Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Meglepő utódlás Miközben Tokióban' szigorú biztonsági intézkedések közepette állam- és kormányfők adták meg a vég- tisztességet Ohira Maszajosinak, meglepő fordulat kö­vetkezett be az utódlás kérdésében. Szinte biztosra vehető, hogy az elhunyt kormányfő helyébe a kabi­net élére Szuzuki Zenkot jelölik. Ketten is pályáztak a miniszterelnöki tisztségre: Nakaszone Jaszuhiro volt hadügyminiszter és Komoto Tosio, aki korábban a külkereskedelmi és ipari tárca élén állt. Mindketten ismertek a kormányzó liberális demokrata pártban, s nagyjából azonos esélyeket ad­tak nekik a megfigyelők. Valószínűleg a belső frak­cióharc hozta úgy, hogy egy náluk — főleg külföldön — jóval kevésbé ismert politikusra kívánják bízni a miniszterelnökséget. A nemrég tartott választásokon győzelmet aratott LDP semmit nem akar kockáztatni. Népszerűsége csú­csán feltehetően inkább olyan személyiséget küld a kormány élére, aki a frakciók közti villongásokban eddig nem sok vizet zavart, de rendelkezik kellő ta­pasztalattal. Szuzuki Zenkot ilyennek ismerik. Vég­ső soron bizonyára ezért esett rá a választása Nisimu. ra Eicsinek, a párt alelnökének, akit a végrehajtó bi­zottság bízott meg Ohira Maszajosi utódjának kijelö­lésével. Szuzuki Zenko, a kormányfői poszt váromá­nyosa 69 éves, a párt végrehajtó tanácsának elnöke. Az új kormányfőre mindenesetre fontos teendők várnak. Igaz, a velencei csúcstalálkozó már lezajlott — ott a kormányfő halála miatt a külügyminiszter képviselte a szigetországot —, Ázsiában azonban több kérdésben lehet sorsdöntő a japán állásfoglalás. Dél- Koreával például az utóbbi hetekben elhidegült a vi­szony: a szöuli katonai diktatúra kegyetlensége visz- szatetszést szül Tokióban. Kína mind fenyegetőbben lép föl Vietnammal szemben, az indokínai feszültség a thaiföldi—kambodzsai, illetve thaiföldi—laoszi hatá­ron fokozódik. Tokió — ha nem is érdekelt közvet­lenül, de mindenképpen megfelelő tekintélynek örvend, amit esetleg fölhasználhatna a nézeteltérések elsimí­tására. Végül —, de nem utolsósorban — a kormány­fő nehéz tárgyalás elé néz az amerikai vezetőkkel, akik szeretnék Japánt még szorosabban bevonni a washingtoni stratégiai tervekbe. . Ohira Maszajosi utódának tehát nem lesz könnyű dolga. Legföljebb az enyhít gondjain,- hogy pártja sziklaszilárd többséggel rendelkezik, s ez nem lebe­csülendő körülmény. Gyapay Dénes Giscard d’Est aing elkerüli a „nagy politika” központjait Lázár György íogadta az Angol Központi Bank kormányzóját Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán fo­gadta Gordon Richardsont. az Angol Központi Bank (Bank Of England) kormány­zóját, aki Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank el­nökének vendégeként tartóz­kodik hazánkban. A megbe­szélésen — amelyen Tímár Mátyás, valamint Bryan George Cartledge, Nagy- Britannia budapesti nagykö­vete is jelen volt — átte­kintették a két ország gaz­dasági kapcsolatainak alakú lását. va'amint a nemzetköz: pénzügyi helyzetet. Negyedik hónapja dolgoznak a világűrben Két tartományi látogatás szerepel az NSZK-bam ven­dégeskedő Giscard d'Estaing, francia köztársasági elnök szerdai programjában. A francia államfő eddig Baden- Württembergben és Hessen- ben járt, s a program sze­rint még Bajorország és Schleswig-Holstein van hát­ra. Figyelemreméltó, hogy Giscard d’Estaing vidéki körútja során elkerüli a nyu­gatnémet „nagy politika” központjait, a tartományi fövaiosokat, s ennek megle- lelően Baden-Baden és Kas­sal után szerdán Würzburg, illetve Lübeck az úti cél. Noha az elnök — mint mondotta — mindenekelőtt a vendéglátó ország múltjá­nak gyökereivel és a jelen­legi élet realitásaival kíván ismerkedni, mindez nem zár­ja ki a rövid politikai esz­mecseréket sem. Ezek kö­zül a legérdekesebb aligha­nem az lesz, amelyet a francia államfő Würzburg ­ban tart majd a nyugatné­met jobboldali ellenzék kan­cellárjelöltjével, Franz-Jo- sef Staruss-szal. A tényleges kormányközi politikái konzultációk azon­ban csütörtökön Bonnban kezdődnek. Giscard d'Estaing hivata­los látogatása — különös tekintettel a csütörtökön kezdődő kormányközi meg­beszélésekre — egyik témája volt a bonni kormány szer­dai ülésének is. Ezen Schm’dt kancellár megvonta a látj, ,'s ..közbülső” mér­legét. A kormányfő han­goztatta. hogy elégedett az eddigiekkel s egyetért a francia elnöknek azzal az. ér'éke'ésével, hogy a két or­szág együttműködésének cél­föNmüsüj: JUSO, július 10., csütörtök ja többek között Nyugat- Európa súlyának növelése a nemzetközi politikában. A kancellár külön kitért a Franciaország és az NSZK közötti katonai együttműkö­désre. Szerdán már a negyedik hónapot kezdte meg Leonyid Popov és Valerij Rjumín a világűrben. A .Szaljut 6. űr­állomás személyzete jóked­vűen és nagy lendülettel folytatja az előírt munka- program magvalósítását. A „negyedév-fordulón” a két űrhajós nyilatkozatot adott a Pravda munkatár­sának a világűrből: össze­gezték útjuk eddigi tapasz­talatait. Mint elmondották, az első hónap a berendez- kedcoaei, az ü.álI„.iiLi„n szükségessé vált javításokkal telt el, s meg kellett szök­niük az újfajta bár Rjuminnak természete­sen ez kevésbé volt újdon­ság. mint társának. Ennek ellenére, az űrbéli tartózko­dás „világcsúcstartója” is úgy vélekedik, hogy jelenlegi utazása nem csupán az elő­ző folytatása, hanem teljes­séggel új. A második hónap elején az állandó expedíció felké­szült vendégei fogadására, majd nagy szeretettel kö­szöntötte a Szaljuton előbb a szovjet—magyar közös űr­repülés két résztvevőjét, Va- rij Kubászovot és Farkas Bertalant, majd a Szaljut—T típusú űrhajót kipróbáló két űrhajóst. Jurij Malisevet és Vlagyimir Akszjonovot. A közös program végrehajtása jelentette a második hónap munkájának csúcspontját. A harmadik hónapban a két űrhajós elsősorban a föld megfigyelésével foglal­kozott. Jelenleg már „könyv nélkül” ismerik földünk fel­színét. térkép nélkül is el­igazodnak a magasból. Eb­ben az időszakban elsősor­ban a földi tudományos ku­tató központok által meg- • adott vizsgálatokkal foglal­kozik. a szárazföldi felszínt és az óceánokat figyel lék meg. de természetesen meg­felelő időt kaptak a nagy fontosságú technológiai kí­sérletek elvégzésére is. Mint a Pravda tudósítójá­nak elmondották, a kialakult napirendnek megfelelően él­nek, s ezt csak akkor vál­toztatták meg, amikor ven­dégeik voltak az űrállomá­son. A két űrhajós a negye­dik hónapban is sok új fel­adatot kap. az ehhez szük­séges műszereket. berende­zéseket a legutóbbi Progressz- teherürhajó juttatta el hoz­zájuk. Egy kellemes „meg­lepetés” is' volt a szállít­mányban: a Szaljutra színes televíziós vevőkészüléket juttattak. KÍNA-INDIA Közeledés és hátrálás India hétfőn, az első nem szocialista államként, elismer­te a Kambodzsai Népköztár­saságot. Ennek az esemény­nek — tekintettel az indo­kínai helyzet bonyolultságá­ra — világpolitikai súlya van. Annál inkább, mivel alapve­tően befolyásolhatja a kínai —indiai kapcsolatokat. Pe­king szovjet- és Vietnam-el- lenes stratégiájában ugyanis középponti szerepet játszika bukott Pol Pot-rezáim fel­színen tartása. Az indiai lé­pés épp ezt a pekingi törek­vést keresztezi. Kína és India Ázsia, s egy­ben a földkerekség két leg­népesebb állama, ősi, nagy múltú civilizációjuk az em­beriség kultúrtörténetének becses része, kisugárzó ha­tást gyakorolt a kontinens egészére. Kapcsolataik szinte egyidősek állami létükkel. Manapság kevesen tudják, hogy az olyan földrajzi ka­tegóriák, mint például Indo­kína, a két nagy kultúrkör találkozásának kereszteződé­se. A krónikák tanúsága sze­rint. viszonyuk mégsem volt háborítatlan. A két állam a második vi­lágháború után nyerte el függetlenségét. Jó ideig úgy tűnt, hogy — a társadalmi­gazdasági rendszerek külön­bözősége ellenére — politi­kai előtörténetük hasonlósá­ga és antiimperialista beál­lítottságuk eredményeként, egészséges kapcsolatot építe­nek majd ki egymással, né­peik és Ázsia egészének ja­vára. A híres bandungi ér­tekezleten. 1955 áprilisában, a szocialista kínai állam kül­dötte. Csou En-laj. s a tőkés úton haladó. demokratikus India megbízottja. Nehru — korunk kiemelkedő politikai személyiségei — együtt fo­galmazta meg a békés egy­más mellett élés öt alapel­vét. Mindez gyökeresen meg­változott a kínai külpolitiká­nak az 1960-as években be­következett fordulatával. Amióta Peking politikájának uralkodó vonása a szovjetel- lenesség. a Moszkvával jó viszonyt .ápoló India „az el­lenségek” egyre bővülő listá­jára került. A mind agresz- szívabbá váló kínai politika 1962-ben háborúig feszítette a két ország viszonyát. Ezt követően, több mint másfél évtizedes fagyhullám jelle­mezte Ázsia két vezető ha­talmának kapcsolatát.' A kínai vezetés közben több kísérletet tett arra, hogy a maga előidézett feszültséget némiképp enyhítse, de az 1962-es háborúban törvény­telenül elfoglalt indiai terü­letek sorsáról még tárgyalni sem volt hajlandó. Amikor 1978-ban hatalomra került Morardzsi Deszai Dzsanata- kormánya, Peking az idős, szovjetellenes nézeteiről is­mert indiai politikusban le­hetőséget látott a kapcsolat tendenciózus felújítására. A kísérlet a nemzetközi politi­kában is ritkának számító groteszkséggel hiúsult meg: a Dzsanata-kormány külügy­miniszterét. Vadzspajit (16 év után az első, magas rangú indiai politikus Kína föld­jén) abban a pillanatban hívták meg Pekingbe, ami­kor a kínai csapatok elözön- lötték Vietnam északi határ­térségét. Vadzspaji maga úgy nyilatkozott annak idején, hogy pályafutása során ennél súlyosabb megaláztatásban soha nem volt része. Üj-Delhiben a közelmúlt­ban végbement hatalmi vál­tozással párhuzamosan, Pe­king ismét célozgat a párbe­széd újrakezdésére. Nyugati tudósítók fontos mozzanat­ként értékelik, hogy Kína, húsz év után efeó ízbe»; kép­Végső búcsú Ohira Masza£osiCól A japán nép és 112 küllői- li ország képvi élői szer­dán — helyi idő szerint — a kora délután veitek vég­ső búcsút a júniusban el­hunyt Ohira Maszajosi mi niszterelnöktől. A gyászszer­tartást, amely két órakor kezdődött, a japan kabinet és a kormányzó liberális de­mokrata párt rendezte. A Kyodo hírügynökség jelenté­se szerint csaknem nyolc­ezer ember jelent meg a végső tiszteletadáson. Japán részről többek között megje­lentek a császári család tag­jai. a kormány vezető sze­mélyiségei. a politikai pár­tok képviselői, , az üzleti és kulturális élei reprezentált* sai. Az Ohira hamvait tartal­mazó urnát a néha minisz­terelnök rezidenciájából szállílotlák át a császári pa­lotában felállított oltárhoz. Az urnát az elhunyt kor­mányfő fia vitte, édesany­ja társaságában. A politikus hamvait díszsortűzzel fogad­lak. majd egyperces ima kö­vetkezett. Ezután magneto- fonszalagról lejátszották Ohira Maszajosi két beszé­dét. A gyászbeszédek el­hangzása után a megjelent tiszteletadók virágot helyez­tek el az oltárnál. Hírügynökségek jelentik WASHINGTON: Az Egyesült Államok — úgymond „különös tekintet­tel a thaiföldi—kambodzsai határon lezajlott legutóbbi összecsapásokra” — „sajnál­kozásának adott hangot” amiatt, hogy India hivatalo­san elismerte a kambodzsai nép egyedüli törvényes kép­viselőjét. a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője nyilatkoza­tában azt bizonygatta, hogy Washington „nem pártfogolja sem a Heng Samrin-kor- mányt. sem a Kína támogat­ta polpotista gerillákat”. A szóvivő szerint az. Egyesült Államok „ésszerű politikai megoldást” keres a kam­bodzsai kérdésben, s utalt arra. hoev a kormányzat még nem döntött, támogat- ia-e a oolpo'istáknak azt a követelését, hogy képvisele­tet kanianak az ENSZ köz­gyűlésében. BRÜSSZEL: A belga kormányon bellii növekszik az éfléfitét' ár mi-11 előbbi „eurorakéta-döntés” hívei és ellenzői között. Ismeretes, hogv a NATO tavaly decemberi ülésén a belga kormány hathónanos haladékot kért. annak eldön­tésére. hogv — a NATO-ha- tározat érte1 méhen — elhe- Ivezhetnek-e Belgium terüle­tén *8 amerikai robotrepülő- géoet. A keresztényszocialisták állásfoglalása pontosan esv nappal követi, a szocialisták nyilatkozatát., amelvben a belga kormányszövetség má­yiseltette magát egy, India nemzeti ünnepén rendezett fogadáson. A párbeszédben va­ló pekingi érdektelenséget lát­szott erősíteni Hua Kuo-feng és Indira Gandhi belgrádi ta­nácskozása. sőt a tervek sze­rint, a kínai diplomácia fe­je szeptemberben Üj-Delhi- be látogat. I-Iogy lesz-e folytatás? — az enyhén szólva kérdésesnek tűnik. Egyfelől amiatt, mert az indiaiak régóta úgy érzik, hogy de facto szövetség jött létre Kína. Pakisztán és az Egyesült Államok között, a többi között India-ellenes él­lel. Másfelől itt van Észak- kelet-India két államának. Assamnak és Tripurának a kérdése. A helyzet ott két­ségkívül robbanásveszélyes, a szeparatista tendenciák az indiai állam egységét veszé- lyeztetik. A Far Eastern Eco­nomic Review című, jól ér­tesült hongkongi hetilap nem­rég ezt írta: ..Üj-Delhiben jó­kora zavart keltett a pekingi rádió beszámolója az észak­kelet-indiai zavargásokról. A hangnem nemcsak egyszerű­en a szeparatisták támogató-' saként értékelhető, hanem egyszersmind az indiai kor­mány intézkedései bírálatá­nak. Peking 1977. azaz Indi­ra Gandhi választási veresé­ge óta, tartózkodott az indiai események bírálatától” — ir­ta a lap. Vagyis rózsás jö­vővel nem kecsegtet az a vi- lágpolitikailag azonos súlyú felek közti tárgyalás, ahol az egyik, igényeit előadván, be­dugja fülét, amikor a másik beszélni kezd. Győri Sándor sík fontos pártjának mindkét szárnya arra az álláspontra helyezkedett, hogy továbbra is el kell halasztani a dön­tést az „eurorakéták” ügyé­ben. RIO DE JANEIRO: V Viharba került, zátonyrá futott és elsüllyedt egy komp­hajó kedden, a brazíliai Giu- maraes melletti öbölben. A szerencsétlenség következ­tében harmincán vízbe ful­ladtak. sokan eltűntek. Félő, hogv még többen lelték ha­lálukat a hullámsírban. NEW YORK: Az Egyesült Államok «Ma­kóinak. az indiánoknak a helyzetével foglalkozott a Montana állambeli Fort Belk­nap rezervátumban tartott: ötnapos konferenciáján a nemzetközi indián szerződé­sek tanácsa. Az ENSZ mel­lett működő, nem kormány- szintű szervnek az a felada­ta, hogy figyelemmel kísérie az amerikai kormány tevé­kenységét a különbözei indi­án. törzsekkel kötött szerző­déseinek fényében. érte­kezleten a nyugati félteké 03 indián nemzetségének több, mint hatszáz képviselője vett: részt. A konferencián a küldöt­tek határozatot fogadtak el. Ebben többek között felszó­lították a világ közvélemé­nyét. hogy fejezze ki szoli­daritását az Egyesült Álla­mokban politikai okok miatt bebörtönzött indiánokkal. A washingtoni kormánytól azt követelték, hogy tiltsa el az ásványkincsek kihányászá'át az indián rezervátumok te­rületén. í TEL AVIV: J Az izraeli parlament ked­den olyan döntést hozott, amelynek értelmében Izrael újabb 8000 hektár földet sa­játít ki a Negev-sivatagban katonai támaszpont építésére, és az érintett területről elűzi az ott lakó 7000 beduint. A határozat egyben megtiltja a beduinoknak, hogy jogaik: védelmében izraeli bírósá­gokhoz forduljanak. A bedu­in törzsek vezetői közölték, hogy nem hagyják el föld­jeiket és követelik a knesz- szet-határozat azonnali visz- szavonását. TOKIÓ: Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szerdán Tokióban baráti eszmecserét folytatott .Taszni Kenoval. a felsőház elnökével. Jelen volt a találkozón több más iapán politikai személyiség is. Oskar Fischer. Erich Ho- leckernek. az NSZEP KB fő­titkárának. az NDK Állam- anácsa elnökének rendkívü­li követeként vesz részt az ilhunyt japán miniszterel­lök, Obira Maszajosi tiszte­dére rendezendő gyászszer. artáson. MEXIKÓVÁROS: Kedden egy hegynek ütkö- :ött és lezuhant a mexikói ársadalombiztositás egyik ;önnyű betegszállító reoü- ögépe. A gépen utazó 10 be­ég, az ápoló és a kétfönyl zemelyzet életét vesztett«, r-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents