. Nem kívánunk szószólói lenni a szabálytalanságoknak. éppen ezért lenne egy javaslatunk. Ahogy a Kerec.send felől érkező távolsági járatok megállnak a vasútállomás bejárójánál? meg a színháznál, hogy ne kelljen a város másik végéből visszafelé kutyagolni, ugyanúgy feltételesen engedélyezni kellene a megállást az SZTK új rendelőintézeténél, hogy ne kelljen a buszállomástól visszagyalogolni betegen, esetleg kisgyermekkel együtt. Az. utasok is jól járnának, a buszvezetőknek sem kellene szabálytalanul emberségesnek lenniük. — d. — 1880, július 11,, pcuiek I
