Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

Gazdaságunk az év derekán

Kenyér—új búzából

SOK ÉVTIZEDES, a gyakorlatban igazolódott tapasztalat, hogy a gazdálkodás első félévi adatai, kiegészítve egyéb információkkal — például az ipar rendelésállományával, a pénzügyi helyzet jellemzőivel, a mezőgazdasági termésprognózisokkal — a gazdasági folyamatok második félévi alakulását is előrevetítik, lehetővé teszik, hogy a népgazdasági terv megvalósulására, a teljesítés mértékére következtessünk.

Az első félévi gazdálkodást két tendencia érvényesülése jellemezte. A pozitív irányú abban nyilvánult meg. hogy a terv első számú gazdaság- politikai célja, a külgazdasági egyensúly javítása hónapról hónapra, s a félév egészében a tervezettnél is kedvezőbben alakult. Megtörtént az, amire rég volt példa: egy rövid időszakon belül — az I. negyedévben — szerény mértékű, inkább csak jelképes aktívum is létrejött, a nem rubel elszámolású kereskedelem egyenlegében. Ez ugyan a későbbiek során eltűnt, de a június 30-i mérleghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a tervezettnél. a passzívum mértéke, összege rendkívül alacsony.

Van azonban ennek a kedvező mérleghelyzetnek, a külgazdasági egyensúly javítása ban, elért eredménynek egy olyan negatív vonása is, amelyet más körülmények között hajlandók lennénk „szépséghibának” tekinteni, jelen esetben azonban nem, mert a belgazdasági folyamatokhoz kapcsolódik. Az idei népgazdasági terv a külgazdasági egyensúly javítását arra építi, hogy a nem rubel elszámolású import néhány százalékkal csökken, a kivitelé pedig igen erőteljesen, legalább 10—11 százalékkal növekszik. Az első félévi egyenleghelyzetre ezek az • összetevők a tervezettől ■ eltérően hatottak, a kivitel kisebb mértékben emelkedett, míg a behozatal nagyobb mértékben csökkent. ■ Márpedig nyilvánvaló, hogy az egyensúlyi helyzet biztonságosan és folyamatosan csak az export dinamikus növelésével javítható.

Az első félévi gazdálkodás negatív jellegű tendenciája a belgazdasági folyamatokban, a termelésiben mutatkozott. Az építőipari termelés kisebb mértékű csökkenése

még összhangban van a tervvel, amely ezt a beruházások mérséklésével párhuzamosan számításba vette, előirányozta. Az ipari termelés csökkenése viszont a tervvel ellentétes jelenség, mert a tavalyinál valamivel alacsonyabb belső felhasználás közepette a külgazdasági egyensúly javítása mindenképpen megkívánja az ipari termelés növelését.

AZ OBJEKTÍV SZEMLÉLETŰ értékelés alig-alig talál olyan támpontokat, tényeket, amelyek segítségével a hazai gazdasági életben eddig nem tapasztalt jelenséget elfogadhatóan értelmezhetné. Az ipar évkezdeti rendelésállománya ugyan már problémákat és gondokat jelzett, egyebek között azt, hogy a rendelésállomány nem elegendő a termelés tervezett növeléséhez. Az első félévben leginkább az tűnt szembe,' hogy az ipar átlagánál mindig erőteljesebben fejlődő ágazatok — például a gépipar — termelése is visz- szaesett, míg az e tekintetben kevésbé „élenjáró” ágazatok

— például építőanyag-ipar, textilruházati ipar, élelmiszeripar — állóképesebbeknek bizonyultak.

Bár az ipari termelés stagnálását a tervezettnél alacsonyabb exportnövekedési dinamika is magyarázhatja

— tehát az, hogy a szabad kapacitásokat nem sikerült exportra konvertálni, felhasználni —, úgy tűnik, hogy a termelésben tükröződő ipari magatartásnak mélyebben rejlő okai is lehetnek. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent tételeztünk fel, „vártunk el” egyrészt a szabályozóváltozásoktól, másrészt az új árrendszertől, a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzéstől. A szabályozóváltozásokhoz való alA nemrég üzletekbe került különleges minőségű epri Bikavér, Leányka és Tramini után augusztus elején ismét újdonsággal jelentkezik az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát. Az egri történelmi borvidék két minőségi fehér borát, az epri és a verpeléti olas'zrizlinget hétka 1 mazkodásban mär van némi gyakorlata az iparnak, a gazdaságirányításnak pedig abban, hogy a várható hatásokat felmérje, kiszámítsa. A január elsejei módosításokhoz ezúttal a termelői árrendszer gyökeres változása, új alapokra való hel vezése és új ármechanizmus társult. Feltételezhető, de még nem bizonyítható, hogy az ipar termelési és értékesítési magatartását, gazdálkodását részben már az „elvárt” hatások alakították. (Az a tény, hogy az alapanyag-termelő iparokban javult a jövedelmezőség, a feldolgozó iparokban pedig az élelmiszeripar kivételével csökkent, a legnagyobb mértékben éppen a gépiparban és a vegyiparban. Nincs viszont ma még adat arra vonatkozóan. hogy az azonos ágazaton belüli jövedelemkülönbségek az egyes vállalatok magatartását, termelését miképpen befolyásolják.)

AZ ELMONDOTTAKBÓL

kiolvasható, hogy az ipari termelés alakulását, s főként annak okait nem tudjuk tényekre, bizonyítékokra támaszkodva megítélni, minősíteni. Ami bizonyos, az viszont nem megnyugtató: az ipari termelés előreláthatóan éves szinten sem követi, közelíti meg a tervelőirányzatot. következésképpen az előirányzott idei gazdaságnövekedés sem valósul meg. E tekintetben csak a mezőgazdaság teljesítménye javíthatja a kilátásokat, de semmiképpen nem ellensúlyozhatja. pótolhatja az ipar tervtől való elmaradását. 'Az is valószínűsíthető, hogy a mezőgazdaság jó terméseredménye az év derekán a kedvező külgazdasági egyenleghelyzet fenntartáséhoz, javításához is tevőlegesen hozzájárulhat

deeis palackokba töltve és

különleges címkékkel ellátva hozzák forgalomba.

A palackokra tehát új dekoratív címke kerül. Ezzel is kifejezésre akarják juttatni a termékek jó minőségét a fogyasztók körében. Egyébként mind a két borfajtát a megyeszékhelyen palackozzák.

Garamvölgyi István

Augusztus elején

Két tarújdonság

A JÓ PÉLDA: KISFÜZES

■ 1

Of község szabálysértési

Éppen egy esztendeje annak, hogy az új Büntető Törvénykönyvvel egyidőben új szabálysértési jogszabályok léptek hatályba. A rendelkezésekben foglalt előírások az ebbe a körbe tartozó ügyek egyszerűbb, hatékonyabb elintézését voltak hivatottak biztosítani, ennek érdekében pedig bővítették a tanácsi szabálysértési hatóságok jogkörét.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy az eltelt idő alatt miként évényesült az új szabályok hatása a községekben. Fétervásárára látogattunk el, ahol Tar Sán- dorné, a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának titkára vállalkozott arra. hogy áttekintse a közös igazgatás alá tartozó öt helvség — Pétervására, Erdőkövesd. Ivád. Váraszó és Kisfüzes — múlt évi és idei szabálysértési ügyeit.

— Elöljáróban el kell mondanom — kezdte a beszélgetést a vb-titkárno_ —, hogv 7cözséqrinkre általában az jellemző, hogy a lakosság tiszteletben tartja a törvényi előírásokat. Hosszú i4ö óta negyven körül mozog évente azoknak a szabálysértéseknek a száma, amelyek szakigazgatási szervünk mint hatoság elé ke. rülnek.

— Milyen típusú ügyek fordulnak elő leggyakrabban Pétervásárán és környékén?

— A legtöbb esetben tulajdon elleni szabálysértés miatt kell eljárást indítanunk. 1979-ben tizenkilenc, ebben az esztendőben pedig tíz ilyen ügyünk Volt. A legsúlyosabbak közülük az önkiszolgáló rendszerű üzle. tekben történt lopások. Ezeket az eseteket bizottságban tárgyaljuk, s nagyon szigorúan felelősségre vonjuk elkövetőiket. A dolgunk is könnyebb, hiszen a tolvajt legtöbbször tetten érik, így nincs szükség hosszadalmas bizonyításra. Elég sokszor fordulnak hozzánk becsület, sértés vádjával, ez egy évvel ezelőtt került a tanácsi szervek hatáskörébe. Ezenkívül még a tankötelezettség meg. szegese, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a „fekete fuvar" tartozik a gyakran előforduló szabálysértések közé.

— A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos adatsorban

megkülönböztető jelzés látható két esetcsoportnál. Mi ennek az oka?

— Az egyik csoportba a köztisztasági rend ellen vétők cselekményei tartoznak. Ez egy egészen sajátos helyzet! Az öt község belterülete ugyan tiszta, az emberek rendkívül érzékenyek arra, hogy rend legyen a portájuk környékén. Ám a falu szélén már „nyugodtan” sze. metelnek. hiába állítunk fel tiltó táblákat. Kezdeményezünk ugyan szabálysértési eljárást, a bizonyítás , azonban nagyon nehéz, mert a lakosság nem szívesen segít a rendbontók felderítésében, fgy hivatalosan csak egyetlen ilyen jellegű ügyünk ‘volt. de ha a lakók együttműködnének velünk, ebből lenne a legtöbb. A másik csoportba a tipikusan községekre jellemző ügyek tartoznak- Az igazgatásunk alatt álló helységekben ősz. s/.esen 920 kutya van, s nagyon sok a gond velük. Gyakran okoznak kárt, era. bért is megtámadnak. Ezek a legkisebbek és ugyanakkor legtöbb munkát igénylő ügyek. A bizonyítás — küBékéscsabán, a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat István-malmában, megkezdődött az új búza feldolgozása. A Békés megyei sütödében már az új búza lisztjéből sütnek kenyeret. (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS.)

ÖSZTÖNZŐ BÉREZÉS SARUDON

Zsebbevágó ésszerűség

Általában sokat beszélünk a bérezésről, és általában mindenki helyesli, hogy a keresetet jobban kell kötni a teljesítményhez, s hogy a bérezés jobban ösztökélje a dolgozót a minőségi munkára. Az elvvel mindenki egyetért, de gyakorlatban nem túlzottan sok a jó és az okos kezdeményezés. Nem azért, mintha a bátorság hiányozna, sokkal inkább azért, mért nem is olyan könnyű kidolgozni és megvalósítani olyan bérezési rendszert, amely egyszerre szolgálja a jobb, magasabb színvonalú munkát, s egyaránt naígyobb hasznot jelent a'közösségnek és az egyénnek is;

Sarudon, a Tisza mente Termelőszövetkezetben találkoztunk egy olyan példával, amelynek részletesebb bemutatása talán azért indokolt. mert világosan megmutatja. hogy az az elképzelés, miszerint

a bérek ösztönzőleg hathatnak

egyszerre két irányban — a közösség és az egyén javára — nem is olyan fából vaskarika, mint sokan gondolnák.

lönösen, ha tanú nincs — igen komplikált.

— Végső soron hogyan fejezik be a szabálysértési eljárásokat? Gyakoridé a bírságolás?

— Természetesen ez az.

eset. milyenségétől is függ. A becsületsértésekre általában jellemző, hogy eredményes a hatóság közreműködése: bé- külés lesz a dolog vége. A tankötelezettség megsértésénél sem mindjárt bírságolunk. Szinte minden esetben először figyelmeztetést küldünk a szülőknek, hogy járassák a gyermeküket iskolába. Ha ez nem használ, akkor is mérlegeljük még a család anyagi körülményeit, s alapos vizsgálat után büntetünk. Mindebből látható, hogy szakigazgatási szervünk elsődleges szempontja a nevelés. Tehát elsősorban a békés megoldásokra törekszünk, ebben pedig ügyfeleink is segítségünkre van. vak. Épp nemrég járt nálam egy férfi, akinek a kerítését megrongálták. Fel lehetett volna venni a szabálysértési jegyzőkönyveit, azonban ő maga kérte, hogy előzőleg a másik féllel együtt beszéljük meg a dolgot. A felsoroltak mellett a szabályszegőknek mindig elmondom a példát: Kisfüzesen hosszú évek óta nem volt olyan eset, amely miatt eljárást kellett volna indítanunk

___

S

z. Z.

Valamikör Sarudon órabérre dolgoztak a kombájno. sok. Hogy ez a módszer éppen az egyik legdöntőbb me. - zőgazdasági munkánál miért nem lehetett a legcélszerűbb, arról úgy gondoljuk, nem kell túlzottan hosszan értekezni. A termelőszövetkezet vezetői is érezték, hogy nem a határban kinn töltött időt kell díjazni, ezért változtattak a módszeren. Az elmúlt esztendőben a kombájnok tartályában összegyűlt gabona minden mázsája után kapták a bért a gépkezelők.

Itt ugyan már megszűnt az a hibaforrás, hogy a táblán eltöltött időt — hasznosat, vagy haszontalant — fizessék meg, viszont jelentkezett a másik veszély. A mennyiségi munkára való törekvés. Mindenki a mázsákat, a tonnákat hajszolta, de hogy milyen áron. azt nem vette figyelembe a bér.

Az idei esztendő hozta meg azt a nagy újítást, amelynek finom szabályozó mivoltát — s főként annak mindenre kiterjedő szellemét

— ipari üzemeknél is megirigyelhetnék.

A közös gazdaság vezetői abból indultak ki. hogy mi a cél az aratásnál. Ez természetesen nem lehetett más, ’ minthogy minden megtermett szemet behozzanak a földről. Ehhez kellett tehát keresni a bérezési csatornák ösztönzőit. Figyelemre méltó az új bérezési rendszer kidolgozásának ez a mozzanata azért, mert a vezetők nem a régi bérezési típusból indultak ki. nem azt. vették alapul és azt javítgatva, módosíthatva jutottak el a megoldási g. - ,Nagyon helyesen abból a már említett célból indultak ki. hogy lehető legjobb minőségben a legtöbb termést vigyék a raktárakba.

Ä gazdaság vezetői felmérték, hogy milyen gépek állnak rendelkezésükre és ezekhez a gépekhez

típusonként igazodva

— differenciálva — kidolgozták az új bérezési rendszert.

Ezek szerint az idei aratásnál a sarud i kombii inosok tízforintos alapórabérben részesülnek és minden kombájnfajtára külön meeálla- nftott. learatott mázsánként! bért. Itt már figveiembe vették. hogy az egvvk gép nagyobb. a másik objektíve kisebb teljesítményre képest

További finomítást —• äs az igazi nagy újítást — jelentette a szemveszteség mértékének fiiggvénvében juttatott termény megállapítása.

Először is

Sarudon

különbséget tesznek

az úgynevezett biológiai és technikai szem veszteség kö„- zött. Biológiai szemveszteségnek azt nevezték el, amelyről a kombájnos nem tehet. Tőle függetlenül következik be. A ki pergett búza- vagy árpaszem, a vihar, vagy jég által földre terített termény nem a gépkezelő számlájára írandó. El len ben a kombájnokra szerelt speciális gyűjtőedény —, melyet csak a s zem veszteséget vizsgáló bizottság nyithat fel — megmutatja, milyen minőségű munkát végzett az arató.

Ha fél százalékos a szemveszteség, akkor 20 kilogramm termény illeti meg minden learatott hektár után. Fél és egy százalék között már csak 15 kilogramm ez a mennyiség, másfél és két százalék között 10 ki log ramm, három százalék fölött pedig levonás jár.

Az árpaaratással már végeztek. Az utolsó napok kimutatása szerint a szemveszteség 0,2 és 1 százalék közt mozgott. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az új típusú bérezés egyik legnagyobb hajtóerejét a szemveszteség arányában juttatott termény jelenti a kenyérgabona betakarításánál.

Lehetséges, hogy így néhány nappal hosszabb lesz

az aratás, de hogy több tér- mény kerül be a raktárakba, az bizonyos.

Felmerülhet még az a kérdés, hogy

nem túlzottan

sok-e a terményben kiadott

juttatás-ösztönzés a dolgozóknak ? A minőségjavuláson nyert haszon nem úszik-e el éppen ezen az ösztönzési

rendszeren ?

Nos, éppen itt van a kulcsa, a nyitja annak a bizonyos fából vaskarikának. Az ösztönzésként biztosított terményt ugyanis nem a közös raktár rovására juttatják az aratóknak, hanem azokból a gabonaszemeknek. a kilogrammjaiból, mázsáiból és tonnáiból, amelyek egyébként ott vesznének el a tarlókon.

Az új bérezési rendszerre] iay dolgozik tehát a =arudi kombájnos egyszerre a közösség és saját zsebének gazdagítása ügyében.- .....m*

M

misöaGl

1980. július 27., vasárnap