Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

Vezérlő eszmél az ifjúságnak! A VILÁGNÉZET A VILÁG EGESZÉRE vonatkozó sze­mélyes nézetek, eszmék, fo­galmak, képzelek rendszere — tanítja a filozófia.. Más szóval a világnézet az embé- r( let. a társadalmi cselek­vés tudatos, vagy ösztönös vezérlő eszméje, melynek létrejöttében és fejlődésében az egyén osztályhelyzetének, illetve a mindennapi társa­dalmi élményeknek befolyá­soló, sőt meghatározó szere­pük van. Minden felnőtt em­bernek van — többnyire jól kitapintható, ám eltérő fej­lettségű — kialakult világ­nézete: az ifjúságé viszont fejlődőben van. Egyetlen társadalmi rend­szer számára sem közömbös, nekünk sem az, hogy milyen — idealista, vagy materialis­ta — világnézetet tesz ma­gáévá a fiatalság. Arra a kérdésre, hogy milyen legyen napjaink magyar ifjúságának világnézete, röviden azt vá­laszolhatjuk: legyen tudomá­nyos. Ez némi leegyszerűsí­téssel nem jelent mást, mint a marxista—leninista filozó­fia elsajátítását.' Csak hát a világnézeti ne­veles százszor nehezebb fel­adat az” ismeretközvetítésnél, mivel az élet mindig bonyo­lultabb. mint a valóságot könyvekbe foglaló elméletek. Következésképpen nem ele­gendő a fiatalokkal leckesze- rűen elsajátíttatni a marxiz­mus eszmerendszerét. Hogy miért? Egyrészt számolnunk kell azzal, hogy a gondolko­dás 'mindig késve követi — és nem is automatikusan — a társadalmi létben bekö­vetkezett változásokat, más­részt a környezet, a család, a hagyományok, a különböző ideológiai és magatartásbeli hatások is akadályaivá vál­hatnak a tudományos világ­nézet kialakulásának. HADD EMLÉKEZTES­SÜNK EGA ALAPVETŐ pedagógiai igazságra. A ne­veles egységes folyamat — akár intézményes iskolai ke­retek között folyik, akár az ösztönös társadalmi hatások összességét értjük rajta —, ennélfogva az emberformá­lás területei nincsenek körül- árkolva. Az is sajátos voná­sa a nevelésnek, hogy a vi­lágnézet fejlesztése a peda­gógiai feladatok rangsorában mindig előkelő helyen áll, az általános iskolában éppen úgy, mint a felsőfokú okta­tásban. Végeredményben mindenfajta képzési feladat a világnézeti nevelés erővo­nalainak mentén rendeződik el. Ebben semmi meglepő nincsen, hiszen a fő cél itt is, ott is ugyanaz: aktív, kö­zösségi életet élő, szakmailag jól képzett fiatalokat nevel­ni a társadalomnak. Természetszerűleg minden életkorban, minden iskola- fokozaton mások a tenniva­lók, de a cél mindig egy: úgy nevelni az ifjúságot, hogy legjobb tudása szén ni vegyen részt a termelőmun­kában és a közéletben. En­nélfogva a világnézeti neve­lés állandóan időszerű teen­dő. melynek tartalma meg­egyezik Kádár Jánosnak, a párt XII. kongresszusán el­hangzott szavaival: „Vezérlő eszmét, életcélt kell adni az ifjúságnak. De annál neme­sebb célt, mint a szocializ­mus, nem tudunk ajánlani”. ROPPANT IZGALMAS KÉRDÉS, hogy a fiatalok mi­ként tekintenek az általunk javasolt útra. avagy milyen is a mai ifjúság. Napjaink ifjúságát mindenekelőtt az1 jellemzi, hogy kortársa akar lenni korunknak, alaposan tájékozott, cselekvő résztve­vője a mindennapoknak. E nemzedék világnézeti arcula­tának lényeges vonásait és problémáit korunk társadal­mának dinamikus változásai, a társadalmi, ideológiai har­cok és konfliktusok tartalma és formái határozzák meg. A magántulajdonon alapuló társadalmi rendszerek min­den formáját történelmileg túlhaladottnak tartják és el­ítélik. Alapvető kérdésekben gondolkodásukat a szocializ­mus eszmevilága uralja; cselekvő és felelősségteljes viszonyt igyekeznek kiépíte­ni a szocialista társadalmi rendhez, és élesen reagálnak az általuk negatívnak ítélt jelenségekre. Nem kevés vi­tára ad okot fiataljaink kö­rében a falu világának gyö­keres átalakulása, a munkás­osztály átrétegződése. vala­mint az osztályharc nemzet­közi küzdőterén lezajló ese­mények magyarázata. A világnézeti nevelés ne­hézségei valamilyen módon mind-mind összefüggenek a hétköznapi tudattal is. Az életmód, a köznapi élet mil­liónyi ingere formálja az emberek tudatát — szemé­lyes indítékait, törekvéseiket, értékrendjüket. Fiataljaink világnézeti állásfoglalását ma különböző hatásfokkal befolyásolja a nacionaliz­mus, a kozmopolitizmus és a kispolgári konzum életforma kultusza is. MINDIG AKADNAK olyan fiatalok, akik a felnőttek rossz példáját követve a könnyű pénzszerzés, a köny- nyű életvitel vonzásába ke­rülnek. és nem tűznek ma­guk elé igazi célokat. Hatá­suk romboló a társaikra. Ezért az iskolának, az ifjú­sági szervezeteknek, a szü­lőknek — tehát mindenki­nek — arra kell törekednie, hogy az élet értelméről és céljáról alkotott közfelfogás középpontjában ne az olcsó siker, ne az ügyeskedéssel és elvtelen alkalmazkodással el­ért érvényesülés, hanem az értelmes munkával elérhető emberi boldogság álljon. Ke­vesebb lesz a gondunk, ha mind több felnőtt az olyan személyiségvonásokat értéke­li majd nagyra, mint az igazságosság, a műveltség, a harcos kiállás, a közösség ér­dekeiért való küzdeni tudás. Elsőrendűen fontos a sze­mélyes élmények, a lelkesítő társadalmi példák szerepe fiataljaink világnézetének alakításában. Ez természete­sen korántsem jelenti azt, hogy a szervezett — iskolai, vagy azon kívüli —. tudatos ideológiai ráhatás fölösleges volna. Az iskolának, a csa­ládnak, a munkahelynek egy­aránt megvannak .az idevá­gó feladatai. Hogy az. ifjúság az iskolai tanulmányok befe­jezése után egyenes életpá­lyán haladhasson, hogy vi­lágnézetük alapja a szocia­lista társadalmi tevékenység­re motiváló marxi eszme le­gyen, világnézeti meggyőző­désük értelmes cselekvésben öltsön testet, ebben minden felnőttnek van tennivalója és nem is kevés. P. Kovács Imre ;,’A gépiparon belül ki­emelten kell fejleszteni azokat a területeket, gyár­tási ágakat, amelyek tar­tósan gazdaságos és ex­portképes árualapot bizto­sítanak. . (Az MSZMP Xll. kongresszusának határozataiból) Gépek halk zümmögése tölti be a csarnokot. Körös- körül sötétkék ruhás szak­munkások serénykednek,, fe­gyelmezett rendben. Van kö­zöttük köszörűs, marós, esz­tergályos és szerszámkészítő. Valamennyien egy nagy kol­lektíva, a Szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalat Egri Gyárának részesei. Főleg fiatalok, akik szeretik szakmájukat, és ha kell, bátran kezdeményez­nek. ■ ■ ■ Májusban történt. Egyik nap a vezetők munkásgyű­lésre hívták a gyár kollek­tíváját. Azzal álltak elő, hogy miután már negyedik esz­tendeje készítenek kombájn- adaptereket a nyugatnémet Claas-cégnek. munkájukat megismerték és a tőkés part­ner szívesen számít rájuk! Most az amerikai Hesston- céa nyugatnémet leányválla­latától. a hagendorniaktól keresték meg őket és kaptak megbízást rendfelszedő adap­ter elkészítésére. A gyár vezetői elmondták, hogy a határidő rövid, haj­tani kell. Az NSZK-ból hoz­tak egy mintapéldányt 'és szakrajzot, melynek felhasz­nálásával azt kérték, hogy .hazai anyagokból mielőbb készítsék el. Amennyiben jó lesz, úgy sorozatban is ren­delnek tőlük. A munkásgyű- lésen a háromszoros arany­koszorús Meteor és a kétsze. rés aranykoszorús Szent­györgyi Albert brigád veze­tői felálltak és bejelentették, hogy vállalják a feladatot, Napi munkájuk mellett két hónap alatt elkészítik a Hess- ton betakarítógépre szerel-' hető rendfelszedő adapter két típusának mintapéldá­nyait. Viador Erzsébet köszörűs, hét éve dolgozik a gyárban. A Szentgyörgyi Albert bri­gád vezetőjeként . egyik fő részese volt az új termék ki­alakításának: — Az MSZMP XII. kong­resszusa. valamint hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére kibonta­kozott versenymozgalomhoz a mi brigádunk is csatlako­zott emlékezik vissza. — — .4 Meteor brigáddal ösz- szebeszéltünk. hogy kezde­ményezünk és közös erővel elkészítjük az új adaptert. Ez a betakarítógépnek egyik legfontosabb része, amellyel a levágott gabonaszalmát, illetve takarmányt henger alakú bálákba gyűjtik ösz- sze. A módszerrel a bálák jól tárolhatók és veszteségmen­tesen felhasználhatják az ál­latok takarmányozására. Amikor megtudtuk, hogy Magyarországon csak a mi gyárunk kapta ezt a megbí­aásrt, nyomban jelentkeztünk. Ahogy teltek a napok, mun­katársaink látták, hogy a két brigád akar. vállalva ezt a komoly feladatot, és a zgyár többi dolgozója is segítsé­günkre sietett. ■ ■ ■ — A munkásgyűlés után megkeresett bennünket Rar- zsó István és Vladár Erzsé­bet, a két szocialista brigád vezetője —. magyarázza a szemüveges Lajosházi And­rás, a szerszámüzem vezető­je. — Elhatároztuk, hogy se­gítünk egymáson és a rajzo­kat felhasználva a napi te­endőnk mellett társadalmi munkában elkészítettük a szerszámokat. Ez volt az egyik legnehezebb feladat. Aztán n forgácsoló- és a da­rabolóüzem dolgozói is jöt­tek és közösen csináltuk meg a mintadarabot. Nem volt kis vállalkozás, hiszen mint kiderült, legalább hatvanféle szerszám kell a gyártáshoz. Műszak után rendszeresen itt. maradtunk, es időt. ener­giát nem sajnálva dolgoz­tunk. — Nagy hajtás volt — szól közbe Vladár Erzsébet —. de megérte, öt nappal a vállalt határidő előtt, július 10-re elkészítettük a szerszá­mokat. a készülékeket. a spe­ciális gyártóeszközöket a öt-öt mintadarabot a három- illetve négysoros adapterek­ből. Gondunk azonban jócs­kán akadt. Például július 8- án derült ki. hogy a nyu­gatnémet vevőtől kapott rajz alapján elkészített alkatrész. Az országban a legnagyobb; Az új kotrógép Visontán Óránként 1300 köbméter teljesítménnyel segítik a mindennapi munkát a 710 literes kM nalak Mint már korábbi lapszá­munkban hirt adtunk róla, a Mátraalji Szénbányák Válla­lat visontai Thorez Külfejté_ ses Bányaüzemében állt munkába az ország legna­gyobb mcríléklétrás kotrógé­pe, az ERS—710-es. Mint Csipe Imre, a mechanikai szakág főmérnöke elmondot­ta: több mint százmillió fo­rintba került a vállalatnak a mintegy 1008 tonnái nyomó óriás, melyet KISZ-védnök_ seggel szereltek össze a hely­színen rekordidő alatt a bá­nyaüzem munkásai. oow eroooooocx >ooo---------- ' a mely a leglényegesebb tar­tozéka az adapternek, hibás! Törtük a fejünket, tanakod­tunk, hogy mit tehetünk, mígnem a rajzon módosítot­tunk. Miután az idő annyira sürgetett bennünket, éjsza­kai műszakot vállaltunk, tár­sadalmi munkában és az új termék határidőre elkészült. Július lOjén reggel össze­szerelhettük. A b* kilovoltos feszültség több tucat elektromos motort táp. Iái, amelyek a gépet működtetik ★ Az előrehaladáskor !)2 négyzetméternyi lánctalpfeliilet érint, kezik közvetlenül a talajjal. A hajtómű méreteit jól érzékel, teti a mellette álló Csipe Imre főmérnök. (Szabó Sándor képriportja) ■ I ■ A gyár főmérnöke, Győré Imre. elégedetten mutatja az új adaptert. — Lelkesedésből, szakmai szeretetből és kezdeményező­készségből jelesre vizsgázott a kollektíva — mondja nem kis büszkeséggel. — Különö­sen a Szentgyörgyi Albert és a Meteor szocialista brigád tagjai jártak élen ebben. A: utóbbi két hónapban csak­nem háromszáz óra társadal­mi munkát végeztek, hogy az új terméket határidőre el­készítsék. Bátran vállalták az ezzel járó kockázatot, hi­szen új munka volt. de be­bizonyították rátermettségü­ket. Most az NSZK-beli Ha- gedorn-cégnél minősítik az adaptereket. Augusztusban felkészülünk és szeptember­től saját szerszámokkal, ha­zai alapanyag és festék fel- használásával megkezdjük sorozatgyártását. Az esztendő utolsó négy hónapjában vár­hatóan kétezret készítünk a rendfelszedő adapterekből. Az új termék gyárunknak, a 12(i millió forint tőkés ex­portból 26—30 milliót jelent 1980-ban A hatodik ötéves terv első évében, jövőre a Claas-kombájnokhoz és a Hesston rendfelszedő gépek­hez gyártott adapterekkel már két olyan termékünk lesz. amelyek versenyképe­sek. és a világpiaci igények­nek i.s megfelelnek. Meutusz Karoly Két brigád jeleskedett Új termék, tőkés piacra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents