Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
KISIPARBÓL LPAR? Új Madatok előtt a szövetkezeti építők Méltán változott meg a ■név: a kisipari szövetkezetek valóban ipari szövetkezetekké váltak. Ezt a következtetést lehetett levonni abból a vitából, amely a KISZÖV legutóbbi elnökségi ülésén a megye építőipari szövetkezeteinél': tevékenységével, fejlődésével foglalkozott. Az egyesülésekkel ugyan nem nőttek egyszeriben középüzemekké ezek a „kislakás- építő kátéeszek”, de gyors ütemben indult meg a minőségi változásuk, s ennek eredményeit már tapasztalhatják a megrendelők, az építtetők. Együtt: félmilliárd Korszerűbb vezetéssel az energiák összevonásával alkalmassá válni az új technika befogadására, javítani a munka minőségét, növelni a teljesítményt — ezt jelölte meg' programként a felügyelet, amikor az egyesülések nyomán felére csökkent a megyei építőipari szövetkezetek száma. Ma Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Egercsehiben található a központjuk ezeknek az építő-karbantartó középüzemedének, együttes terme- I lesi értékük tavaly már meg- I haladta a félmilliárd forin- | tot. Jelentékeny erő ez, kell : és lehet számítani rá az épí- ' tőipari beruházások sorában. Természetesen a támogatá- i sokkal, ösztönzésekkel a fejlődésüket is úgy kell irányí- tani, hogy az megfeleljen az I adott terület igényeinek. A I megyében ezek a támogatá- J sok . elsősorban a teljesít- ' mény bővítését szorgalmaz- I fák. Az elmúlt ötéves terv- 1 ben ugyanis, egészen mosta- I náig, jóval meghaladták az I építőipari kapacitást az épí- I tési igényelt. Öt esztendő | alatt gyors tempóban gyara- j podott e szövetkezetek be- ; vétele, ám érdemes a szá- í mok mögé is pillantani: a 1 41 százalékos teljesítménynövekedés szép ugyan, de a közvetlenül építőipari tevékenységből származó bevételek ennél jóval kisebb mértékben gyarapodtak. Megnőtt viszont az ipari termékgyártás. mert ez hozta a nagyobb hasznot a konyhára. Következnek a felújítások Az erősödő szövetkezetek, úgy lússzük, most új helyzet elé kerültek. Mivel jellegüknél fogva rugalmasabban alkalmazkodhatnak a változó igényekhez, tőlük is várják el leginkább a gyors stílus- váltást. A beruházások lefékeződésével átmenetileg csökkent az építési igény, egyensúlyba került a kereslet-kínálat. A meglévő értékek megőrzése most a sürgetőbb feladat, sőt a korábbi lemaradást is pótolni kell. Vagyis: az építőiparnak a felújításokat* karbantartásokat kell nagyobb arányban vállalnia, s elfogadható áron, gyorsan, jó minőségben elvégezni ezeket a munkákat. Amíg a cégek válogathatnak a megrendelésekben, a felújítás a „nemszeretem” megbízások közé tartozott: nehéz gépesíteni, nem hoz any- nyi hasznot, ráadásul a legjobb embereket köti le egy- egy ház tatarozása, korszerűsítése. A szövetkezetekben is inkább újat szeretnek építeni, sőt, a legjobban az ipari gyártás fejlődött. Kétszeresen is indokolt tehát az ' a bizonyos stílusváltás és az új helyzethez való igazodás., Heves megyében a felújítási munkákra még mindig nincs elég vállalkozó — állapították meg a közelmúltban egy építőipari aktivaülésen. Arról tehát szó sincs, hogy munka nélkül maradnának a vállalatok. szövetkezetek, de az kétségtelen, lírásképpen kell gazdálkodniuk, vállalkozniuk, munkát szervezniük. Túl a nehezén Ennek szellemében fogalmazódtak meg a KISZÖV- elnökség ajánlásai, és termér ............ - ■■ 1 —........... 1 ■ j Egymilliárdos üzletkötés A felsőruházati ipar hagyományos börzéjén Az Izzó „udvarán” Németh Lajos és Juhász Tamás a terület parkosításán szorgoskodnak (Fotó: Szabó Sándor) Egymillióid forint értékű üzletkötéssel ért véget a kőbányai vásárvárosban a felsőruházati ipar hagyományos börzéje. Az elmúlt két hétben lényegében eldőlt, hogy mit viselünk a jövő tavasszal és nyáron, a belkereskedelmi vállalatok 1500 női, férfi-és gyermek- ruházati modellből választották ki azokat, melyeket a hazai üzletek kínálnak a vásárlóknak. A ruházati iparvállalatok és szövetkezetek választéka jobb, gazdagabb volt a tavalyinál, a kollekcióban minden korosztály számára kínáltak divatos. jó minőségű felsőruhákat. A kínálat, mely remélhetőleg a vásárlók ízlésével is találkozik, összességében megfelelt a kereskedelem igényeinek. Nem találták azonban kielégítőnek a női ruhák anyagválasztékát. Á tizenkét vállalatot tömörítő Bútoripari Egyesülés július 21. és 20. között árusítással egybekötött bútorbemutatót rendez Egerben a DOMUS-áruházban. A Szatmár Bútorgyár három lakószoba-berendezéssel szerepel, újdonság az Avas cég Beatrix szekrénysora, a házigazda Agria Bútorgyár stttbátorai közül pedig az y Aianti* exi** es aa Agria megítélésük szerint több kevert — pamut és poliészter —, valamint tiszta pamut alapanyagból készült termékre lenne szükség. Kevesellték a tiszta gyapjú alapanyagú ruházati cikkek mennyiségét is, melynek hatására a gyapjúipari és konfekció vállalatok még a börze ideje alatt tárgyalásokat folytattak az igények kielégítésének lehetőségeiről. Az Üjpesti Gyapjúszövőgyár például 15 ezer négyzetméter gyapjúszövet szállítását vállalta, még az idei évben. A kereskedők a kínálat alapján többet rendeltek volna még férfi- és női kabátokból, valamint sportruházati termékekből. Ez az iparvállalatokat arra ösztönzi, hogy a termékválasztékot ennek megfelelően tovább bővítsék. lux garnitúra, valamint az Agria szekrénysor számíthat nagy sikerre. Jól formatervezett és szépen kivitelezett a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár bőrgarnitúrája. A kiállított bútorokból megfelelő raktári készlettel rendelkezik a DOMUS-áru- ház, de van egy-két cikk, amelyre csak előjegyzést vesznek fel. szelesen ezt a célt szolgáljak majd a szövetség támogatási alapjával. A legnagyobb. 2110 millió forint körüli értéket termelő gyöngyösi szövetkezetnél például megjegyezték: ha az ipari termelés aránya ilyen gyorsan nő az építőipar rovására, még tálán más ágazatba is kerülhetnek a gyöngyösiek. A városnak és környékének természetesen az lenne a jó, ha eredeti feladatát teljesítené mind magasabb színvonalon, ez az egyébként jól dolgozó szövetkezet. A tájékoztató jelentés beszámolt arról, hogy az egyesüléseket követően szánté mindenütt visszaesett a teljesítmény, nehezen álltak át az új irányítási módszerekhez igazodó munkára. Egyéni érdekeket is hátrányosan érintett helyenként ez az át- szerveződés. Mindenütt túljutottak már ezeken a, nehézségeken. s a tavalyi termelési gazdálkodási eredmények már egyértelműen a fejlődésre utalnak. Jobb lett a minőség, fokozatosan korszerűbb a technika ezekben a szövetkezetekben. Mondhatjuk azt is: szerencse. hogy túl vannak a nehezén. Könnyebben viselhetik el a szigorúbb szabályzást, a nagyobb követelményeket. Meggondoltan és céltudatosan kell viszont végezni a most minden programban szereplő műszaki fejlesztéseket is: kár lenne olyan gépekre költeni a közös pánit amiket később nem tudnak kihasználni. Említettük már: az épületfelújítások, a korszerű technikából is mást igényelnek, mint az •új létesítmények. Ezeket az ajánlásokat minden tagjához eljuttatta a megyei szövetség'. Az mindenesetre megnyugtató, -hogy a nagyobb vállalatok jó kiegészítőivé váltak ezek az építőipari középüzemek — joggal nevezhetjük így őket. Egyenletesen javult munkájuk színvonala, nincs már a megyében „rossz kátéesz”. A félmilliárdos teljesítményükre nagy szükség van a városokban és a községekben, bár azt nem árt tudomásul venniük: az igények nem hozzájuk igazodnak, nekik kell igazodniuk az igényekhez. Neki kellett a csákány Diákok az üzemben Két srác beszélget. — Azt a néhány hetet kibírom. Megkapom utána a pénzt és irány a Balaton. — De egy hónapig dolgozol az üzemben? A nyári vakáció idején? Valami bajod van? — Van eszed? Dolgozni? Én? Egyetlen dolgom az, hogy nézzem az órám. Csakugyan így van ez? így lenne minden üzemben? ★ Az egyik oldalról a nagy kazánház, a másikról pedig az igazgatósági épület behe- mót hasábja fogja közre az udvart, amit sínek szabdalnak fel. A háttérben a régi kerítés drótjai látszanak. A belső út betonszalagja mellett egy kis csapat fiú lapátol szorgalmasan. Egy friss gödröt temetnek be. Teltségével. méreteivel, de mosolygós arcával is „kirí” a társai közül Dudás Ákos. Amikor megszólítom, lihegve támaszkodik rá a lapátja nyelére. A szerszámot nem hagyja ott, akárha összetartoznának, megszokták volna már egymást. A jól megtermett ifjú most fejezte be a nyolcadikat a gyöngyösi Vl-oe számú általános iskolában. — A mezőgazdasági szakközépbe megyek továbbtanulni — tudjuk meg tőle. — Ide pedig azért jöttem el, mert pénzt akarok keresni. Előbb úgy volt, hogy kül- 10101« megyünk és ehhez az úthoz akartam hozzájárulni én is. De ebből nem lesz semmi, úgy látszik. Kerékpárom, magnóm van. szeretnék egy motort még. Ahhoz alapnak jól jön majd az a kis összeg. — Mennyi? ■— Ügy ezerhatszáz körül. — Bírod ezt a munkát? — Igen. Itt nem lehet lazsálni, mert Görbe Jani bácsi mindig szemmel tart bennünket. — Hányán vagytok otthon testvérek? — Egyedül vagyok. Édesapám is itt dolgozik a kitérőgyárban és édesanyám is. Tavaly is szerettem volna már eljönni ide a nyári szünetben, de az iskola nem engedett, mert még nem végeztem el akkor a nyolcadikat — Szüleid beszéltek rá erre a munkára? — Ök... ? Szóval: Dudás Ákos dolgozni akart, csak úgy, magától. ★ — Oda jön hozzám a gyerek anyja. Azt mondja nekem: Nézzem már meg, mit csináltatnak a gyerekekkel. Csákányoztatják őket. A gyerek keze csupa vízhólyag. Megkeresem a csoport vezetőjét. Mondom, milyen panaszt hallottam. Erre ö azt mondja, a gyerek szólt neki, adja már oda azt a csákányt, hadd próbálja meg, milyen azzal a munka. Odaadtam. Itt van. fiam, ha akarod, próbáld. A gyerek visz- sza sem adta a csákányt aznap. Ezt a kis történetet Varga Gyulától, a kitérőgyár munkaügyi csoportjának vezetőjétől hallottam. — Állíthatom, hogy amelyik gyerek idejön hozzánk a nyári szünetben, az dolgozni akar. — És mennyien jönnek nyaranta? — Harminc-egynéhányan. Valamikor be kellett jelenteni az igényünket a tanácshoz. most már ezt nem tesz- szük. mert a dolgozóink gyerekeit fogadjuk csak. Őket még az a tény is sarkallja, hogy a szüleik is itt vannak. — A gyerekek jelenlétidijat kapnak? — Szó sincs róla. A pénzért meg kell dolgozniuk. Akik az általánosból maradtak ki, azok a kinti munkákat végzik, akik szakközepesek, vagy főiskolások, azok az üzemben, bent dolgoznak. Sétálós gyerek nincs, nem is lehet köztük. Megtörtént már, hogy két gyereket haza kellett küldenünk, mert ők csakugyan „lóglak”. Egy-két óra múlva eltűntek valahová. nem is lehetett őket megtalálni a műszak végéig. Ez aztán a szigorúság. Ami mögött ott található a munkafegyelem is. ★ ) A belső udvar szép rózsa- kertjét. diszsövényét árok vágja ketté. A térdig érő mélyedésben hatan forgatják a lapátot. Szabó György vékonyka csontú. fekete sörényű fiúcska, aki ugyancsak meglepődik. amikor a kérdést meghallja. — Hogy én miért dolgozom most? Mert úgy beszéltük meg otthon, hogy a pénzt a szeptemberi iskolakezdésre használjuk fel. Esztergályos szeretnék lenni, most megyek majd a szakmunkásképzőbe. — Mit csinálsz otthon a szabad idődben? — Gyöngyöshalászon la kunk. Szeretek horgászni. Legutóbb is halászlét főzött anyu abból az öt-hat halból, amit hazavittem. A legnagyobb zsákmányom egy öt- vendekás kárász volt. A mamától kaptam egy kis virágoskertet is. azt is én gondozom. Van. amikor szívesen csinálom, van, amikor nem. — Hogy bírod itt ezt a munkát'! — Bírom. Egy óra hosz- szat dolgozom, aztán pihenek. — Rábeszélt valaki arra, hogy ide gyere dolgozni? — Nem. Az egyik ismerősöm, Lehotai Attila is itt van, de nem ő mondta, hogy jöjjek vele. Csak „úgy” ösz- szetalálkoztunk, és itt vagyunk együtt. — Mikor kelsz reggel? — Vonattal járok be, elég korán kell kelnem. — Lehet itt „hülyéskedni”? — Azt nem. Közben azért beszélgetünk. Én a horgászatról. .. Most pedig az derült ki, hogy nem is a „deltas izmokon” múlik, ki az, aki dolgozik rendesen. ★ — Nehéz a gyerekekkel bánni? — Szorgalmasak ezek, de a példa mindennél fontosabb. Aki válaszolt. Szűcs György. Elég csak ránézni ahhoz, hogy elhiggyük róla: jól meg tudja fogni a szerszám nyelét. — Nem kell ezeket a gyerekeket biztatni se. Ha valamelyik rosszul markolja meg a lapátot, mutatom neki: így csináld. Ennyi az egész. — Meddig tart a gyerekek munkaideje? — Heggel háromnegyed hétkor kezdenek és délután háromnegyed háromkor hagyják abba. Ez, bizony, szép teljesítmény. Megkérdeztem Szabó Lászlót, a kitérőgyár főmérnökét: mi a haszna az üzemnek a gyerekek munkájából? — Ha csak azt vesszük, hogy ők olyan munkát végeznek el, amire egyébként nem lenne emberünk, már látszik a munkájuk fontossága. Még az is. hogy a gyerekek itt megszokják az üzemi légkört. — Lelkes ujjongással jönnek ide a gyerekek? — Ha nem is. de az én fiam még egyetemista korában is eltöltött itt egy-egy hónapot, pedig nem műszaki munkára készült. — Ja, a főmérnök fiallak könnyű lehetett...! — Szó sincs róla. Mindenkinek rajta volt a szeme. Es így van ez most a többi gyerekkel is, mert a szüleiknek, akik szintén itt dolgoznak, nem mindegy, milyen vélemény alakul ki az ő gyerekükről. Ide értünk el, tessék: ez is a nyári vakáció tartozéka. És ha valaki most azt várja, hogy szép szavukat soroljak a munkáért lelkesülő fiatalok szocialista öntudatáról, az tévéd. Nem teszem. A ..tanulságokat” — ha vannak ilyenek — 'mindenkire rábízom. G. Molnár Ferenc Jiemsöa,^ 1&§9, Julius 39., *-96*1*3# Ilekcli Sándor így is lehetne? Nem kívánok a korai ünneprontó hálátlan, ám mindenképpen figyelemfelkeltő szerepében tetszelegni, de... De az építők jóvoltából egyre közeledik az M3-as autópálya új szakaszának átadása. Budapest és Hatvan között jócskán lerövidül a gépkocsik „menetideje”. Nemcsak Hatvan, de Heves megye számos községe is köze- lebb kerül időben a fővároshoz. Könnyebb, gyorsabb lesz a forgalom egyik legfontosabb átvonalunkon, a hárma- ; son. Az örömbe nem erőlteíten csempész némi ürömöt az újságíró, ha megkérdezi, hogy az autópálya Hatvan előtt leágazó szakasza nem állítja-e túlontúl nagy feladat elé azt a keskeny vasúti felüljárót, .amely az egyetlen hidat jelenti a város két része között? Ezen bonyolódik a helyi közúti közlekedés, itt haladnak keresztül a Salgótarján felől érkezők Miskolcra és Szolnok felé tartván és viszont. S itt fog áthaladni majd az a forgalom is. amely immár a két hármasról — a régiről és az újról — egy közös ( árhullámot alkotva lepi majd el a hatvani vasúti felül- : : járót. Vajon mennyi idő és főként mennyi drága üzemanyag ) megy majd füstbe a vasúti felüljárón, ahol — nem kell ; s hozzá különösebb jóstehetség — autó autót ér majd, nem í \ is beszélve a helyi kismotorosokról, esetleges vontatókról. ‘ lovas kocsikról. Az autópályáról a következő terv szerinti t leágazás csak Nagyrcdc környéken épül, amikor odáig jut el az új út. De nem kelleti es nem lelletett volna előbb gondolni arra. hogy közel a város után épüljön meg az autópályáról levezető csatlakozó? Avagy ideiglenes megoldásként nem lenne érdemes még mindig foglalkozni az elképzeléssel? Takarékoskodni nem is olyan könnyű dolog. A takarékosságot — mint jelen esetben is — tervezni lehetett, sói kellett volna. Nem is beszélve arról, hogy takarékoskodni úgy is lehet, ha többletköltséget adunk ki egy beruházásra. Mint annak a néhány kilométeres szakasznak s a többletköltségét is, amely elkerüli a várost, talán in- \ kább most kellett volna kiadni, elkölteni, ha úgy tetszik, befektetni, éppen az ésszerű takarékosság érdekében cs ' szellemében. ; t Szigelhy András > (MTI) Bútorkiállítás Egerben
