Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
AMERIKAI FIATALOK Újra lázadn Y////r/szar//& JAPÁN FIATALOK Diákegység fe!é ■ Az elmúlt húsz esztendőben Japánban — más fejlett országokhoz hasonlóan — évről évre gyorsan nőtt a felsőoktatásban részt vevő fiatalok száma. A kormányzat azonban ezalatt csak igen szűkmarkúan emelte az óktatásra fordított összegeket. Az egyetemek nyomasztóan szűkössé váltak, az előadótermek túlzsúfoltak, az oktatás színvonala fokozatosan romlik, mindez arra mutat, hogy a japán felső- oktatás egyre kevésbé képes kielégíteni a megnövekedett igényeket. Ezeket a bajokat természetesen a diákok síny- lik meg. A tandíjak például ■ma már az állami egyetemeken is meghaladják az évi 150 ezer jent (750 dollárt), míg a magánegyetemekén ez az összeg többnyire félmillió jennél is magasabb. Márpedig az ország egyetemi diákságának 80 százaléka ide jár. Hogy ez milyen megterhelést jelenthet egy japán családnak, arra elegendő csak egy adat: egy munkás évi jövedelmének egyötödét teszi ki ezeknek az egyetemeknek a tandíja. Természetesen az árak általános, gyors emelkedése a tanulás más kiadásaiban ás jelentkezik, hiszen a kön v vek és az esvetemi jeevzetek rengeteg diák számára nehezen megfizethetőek. Ilyen viszonyok között természetes, hogy a diákság szervezetei, az oktatók szak- szervezetei vei együtt már évek Óta heves küzdelmét folytatnak a nehéz körülmények megváltoztatásáért, követelik a kormánytól az oktatás anyagi támogatásának növelését. Tavaly az ország több. mint harminc városában rendeztek összehangolt megmozdulásokat e követelések alátámasztására. A heteken át tartott gyűléseken. a sorozatos lüntétése- ken együtt léptek fel diákok tízezrei és nagyon sokan az egyetemi oktatók közül. Ennek a nagyszabású megmozdulássorozatnak a fő szervezője a legnagyobb japán diákszövetség, a Zen- gakuren volt, amely 1978- ban ünnepelte megalapításának harmincadik évfordulóját. A szervezet három évtizede a diákönkormányzatok szövetségeként jött létre. s néhány esztendő alatt komoly szervezési sikereket ért el. Gyakorlatilag minden egyetemen és minden szakon vannak tagjai, így érthető. hogy ma már 400 ezer diákot tudhat soraiban. Ilyen jelentős tömeggel nagyon hatékonyan lehet és nagy felelősséggel kell dolgozni. A Zengakuren tevékenységében manapság természetesen a diákság helyzetének javításáért vívott harc ál) az előtérben. A diákok jogos félelmei fejeződnek ki azokban a megmozdulásokban, amelyeket a szövetség szervez a végzett diplomások eihelyezkedese érdekében. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartják azt is. hogy a diákok az oktatás színvonalának esését intenzívebb és több tanulással próbál iák ' kiegyenlíteni. Ennek elősegítésére a Zengakuren szerte az országban szimporionokat szervez, ame- 1 veken a hallgatók önként vállalkozó professzorok irányításával tekintenek át kulcsfontosságú tudományos és politikai kérdéseket. A Zengakurennék azonban e feladatok mellett wen komoly és heves politikai küzdelmeket is kell folytatnia a szélsőséges diákcsoportok ellen. Ezek az ultrabaloldali ultrajobboldali szervezetek néhány évvel ezelőtt még viszonylag nagy befolyással rendelkeztek a japán diákság körében. A józan, céltudatos diákság azonban kiállt a Zengakuren mellett, s ma már jóval kevésbé tudják az ultrák megbontani az egyetemi rendet. A haladó diákszervezet tevékenységében döntő szerepet kaptak az országos politikai kérdések. A japán diákok jól látják, hogy a kormány militarizálási törekvései a demokráciát fenyegetik, s közvetlenül veszélyeztetik az egyetemi hallgatók érdekeit. A jövőt azonban a jelentős sikerek ellenére sem látják rózsásnak a diákszövetség vezetői. A gazdasági viszonyok romlásával félő, hogy tovább nehezednek a diákok élet- és tanulási körülményei is. s a feszültebb politikai helyzetben a hatóságok erőszakossága is fokozódhat. Éppen ezért jjios- tanában a legfontosabb célnak a diáktömegek egységének megerősítését tartják, hogy a jövendő harcokban eredményesebben védhessék az összes japán diák érdekeit. Avar Károly Tizenhét évesek. Amerikai fiatalok: a Los Angeles-i Roosevelt Főiskola érettségire készülő tanulói. 11 évesek voltak, amikor a vietnami háború véget ért, 12 esztendősök a Watergate-bot- rány idején. Nevelőjükkel, Howard Shorr-ral arról beszélgetnek, mi a véleményük Carternak a katonakötelesek összeírását célzó javaslatáról. Ha a javaslatot törvénybe iktatnák, ők lennének az első bevonulok. Arra a kérdésre, helyeslik-e a vietnami háborút követően megszüntetett, és most újra bevezetni kívánt kötelező katonai szolgálatot, a tanulók egyöntetű „nem"- mel feleltek. Tanítójuk így kesereg: „Mélységesen megdöbbent az amerikai politikával szemben tanúsított cinizmusuk, egykedvűségük és bizalmatlanságuk. Látni kellene, milyen pofákat vágnak, amikor a „nemzeti biztonságot" vagy „életfontosságú érdekeket" említi az ember”. Arra a kérdésre, miért nem akarnak katonáskodni, szinte egyhangú volt a felelet. „Nem akarunk meghalni”. ..És a nemzeti becsület, a hazafiság, a hagyomány, a büszkeség?” A kérdésre az egyik lány így válaszol: „Ugyan kérem, itt pénzről és olajról van szó. Az olaj fontosabb, mint az ember. A nemzeti becsület emlegetése csupán a leplezésre szolgai.” A jelek azonban azt mutatják, hogy nő a vietnami háború idejéből ismert engedetlenségi mozgalom híveinek száma. A támadások z,öme most az energiapolitikát célozza meg. Az olajtársaságok csillagászati profitját támadó jelszavak a leggyakoribbak. A fiatalok mozgalmát olyan erők támogatják. mint a nőmozgalom. a környezetvédők, az atomellenzők és baloldali szervezetek, amelyek a 60- as évek gyakorlatából már nagy tapasztalattal rendelkeznek. A háborúellenes kampány az egyetemek, főiskolák területéről kiterjed a nagyvárosok utcáira. Ohiói diákok a hadkötelezettség bevezetése ellen tüntetnek (Fotó: V. S. NEWES WORLDYREPORT—KS) Több mint 130 társadalmi es vallási szervezet „Koalíció az összeírás és a kötelező katonai szolgalat bevezetése ellen” néven szövetkezett. hogy alkotmányos eszközökkel akadályozzák meg a carteri katonai tervek megvalósítását. Megszólaltak a vietnami veteránok is. Ron Kovte tengeresztiszt, aki megbénult a vietnami háborúban, egy tv-interjú- ban óva intett a háborús hisztériától: „Fiataljaink válasza hatalmas elutasító mozgalom kell, hogy legyen! Hány amerikait kell még távoli földrészekről koporsóban. vagy tolókocsiban hazaszállítani, hogy megtanuljuk a történelem leckéjét?” Dániel Ellsberg, aki a vietnami háború idején leleplezte a Pentagon titkos mesterkedéseit. felhívással fordult a Stanford-egyetem diákjaihoz: „A második hidegháború elkerülhetetlenül az atomháborúba torkollhatSZÉLSŐSÉGESEK AZ OLASZ EGYETEMEKEN Roham a „söpailfarcűakM ellen „A terroristák nem valami új, jobb egyetemet akarnak, hanem ellenkezőleg, az egyetemeket próbálják felhasználni az olasz demokrácia alapjainak szétrombolásáraLuciano Lama, az Olasz Általános Munkásszövetség (CGIL) főtitkára, így fogalmazta meg az Itália diákmozgalmában mind nagyobb problémákat okozó szélsőséges csoportok felforgató tevékenységének célját. Az egyre inkább erőszakos eszközökkel fellépő ki- sebb-nagyobb csoportocskák az elmúlt években számtalan komoly összecsapás színhelyévé tették az olasz egyetemeket, s minthogy működésüket fokozatosan kiterjesztették az iskolákon túlra is, ma már nem elhanyagolható veszedelmet jelentenek a szélsőséges tendenciákban amúgy sem szűkölködő ország változatlanul forrongó politikai életben. Szükségszerű következménye volt ennek a jelenségnek, hogy a már hagyományos. ismert anarchista, álmarxista diákcsonortok (pl. „Munkásavantgard”. „Állandó harc” stb.) mellett feltűntek olyan csoportocskák, amelyek kifejezetten az erőszakos cselekményekkel ..politizálnak”. S mivel egészen ki csíny, pár tucat, maximum száz fiatalt tömörítő, viszont igen jól szervezett osztagokról van szó. céltudatos felforgató tevékenységük igen komoly veszedelmekkel jár, széles körű nyugtalanságot kelt az egyetemeken és azokon kívül is. Ezeket terheli a felelősség az idén lezajlott számos diákzavargásért, amelyek nyomait nemegyszer kiégett, szétrombolt üzletek, felfordított roncsautók, sebesültek. sőt halottak is jelezték. Gyakran csaptak ösz- sze a rendőrséggel, erőszakos provokációt hajtottak végre a szakszervezetek, vagy bal-” oldali nártok által szervezett gyűlések, tüntetések ellen. A támadások brutalitása periig egvre fokozódik, s az antikapitalista szólamok és jelszavak ellenére, mind nyilvánvalóbb a hasonlóság ezeknek a esonortoknak gátlástalan erőszakkultusza és a fasiszták módszerei között. Persze a politikai, ideológiai álöltö7“k megszokott kelléke a sz“'sőséees nnbtikai rsopo-tosidásoknak. akár a diákság, akár a társadalom más rétege'h“n szerveződnek. Az olasz diákság úi ..vagányainak” egyes Csoportjai néldául a hagvománvos mun- kásmezvalmi á'are mögé búinak. mások viszont elszán regényes, zavaros eszmék 1rö- invekszenek burkolózni. TöbH kis esonort a hangzatos „Nawvárosi Indiánok” ne'mt viseli, s elvan jelszavakat hangoztat, hogv ,,totális harcot nin a sár>c'1*rroúnk fnlipv ős tnlrátn? ZjéTt-'Ui kft- TTnov kik len nének ezek a bizonyos sá- padtarriiak. az kideríthetetlen szónoklataikból. Ha elméletükből nem is. gyakorlatukból azért ki lebet vermi, boav általában a fennálló társadalmat feksntik el- lepsónvoU. s készek harcolni a leciszélsösénesahb eszközöl* kel is mindenki ellen. aki. <vs’z«ri..*,jk kiszolgálja ezt a rendet. na.” „Le kell fognunk a háborúra törők kezét!” Az új tiltakozó mozgalom még csak most van kibontakozóban, de máris jelentős eredményeket ért el. A legfrissebb egyetemi közvele- mény-kutatások szerint a két hónappal korábbi 51 százalékkal szemben a fiatalok ma már csupán 31 százaléka jelentette ki, hogy hajlandó bevonulni, ha háború törne ki a Perzsa-öbölben. A diákok fele kereken úgy döntött, hogy megtagadná a katonai szolgálatot. Néhány hónapja úgy látszott. hogy a teheráni túszügy hazafias egységbe egyesíti az amerikai nép többségét. A világpolitikai feszültség növekedésének hatására ez az egység töredezőben van, — az ifjúság körében mindenesetre. Hogy az ellenállás országos méretű tömegmozgalommá válik-e. az az elkövetkező idők eseményeitől függ. Gáti István Sokkal haiározottabban és érthetőbben fogalmaz a másik jellemző csoportosulás, amely „Munkásautonómiának” nevezi önmagát. Természetesen ez is sok kisebb-na- gvobb csoportocskára oszlik. Közös célkitűzésük azonban, hogy leszámoljanak a „mun- kásárulókkal”, tehát a demokratikus politikai harc útját járó szakszervezetekkel, a baloldali pártokkal, s főleg persze a kommunistákkal. Bár ma már egyre kevesebben vannak, akiket meg tud téveszteni a munkásmozgalmi jelszavakkal operáló demagógia, azért még mindig akadnak a dolgozók és a diákok között is olyanok, akik nem ismerik fel, hogy ezek a csoportok soha nem álltak kapcsolatban a munkástömegekkel, s ideológiájukban is messzire szakadtak a munkásmozgalomtól. A ..Munkásautonómia” kis osztagai az idén sorozatban robban tották ki az összetűzéseket az egyetemeken. lehetetlenné tettek előadásokat, s előszeretettel támadtak meg baloldali beállítottságú tanárokat. Számtalan egyetemi probléma keseríti hosszú évek óta az olasz diákság helyzetét, de az elmúlt 5—6 esztendő leg- nyomasztóbb gondjai mégis az egyetemen kívülről „jöttek”. A gazdasági válság elmélyülése nyomán ugyanis rendkívül megnőtt a munkanélküliség a friss diplomások körében. 1976-bari már 100 ezernél több végzett egyetemista nem kapott a kéozett- 'Agének megfelelő munkát A helyset azóta tovább romlott. Nem ritka Olaszországban a diplomás csomaghordó, a doktori címmel rendelkező segédmunkás vagy sofőr. Különösen nehéz helyzetben vannak a humán szakon végzettek, mert az elmúlt évtized tendenciájának megfelelően, belőlük a legnagyobb a „túltermelés” az egyetemeken. Ilyen körülmények között szükségszerűen romlik a diákifjúság hangulata, az egyre kilátástalanabb perspektívák fokozzák az elégedetlenséget. amely könnyen viharos megmozdulásokba csaphat. Ezt igyekeznek megnyer- gelni a szélsőséges csoportok. Az idén az egyetemi szélsőségesek politikai károkozása minden eddiginél jelentősebb. Olvan döntő korszakot él át Olaszország, amikor a középutas polgári politikusok is rádöbbentek, hogv a válságból csak a balojdali erők kel összefogva lehet kijutni Ezt. azonban a reakció hatal más méretű ellenoronagandá- ja közepette kell elfogadtatni a lakosság többségével. A demokratikus baloldali erőknek ezért is kell nagy figyelmet szentelniük az egyetemi diákság mozgolódó saira. Meg kell óvni a csa lódott és elkesered®" diákokat attól, hogv a szélsőségek útiára sodródjanak, Energiájukat. harckészségüket világos politikai célok érdekében keü hasznosítani. Csak a haladó erők és pártok hatásos agitáeiós és szervezőmunkája szoríthatja vissza az egyetemeken az erőszakra szegő-- dött szélsőségesek offenzívá- ját. A. K. MAI műsorok; RÁDIÓ Kossuth 8.25: Zenekari muzsika; 9.46: Kis magyar néprajz; 9.51: Tarka mese, kis mese; 10.05: Kököjszi és Bo- bojsza; 10.22: Fecskék és fruskák; 10.44: Válaszolunk hallgatóinknak; 11.00; Akiegészített Budapest Vonósnégyes lemezeiből; 12.35; Magvetők; 12.55: Operaslágerek; 13.25: Örökzöld dallamok; 14.00: Bizet: Róma — szvit; 14.37; Daloló, muzsikáló tájak; 15.10: Operettek; 15.28: Ceruza és mikrofon; 16.09: Kritikusok fóruma; 16.29: Goldmark-fel- vételek; 17.07: Dobogón lehetünk? 17.32: Népi zene; 18.15; Hol volt, hol nem volt...; 18.30: Esti magazin; 19.15; Kilátó; 19.57: Hallgassunk operát!; 21.25: Nemes Nagy Ágnes versei; 21.30: Intermikrofon: 22.15: Sporthírek; 22.30: Zenekari muzsika. Petőfi 8.33: Idősebbek hullámhosz- szán; 9.28: A diadalmas asszony; 10.00: Zenedél- előtt; 11.30: A Szabó család; 12.00: Énekszóval, muzsikával; 12.33: Tánczenei koktél: 13.20: Csapjon bele a ménkű!; 13.30: Labirintus; 14.00: Kettőtől négyig...; 16.00: Fordulók a líra történetében; 16.35; Néhány perc tudomány; 16.40: Csak fiataloknak!; 17.30: Ötödik sebesség; 18.33: Könnyűzene: 18.53: Nótacsokor; 19.45 A beat kedvelőinek; 20.33 Irány a Parnasszus!; 21.00 „Jöjj. szent láng!..21.25 „Harangszó az esti szélben” ; 22.00: Boccaccio (Operettrészletek); 23.15: Slágerek, éjfélig. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00: Hírek, időjárás. 17.05: Index... A miskolc stúdió gazdaságpolitikai magazinja (A tartalomból: Gazdálkodjunk okosan a fával... Nyári napok a határban ... Félévi mérleg a borsodi üzemekben ... Gyártmány- fejlesztő az OKÜ-ben) — Népdalcsokor — Sport — 18.00: Észak-magyarországi krónika (A Lenin Kohászati Művek sajtótájékoztatóján — a KISZ Borsod megyei Bizottságának ülésén) — 18/25, Lap- és müsorelő- zetes... 9.00: Tévétorna: 9.05: Óvodások filmműsora; 9.25: Maügli: 10.05: Delta: 10.25: Anna Karenina (Angol filmsorozat): 11,20: Bűvész cirkusz: 16.40: Stop!: 15 50: A tehén és a fogoly (Francia—alasz-~NSZK film): 18.25: Valami újat szerel nék ...; 18.50: Staféta: 19.10: Tévétorna: 19.15: Esti mc se; 19.30: Tv-híradó; 20.00: Hat év. .történelem; 20.55: A hatodik napon (Színmű, két részben); 22.50: Tv-hir adó, 3. 2. műsor 20 01: Alföldi antenna 20.20: Autó-motor sport 20.40: Az Alaverdi-székes- egyház: 20.50: Tv-híradó, 2.: 21.10: Zenés terefere; 21.55: Szemle. 7930. július 9„ rzetda
