Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
\ A HEVES MEGYEIEK IS PARTNEREK Az ország legnagyobb termelési rendszerében Nádudvar híre es rangja országosan elismert. Nemcsak a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet eredményei tia. nem az attain hét esztendeje irányított Kukorica es Ipari- növény Termelési Együttműködésé is, melyet kilenc Haj dú-Bihar, Békés es ' Szolnok megyei gazdaság alapított, 1972 őszén. Elhatározták, hogy a tudomány es a technika eredményei, a korszerű gépsorok, vetőmagvak, műtrágyák és vegyszerek fel. használásával megvalósítják néhány szántóföldi növény iparszerű termelését. 14 megyében ismertek Nos. azóta jelentős eredményeket értek el. Ma már 14 megyében 351 termelőszövetkezet: Kaposvártól Nádudvarig 636 ezer hektáron termel kukoricát, napraforgót, búzát, cukorrépát, repcét, szóját és burgonyát a nádudvariak szaktanácsai alapján. Dr. Magyar Gábor állami díjas igazgatóval az ország legnagyobb mezőgazdasági termelési rendszerének tevékenységéről beszélgettünk. — AH megyében hét alközpontunk működik. 1973- ban az egyes növényekre vonatkozó technológiák kidolgozása mellett tőkés országokból importált gépsorokkal kezdtük meg a termelést. Főleg az amerikai John Deere-cég erőgépeire építettünk. Később a hetvenes évek második felében a népgazdaság helyzetéhez igazodva váL tozott a helyzet. A tőkés gépek mellé hazai, leginkább a győri Raba Magyar Vagones Gépgyáriján készített 245 lóerős Rába-Steigerte és az amerikai lieensz alapján gyártott IH-talajművelő gépekre alapozunk. Emellett felhasználjuk a MEZŐGÉP fejlesztési programokban ké. szített korszerű munkagépeket is. A gabonabetakárítók közül az amerikai Johnlvek a helyi viszonyoknak legjobban megfelelnek. Közreműködünk a gépek, a vetőmagvak, a műtrágyák es növényvédő szerek beszerzésénél, továbbá a napraforgó értékesítésénél is. Miután a partnergazdaságok ban nagy értékű gépek vannak, ezért fontos volt a szervizhálózat, illetve az alkatrészellátás megszervezése is. Itt. a nádudvari központunkban bevezettük az erőgépek úgynevezett részegységeinek központi .javítását. A nagy teljesítményű traktorokhoz amerikai műszereket vásároltunk, melyekkel hidraulikus és elektronikus részegységeket vizsgálunk, illetve javítunk. Bábolnán kívül csupán itt van ilyen javitoszolgalat az országban. Lézerrel irányított gépek — Milyen hazai es nemzet. közi kapcsolataik vannak? — A termelési rendszerünk 99 magyar és 43 külföldi vállalattal, illetve intézménnyel tart fenn szoros kapcsolatot. Hogy csak a főbbeket említsem, a kukoricatermelésben az amerikai John-Deere. valamint a Paionir céggel, a búzatermelésben a jugoszláviai, zágrábi és Növi Sad-i k u ta tóintézet tel, cukorrépa - termelésben belga és holland, a rizstermelésben japán és olasz, valamint szovjet partnerekkel. A szocialista országok közül Romániában, Arad mellett a Peeskei Állami Gazdaságban két éve kísérleti jelleggel termelünk iparszerűen kukoricáit 1200 hektáron. A románok viszont napraforgó-kísérletet folytattuk használati dijat fizetni, es azután sajat tulajdonukba kerül at. Fajtakísérletek hegyvidéken és alföldön — dogján levekenj kednek a termelési rendszerben részt vevő Heves megyei gazdaságok? — 21 termelőszövetkezet tagja Heves megyebői a nádudvari rendszernek és 42 500 hektáron termelnek főleg kukoricát, búzát, napraforgót es cukorrépát, szaktanácsaink alapján. Irányítójuk a hevesi alközpontunk, amely egyébként Pest és Nógrád megye gazdaságainak is nyújt segítséget. A legjobb partnerek közt említhetem a horti, a nagyrédei, a hatvani és a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetet. Ezekben a gazdaságokban igyekeznek maradéktalanul betartani a technológiai fegyelmet. A partnergazdaságok jelentős sikereket értek el 1979-ben a napraforgó- és a kukorica- termelésben. Az előbbiből hektáronként 2,2, utóbbiból 5,3 tonnát takarítottak be. Búzatermelésünk 1978-ban 4,3 tonna volt hektáranként, ami kimagasló! Nagyon jelentősek azok a fajtakísérletek, amelyeket Heves megyében folytatunk két helyen: a hevesi Rákócziban és a gyöngyöspatai termelőszövetkezetben. Kéthektáranként 16 féle búzát, ezenkívül kukoricát és napraforgót termelünk. Választ keresünk arra, hogy melyek azok a fajták, amelyek hegyvidéken, illetve a megye alföldi részen kellő ráfordítás mellett a legnagyobb hozamot adjak. Arra törekszünk, hogy irányításunkkal a szövetkezetek a jövedelmezőbb gazdálkodást valósítsák meg. Mentusz Károly ÚJ ENERGIATAKARÉKOS AUTOMATA MOSÓGÉP ISSg.rSiÄ dolgozta egy új, energiatakarékos, automata mosógép prototípusát, az ENERGQMAT-Ot. A nullszériák az őszi BNV -re készülnek cl és a tervek szerint ekkor már a kereskedem lemben forgalomba kerül. Az uj géptípusból az év végéig 5000 darab készül. (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS.) Rugalmas lógás? Panaszkodik az osztályvezető: — Amióta bevezették vállalatunk központjában a rugalmas munkarendet, lazult a munkafegyelem. Ezzel törvényesítettük a lógást, legalizáltuk a reggeli késéseket. Egyesek ■fél nyolc helyett nyolcra, fél kilencre sétálnak be. A napokban bátorkodtam megjegyezni a gépírónőnek, hogy sorozatosan elkésik, mire az arcomba nevetett, s könnyedén odavetette: „Rugalmazok, osztályvezető szaktárs. Leellenőrizhet, este hatig itt verem majd a gépet!” Ügyis tudja, hogy miatta nem maradok az irodában munkaidő után, így aztán, mihelyt kiteszem a lábam, leléphet. Az osztályvezető tudhatná, hogy a rugalmas munkaidő-rendszer nem magyar találmány, több nyugat-európai országban évtizedek óta alkalmazzák, elsősorban a nem fizikai munkakörökben. Célja, éppen a munkaidő jobb, ésszerűbb kihasználása: a nyolc órából a legexponáltabb időszakban (délelőtt 9 órától, délután 2-ig) mindenkinek kötelező hivatalában tartózkodni, nem kérhet kilépőt magánügyeinek intézésere. A fennmaradó munkaórákat pedig saját életviteléhez, napi elfoglaltságához igazítva dolgozhatja le, reggel hat és délután hat óra között. Szabadon oszthatja be idejét, s választhat: mikor pótolja azokat a munkaórákat, amelyekei ma*, páncélra használt fel. Természetesen belatha- tó időn belül — két héten vagy egy hónapon — belül. \ A rugalmas munkarenddel tehát jól jár *, vállalat, az intézmény, mert alkalmazottai havi átlagban nézve, aktív munkával töltik 190, —200 órájukat, jól járnak a dolgozók is, például a kisgyermekes szülők, hisz nem kell hajnalban felkelteni a gyerekeket csak azértj hogy még a munkaidő kezdete előtt útba ejt-, sék a bölcsődét, óvodát vagy az iskolát. Az utóbbi két évben egyre több val'lalat} intézmény ismeri fel előnyeit, jelenleg mint-[ egy ötszáz ipari, kereskedelmi, tanácsi sfb! területen működő hivatal, tervezőiroda alkalmazottai dolgoznak ebben a munkarendben. Általánosan bevált. Kétségtelen, nagyobb önállóságot, kötelességtudatot, fegyelmezettséget kivan az új forma a dolgozóktól, ugyanakkor a vezetőktől is áttekintőbb irányítást: ha a „főnök” a rugalmas munkarend szerint szervezi osztályán a munkát, s rendszeresen számon kéri, ellenőrzi a feladatok elvégzését akkor majd megszűnnek aggályai, miszerinti akire nem nyitja rá tízpercenként aZ ajtót, az nem dolgozik. (H. A.) „Aki iszik, ne legyen feledékeny!::” Nem használt a figyelmeztetés Deere melleit a nyugatnémet Claas-Dominatorokat használjuk, melyeket a MEZŐGÉP Tröszt NSZK-beli együttműködése révén kapunk előnyös feltételekkel. A cukorrépa-termelés ben francia és nyugatnémet, a szálas takarmány, illetve a melléktermékek betakarításában pedig holland és angol gépeket alkalmazunk. Csak Nádudvaron és Bábolnán — Milyen növényfajtákat termelnek? — Igyekszünk a legkorszerűbb hazai és külföldi fajtákat meghonosítani, illetve elterjeszteni. Ebben nagy segítségünkre vannak a hazai és külföldi kutatóintézetek. Közülük is a szegedi Gabonatermelési, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézete. Ezek a búza- es kukoricafajták megismerésében segítenek. A külföldiek közül főleg a nagy termőképességű búzafajták, így a jugoszláv Novoszadszka Ranát, a szovjet Ljubilejnaja—50-et, valamint a Martonvásári 4-et, a tavaly államilag elismert Martonvásári 8-at. a GK— Tiszatájt, a GK—Hajnalt es a GK—Szegedet terjesztettük el. — Melyek r főbb szolgáltatásaik? — Elsősorban a termeléshez adunk szaktanácsot. Felügyelünk a technológia helyes betartásánál, a gépek, a fajiak kiválasztásánál, menak szintén 1200 hektáron a Békés megyei Battonyán. Az együttműködésnek biztató eredményei vannak. — Újdonságaik közül mire számíthatnak a gazdaságok? — 1981. január 1-tol megszűnik a szarvasi rizstermelőd rendszer és beolvad a nádudvariba. Ezzel egyedüli lesz az országban. Szeretnénk, ha a hazai rizstermelés ismét fellendülne. Ehhez azonban a gazdaságok termelésfeltételeit kell megte- íemtenünk. Olasz és japán cégekkel tárgyaltunk, technológiát vásároltunk. Az olasz, .úgynevezett vízben művelési, a japán pedig palántás módszer. Kísérleteket folytattunk és úgy tűnik, az utóbbi lesz a jobb! Négy gazdaságban: Karcagon. Kisújszálláson. Csárdaszőllösön és Szeghalmon 44 hektáron a japán módszerrel kísérletileg megkezdték a palántás rí őstermelést. A telepek építéséhez Brazíliából hoztunk lézerrel irányított munkagépeket. 1981 januárjától 33 gazdaság csatlakozik rizstermelési rendszerünkhöz. Újdonság az idén elkezdett iparszerű melléktermék-hasznosítás is. Ezeket húsmarha- hi/.lalásia használják fel a gazdaságok. Kísérletképpen Bácsalmáson. Újkígyóson és Mezöhéken foglalkoznak vele. Partnergaz.daságaink segítségére az. idén 79 szövetkezet támogatásával létrehoztuk a géphasznosítási társaságot. Ebben a Heves megyeiek közül a domoszlói, a gyöngyöspataí, a nagyfügedi és a tarnamérai vesz részt. A gazdaságok egymás segítésére 59 millió forintot adtak össze. Főleg azok társultak, akiknek nincs lehetőségük új gépek vásárlására. Közös erővel viszont ezek is gépsorokhoz. jutnak az elhasználtak pótlására. Hat évig kell érTulajdóriképpen jól lehet szórakozni ezeken a sztorikon. Mulatságos, kedves történetek, hiszen az italos emberekkel általában, ilyenek esnek meg. Van aztán olyan történet is, amely hátborzongatóan izgalmas. Például a részeg gépkocsi- vezetőé, aki — olvashatták a lapokban — miután csodával határos módon egyáltalán el tudott indulni autójával, egy parkban a játszadozó tucatnyi gyerek közé hajtott.. Mulatságosak, hátbor- zongatóak — legalább okulnánk belőlük! De úgy tűnik, nem használ a figyelmeztetés. Az idei első félév végére ismét nőtt a közlekedési balesetek szama, s az okok közt előkelő helyen van az ittas vezetés. Az ellenőrzés szigora pedig ugyancsak nőtt; a szabálysértési eljárások után bizony ki keil nyitni a pénztárcát és a jogosítvány is „hidegre” kerül. Igaz, akad, aki ezzel sem törődik ... Beszéljenek a példák, amelyek az egri városi-járási rendőrkapitányság szabálysértési előadójának, Kása József főhadnagynak irattárában gyűltek össze. Mégpedig azokról, akiknek neve nem először került az iratokra. Ötezer a levelezőlapon A verpeléti Schmutzer István Gábortól 1979. decemberében négy hónapra vonták el a jogosítványt. Március 20-án már a kocsiján ment a barátjához — jogosítvány nélkül — s persze, ilyenkor inni is szokás, de nem vizet, Bánhatta azonban ezt az autó is: egy enyhe kanyarban be az árokba, neki a villanyoszlopnak. Az ügyben külön az a szép, hogy április 11-én a korábbi büntetés lejártával visszakapta a vezetői engedélyét, de közben már folyt a vizsgálat, a következőben így aztán a jogosítvány 25- én már ismét lakat alá került- Most már nyolc hónapra. Az ügyet a helyszínen, a községi tanácsnál tárgyalták, s a határozat is két hétig volt olvasható a hirdetőtáblán A történet hőse pedig egy levelezőlapon fejezhette ki megbánását. A lapot szépen kitapétázta illetékbélyegekkel. Összesen ötezer forint értékben. Számolni is sok Prokaj József egerszoláti lakost 1978-ban mar kétszer büntették ittas vezetésért. Az első kétezer forint, a második 3600 forint volt; ő sem bírta elnézni a parlagon heverő kocsit, beült jogosítvány nélkül, s ehhez a bátorságot a pohár fenekén kellett keresni. Tavaly következett a harmadik eset. Négyezer forint birság. a jogosítvány hathónapi elvonása. De meg ez sem az utolsó: idén április 2-án — elmondása szerint — négy üveg sört ivott meg délután, s erről este már be is kellett neki számolnia a gépkocsiját megállító rendőröknek. Szép számú érdeklődő előtt a községben rendezték meg a sorozatosan visszaeső ittas vezető szabálysértési tárgyalását. Tudta, nehéz a helyzet, s különböző indokok alapján kei-te, ne vegyek el a jogosítványát. Elvették, ötezer forinttal együtt. Olyannyira, hogy Vizsgáznia kell újra. A profik között is akad A hivatásos gépkocsivezető az állását kockáztatja, ha ittasan ül a kormánykerék mellé. A legszigorúbban a Volán Vállalatnál bírálják ezt el: mar az első alkalommal kezébe nyomják a munkakönyvét az italozáson ért pilótának. Lehet, hogy nem hallott még erről a szigorról az egri Varjas Lajos, aki az erdőtelki Szabadság Tsz tehergépkocsi-vezetője volt. Idén februárban már 3000 forintra büntették ittas vezetés, miatt, s három gyermekére tekintettel nem vonták el a vezetői engedélyét. Egy hónap múlva, a késő esti órákijan Egerben akarták igazoltatni a rendőrök, de ő továbbhajtott. Üldözőbe vették, gyorsan meg is fogták, s a sebtében előkeresett alkohol- szonda mindjárt el is színe- ződött. Két üveg sort ismert el. Ezúttal már nem lehettek elnézőek vele szemben, négy hónapra megszűnt a vezetői engedélye, s ismét háromezer került, a nagy kasszába.. Azóta fel is mondott a szövetkezetnek. keresett és talált másik munkahelyet. A feledékeny úrvezető Kusztor Lászlónak emlékezetes marad az a bizonyos áprilisi idézés. Valamilyen ügy miatt a rendőrségen hallgatták meg, jobban mondva szerették: vein a meghalläÄtta- Esäseweheioen italos állapotban érkezeti meg a rendőrségre. « a mi kos a személyi igazolványát kérték tőle, némi keresgélés után közölte: — A kocsiban felejtet2 tem . „ — Maga vezetett? —: hangzott az ártatlannak tűnő, rendőri kérdés, ám aztán mégiscsak ez vezetett oda, hogy a feledékeny úrvezető nyolc hónapra megszabadult, a jogosítványától, ötezer forintjától pedig örökre. Fellebbezett, súlyosnak, találta az ítéletet, ám azt tudni kell: neki sem az első, ilyen ügye volt mór. 1978-, ban kétezer, illetve háromezer forintot fizetett ki ugyanilyen okból. Az ítéletet másodfokon is megerősíted ték, éppen emiatt. Szigorúbb az átlagnál Szigorúak a bírságok: a a. egri járásban az átlag 1190 forint körüli, amíg az országos átlag kilencszáz forintnál tart. Gyakoribb az ellenőrzés, különösen a borvidékeken, hátha ettől visz- szarettennének az italban bátorságra lelt autózók. Igaz, sokféle körülményt, a szociális helyzetet is figyelembe kell venni, s indokolt esetben a másodfokú eljárás is mérsékelheti a büntetést. Ám ez a néhol szinte példátlannak tűnő vakmerőség nem érdemelhet mérsékletet. Hiszen nem az illetőkön mült esel leg nagyobb . tragédia, súlyos baleset. Nem artana okulni ezekből. Még az első pohár előtt, amíg túlzottan bátor nem lesz az ember... Hekeli Sándor J.380, jaLsua 23«
