Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

TUDOMÁNYOS KUTATOK A biológus-zoológus Dr. lfcajon Imre Az egri tudományos kuta­tók sorában szerénység te­kintetében a pálmát kétség­telenül dr. Vajon Imre, a Ho Si Mink Tanárképző Főisko- la docense, az állattani tan­szék vezetője viszi el. mert amíg a historikusokról, iro­dalomtörténészekről és nép­rajzosokról gyakorta esik szó, és nem ritkán szerepel­nek. addig az ő tudományos munkásságát a beavatotta­kon kívül szinte senki sem ismeri. Pedig az 51 éves fér­fiú egész pedagógiai és tudo­mányos munkássága Egerhez fűződik, ahol első diplomáját is szerezte, melyet később a szegedi egyetemen egy újab­bal tett teljesebbé. Az állattani tanszéken 1951 - tői először mint gya­kornok. majd tanársegéd és adjunktus dolgozott. 1971-ben docensé nevezték ki, s 1972. augusztus 1. óta a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékének tan­székvezető docense. Dr, Vajon állattani, bioló­giai munkásságát négy irány­ban is kifejti. Munkássága harmadát a tantárgy-peda­gógia teszi ki. Ennek kereté­ben behatóan foglalkozott a főiskolai állattani gyakorla­tok. a terepgyakorlatok és a főiskolai felvételi vizsgák módszertani kérdéseivel, s nem utolsósorban az általá­nos és középiskolai biológiai •szakkörök aktuális problé­máival. Mezőgazdasági ro­vartani es az állattani szak­kör vezetesehez alkalmas jegyzetel irt a főiskolai hall­gatok részére. Dr. Juhász Lajos főiskolai kollégájával könyvet írt a tanulók meg­figyeléseinek irányításával kapcsolatban. Társszerzője az 1979-ben megjelent „össze­hasonlító állatszervezettan és élettan” című egységes főis­kolai tankönyvnek. A Nép­művelési Intézet adta ki a közelmúltban „Útmutató az állattani szakköri foglalkozá­sok végzéséhez” című mun­káját. melynek jelentőségét, már 232 oldalnyi terjedelme is méltón fejezi ki. Dr. Vajon Imre munkássá­gának igen számottevő súly­ponti részét alkotja a szak- tudomány terén kifejtett vizsgálatai. Először a Bükk vizeinek állatökológiai es ál­latföldrajzi viszonyaival fog­lalkozott. Adatokat közölt a felsőtárkányi halastó fauná­jának ismeretéhez, s vizsgál­ta az egri szennyvízderítő­ben ősszel található állato­kat. A későbbiek során, Ábra­hám Ambrus akadémikus fi­gyelmét a lepkék idegrend­szerének anatómiai kutatásá­ra irányította, s ezen a terü­leten országosan kimagasló eredményeket mutatott fel. Több lepkefaj idegrendszeré­nek anatómiáját figyelte meg és irta le. Egyetemi doktori disszertációja témáját is e témakörből választotta: „Ana­tómiai vizsgálatok hazai lep­kék idegrendszerén”. Egy sor lepke es hernyó idegrendsze­rének a bonctanával foglal­kozott behatóan elemző mó­don. 1979-ben sikerrel védte meg kandidátusi értekezését, melynek címe: „összehason­lító anatómiai vizsgálatok ha­zai lepkék idegrendszerén”. A rendelkezésére álló témá­jába vágó szakirodalom átta­nulmányozása során azt ta­pasztalta dr. Vajon, hogy bál­ái rovarok központi ideg­rendszerevei kapcsolatos ku­tatások mintegy évszázada folynak, de különösebb rendszeresség nélkül történ­nek. sőt sokféleségük ellené­re is csupán szórványosak. A hazai lepkék központi idegrendszerének anatómiai és összehasonlító anatómiai vizsgálatával mindeddig be­hatóan nem foglalkoztak a kutatók. Kutatásainak célja az volt, hogy megismerje és összehasonlítsa a vizsgált lepkék idegrendszerének a morfológiáját, s a hasonlósá­gokból és különbségekből pe­dig következtetést vonjon le arra vonatkozóan, hogy mi idézhette elő ezeket, illetve az életmód és a szervek funkciója miként hatott az idegrendszer alakulására. A klasszikus, pusztán anató­miai leírások mellett, mo­dern szemléletet is érvénye­sítve, különösen érdekelte, milyen összefüggéseket lehet találni az idegrendszer fel­építése és bizonyos szervek, elsősorban az izmok funkció­ja között. A vizsgalatokat 7 lepkecsalád 17 fajának mint­egy 500 példányán végezte el. Kutatásai során megal­kotta az idegrendszernek a testből való kiemelésének és színezés nélküli fényképezé­sének módszerét. Tudnunk kell, hogy a lepkék idegpá­lyái a hajszálnál is véko­nyabbak és hallatlanul sza- kadékonyak. Bebizonyította, hogy az éjjeli és szürkület­ben repülő fajok agyának lá- tólebenve kisebb méretű, fej­letlenebb. mint a nappaliaké. Következésképpen az éjjeli pillangók repülés közbeni tá­jékozódásában. táplálékának megtalálásában, védekezésé­ben, menekülő .on, a ne­mek egymásra találásában nincs olyan fontossága, mint a nappaliak esetében. Az éj­jeli lepkék életében a csap­nak és a szaglásnak van fon­tosabb funkciója. Lényeges összefüggés mutatható ki az izomzait es az idegiendsaer fejlettsége, illetve a repülő­képesség között. Dr. Vajon Imre amíg tá­jékoztat e nem éppen köny- nyű témáról, másutt sehol sem látható „szépségű” íep- keagyfotókat tesz elém S van-e vajon ennek vala­mi gyakorlati haszna? — te­szem fel az érdeklődő kér­dést. A hernyók elleni küz­delem egyik hathatós mód­szere a vegyszeres védeke­zés. amikor is a szer a her­nyók ideg végződései vei ke­rül érintkezésbe, s hatására azok elpusztulnak. Így tehát dr. Vajon Imre főiskolai do­cens vizsgálatai közelebb vi­hetnek bennünket az ideg­mérgek hatásmechanizmusán nak pontosabb megismerésé­hez és eredményesebb alkal­mazásához. A tanszékvezető munkás­ságában nem elhanyagolható szerepet kap a tudomány­áé pszerüsités. Ezt mi sem tanúsítja fényesebben, mint­hogy elémtett jegyzeke sze­rint 79 publikációjának utol­só darabját a denevérekről éppen a Népújság közölte februárban. Lapunkban egyébként rendszeresein je­lennek meg idevágó irasai. de t u dóm á n y nép szer usi tő publikációit közölte a Bioló­gia Tanítása, a Búvár, az Akvárium és Terrarium, a Természet Világa, a Hevesi Művelődés és a Természet- tudományi Közlöny. Isme­retterjesztő előadásainak is se szeri, se száma. Dr. Vajon Imre zoológia­biológiai munkásságának ne­gyedik kategóriáját a szak­írói munkásság képezi, mely részben egybefolyik az elő­zőekben felvázoltakkal. A gondosan vezetett irodalmi munkák jegyzékéből csak né­hány érdekes Írása címét jegyezzük ki: Impresszióim egy moszkvai tízosztályos is­kolában — a biológiai taní­tása. A galagonya lepke-her­nyó idegrendszerének anató­miája. Határozzunk állatokat a biológiai szakköri foglalko­zásokon. Tenyésszünk lepké­ket szakköri foglalkozásokon. A pedagógus és kutató do­cens vizsgálatokra ösztönzi hallgatóit is. Ezt mi sem bi­zonyítja fényesebben, mint­hogy az idén nem kevesebb, mint 20 szakdolgozat került ki az állattani tanszékről. Azzal a jóleső érzéssel tá­vozunk az öreg Lyceum falai közül, hogy sikerült vala­melyest megismertetni olva­sóinkat egy immáron ország­szerte ismert zoológussal, aki már dolgozik következő nagy tudományos témáján: a lep­kék eddig bonctanilag már ismertetett központi ideg- rendszerének szövettani fel­építésén. Sugár István FjODOK A6KAM0V 13. De hala istennek, a sütö­dét megtarthatta. Anyiszja kisegítette. Alkával együtt a kemence mellé állt. Pavel is gyorsabban gyó­gyult. mint ahogyan eleinte hitték. A kerületi orvos elő­ször akárha letaglózta volna Pelageját: „ Farai íz.is. Soha többé nem tud lábra állni az urad..Pavel mégis fel­kelt — a tizenötödik napon felült az ágyban, három nap­pal ezután a feleségére tá­maszkodva. kiment a tornác­ra. Egyszóval, ezúttal állták a sarat Amoszovék. Pelageja két álló héten át éjjel-nappal virrasztóit a be­teg férje mellett. Ezenkívül még egy csomó mindent el­intézett: feltöltötte a krump­lit. lekaszálta a Kis Manya UHHt. julius 10., csütörtök szénáját... No és, a tehén meg a malac? Meg az ebéd? Meg a mosás? Azt se csinál­ták meg helyette a jólelkű szomszédasszonyok. Hogy az a sütöde milyen rémes — ki­pihente magát! Mintha sza­badságon lett volna. Leg­alábbis így érezte, amikor három hét szünet után elin­dult a túlpartra. Minden új volt neki ezen a napon. Az is, hogy fényes nappal a sütödébe megy, üres kézzel. Nem siet. élvezi a derűs, szép időt, és azt is furcsállotta, hogy a mezőn már nem szénaillat szállong, hanem az érlelődő zsenge ga­bonáé. önmagát is újnak érezte — olyan frissen és k- 'ínyedén járt. Mintha leg­alább tíz évet fiatalodott volna. Az egyetlen, ami időnként elhomályosította örömét: Anyiszja folyton Alisára pa­naszkodott. Amint hazajött a pékségből, majd minden este szóba hozta a tisztel. Egyre nem is egyszer benéz a sü­tödébe. Nem- Illik. — Miért ne illene? — ve­tette ellen Pelageja. — Hi­szen a megrendelőnk. A mi sütödénkből visá a kenyeret a katonáinak. Miért ne néz­ne be? — De nem a megrendelés miatt jön ám. Folyton csak Alka jár a fejében, — Ugyan már, néném, pálcát törsz a rokonod fe­lett. Te csak ne ítélkezz, ne ítélkezz. Anyiszja Zaharovná. Az idegenek úgyis elítélik. Na és, ha csintalankodnak egy kicsit, azért fiatalok, hát nem? Te meg én, mi is el- elcicáztunk annak idején... — Nem addig van az — nem jó a tűzzel játszani —, hajtogatta makacsul a ma­gáét Anyiszja. Végül is Pelageja elindult a sütödébe, rászánta magát, hogy a saját szemével győ­ződjék meg róla, miért fúj- tait annyira Anyiszja. A folyó szánté anyai gyen­gédséggel fogadta Pelageját. Bögöly már nem volt — le­járt az ideje. Viszont csak úgy nyüzsögtek a partiíecs- kék. Alacsonyan, a víz színe felett repdestek. csivitelve. Megállt a füves part mel­lett kitaposott ösvényen, s boldogan figyelte játszadozá­sukat. aztán sietve leszaladt a gázlóhoz: valarvu*-4*» paj­kos. a korahoz nem illő vá­gya támadt, hogy lerúgja a gyakoribb vendég, naponta cipőjét, es mászkáljon egy Űlomkristály arcképek Az Üvegipari Művek Aj­kai Üveggyárának termékei a világ minden táján ismer­tek. A százéves gyár kollek­tívája megszakítás nélkül már hetedik alkalommal nyerte el a ..Kiváló Gyár" címet Eredményeinek eléré­sében — melyek közül ki­emelkedik, hogy húsz száza­lékkal túlteljesítették ex­portjukat — nagy szerepe van a kialakult törzsgárdá­nak és a szakmunkásképzés­nek. Képünkön: Első Keresztéig nyugdíjas szakoktató még ma is tanítja a fiatalokat. Egy szép vázára Gagarin űrhajós arcmását csiszolta. (MTI Fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Kondor-emlékkiállítás az Egri Kisgalériábar. Hitek, látomások Kondor Béla grafikái lát­hatók a művelődési központ kisgalériájában, július 6-tól augusztus 3-ig. Mintegy negy­ven mű ad emlékeztetőt és ízelítőt abból a hittel és lel­kesedéssel túlfűtött művé­szetből. amely prófétikus hangzású pillanatokat örökí­tett meg. Nem tévedés, képzavar vagy erőltetett fogalmazás ez, amikor a prófétikus hang­zásról számolunk be Kondor Béla grafikáival kapcsolat­ban. Kondor ugyanis lélek­ben a próféták kései utódja. Abban is. ahogyan benne a hit fehér izzásig hévül, azzal is, amennyire a hit tisztasá­gát vagy inkább a megtisz­tító hitét tudja kifejezni áb­ráival, vonalaival; azzal a renddel, ami belőle szárma­zik. Leginkább meg azzal, ahogyan a látomásokat meg­éli és megjeleníti. A látomá­sokban mindig is ott van va­lahol az eszme, a gondolat, az a fennköltség, amely az egyes embert és a közössé­get a cselekvésre biztatja. A rendezés Hangsúlyozottan emeli ki Kondor Dózsához fűződő alkotásait. Négy Dó- zsa-lap bizonyítja, hogy Kon­dor Bélának a hősről és a forradalomról úgy voltak képzetei, ahogyan a gondo­lat és a tett testvériségéről. A négy Dózsa-grafikát a Ké­szülődés a forradalomra cí­mű kompozíciója vezeti be ezen a tárlaton. Az élmény mindenen átsugárzó rendje szerint a jelenet jobb felső kicsit a part mentén a lan­gyos vízben, mezítelen talpá­val megsimogassa a tutaj homokos kötőfáját, a mur­vás kiszögellésnél. Kisvártatva azonban meg­látta Antonyida Petrovnát, vagyis Tonvecskát, ahogyan magában Pjotr Ivanovics lá­nyát nevezte, és úgv ment a folyóhoz, mint máskor, Tonvecska napozott. Egy takarón. Könyvvel a kezé­ben. Gyönyörű takaró — az a hatalmas, zöld bojtos nagy­kendő, amit az anyja hor­dott télen — a piros színű könyv szinte tüzelt a kezé­ben. Antonyida Petrovna vi­szont mintha csak most jött volna a háborúból. Sovány­ka. véznácska és olyan fe­hér. akár a tej — még a nap se fogja. Igaz. a szeme na­gyon szép. Ezt aztán senki se tagadhatja. Akár az an­gyalé. Tisztább és finomabb, mint az ég. De most elta­karta a napszemüveg. — Szépítkezünk, szépítke- zünk, Antonyida Petrovna? — kérdezte Pelageja. — Na- pozgatsz. hát csak napozzál. A tudomány szerint kell él­ni. De mi az. hogy egyedül vagy? A filmekben a kis­asszonyok mindig a lovag­jukkal sütkéreznek... részét a szivárvány íve töl­ti be, oda emelkedik fel az emberi kézből a kard. Az ar­cok itt nem is fontosak, a mozgás, a mozgásban részt vevő testek és alakzatok rit­musa tölti ki az egész lapot. És ez a készülődés, ez a fel­fokozott mozgás, még nem az a pillanat, amikor már döntésre akarja vinni a nép a maga ügyét, hanem az azt megelőző, amikor egy sajá­tosan bonyolult hadrendbe állnak bele az emberek és az eszközök. A Dózsa ceglédi be­széde és a Dózsa népe mint­ha csak rá felelő folytatása lenne ennek a nagy erejű mondanivalót sugárzó .lapnak. Ide rokonítjuk azt a lap­ját is, amely- az Előkészüle­tek a vár védelmére címet viseli. A helyszín ugyancsak egy látomást idéz . és ez a vár egy olyan részi étét fo­galmazza meg. amely csakis és kizárólag Kondor Béla képzeletében élhetett - így. Itt .is a rohamot megelőző pillanat mozgalmassága, had­rendje. a mindent felperzse­lő idő előtti várakozás iz­galma, még mindig a forró lelkesedés hat, amelyben a nagy elhatározások a nagy cselekvéseket indítják el. Két felkiáltójeles szövegrész is található itt: „Szigorúan tilos!” és „Éljen a szent Szűz!” Nem kell nagyon utá­na kutatnunk, hogy megál­lapítsuk: az első felhívás egészen mai ízű és az éljen kiáltás a szent Szűzre, vala­honnan a századokból buk­Megsértette — aztán meg­sajnálta. Pjotr Ivanovicsnak mind a két gyereke olyan nebánesvirág. Antonvida is. Szergej is Isten tudja, kire hasonlítanak ezek — olyan félénkek, nyámnyilák. Szerette volna jóvátenni a hibáját, s igazán őszintén, nagyon szívélyesen meghívta Tonyeeskát, menjen át vele. — Átmegyünk. Antonyida Petrovná! Nem bánod meg. Kapsz nálam teát, de nem üresen, grízes lisztből sütött kaláccsal — tudod, ahogy a régi nótákban szokták éne­kelni? Meg aztán a másik parton jobban lebarnulsz. — Nem, nem köszönöm... Haza kell mennem.'.. — motyogta hadarva Tonyecs- ka. Pelageja halkan sóhajtott, és — mivel mást nem tehe­tett —, odament a csónak­hoz. Minden, minden a helyén volt — maga a sütöde is, szélesre tárt ablakaival, lej­jebb a fehér fenyőfarakás. a kerekes kút, meg a helyen­ként bedőlt, ócska kerítés. Az asszony felment az ös­vényen a sövényhez, és érez­te a meleg kenyérillatot, amilyen csak a pékség köze­lében szokott lenni, és sírva fakadt. Méghozzá úgy sírt. hogy egy lépést sem tmkiU továbbmenni. (Folytatjuk! kan elő. És mégfs a kettő így. együtt, ebben a láto­másban megörökít valamit azokból az emberekből, akik: Egerből asszociálva bele­szólhattak tettükkel a nagy európai történelembe egy adott kor adott perceneté- ben. S ha már a próféták hitét és lelkesedését, lelki és-szel­lemi reményét és iszonyo- dását jeleztük eddig, nem hagyhatjuk említés nélkül az Apokalipszis című lapját sem. Fegyverek és gépmonst­rumok közepette világít a felirat: Békét az emberiség­nek! Az emberkék sokasága ijesztő, az embert felfaló gépóriások bugyraiban al­katrészekké /.iiüenek a pa­rányi földi emberek, míg fönn, valahol a zászló alatt ...—-„gondoljuk, az eszmét a megcsalt hitet fejei ki ez a lobogó — szoftíon? egy fér­fiarc. És ez a férfiarc és ez a szomorúság talán nagyobb is, nemcsak méreteiben, de tartalmában is az egész lá­tomásnál. Kondor Béla átélte, a ma­ga eszközeivel ki is fejezte a forradalom élményét, az emberiség sorsáért való ag­gódását. A sorsról, az emberiségről gondolkodó Kondor Béla azokat a démonokat is is­merte, vizsgáita-vallatta, akik őt közelről figyelték, akik őt látogatták, kerülget­ték. Az 1966-ban keletke­zett Oda a szépséghez ra­jongást, szerelmet, a tiszta­ság iránti légiesen lebegő vágyat érzékelteti. Az álló szépségideáit egy ellipszis alakú vonal fogja körül és azon túl ott a sötét alakta­lanság, az a veszélyzóna, amely annyiszor mutatkozik: Kondor Béla grafikáin. A Jó és rossz angyal, mintha ennek az. előbbi látványnak egv bpvebb kiadású párja volna! A jó angyal arckife­jezése és testtartása, mintha a középkori szentek mintá­jára billenne oldalra, ezzel is kimutatva kiszolgáltatott­ságát, mezítelen hitét. Kondor mindig is küszkö­dött a nagy és bonyolult szerkezetekkel, akár gépek, vagy épületek voltak is azok; itt, a teret rendező vo­nalakban fejezte ki nyo­masztó hangulatait, döbbe­netéit. így rokonítbatók a Blake-illusztrációk és a re- r>iilős7erkezetek apró pálci­kákból, vagy a hídszerkezet éppen elomló állapotában. Ezek nemcsak játékosságok! A Melankóliát látva Dürer kutató szeme jut eszünkbe, mert itt is úgy nézetik a sokszög. mint középkori számmisztikái feladvány, amelyet csak a végtelen esz­me gazdája fejthet meg. Az emlékkiállítás egv nagyszerű alkotót és élénk szellemet idéz; fantomjait, amikkel viaskodik és azt a művészetet, amely hatásával nundiq szól a lelkiismere­tűnkhöz. Farkas Andrá» i .vmiiuv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents