Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-22 / 170. szám
1 A Fiatalos lendülettel Erdő mellett (ó lakni Frikk József és Juhász István: méretre vágják a parkettákat (Fotó: Szabó Sándor) HA MEGKÉRDEZÜNK száz nyugdíjast, mit tart a legnehezebben elviselhetö- nek, többségük azt feleli: a tétlenség kényszerét. így van ez jól, hiszen tevékeny életre, munkára születtünk, mérhető teljesítmény nélkül soha nem áll össze pályánk, éveink mérlege, semmivé válik hasznosságtudatunk, amelynek híjával lehetetlen megkapaszkodni a hétköznapokban. Fokozottan érvényes ez azokra az embertársainkra, akik az átlagosnál többet vállalnak magukra g. társadalom közös gondjaiból, s elkötelezettségük tudata nyugdíjas korukban is tovább sarkallja őket, amikor pedig már megérdemelt pihenőidejüket tölthetnék. A párttag nyugdíjasokra gondolunk, akik közül számosán okkal vélekednek úgy, hogy mint párttagok, mint kommunisták nem kívánják nyugdíjaztatni magukat, az eszme elkötelezettjeiként erre amúgy is képtelenek lennének, részt kérnek, kívánnak napjaink küzdelmeiből, feladatokat igényelnek és sokszor a fiatalokat meghazudtoló lendülettel meg is oldják azokat, nem válogatnak a tennivalók között, melyik a testhezállóbb, nem igyekeznek áthárítani másokra a pártmunka nehezét, az aktív részvétel a közéletben, annak alakításában valóságos életelemük. Nagy taps szakította félbe többször is a XII. párt- kongresszuson Andrásfi Gyula felszólalását, aki több mint fél évszázada vesz részt a munkásmozgalomban. „A párt megbízásából sokféle funkciót töltöttem be az előző évtizedekben — mondotta a többi között. — Voltam főispán, nagykövet is, .most pedig körzeti párttitkár vagyok és örömmel végzem ezt is. mert egyel nézek: azt, hogy hol és hogyan tudom szolgálni az ügyet. Csupán Mint lapunk korábbi számában jeleztük már: újabb DOMUS-program keretében a Bútoripari Egyesülés először Egerben jelentkezik termék-összeállításával, közvélemény-kutatással. szakmai tapasztalatcserével egybekötött rendezvényen. A július 26-ig tartó, árusítással egybekötött bemutató hétfő reggeli megnyitója alkalmából, cn egri lakberendezési áruházban Barg József, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója köszöntötte az érdeklődőket, közöttük So- mody Lajost, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, Csepregi Andrást, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetőjét. Bágyi Imrét, a megyei tanács osztályvezetőjét. s a szakmák képviselőit, majd Kormos Pál, a Bútoripari Egyesülés igazgatója adott tájékoztatást. Mint az elmondottakból — egyebek mellett — kitűnt: a hazai bútorgyártás egésze számára jelentős volt az elmúlt években végrehajtott nagy rekonstrukció — amely Egert is érintette — s lényeges előbbre lépés 'a ma már 14 korszerű áruházat magába foglaló DOMUS-hálózat megteremtése. Csupán a Bútoripari Egyesülés tagvállalatainak éves termelése Napenergia melegíti a Euer megyei Bodajkon a 480 izemélyes napközis tábor kis lakóinak fürdővizét: kísérletképpen felállított szerkezet egyszerre két köbméter vizet melegít fel 30—32 fokos hőmérséki/>tűre. Bár az idei nyár eddig még adós maradt a tartós napsütéssel, es az igazi meleggel, a laborban nosztalgiából és emlékekből sehol sem épült még fel a szocializmus. Azért tenni kell és ott és annyit, amennyire lehetősége és képessége van az embernek. Sokan úgy gondolják, hogy a körzeti pártszervezet csupán az öregek és a nyugdíjasok találkozóhelye. Ez nem így van. Igen sok emberi érték, mozgalmi és élettapasztalat halmozódik fel itt. Mi nem tudunk elöregedni, nálunk nincs — politikai értelemben — nyugdíjazás, mi aktív harcosai vagyunk pártunknak, amíg élünk ...” Aki falusi pártházakban, városon a körzeti párthelyiségekben megfordul. könnyen talál igazolást a fenti megállapításokra. Találkozik olyan emberekkel. akik a legjobb televi- zióműsornál is többre becsülnek egy-egy baráti, elvtársi eszmecserét időszerű, közös dolgainkiól. Van hozzátenni valójuk a jelenhez, amit bátran megszívlelhetünk. hiszen nyitott szemmel járnak, azonkívül bölcsen tudják, mire köteleznek bennünket a mában az elmúlt évtizedek során megtett út tanulságai. S van igényük, várakozásuk a jelen iránt. ILYEN PÉLDÁUL az informáltság igénye. Nem rös- tellnek kérdezni, körükben alaposan megméretik a mégoly jól felkészült előadó is, akinek nagyon kell vigyáznia, mert ha csalódnak benne. még hónapok múlva is fölemlegetik, milyen rosszul szerepelt. Nem hívják többé. Arra is jogot formálnak — logikus, érthető —, hogy észrevételeiket meghallgassák, az irányítómunkában figyelembe vegyék. Mostanában tanúi vagyunk, mennyire sokféle tennivaló jelentkezik a lakóterületen a társadalmi munkaakciók szervezésétől kezdve a lakóbiforintos értéket, s gyártmányaik 10—15 százaiéiig külföldre is eljut. Gond azonban ma is, .hogy a tényleges igényeket még mindig nem sikerül kielégíteni, a termékek színvonalán, választékán sokat kell javítani. Az újabb program — a Bútoripari Egyesülés 12 vállalatának a Domus-áru- házakban sorra kerülő igényesebb jelentkezése — a fogyasztókhoz való tökéletesebb igazodást, a gyártmány- fejlesztés eddiginél helyesebb megvalósítását kívánja szolgálni. Nemcsak gyűjtik, hanem iparkodnak figyelembe is venni a vásárlók javaslatait. kívánságait, a kereskedők kéréseit. Az egyesülés termékskálájának mintegy negyedrészét felvonultató kiállításhoz, pontosabban a hétfőn kezdődött új DOMUS-program- hoz kapcsolódott a Lakás- kultúra" c. folyóirat Egerbe kihelyezett szerkesztő bizottsági ülése is. A Technika Házában tartott tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Vasas Joachim, a városi pártbizottság titkára és Dér Béláné, a városi tanács elnökhelyettese is — a lap informáló, ízlésformáló munkájával kapcsolatban fogalmaztak meg további kívánalmakat a megjelentek. mindig van elegendő meleg víz, s a gyerekek csupán az esti csúcsfogyasztás idején „szorulnak rá” az elektromos vízmelegítőkre. A napelem működéséről pontos adatlapot vezetnek, s amennyiben a szerkezet jól beválik, jövőre még egyet felállítanak a táborban. MTI zottságok tevékenységi kőiének kiterjesztéséig. A mozgalmi munkának számos, nem mellőzhető területe létezik, ahol előrelépni a párt-körzetek, az idős kommunisták cselekvő segítsége nélkül lehetetlen. Mondják az élő szemtanúk: valamikor egy bányászkolónia. egy külvárosi háztömb, vagy valamely falu- végi utca — ama híres Gyepsor — egysorsú nincstelenjei milyen eleven közönséget alkottak, ahol gondja volt egyik embernek a másikára. Könnyen elintézik egyesek legyintéssel; ma más a világ, akkor az embereket összetartotta a nyomorúság, a jólét elválaszt, sokakat beképzeltté tesz, zárkózottá, hisz nem szorul senki másokra. A megélhetés biztonságát sikerült a többség számára megteremteni. De azt. távolról sem mondhatjuk el. hogy mindenki megtanult volna szocialista módon élni. A kérdés is indokolt: az. újonnan épült lakótelepek, falurészek és városnegyedek lakói mikor alkotnak olyan közösségeket. ahol nem szemlélik tétlen közönnyel családok széthullását, magukra hagyott gyerekek kal- lódását. vagy a köztulajdon rongálását — mikor és mimódon kerülhet emberköze- libb kapcsolatba egymással az a sok ..idegen ", aki any- nyiszor elfelejt köszönni is a lakótársának? TALÁN NEM JÁRUNK messze az igazságtól megállapítván, hogy a kommunista közösségek szellemiségének ereje a mostaninál jobban is érvényre juthatna, s a lakóterületi pártmunka tervezett fejlesztése, kiteljesítése ezt a célt is szolgálja. Fontos céll — mely az. idős kommunisták nélkül, a körzeti pártszervezetek nélkül szinte elérhetetlen. Megkezdte a Dunán az első két, új kavicsszállító ha- jőegységének próbáit a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat. Ezzel új szakaszához ért az az egvmil- liárd forint értékű fejlesztési program, melynek célja, hogy a vízi szállítás fejlesztésével megoldja Budapest A Kéziszerszámgyár ipari láncgyára, amely elsősorban ipari és mezőgazdasági görgős láncokat készít, 1981. december 31-ig Budapest híres munkáskerületéből. Angyalföldről. áttelepül Püspökladányba. A gyár négy másik üzemmel 1939-ben kapcsolódott össze és ázol a a Kéziszerszámgyár egyik egységeként dolgozik. A Püspökladányban most épülő műhelycsarnokba mór csak azoknak az ipari és mezőgazdasági görgős láncoknak a gyártását helyezik át, amelyekből évről évre egyre nagyobb mennyiségben rendelnek a gyárak es Gyöngyössolymos — a jó borok hazája. Lehet másként összeállítani a gondolatpárt? Szőlő és bor. mindjárt ez jut, az eszünkbe. És ha valaki megkérdezi az odavalósi embert, miből élnek a soly- mosiak, biztosan azt a választ kapja: a szőlőből. Főként a szőlőből. Az erdőt aligha említi bárki, pedig a tények...! ★ Szerencséjük van a gyön- gyössolymOsiaknak. A • 860 hektárt kitevő erdejük ott kezdődik a kertek alatt. Véget érnek a szőlötáblák és máris az erdőben találja magát a lépegető ember.»Akárha ..háztáji'’ is lehetne ez a rengeteg, aminek állapota is ad büszkélkedhivalót. — A fáinknak több mint a kilencven százaléka tölgy — tudjuk meg dr. Nyilas Jánostól, a Mátra Tsz elnökétől. — Ez a tény befolyásolja az erdőnk jövedelmezőségét is. .— Hová sorolható az erdészet a gazdálkodásunk rendjében? — Mindjárt a második helyre, közvetlenül a szőlő után. Ez vonatkozik az árbevétel nagyságára is. — Mennyi fát vágnak ki egy évben? — A tervünk 2300 köbmétert tartalmaz. Ennek a fele tűzifa a másik fele pedig parkettfríz. Annyit tegyünk hozzá: a parkettfríz tulajdonképpen alapanyag, abból készítik a különböző méretű burkolólapokat. Hogy a kész terházgyárainak. betonelemgyá- rainak és építőiparának ellátását. kiváló minőségű folyami kaviccsal. A tervek szerint 1983-tól az eddiginél évi 1,2 millió köbméterrel több, összesen 3,7 millió köbméter folyami kavicsot szállítanak Esztergom környékéről Budapestre. az üzemek. Itteni gyártásuk műszaki színvonalát új gépsorok munkába állításával emelik. A költözködés befejezéséhez közeledve, hagyományos termékükből, az ipari .szemesláncokból az utolsó méterek kerülnek le a gyártósorokról, az új telephelyre ennek a berendezéseit mar nem szállítják át. Azért döntöttek így, mert ennek a terméküknek, amelynek skálája a kázilánctól kezdve kiterjed egészen a hajóláncig, az áttelepítése már gazdaságtalan lenne. A Kéziszerszámgyár éves termelési értékének alig több mint három százalékát adjak az ipari szemesláncok. méknek hány százaléka lesz első osztályú, a fríztől jelentős mértékben függ. — A frízhez nyersanyagot adnak? — Nem. Saját fafeldolgozó üzemünkben gyártjuk. A frízt értékesítjük. Mint kiderülhetett, a tsz- nek egyik fő jövedelemforrása ,az erdő. Mégis, alig szoktunk figyelmet fordítani erre az ágazatra, mert ha már a Mátra, akkor csak a szőlő és a bor...! ★ Furcsa nagyüzem az .erdészet. Hozza a pénzt, nem is akármilyen mértékben, de alig kell hozzá ember. Mert hány személy foglalatoskodik a gyöngy össoly- mosi tsz erdészetében? Tessék jól figyelni. Van egy technikusuk, egy erdészük és négy állandó munkásuk. Ha még a fafeldolgozó üzem mintegy tíz dolgozóját is ide vesszük, akkor már pontot is tehetünk a felsorolás végére. Ennyi és kész. Nincs itt valami tévedés? Ilyen rengeteg erdőhöz, eny- nyi teméntelen mennyiségű köbméterhez? — Még arra is futja az erőnkből, hogy segítséget adjunk a szomszédos állami erdészetnek. Olyan a kapacitásunk — erősíti meg az elnök. — Azt mondják, a fa értékesítése kész ráfizetés a tsz-ekben. — Lehet hogy másutt így van, nálunk ez így nem igaz — állítja az elnök. — Mi tűzifát is eladunk, ha kell. fűrészelve és házhoz szállítva. A vevőink közé nemcsak a tsz tagjai tartoznak. — Mi történik a frízzel? — Exportáljuk az illetékes külkereskedelmi szerv útján. De a kapcsolatunk a vevővel közvetlen. — Ide jönnek Svédországból is például? — Az átvevő rendszeresen jár hozzánk. Törve beszél valamit magyarul. Esetenként beköszön hozzám is, és mondja: szép és jó az anyag. — Es mi a véleménye a sólymost borról? — Még egy nyelet bort sem fogad el. de semmi mást sem. Tehát nem 'lehet lekenj' erezni. Ilyen is lehet egy nagyüzem, egy fontos üzemág. Dolgozik benne néhány ember. megtermeli a komoly summákat és még a minőség is tetszik a vevőnek. Hát...! ★ Könnyű a sólymosaknak mondhatják, ott van a szájukban a mátrafüredi erdészet. Akár kéretlenül is any- nyi segítséget kaphatnak, hogy a fagazdálkodásban példaként is szolgálhatnak másoknak. Idegen toliakkal... — Nincs ilyen kapcsolatunk. Ez a válaszuk. — És a vadgazdálkodás? — Az a vadásztársaság fel. adata. Az erdőben csak a fa a miénk. Pedig a vadállomány értéke sem kutya. De még ehhez hozzátartozik az is, hogy a vadásztársaság kérhet kártérítést a tsz-től, ha a vegyszerezés miatt néhány állat elhullik. A tsz pedig ugyanúgy a vadak által okozott kárért. No. ez elég bonyolult. Sok mindent kell bizonyítania mindkét félnek ahhoz, hogy a pénzt megkaphassa. Igaz, nincsenek is ilyen viták a solymosiak és a vadásztársaság között. Jól megférnek egymás mellett. — Tiszteletbeli vadásznak tekintenek engem — halljuk az elnöktől —. de én nem lelkesedem a vadászatért. Az nem nekem való mesterség. — A vadpecsenyét sem kedveli? — Egyszer-egyszer meghívnak bennünket, el is megyünk, mert a vadászat is más, es a vadpecsenye is más. — De ha már erdőjük is van, kirándulnak-e oda a tsz-tagok? — Rendszeresen ott tartják a brigádok az értékelő megbeszéléseiket és ilyenkor harapnivaló és innivaló is akad a hivatalos program befejeztével. A családdal én is nagyokat szoktam sétálni az erdőben, de a tsz többi tagja is. Ha már erdőj ük is van.. ★ Maradjon a végére a njeg- állapítás: Jó lakni az erdő mellett. Nemcsak a romantikus környezet, nemcsak a kirándulás miatt, hanem azért is. mert a fa is pénzt fiadzik, ha jó gazda gondozza. Az újjálelepítést még az állam is segíti. Eri helő, hogy a- g.yöngyös- solymosiak is törődnek az erdőjükkel. A szemük raj ív mindig. G. Molnár Ferenc 1980. július 22., kedd K. I. Uj DOMUS-program A Bútoripari Egyesülés bemutatója Egerben A bemutatott bútorok egy része Vízi szállítással a lakásépítkezésekért megközelíti a 2,5 milliárd Napenergiával fűtik a fürdővizet MTI angyalföldről vidékre
