Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

OJfTOK A MEGYE! KÓRHÁZBAN

Elveszett ötletek nyomában

Fölösleges hangsúlyozni az újítási mozgalom szerepel az egészségügyben: ez a terület as. altul az állandóan változó emberi-technikai körűlmc- nyékhez való alkalmazkodás nélkül és mindennapos találékonyság híján megélni lehetetlen. Megyénk ezekben kitesz magáért: az elmúlt tervidőszakban több országos első helyezés bizonyította egészségügyi dolgozóink ügyességét, kezdeményezőkészségét.

Az ú jítómozgalom motorja szükebb hazánkban az egri megyei kórház. Évente majd tél száz új eszköz, eljárás születik itt, amely hozzájárul az ellátás színvonalának emeléséhez. A közelmúltban kiállításon mutatták, be öt év termésének legjavát, de a szép eredmények mellett keserű felhangokra is felfigyelhettünk. Ez adta az indítást ahhoz, hogy számot vessünk a látványos sikerek hátterével.

Ahogy az orvos

látja ...

Ügy mondják, ,dr. Dögéi László, a központi laboratórium orvosa az egyik leggondosabban dolgozó újító. Csak olyan munkát ad ki a kezéből, amely a legapróbb részletekig tökéletes.

— A laboratóriumi munkám rengeteg rutin elemet tartalmaz. Napról napra visszatérő feladataim vannak. ellenőrzőm kollegáim tevékenységét. Felszereltségünk középszinten áll, de néhány éve egy automatizálási folyamat kezdődött meg szakterületünkön; néhány műszerrel mi is gazdagodtunk. Ezekkel ismerkedve jönnek

■ az ötletek: ha így lenne, hát jobb lenne.

— Van például egy fotométerünk. amely különböző folyadékok színreakciójának vizsgálatára szolgál. Az anyagot kis edénykében, mi úgy mondj.uk: küvettában helyezzük be a műszerbe. Ez nagyon lassú művelet volt. Ezért csináltam meg egy olyan betétet, amely alkalmassá tette a berendezést a folyamatos, gyors üzemelésre.

— Hol, hogyan alkotja meg újításait, segit-e a megvalósításban valaki?

—*■ Ez a legnagyobb problémám. Van egy elvem, amely nem egyezik a hivatalossal: csak olyan újítást adok be, amit meg is valósítok és ki is próbálok. Ezért szerintem csoport f ela dat,

team-munka egy-egy eszköz megalkotása, hiszen ötleteim vannak, de mint orvos nem tudok komolyabb műszaki munkára vállalkozni. Sokkal több elgondolásom van, mint ahány újítást asztalra tudtam tenni. ment minden egyes elképzelés megvalósításáért külön meg kellett verekednem. Ismerősök, rokonok szívességéből készült el egy-egy újítás. Az egyiket például a munkatársam férje azért csinálta meg, mert a felesege munkáját könnyítet, te meg ezzel. Hivatalos segítségre volna szükségem, mert anélkül nem sokra megyek.

— Volt-e olyan elképzelése, amelyet benyújtott, de a nehézségek miatt nem öltött testet?

— Sajnos, igen. Javaslatot tettem az egyik műszer házi kivitelezésére, de az egyik műszaki dolgozó —. aki vallatta a megvalósítást — a mai napig sem alkotta tneg.. Ugyanúgy jártam azzal a fölajánlott finomszerel- vénygvári segítséggel, amelv szocialista szerződésen alapul: januárban megállapodtam egy ottani műszerésszel, hagy két héten belül találkozunk. de négy hónapja szánét se láttam. Ez a kap- »iVrtat egyébként sem ideális

V

’távolság miatt, a mesalko- folvamataban reszt kene vennem.

— Ha ilyen sok gond van ezzel, mégis miért csinálja?-r- Munkánkat könnyíteni meg vele. meg aztán ez mik- roméretekben alkotómunka, nagy öröm. ha sikerül megvalósítani valamit.

Mit mond a müszakis?

Beszélgetésünket végighallgatta Pinter István lakatos, a kórház műhelyének egyik vezetője, aki maga is több szörös újító.

— Véleménye szerint megoldható-e házon belül az ötletek megvalósítása?

— Mivel kevesebben vagyunk a szükségesnél, ezért munkaidő alatt semmiképpen. Viszont négy ófa után, túlórában lehetne foglalkoztatni egy gárdát, s azt hiszem, munkatársaim közül sokan szívesen vállalkoznának erre. Ehhez pénz és anyag kellene. Majd’ mindent meg tudnánk csinálni, csak a bonyolultabb feladatokat kellene átadni a Fi- nomszerelvénygyárnak. Ennek az én véleményem szerint is hivatalos formát kellene adni.

— ön milyen jellegű újításokat hozott létre?

— Járom az osztályokat, s ha valahol valamilyen gondot látok, igyekszem megoldani. Ez sokszor nem egyszerű, mert sok a változás: a gépek hamar elavulnak, s i!gm kapunk alkatrészeket. Legtöbbször csak újítás segítségével lehet használhatóvá tenni eszközeinket. A szükség találékonnyá tesz, ötleteim java része innen származik. Mellesleg több orvossal kapcsolatban vagyok, akikkel közösen dolgoztam ki műszereket, eszközöket.

A rendeletek útvesztőiben

A beszélgetés harmadik résztvevője, Kertész János vegyészmérnök a kórház újítási előadója.

— Az eddig hallottak után fölmerül a kérdés, mi akadálya van a tervsíeni együttműködésnek, a hivatalos segítségnek?

— A rendeletek szerint az űjítómozgalom szervezése, kézbentartása vezetői feladat. Az intézmény számára a szabályzatok alapján csak a műszaki elgondolásokat kellene benyújtani: a kivitelezés reá tartozik. A fettételeket minisztertanácsi rendelet szabályozza. amely a pénzügyi támogatást is megszabja. E szerint a díjak és költségek fedezéséről az újításokat hasznosító szerv költségvetésével kell gondoskodni. Az egészségügyi miniszter végrehajtási utasítása azonban másképp intézkedik: ..Újítási díj címén külön előirányzat nem tervezhető". Sajnos ezen az egy mondaton fut zátonyra az újítómozgalmunk, mert az anyagra, munkaidőre és más költségekre nincs pénzünk. Ott nem nyilvánul meg ez az ellentmondás, ahol évente csak két-három újítás születik, de -nálunk egyedül a „személyi költségek” rubliká- bol kifizethető újítási díjak összege évente meghaladja az 50 ezer forintot. Ezt még le lehet csipegetni a költségvetésből valahogy, de az ötletek megvalósítására nincs anyagi hátterünk.

— Ezek szerint az egészségügyi újítók nagyon magukra vannak hagyatva. Mégis ho^an sikerült az egri megyei kórházban áthidalni ezt az ellentmondást?

— A látványos eredmények ellenére még mi is jóval lehetőségeink alatt vagyunk. Azért érhettünk el valamelyest sikereket, mert feltételeink kedvezőek: a szakszervezettel megfelelő az együttműködésünk. és vezetőink támogatják az újítókat. Addig azonban, amíg a költségvetésben nem szerepel ez a pártolás, addig nem megoldott az egészségügyi újító- mozgalom helyzete. Személyes jó szándékunkkal csak ideig-óráig ellensúlyozhatjuk ezt a visszásságot.

Gábor László

Portáldaru Líbia részére

A Magyar Hajó- és Darugyárban elkészült az első líbiai kikötői portáldaru. Éten a daru- típuson új szerkezeti megoldásokat alkalmaztak. A helyszíni szerelési munkák mintegy hatvan százalékát már a gyárban elvegezheti!;. Ebből a daruíipusból tizennyolcai szállítanak majd a líbiai Tripoli kikötője részére

(MTI Fotó: Hadas János felvétele — KS)

JÚLIUS 18-ÁN NYÍLIK

fl szegedi ipari vásár várja vendégeit

A szegedi Marx téren gyors ütemben építik a pavilonokat a július 18-án nyíló ipari vásárra. Ezekben és a szomszédos középületekben kap helyet a hazai ipar 250. a vásáron részit vevő vállalata és szövetkezete. nagy számban jelentették be részvételi szándékukat a finn, jugoszláv, lengyel és szovjet vállalatok is. A legtöbben az egy évtizedes hagyományosan szereplő jugoszláv cégek lesznek: elsősorban a

Túl a félév küszöbén

Magunk mögött hagytuk már júniust. Azt hihetnénk, hogy a gazdálkodó szervek ilyenkor már pontosan tudják. hol tartanak a céljaik megközelítésében, hiszen túljutottak a félév feladatain.

— Adatokat még nem tudok. a mezőgazdaságban egyébként is nagyon sok múlik az év második felének alakulásán.

A megállapítást Rudas Sándortól, az abasári Rákóczi Tsz elnökétől hallottuk.

— De egy általános helyzetképet. ismerünk — tette hozzá még az előbbiekhez.

Mindenekelőtt az időjárás. Tetszik, nem tetszik, annyifajta kellemetlen rekorddal bővelkedett az év első hat hónapjának időjárása, hogy nem lehet róla beszélni.

— összesen kilencven mil- liméternyi esőt kaptunk tavasz óta. ami nagyon sok. A szőlő virágzik és nincs elegendő napfény. A fürtök szama kecsegtető, dehát.. . !

Az elnök megállt a mondat középén. Mintha azt akarta volna érzékeltetni, hogy a szüret után lehet csak minősíteni a szőlőket, addig még annyi minden történhet a meglévő lehetőségek ellenére is.

És hiába minden, a szőlő munkáit halasztani sem lehet. bármilyen rossz is az. idő. Például: elővették a permetezőgépeket, mert erre is szükség van. A helikopter mar végigjárta az utjai a

táblák fölött. Másfél óra sem kellett neki ahhoz, hogy a 150 hektárt finom párával bel'edje. de a harmadik permetezést már a kerekeken járó gépekre bízták.

A zöldmunkákat a tőkék között az asszonyok végzik. Naponta ötvenen-hatvanan szorgoskodnak kint. A férfiak a Sárhegyen a rézsűk kaszálásával vannak elfoglalva a szőlőtőkék között.

— Kértük a közúti igazgatóságot. hadd próbálhassuk ki az ő kaszálógépüket, amely a rézsűknél is alkalmazható — magyarázza az elnök. — Ha beválik, a Sárhegyen is félre tehetjük a kézi szerszámot.

Lám. az előbbre lépesre itt is mód nyílt, csak át kell venni a máshol hatásosnak bizonyult gépet.

Ali g több mint hetven - hektárnyi az aratni való árpa és rozs. Július közepénél előbb a kombájn nem állhat bele a táblába, mert a szemek nem tudtak beerni. A gépszemlet. július 4-en megtartották.

— Ügy határoztunk, az a kél szerelő ül a kombájnra, akik a javítást Végezték.

Érthető.

Az árpát- a háztáji sertésállomány várja. De a rozs szalmáját is. Mert ebben a szőlős községben is egyre többen foglalkoznak már sertésnevel'éssel is.

De az oltvány ma is ..fő profiljuk" A visontai txz- töl bereit területen, a 3-as

üt mellett 4.7 millió vessző ..érik” a bakkhátakban. Az öntözésre a Bene-patak vizet használják. A permetezést pedig most a régi háti gépekkel végzik, mivel a helikopterről már lekéstek.

Az oltványt is mintegy két héttel vetette vissza a kedvezőtlen időjárás. Hogy mi lesz a végeredmény, még senki meg nem mondhatja.

A tervben hárommillió palack bor szerepel. Azt állítják, hogy augusztus 20-ra elérik a 3,2 millió palackot. Addig még egymillió üveget kell megtölteniük.

Talán furcsa, de már a szüretre is készülnek. Javítják a feldolgozó gepeket a présházban.

— A minisztérium lehetővé teszi, hogy önálló exportjogot kapjunk, és erről már tárgyalásokat folytattak velünk — tudjuk meg a tsz elnökétől. — Eddig a MO- NIMPEX útján értékesítettük külföldön a borainkat. Ez. a kapcsolat, együttműködés eleged ettséget váltott ki bennünk, ezt hangsúlyoznom kell.

— Mi az. ami az első felév legfőbb tapasztalata eddig?

— A különböző költségek növekedése. Minden területen. Például: a borospalackért ma már 3.20-at fizetünk és 1,80-ról indultunk. Mindenütt meg kell ®gnunk a filléreket is. Vegyüli a permetezett A követeimeny az. hogy akkor permetezzünk.

Vajdaságból, de az ország más részéből is összesen 78 vállalat mutatja be termékújdonságait. Szeged szovjet testvérvárosából, Odesszából 85 vállalat nevét jegyeztették be a vásárlási katalógusba. A finn testvérváros. Turku elsősorban e lel mi.szeres műszeriparát, valamint idegenforgalmát, a lengyel testvérváros, Lodz pedig híres textiliparának termékújdonságait mutatja be a szegedi vásáron.

amikor kell. sem előbb, sem később és csak annyit permetezzünk. amennyit kell. sem kevesebbet ne használjunk a permetezőszerböl. Jelentős mennyiségű forintok múlnak ezen is. közvetlenül is, de a termés alakulása szerint is..

Mit csinálnak tehát? Napin la dugják össze a fejüket azok, akiknek nemcsak joguk, de kötelességük is az intéz.kedés. Meghányják-ve- tik. mit kell tenni a határban. a szövetkezet üzemeiben. Most csakugyan szükség van az. okos szóra. Az egvre sűrűbben kialakuló kérdésekre nekik kell a választ megadniuk.

Kell. muszáj.

A félév küszöbén túl még nem lehet valamiféle számadást készíteni a szövetkezeti gazdaságban, de a vég- elszámolást sem lehet megjósol ni.

Ez az időszak a felmérésé. És mostanában egyre inkább a számolgatásé. A körülmények arra kényszerítenek mindenkit, hogy jól megnézze. mákon’, mennyi forintot ad ki. Mert a tsz tagjai, gazdái elvárják, hogy a jövedelmük a meghatározott mértékben meglegyen.

Ennek egyik előfeltétele a költségekkel való ésszerű gazdálkodás. Ezt lehet aránylag a legkönnyebben megfogni. A termés mennyisége pedig ... !

A jó gazda mindig bizakodhat. mert tudja, mindent megtett, ami tőle tellett.

Ahogy az abasarrak is.

G. Molnár Ferenr

Nekem is, neked is

Az utóbbi időben igazán kapkodhatják fejüket a vezetők, álljanak, vagy üljenek a vezetési szint bármelyik posztján, lépcsőfokán is. Hol innét, hol onnét zúdul feléjük: mit esi Háltak, mit csinálnak rosz- szul. mit kellett volna, mit kellene jobban tenniük.

A számlát begyújtóknal, legalább annyiszor nincs!

Nem mindenkor és nem minden múlik csak a vezetőn. Tudják ezt. látják ezt a számlabegyújtok is. De hát könnyebb az igényt. — elnézést — elkurjantani, mint például tenni, segileni. Sok még a tanácsadó, sok a hozzáértő kibic ebben az országban, de egy- egy üzemben, hivatalban is. Általában mindenhol ahol élnék; dolgoznak. Egymás után „jobbnál jobb" javaslatokkal bombázzák a vezetést: így csináld, úgy csináld, ezt kell tenned, úgy kell tenned. Nem azt mondják, igy csináljuk, ezt kell tennünk. A fogalmazás egyértelmű: tessék, csináld vezető, miért vem csinálod? Ezzel a fáradsággal azt is mondhatnák: fogjuk meg és vigyétek. A vigyük helyett. Neki. nekik elég csak ennyi: csináld, te vagy a vezető.

Ahelyett, hogy elszalad na a toll. néhány indít la tosságtól visszafogott megjegyzés. Sokszor — de meg mindig nem elégszer — leírták, leírtuk, elhangzott: életünkhöz. előrehaladásunkhoz mindenkire szükség van. aki ebben a társadalomban el és dolgozik. Hadd idézzek ehhez a megyei pártértekezlet beszámolójából: ..A jövőben is úgy kell dolgoznunk és gondolkodnunk. hogy a társadalom minden becsületes tagja fontos, nélkülözhetetlen személynek érezze magát. Érezzék az emberek azt, hogy munkájukra, tevékenységükre. véleményükre elengedhetetlenül szüksége van a szocializmust építő társadalmunknak. Ez mindenkire kötelező magatartás, kis és magas beosztású vezetőkre, vagy beosztottra, párt-, állami. vagy más területen dolgozókrn egyaránt.”

Egyértelmű, világos, érthető beszéd! Kár is tovább szaporítani a szol. így kellene értelmezni ..dolgunkat, magatartásun Irat. és nemcsak értelmezni. hanem cselekedni is mindenkinek.

Nekem is, neked is!

(papp)

1380. juHtffi 18 CSJ&tÖrtSfc