Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

\ Heti külpolitikai összefoglalónk TOLLHEGYEN Ha ló nincs. Amerikában, és bizonyára nemcsak Amerikában, még sokáig fognak beszélni arról a malőrről, amely a republi­kánusok konvencióján megesett. Ronald Reagan politikusi í képességeiről közismerten nincsenek jó véleménnyel még \ a józanabb republikánus körökben sem. Hogy csak a leg- í ismertebb személyiségek nevét említsük, Gerald Ford, Henry Kissinger, George Bush. A sors útja azonban kiszámíthatatlan! Pontosabban: a pártérdekek és a személyes ambíciók nagyon is kiszá­míthatók! Ford, volt elnök azzal a felkiáltással, hogy Carter elnök ne legyen, hosszú ideig az indulgs gondola­tával kacérkodott, nyilván azért is, mert meg volt a vé­leménye Reagan — esélyeiről. S mi történt a konvención? Teljes erőbedobással kiállt az egykori színész mellett, és még alelnökiének is elszegődött volna, ha tényleges részt kap a hatalomból. Ugyanígy járt Henry Kissinger, az > egykor realitásérzékéről ismert volt külügyminiszter. < Miután az indulásra nem tudta rábírni Fordot, feldicsérte $ Reagant, akiről azelőtt igencsak csúnyán nyilatkozott. Ford esetleges alclnökjelöltségcnél is ott bábáskodott, ám ami­kor kiderült, hogy a republikánus héják hallani sem akarnak az ö — mármint Kissinger — személyéről a majdani kormány összeállításánál, lebeszélte volt főnökét a „megtiszteltetésről”. Így döntött Reagan George Bush J személye mellett, aki az előválasztásokon a legelszántabb ellenfele volt, s akivel amúgy sincsenek jó személyes kapcsolatai. Ha ló nincs, jó a szamár is — tartja a köz­mondás. Hatha még nyerni is lehet vele?.' K. M. Detroitban tartotta elnök,jelölő knneress/.usát az amerikai Republikánus Párt. A képen Ronald Reagan és felesége, Nancy a konvención. Á hét 3 kérdése Coaím MemogoSbem Évforduló Nicaraguában 1. Mi történt a héten a» európai nukleáris fegyve. rek ügyében? A héten is nagy érdeklő­déssel figyeltük a rakéta hi- reket. Mióta Leonyid Brezs- nyev Varsóban Giscard d’Es- taing francia elnökkel, majd Moszkvában Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral ta­nácskozott, általánossá vált a meggyőződés: kölcsönös jó- szándék esetén megvan a le­hetőség a tárgyalásokra, a ÜL NATO decemberi rakétá­ig:- döntése nyomán kiéleződött ® nemzetközi légkör enyhítésé­re. Mégis, ami e témakörben a héten történt, az a legke­vésbé sem mondható bizta­tónak. Warren Christopher amerikai külügyminiszter, helyettes nyugat-európai kőr­útján a nukleáris fegyverek csökkentésére vonatkozó új szovjet kezdeményezésről tárgyalt. Bár kifejezte az USA készségét az előzetes megbeszélésekre. fenntartá­sainak nagyobb nyomatéket adott, s ezzel lényegében el­zárkózott az érdemi tárgya­lások elől. Még szembetű­nőbb volt a nyugatnémet kancellár megnyilatkozása Helmut Schmidt, aki alig há­rom héttel korábban a nagy jelentőségű szovjet tárgyalá­si javaslat hírét hozta Moszk­vából, most a belga és a hol­land kormányt agitálta: fo­gadják el a NATO döntését és járuljanak hozzá a raké­ták elhelyezéséhez országaik területén. A rakétatárgyalá­sok mielőbbi megkezdésének lehetőségét kérdőjelezte meg a brit konzervatív kormány szerdán bejelentett nagysza­bású fegyverzetfejlesztési programja is. Ennek értelmé­ben a következő másfél év­tizedben több mint ötmilli- árd font sterlinges költség­gel korszerűsítik Nagy-Bri- tannia nukleáris haderejét, s azt a NATO katonai szerve­zetének rendelik alá. Mindebből úgy tűnhet, hogy az optimizmus, amely a kelet-nyugati párbeszéd új­bóli megindulása nyomán ki­alakult. alaptalan. Erről szó sincs, ám azt is látni kell, hogy a várvavárt rakéta­tárgyalások megkezdéséig mo. július 20., vasárnap még sok akadályt kell le­küzdeniük Európa józan erői­nek. 3. Milyen eredménnyel zá­rult a pakisztáni külügy­miniszter indiai látogató. sa? Politikai megfigyelők már azt is eredménynek tartják, hogy egyáltalán sor került az indiai—pakisztáni megbe­szélésekre. Agha Sahi láto­gatása — indiai értékelés szerint — ennél több ha­szonnal nem is járt, mert a két országnak az Afganisz­tán körül kialakult helyzet­ről vallott álláspontja gyö­keresen eltér egymástól. Az indiai közvéleményt mélységes aggodalommal tölti el a szomszédos ország gyors ütemű fegyverkezése, amelyet az Egyesült Államok és Kína támogatásával hajt végre. Üj-Delhiben annak is tudatában vannak, hogy ez a három állam szítja a feszült­séget a térségben: ezek lát­ják el fegyverekkel az afgán ellenforradalmárokat; ismert a kínai együttműködési kész­ség a pakisztáni atombomba előállításában; s terheli a kapcsolatokat az is, hogy Kí­na Islamabad segítségével biztosítja állandó katonai je­lenlétét India nyugati hatá­ránál, ahol Peking egyre te­vékenyebben segíti az Indira Gandhi kormányának mind több gondot okozó szepara­tista erőket. Ügy tűnik. Agha Sahi Üj-Delhiben nem tudta eloszlatni az országával szembeni komoly fenntartá­sokat, inkább megerősítette azokat. Azzal vádolta meg a vendéglátó Indiát, hogy ve­szélyezteti a térség államait. Ezután az imént idézett új-delhi értékelés a tárgya­lásokról nyilvánvalóan igen mértéktartónak mondható. Hiszen éppen Pakisztán volt az, amely 1947 és 1971 kö­zött háromszor támadta meg szomszédját hadüzenet nél­kül. A háborúk oka minden­kor az volt, hogy, Islamabad elvitatta Üj-Delhitöl Jammu és Kasmír területét. Ezt a vi­szályt Indira Gandhi és Ali Bhutto 1972-ben rendezték, de Ziaul Hak tábornok ha­talomátvételével Pakisztán újból ellenségesen viszonyult Indiához. Most meg lett vol­na a lehetőség a nézetelté­rések tisztázására, ám Agha Sahi India következetes el nem kötelezettségét, az af­gán és a kambodzsai népet támogató magatartását ta­pasztalva a józan megbeszé­lések helyett inkább vádas­kodásokba tört ki, megsért­ve a vendégjog legelemibb normáit is... 3. Mi az amerikai Republi­kánus Párt választási kong­resszusának a mérlege? Megdöbbentő demagógia, csupa fény. csillogás, csinos táncosnők és táncosok, disz­kósztárok. széles mosolyok és magabiztos szónoklatok jel­lemezték az amerikai repub­likánusok e héten lezajlott '•ál osztási kongresszusát Det­roitban. Európai számára szinte felfoghatatlan: mife képesek az amerikaiak ,egy- egy választási kampány so­rán, s még felfoghatatlanabb az, hogy ilyen gyermekded dolgokkal milliókat és mil­liókat képesek elkábítani Amerika-szerte. A republikánüsok konven­ciója nem 'ígért meglepetést, s ami a párt immár hivata­los elnökjelöltjét illeti, nem is hozott: az egykori holly­woodi színész, majd kalifor­niai 'kormányzó, Ronald Reagant, közfelkiáltással vá­lasztották meg. Szenzáció vi­szont az alelnökjelölt sze­mélye körüli huzavona. Már szinte mindenki biztosra vet­„Oj szovjet trükköt” gyá­rit a nyugati sajtó a moszk­vai tárgyalása kezdeménye­zés mögött. „Afganisztánról akarják elterelni a figyel­met” — írja egy londoni lap. Persze vannak, s nem keve­sen a nyugati országokban, akik úgy vélik: itt az alka­lom arra. hogy megfordítsák az elmúlt hónapok fenyege­tő folyamatát, s megment­sék az enyhülés eredménye­it. A Szovjetunió kezdemé­nyezése ezt szolgálja, re­mélhetőleg megértik ezt az óceánon túl is. Van lehetőség a tárgyalásra Csupán két napig tartóz­kodott a szovjet fővárosban Helmut Schmidt külügymi­nisztere társaságában. Ennyi- idő aligha volt elegendő minden probléma megvita­tására. még kevésbé megol­dáséira. A nyugatnémet kor­mányfő azonban megbizo­nyosodhatott a szovjet ve­zetők őszinte megegyezési készségéről, az elhatározott szándékukról, hogy az eny­hülés vonalát akarják védel­mezni. A jó szándék hatá­rozott bizonyítéka, hogy a Szovjetunió kinyilvánította: hajlandó tárgyalást kezdeni az európai közép-hatósugarú nukleáris eszközökről, akár azonnal. Vagyis. Moszkva kész fenntartani a tárgyalási folyamatot annak ellenére, hogy Washingtonban még nem ratifikálták az egy év­te. hogy az amerikai törté­nelemben egyedülálló módon a vdlt elnök Gerald Ford lesz az. amikor Reagan a szónoki emelvényre lépett és közöl­te: George Busht, a Cl A egykori vezetőjét kérte fel alelnök jelöltjének. A legelképesztőbb az egész ceremóniában az volt, hogy Reagan jobboldali választási programja a nagy felhajtás­ban egyszerűen elsikkadt, és ha volt is olyan küldött, aki odafigyelt rá, még csak rá­duplázott az amerikai tö­megek szempontjából amúgy is rosszra. Mert mit kíván tenni Ronald Reagan, ha megnyeri-a novemberi el­nökválasztásokat? Ígéretet tett a botrányos gazdasági helyzet rendezésére, az or­szág meggyengült katonai erejének megszilárdítására, a Szovjetunióval szembeni ke­mény politikára, stb. Shogy milyen eszközökkel kívánja megvalósítani mindezt? A gazdagok gyámolitásával, a katonai kiadások még eszte­lenebb növelésével, a világ- politikai realitások még szemetszúróbb semmibevéte­lével. .. vei ezelőtt aláírt SALT—II. szerződést, s a NATO nem függesztette fel tavaly de­cemberi rakétatelepítési ha­tározatát. A tárgyaláson el­érhető megállapodás termé­szetesen csak akkor „emel­kedhet törvényerőre”, ha a hadászati fegyverkorláto­zásról kötött egyezményt az amerikai szenátus is becik- kelyezi. Ugyanígy nyilván­való. hogy a brüsszeli raké­tahatározat továbbra is aka­dálya az európai katonai enyhülésnek. Miről kell tárgyalni? A NATO döntése, ame­lyet decemberben amerikai nyomásra hoztok, előirá­nyozza, hogy a nyugat-euró­pai atlanti-államok területén helyezzenek el 572. nukleáris robbanófejjel felszerelt ame­rikai középhatótávolságú ra­kétát,. illeve . robotrepülőgé­pet, A döntést arra hivat­kozva erőszakolta ki - Wa­shington, hogy a Szovjetunió korszerűsítette húszéves ra­kétaarzenálját. amelyet an­nak idején a brit és francia atomerő, illetve az Európá­ban állomásozó előretolt amerikai harcászati nukleá­ris erő ellensúlyozására ho­zott létre. A szovjet közép­hatótávolságú rakéták — az újak és a régiek egyaránt — ezek ellen a katonai célpon­tok ellen irányulnak. A Per­shing—2. rakéták és a Crui­se „szárnyas rakéták” tehát új összetevőt jelentenének a földrészen létrejött katonai erőegyensúlyban, sőt, mivel Nicaragua népe szomba­ton ünnepelte a Somoza- diktatúra feletti győzelmé­nek első évfordulóját. A TASZSZ hírmagyarázó­ja az évforduló alkalmából méltatja a nicaraguai válto­zásokat és az eltelt időszak eredményeit. Rámutat: Ni­caragua népe a Somoza- rendszer és az ellene foly­tatott harc okozta súlyos gazdasági nehézségek, vala­mint az. amerikai imperia­lizmus és a helyi reakció tö­rekvései ellenére is eltökél­ten halad a maga választot­ta úton, és aligha vgn olyan erő, amely eltérítheti ettől. — Az országban végbe­menő mélyreható változások — a mezőgazdaság reform­ja. az írástudatlanság felszá­molása. a munkanélküliség csökkentése — valamint, a vezetés következetes, a békét és biztonságot elősegítő, an. ti imperialista, antikolonialis- ta külpolitikája az eltelt egy év alatt, is tekintélyt, szerzett a 2.5 millió lakosú közép-amerikai államnak — szögezi le a kommentátor. , — Nicaragua az elkövet­kező években szeretné ter­melését annyira megnövel­ni. hogy ki tudja elégíteni a dolgozók alapvető igényeit, és egyben biztosítani tudja az ország gazdasági függet­LA PAZ: Luis Garcia Meza tábor­nok, a bolíviai szárazföldi hadsereg főparancsnoka, aki két másik tábornokkal csü­törtökön vette át a hatal­mat, dekrétumot irt alá, amelyben önmagát államfő­nek nyilvánítja. A tábornok kinevezte 16 tagú kormá­nyát is. Ebben mindössze két polgári politikus kapott he­lyet. Az önjelölt államfő, il­letve a kormány a bolíviai haderők főparancsnokságán tette le a hivatali esküt, nem tudni: kinek a kezébe. Ez­zel szinte egyidejűleg betil­tották a szakszervezeteket. Bolíviának a puccsot követő­en gyakorlatilag nincs kap­csolata a külvilággal: a hí­rekről a nemzetközi sajtó a különböző — részben a jun­amerikai kézben lennének, s szovjet célpontok ellen irá­nyulnának, a két világhata­lom közötti hadászati egyen­súlyt veszélyeztetnék. Pedig végeredményben ez az egyensúly tette lehetővé a SALT-tárgyalásokat, s a töb­bi csapatcsökkentési és le­szerelési tárgyalást. A Szovjetunió éppen ezért még a brüsszeli NATO-ha- tározat előtt figyelmeztetett e döntés várható következ­ményeire. Brezsnyev elnök 1979. október 6-án. berlini beszédében, azonnali tárgya­lást indítványozott a kérdés­ről. Azt is felajánlotta, hogy ha az atlanti tömb lemond a rakétatelepítésről, akkor a Szovjetunió kész egyoldalúan csökkenteni hasonló fegyve­reit. A válasz közismert. A nyugati katonai tömb országainak lépései miatt, tehát nagy jelentőségű a szovjet döntés, hogy van le­hetőség a tárgyalásra. E meg­beszélések természetesen nem lehetnek egyoldalúak. Elképzelhetetlen, hogy Moszkva olyan „önleszere­lést” hajtson végre, amely csökkenti a szocialista kö­zösség biztonságát. Ezirt nemcsak a szovjet rakéták­ról. de az amerikai bombá­zókról és harcászati nukleá­ris rakétákról is tárgyalni kell. A bécsi kezdeményezés A kancellár, Moszkvából hazatérve már sejtetni én- gedte, hogy szovjet tárgya ló­lenségét, — mondotta a TASZSZ-hírügynökség tudó­sítójának Daniel Ortega, a nemzeti újjáépítés kormá­nyának és a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front or­szágos vezetőségének tagja. — Nemzetközi tekintetben Nicaragua továbbra is egy sorban kíván haladni a vi­lág haladó és demokratikus erőivel, és a lehető legtevé­kenyebben részt kíván vén­án a nemzetközi antiimperi- alista harcban. Nicaragua a fejlődő országokkal együtt követeli az új gazdasági rend létrejöttét. A nicara­guai forradalom legfőbb eredménye, hogy a tömegek bíznak vezetőikben, abban, hogy a-z új államot a dolgo­zók hatalmára építik, * Az ünnepségekre Managu­ába érkezett Fidel Castro kubai államfő. Küldöttséggel képviselteti magát a Szov­jetunió, a legtöbb latin­amerikai és karib-tengeri ál­lam. az Egyesült Államok, és számos szocialista ország, köztük Vietnam és Kambod­zsa. Jelen volt Katona Ist­ván. az MSZMP KB tagja is. Managuába várták Árada­tot. a Palesztinjai Felszaba- ditási Szervezet V. R. elnökét, és a nemzetközi élet további más ismert személyiségeit. ta kezében * levő, részben a bányászok működtette — bo­líviai rádióállomások adásá­nak lehallgatása útján érte­sül. TEHERÁN: A Teherántól 350 kilomé­terre fekvő Hamadanban fogva tartott amerikai túszo­kat pénteken egy másik irá­ni városba szállították át, — adta tudtul az „iszlám diákok” közleménye, amely a Bamdad című lapban je­lent meg. PHILADELPHIA'! Egy philadelphiai fellebb- viteli bíróság törvénytelen­nek minősítette a sorkötele­sek összeírására vonatkozó amerikai rendeletet, arra hi­vatkozva, hogy a rendelke­zés alkotmányellenes, mivel megkülönböztetést gyakorol férfiak s nők között. partnerei újabb kezdeménye­zést tesznek a bécsi közép­európai csapatcsökkentési tárgyalásokon. Valóban, az elmúlt héten Taraszov nagy­követ országa, valamint Len­gyelország. Csehszlovákia és az NDK nevében felajánlot­ta: a Szovjetunió kész húsz­ezer fővel csökkenteni Kö- zép-Európában állomásozó erőinek létszámát, ha az Egyesült Államok tizenhá­romezer főt kivon az NSZK, illetve a Benelux-országok területéről. Ez végső soron negyvenezer szovjet katona és hadfelszerelésük kivoná­sát jelentené, hiszen húsz­ezer katona egyoldalú kivo­nása az idén befejeződik. Ez az ajánlat tükrözi a Szovjetunió és a szocialista országok készségét arra. hogy végre eredmény szülessék a bécsi Hofburgban, ahol a nyugatiak időhúzó taktiká­zása miatt eddig nem sike­rült megállapodásra jutni, noha a szocialista országok korábban is több alkalom­mal „elébe mentek" kompro­misszumos indítványaikkal a NATO-országokkal való megegyezésnek. A katonai enjdiülés tehát továbbra is a szocialista dip­lomácia figyelmének közép­pontjában áll. Ez az a terü­let. ahol elsősorban kell eredményt elérni, mivel a fegyverkezési hajsza megfé­kezésével. a feszültség csök­kentésével lehet a további tárgyalásokhoz, megegyezé. sekhez szükséges légkört megteremteni. Miklós Gáb<Mc Kocsi Margit Rcskéfcaremények Hírügynökségek jelentik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents