Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

» Kincsek veszélyben... Zsúfoltság a néprajzi raktári) an ..1 KORSÉTA AZ ÜDÜLŐHELYEKEN Kirándulunk a Mátrába!? A hazai és a külföldi tu­risták százezrei csak a csil­logd felszint láthatják. Meg­csodálják az egrj Dobó Ist­ván Vármúzeum új történeti kiállításának termeiben fel­sorakoztatott tárgyakat Ké­pet alkothatnák a híres erős­ség krónikájának főbb for­dulóiról akarva-akaratlan is tudatosul bennük az, hogy a múlt históriájának értékes magva a jövő egyik lényeges építőeleme. Az talán eszükbe sem jut, hogy a bemutatott relikviák i'íupán töredékei annak a kincsnek, amelyet a régé­szek. a néprajzosok, az ant­ropológusok, a történészek, az irodalombúvárok felfedez­tek, összegyűjtöttek. Ez a na­gyon gazdag anyag a raktá­rakban rejtőzik, várva az aj. Icáimat arra. hogy egyszer majd a nagyközönség ele ke­rül. Körsétánk során — dr. Csiffáry Gergely tudomá­nyos titkár kalauzolásával — bekukkantottunk a zárt aj­tók mögé, s amit láttunk, attól megdöbbentünk. Olykor azt éreztük, hogy a görög mondabeli Augiász Istállójá­ban jár'tunk: akkora zsúfolt­ság, olyan zűrzavar fogadott bennünket, amilyenre rém­álmainkban sem számítot­tunk.. Ennél is tragikusabb dolog az. hogy az enyészet háborítatlanul ver itt tanyát, s kedve szerinti ütemben ter­jeszti ki sivár birodalmának határait. Akadályozva a mu­zeológusok alkotó tevékeny­ségét. könyörtelenül pusztít­va azt, aminek mentése, óvása valamennyiünk érde­ke. Tessék most figyelni, mert riasztó részletek következ­nek! Nézzünk be oda, ahol a bútorokat tárolják. A kollek­ció vegyes: akad itt nagybe­csű, s majdhogy feleslegesen elhelyezett darab egyaránt. Ez a kisebb baj, a nagyobb az, hogy minden egymás he­gyen-hátán hever, jokora porréteggel takarva. Valaha az ötvenes évek elején lelkes emberek azért kardoskodtak, hogy ideszállítsák a tarna- örsi Orczy- és a hatvani Grassal/corlch-kastélyok be. rendezésének legalább egy részét. Azóta sem törődik senki velük, mert hozzájuk sem lehet férni. Elgondolni is rossz, hogy mi vész itt kárba. Küldhetjük az SOS-jelzé- seket — talán még nem ké­ső — az országszerte számon tartott Telekessy-patika ügyé­ben is A berendezést több százezer forintért restaurál­ták. Annak idején írtunk er­ről. s lelkesen üdvözöltük az elképzelést hogy ezt a ba­rokk ritkaságot sokak szá­mára hozzáférhetővé teszik. Ebből sem lett semmi: a mesterkézre valló polcok előbb árválkodtak. majd társbérlőket kaptak: ebbe a d.fiéflmőű 1980. július Ü7., vasárnap szobába költöztették többek között a raktári sorsra szánt festmények regimentjét. Ha így megy tovább, akkor fe­lettük is megkondulhat a vészharang. Szakszerű őr­zésről ugyanis szó sincs, s ha így megy tovább, akkor elképzelhető az is, hogy egy­szer majd már nem lesz mire vigyázni. Marad csak a lel- kiismeret-furdalás, ám so­kak szerint ezzel könnyű megbékülni, hiszen nem kö­vetel helyet magának, csak el kell zsongítani. Ne higgyék azt, hogy ez­zel vége is a jogos sirámok­nak, az indo­kolt panaszlista ugyanis ' jóval terjedelmesebb. ömlesztve a kőtár, ember legyen a tal­pán, aki ebben a dzsungelben eligazodik. Re­ménytelennek lűnó vállalko­zás', ezért meg sem próbálja senki. Legin­kább a régé­szek méltatlan­kodhatnának, de mit se szól­nak, mert g korábbi tapasz­talatok alapján már nem bíz­nak abban, hogy létezik — legalábbis be­látható tá von - vala miféle kiút. A következmények elszo­morítóak. Az utóbbi evekben — s ez természetes — a szakemberek száma nőtt. Mi jár ezzel? Mindenekelőtt az, hogy gyarapszik az össze­gyűjtött, a feltárt anyag, s ezt a többletet is be kell va­lahová préselni. Sajnos, a feldolgozó mun­ka is akadályok sorába üt­közik, holott ez az itt szor­goskodott kötelessége. Nem is beszélve arról, hogy a rend­szerezés olykor csak vágy­álom. Igen sokat vesztenek a látogatók is. hiszen nincs elegendő kiállítótér, pedig a kényszerűségből elzárt kin­csek közül de sok kínálkoz­na tárlókba. így viszont holt tőke marad, mert nem já­rulhat hozzá az érdeklődők történelemszemléletének ala­kításához, a hazafiút és az internacionalista kötődés ér. zésének erősítéséhez, a fel­növekvő nemzedékek mind hatékonyabb szellem, és jel­lemformálásához. Ez a fonák helyzet tarthatatlan. A gótikus püs­pöki palota évszázadokról re­gei annak, aki meghallgatja igaz sztorijait. Annál inkább felháborító az, hogy föld­szintjének zömét raktárak­nak kell használni, holott az. időszakos és az állandó tár­latok. számára ennél stíluso­sabb környezet aligha kép­zelhető el. Tervtek voltak, vannak és lesznek is, ezzel azonban nem elégedhetünk meg. Az is tény, hogy a nem szűnő jeremiádokkal nem megy sokra senki. A múzeum ve­zetése egyedül nem kepes csodákra. Megértésre, segít­ségre van szüksége, meghoz­za minél hamarabb! Úgy véljük, kérésük indokolt, mi­vel nem is sokat remélnek. Hisszük azt, hogy az egri vá­rosi tanács minden különö­sebb nehézség nélkül bizto­síthat egy-két épületet a vár környékén. Ha ez megtör­ténne, akkor hamarosan fel­számolhatnák az áldatlan ál­lapotokat. Az se lenne rossz ötlet, ha az uj es végleges otthonokban — az őslényta­ni veszteg csak. Ideiglenes hajlékot kappt! — kiállításo­kat is rendezhetnének. En* több megyeszekhelyen van példa, miért lennénk csak mi kivételek? Egy biztos: vétek pusztulni hagyni múltunk kincseit, mert ami így elvesz, az már sehonnan sem pótolható, hol­ott az utoknr csak akkor ét hét teljes életet, ha megfejti, ha megszívleli elődeink üze­netét. ■. Mint hírül adtuk idén immár tizedik esztendeje ad Eger otthont a nemzetközi műemlékvédelmi nyári egye­temnek. A barokk város, melynek rekonstrukció,Iával méltán büszkélkedhetnek a szakemberek. esztendőről esztendőre sok külföldi épí­tészmérnököt. régészt. tör­ténészt, m üem lékvédelm ist vonz hazánk határain túlról is. A TIT megvei szervezete által összeállított és rende­zett idei program iránt most is majd másfél százán ér­deklődnek. A hazai vendé­geken kívül NDK-beiíeJc, olaszok. lengyelek, jugoszlá- vok, NSZ-sok, csehszlovákok, görögök, finnek, osztrákok, szovjetek, franciák, bolgárok érkeznek a hétfőn kezdődő tíznapos kurzusra. Ez idő alatt megismerked­hetnek a magyar műemlék, védelem elmúlt tíz esztende­jével. s egyben összefoglalót kapnak mindarról, arm az A ,,gyanútlan turista” a menetrend szerinti buszjá­rattal megérkezik Mátrahá­zára. Lesegíti a feleseget, kézen fogja a kisgyermekét, s hét végere szánt könnyű csomagjával elindul. .. ★ Az utazás alatt természe­tesen megéhezett a család, első dolguk tehát, hogy ke­ressenek egy lacikonyhát, lángossütőt. palacsintást, vagy bármiféle ..bódét ’, ahol haraphatnak valamit. Csütörtök délelőtt van, tíz óra múlt. A mátraházi autó- buszmegálló utasellátójában válogathatnak a borok, sö­rök között, ám ennivaló nincs, kivéve néhány kevés­sé bizalomgerjesztő konzer- vet és édes süteményt. A férfi valamikor járt már a Mátrában, emlékszik, hogy itt följebb több üzlet is áll. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat fa­latozójában azonban a kis családot ismét csalódás éri: Gyöngyösről még nem érke­zett meg a húsáru. Külön­ben itt kapható lenne hurka, kolbász, most azonban csak debreceni van. A töttyedt. több napos példányokat lát­ván, ettől is elállnak. Marad tehát a vállalat csemegeboltja, ám úgy tet­szik, ebben sincs köszönet. Friss áru nincs, kivéve a péksüteményeket, ráfanya­lodnak így az előre csoma­golt sajtra, az összezsugoro­dott felvágottra. Kernének hozzá paradicsomot, esetleg gyümölcsöt. A túlérett megy- gyen és a muslicák körülraj- zotta ribizlin kívül azonban nem szolgálhatnak mással. Ezeket is úgy adják oda a vevőknek, hogy a kezükkel először a hagymát, később a kenyeret, majd a krumplit es a paradicsomot fogdossák meg, A zöldség- és gyü- mölcsellátás nem egyedül a bolt vezetőinek a. dolga. Űk rendre megkérik az árul, ám az ritkán es pontatlanul ér­kezik. ★ Kövessük azonban tovább „gyanútlan turistáinkat"' Miytaiy elfogyasztottak szűkös, egyáltalán nem üdü lőhelyhez méltó tízóraijukat, elindulnak szállást keresni. Négy napot szántak a he­gyekben eltölteni, a jó leve­gőn pihenni- Köztudomású, hogy a mátrai üdülőkörzet­ben — Kékesiétől). Párádon, vagy Mátraházán — túlnyo­mó többségben vállalati és szakszervezeti üdülők van­nak, ám beutalóhoz sem jut­hat mindenki, aki itt szeret­né tölteni szabad idejét. A egri nyári egyetemeken idáig elhangzott. A témák közi szerepel a hazai műemlék_ vedelem fejlődésének sajá­tossága. szervezetének fő jellegzetességei, a múzeum- üggyel való kapcsolata. A helyreállítások irányelvei s tudományos előkészítésük. Új színfoltja a programnak, hogy az Egerhez kapcsolódó előadások majd mindegyikét helyszíni látogatások egészí­tik ki. így a résztvevők sze­mélyesen tapasztalhatják, hogy hol tartanak az egri vár rekonstrukciós munkáiban, a városrendezésben, vagy pél­dául a Rác-templom hely­reállításával. / A hagyományokhoz híven sor kerül tanulmányi kirán­dulásokra is a megyeszékhely környékén. A nyári egyetem megnyi­tására hétfőn délután négy órakor kerül sor az egri Há- mán Kató Űttörőházban. A bevezető előadást a vendég­látó városról Kalmár Péter, a városi tanács általános el­nökhelyettese tartja. több turista ház közül itt mindössze egy üzemel! S hogyan? Mintegy két kilométerre fekszik Mátraházától Párád irányában a Vörösmarty tu­ristaház. Ide bandukol le a család. A gyaloglás után azonban itt is csalódás vár­ja őket: a szobák foglaltak. „Ja, kérem, egy hónappal előbb kell megrendelni. Egyébként a kőházban akkor sem lenne hely, mert egész nyáron beutalt csoportjaink dánnak, hetes váltásban ér­keznek. Talán augusztus vé­gére tudnék adni, a faházak-- ban." A vezető válasza valóban nem megnyugtató. Annál is inkább, mert a négyágyas faházak se olcsóbbak, csak hideg víz van bent, meg 24 volt. A „turistaság” ennyit jelent. Még szerencse, hogy a kő­ház éttermében meg lehet ebédelni. Az árak II. osztá­lyúak — a környezet körül­belül a harmadik és a ne­gyedik között —, s Magyar- ország bármely más étter­mében megtalálható fogások találhatók: pörkölt, rántott szejet, brassói. Semmi mát­rai különlegesség, csemege. Persze, gyerekmenü sem! A család azonban így is itthagy 120 forintot. És kedvét is ittfelejti a mátrai kiránduláshoz. Búsan beszállnak a busz­ba, s egy alkalmi ismerős tanácsát követvén, elindul­nak Sástóra, hátha ott több szerencsével járnak. ★ Sástó. A Mátra egyetlen kempingje. s különleges vonzerőt jelentő — jobb sorsra érdemes — tava ta­lálható itt. A gyöngyösiek kedvenc kirándulóhelye ez, ám ismerik hazánk más vi­dékén. s külföldön is. Hol­land, NSZK-beli. csehszlo­vák. lengyel autókat látni- A prospektusok Ígérte, a ku­riózumnak számító üdülőhely azonban messze elmarad az elvárásoktól, az útikönyvek emlegette vonzerőtől. Másutt nem is igen ver­hetnek tanyái a kempinge­zők a környéken. A környe­zel megsem túlzottan viseli magán az üdülőhelyek jel- legzetessegeit. Elhanyagolt, feltúrt utak. a kertvendéglő szegényes választéka, építke­zés nyomai és fátlan. sivár területek az, első pillanatra színes sátortábornak tűnő Sás tön. Egy évvel ezelőtt nyttot- lak meg itt' a motelt, am az épület társalgójában azóta sincs semmi más, mint né­hány asztal székekkel Se tévé, se rádió, esetleg bi­liárd. sakk. Szórakozásnak marad tehát a kertvendéglő egész nap zajangó zenegépe. Pedig itt, a fák árnyékában ideális lenne a „terep” egy táncos, zenes, hangulatosabb étteremnek. Hogy tolerasz- rój, vagy vízi bálról ne is be­széljünk. A csónakázótó mellett egy pádon egészséges, húsos, nag.v zöldpaprikát árul egy élel­mes asszony. Saját kis mér­legén dekázza a finom zöld­A több napos kényszerpi­henő, illetve a napi né­hány órás munkák után a kedvezőre fordult időjárást kihasználva, szombaton több helyütt nagyüzem volt a föl­deken. Az arató-cséplő gé­pek haladását azonban néhol továbbra is lassítja a fel- ázott talaj, a megdőlt gabo­na. A napsütés hatására ezeken a vidékeken is csök­kent a gabona nedvességtar­talma. s a termés nagy ré­sze azonnal a tárolóhelyek­re kerülhet. Bács-Kiskun és Vas megyében a hét végére egy-két nagyüzem kivételével már végeztek az ősia arpa séget. Van is vevője! To­vábbmentvén egy palacsinta- sütő maszekot, találunk „Üzemben”. Ez a boltocska is el van dugva, mi több: egy szemét lerakodóhely tőszom­szédságában áll. Akad itt még egy alpesi házikó is, rajta a napszítta felirat: Zöldség-gyümölcs. Ám ebből csak az olvasható, hogy „gumó”. Az ablakok is be­szögezve. .. Van itt aztán még egy ajándékárus — szin­tén maszek —, egy falatozó; s egy ABC-áruház. Ez utób­bira nem lehet panasz, min­dent kapni itt. ami a kem­pingezéshez szükséges. Friss élelmiszert, zöldséget, gyü­mölcsöt is szállítanak rend­szeresen. ★ Történetünk kis családja itt sem talált magának éjjeli nyugvóhelyet. Hanyatlóban a nap, s ők az ABC előtti székeken üldögélve várják a buszt. A férfi közben elgon­dolkozik: vajon mit is vár­tam? Mit is lehetne ift létrehoz­ni ? Hangulata? sétányokat, virágokkal teli parkokat mindenekelőtt, de bizony még egy sportolásra alkalmas füves rész sincs. A teniszről, meg a tollaslabdáról is le­mondunk, de ha a gyerek akár csupán egy bukfencet akarna is vetni, kőbuckákba ütközne. A vendéglő fölé is el lehetne képzelni egy ponyvát, hiszen ez az egyet­len „közös, tál-sas” beszélge­tőhely. Egy-két tájjellegű ételt felszolgálva, valóban jól érezhetné magát itt az em­ber. Főleg, ha a pincérek némileg figyelmesebbek len­nének. Hiszen ennek a kis tónak páratlan adottsága, klímája, flórája van: Ma­gyarország legmagasabban fekvő hegyi tava. Elképzel­hető lenne a kis szigeteken ízlésesen berendezett fagy­laltkert, üdítőárus, sáínes megvilágítással nívósabb es­ti szórakozóhely. Ha vízi­színpad is lenne itt, akkor nyári koncertekre, esztrad- műsorokra, diszkóra járhat­nának a turisták. Ez lehelne Sasion... Mindezt néhány perc alatt ki lehet gondolni,, amíg a család a buszra vár. Észre­veszik közben azonban, hogv megjelenik egy Trabant Combi. Fiatal lány pakolja ki belőle — alig öt perc alatt — a kellékeket, s fel­üti standját. Fölvesz egy te­her köpenyt, s már avulja is a vattacukrot. Röpke tíz perc alatt hetet ad el: darabját ut forintért. Most ez is a Sástó. . r ★ Ki.s csaladunk pedig csa­lódottan visszamegy az esti busszal Pestre. Fuecs a kel­lemes hétvégének a zöld lombok alatt, a jó levegőn. Csak ennyit kaphatnak? Valóban, . vajon a Maira, amelyből csak egy van az országban, csak ennyit nyújt­hat. . . ? betakarításával, és meggyor­sult a repce, a búza arata­SH. A szomszédos Szolnok me­gyében a száraz, meleg órá­kat. napszakokat kihasználva eddig a búza egyharmadát. a tavaszi árpa 62 százalékát helyezték biztonságba. A megye homokos területein ennél jobban haladnak a nyári munkákkal, három közös gazdaságban már a búza HU szazaieka került be a földekről. A Hajdúságban eddig a kenyérgabonának 25 százaié» ka került a rnagtarakba. Pécsi István 7 Hétfőtől tizedik alkalommal Műemlékvédelmi nyári egyetem Egerben Jo/.sa Péter Ismét lehet, aratnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents